Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Odaadással, lelkiismeretesen

Hová forduljak? Kihez menjek?. j| úgy gondoltam, eljövök ide, a legnagyobbhoz, a párthoz. í 4

Idős bácsika mondja ezeket Kecskeméten a városi pártbizottság irodája előtti várakozóhelyiségben. Reszkető kezével görbebotra támaszkodik, űsz haját fekete báránybőr kucsma takarja, rövid háromnegyedes fekete kabátja és fényes boksz csizmája megjelenését egész íinneplőssé teszi.

Nyílik az ajtó, ő következik. — Vele megyek.

Benn az irodában Gombos elvtárs, a pártbizottság titkára fogadja. Kedves, előzékeny, figyelmes. Hellyel kínálja, buzdítja, bátorítja, mondjon el mindent. Azután noteszt vesz elő, a fontosabb dolgokat feljegyzi és mindjárt telefonál is... Rendben van. A városi tanács intézkedik, kivizsgálja a panaszt. A bácsika megnyugodva, hálálkodva búcsúzik. Gombos elvtárs, mint a jó házigazda szokta, az ajtóig kíséri.

Még be sem csukódik az ajtó, egy fiatal munkásasszony lép a 6/.obába. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgozik. Lakásügyben jött, de más mondanivalója is van. Sok a gondja, baja, s jól esik valakinek elmondani. Munkájáról, életéről beszél. Látszik rajta — örül, hogy meghallgatják. Azután megkönnyebbül és mosolyog is már, amikor távozik.

Szabóné a következő panaszos. Igazságát keresi. Elmondása szerint alaptalanul rágalmazták és ezt szeretné tisztázni. Megbecsült emberként akar élni és a társadalmi munkában részt venni.

Kimegyek az előszobába. Itt

egy fiatalasszony várakozik, ő is Gombos elvtárshoz szeretne bejutni. Beszédbe elegyedünk. — Szakszervezeti vezető, az emberek ügyes-bajos dolgait intézi, de most az egyszer neki is kérése van.

— Személyesen is ismeri Gombos elvtársat?

— Igen. Néhány évvel ezelőtt Gombos elvtárs is a szakszervezetben tevékenykedett. Régi munkásmozgalmi harcos. Péksegéd, a maga életéből ismeri a tnúnkásemberek gondját, baját.

— Más alkalommal is járt már itt?

Jártam. Most bárki bátran

feljöhet ide, bármelyik elvtárshoz, mindegyik szívesen fogadja

Ezután a látogatóknak sora- szakad és ismét Gombos elvtárssal beszélgetünk.

■— Nem mondhatom a mai napot kivételesnek. Nálunk minden reggel igy kezdődik a nap. Sok a látogató, nagy a forgalom, A legtöbben panasz ügyben jönnek, de vannak olyanok is, akik csak úgy benéznek. Eljönnek beszélgetni, a politikai eseményeket megvitatni, a napi problémákról tájékozódni. A pártmunkában nincs szolgálati út. Senkit nem küldünk el innen az alsóbb pártszervezetekhez. Minden dolgozó panaszával szívesen foglalkozunk, bár az lenne a helyes, ha pártalapszer- vezeteink is ugyanígy intéznék a hozzájuk fordulók ügyes-bajos dolgait,

Úgy gondolom, hogy ez a sok látogató a párt iránt megnőtt bizalom egyik kifejezője.

— Ez valóban így van. Most nyíltan és őszintén beszélünk az emberekkel, ők is őszintébbek hozzánk. így jó ez. Nem kerüljük meg a problémákat, az úgynevezett kényes kérdéseket sem. Megmondjuk azt is, ha kérése, panasza indokolt, de azt is, ha alaptalan.

— Bár többször hangsúlyoztuk, hogy állami életünkben a párttagoknak is ugyanannyi jogai vannak, mint a pártonkívü- lleknek, mégis — igaz, ritkán — de előfordul, hogy egyesek párttagságukat bizonyos állások megszerzésére szeretnék felhasználni. Természetesen az ilyen törekvéseket mi nem támogatjuk.

— És mondja, az emberek gondjával, bajával való törődés, az úgynevezett »apró« munka nem vonja-e el a pártbizottság tagjait más fontos feladatoktól?

— Az elaprózódás veszélye valóban fennáll, azonban minden a munka megszervezésén múlik. Elmondhatom, hogy nekünk most sikerült a tennivalókat megosztani az apparátus és a pártbizottság tagjai között. A pártbizottság tagjai valamény- nyien résztvesznek — közvetlenül is — az alapszervezetek munkájának irányításában, segítésében, ellenőrzésében. Rendszeresen látogatják az alapszervezetek taggyűléseit, rendezvényeit és ez mindenféleképpen hasznos. Jobban ismerik az életet, a problémákat és ennek következtében alaposabbak, tartalmasabbak a pártbizottsági ülések, jobbak a határozataink,

A pártbizottság tagjaiból munkacsoportokat szerveztünk és azok készítik elő a pártbizottsági ülés beszámolóit. Az üzemek problémáinak tanulmányozására pedig a pártbizottság mellett működő szakemberekből álló közgazdasági bizottságot hoztunk létre.

Annak ellenére, hogy viszonylag sok időt fordítunk panaszügyek intézésére, hetenként két- három napot az üzemekben és a termelőszövetkezetekben töltünk el és ott helyszínen, kint az életben ellenőrizzük határozataink, politikánk helyességét;

Természetesen munkánknak vannak hiányosságai is, és számos nehézséggel is küszködünk. EZek közül csak egyet említek. Még mindig kevesebbet időzünk az emberek között, különösen lakóterületen, mint amenynyit szeretnénk.

*

Az idő előrehaladt.

Nem akarom tovább fenntartani Gombos elvtársat, — értekezletre készül. Elbúcsúzom. Nem volt célom a pártbizottság tevékenységének egészét elemezni, tanulmányozni. Munkájuknak egy mozzanatát figyeltem meg: az emberekkel való foglalkozást, az apró munkát. Ezt pedig kétségtelenül odaadással, lelki- ismeretesen végzik.

Nagy József

Tervek és fények Csátaljáról

iillillllllliniuiiiiniiliniiiuiiiniiiuii|ininniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiniiiimuiimimuiiumiiiiiuniuiuiiiiumuaiumm.u«~‘.«"-»—

A község kulturális keresztmetszete

Itt a tél, az az évszak, amikor falun legtöbb ideje van a dolgozó parasztságnak a művelődésre, a kulturális életben való részvételre, Ilyenkor rendezik soraikat a különböző művészeti csoportok. Újjáalakulnak, próbákat tűznek ki, terveket készítenek.

Így van ez Csátalján is. A színjátszó csoport egy öreg népszínművet próbál. A címe: Tót leány. Utána nagyobb fába vágják a fejszéjüket és valószínűleg a »Három szegény szabólegény« c. mulatságos történelmi vígjátékot tűzik műsorra. Huszonnégyen vannak a színjátszók és úgy határoztak, hogy hétfőn, szerdán pénteken este 7 órakor — akármilyen idő van is — összegyűlnek próbálni. A régen szép eredménnyel működő tánccsoport is mozgolódik. Sőt a község és talán a környék egyetlen termelőszövetkezeti énekkara is újjáalakul. Az Üj Tavasz Termelőszövetkezetben latolgatják az újjáalakítás terveit, Énekkar szervezésére határozta el magát a művelődési ház.

Ügy látszik, a községben nagy az érdeklődés az irodalom iránt. A Szabad Föld Téli Esték előadásai legalább is erre mutatnak. Az országosan megünnepelt Ady-évforduló alkalmával a nagy költőről emlékeztek meg. Mostanában József Attiláról tartanak ugyancsak az évfordulóval kapcsolatban előadást. Közben mezőgazdasági, egészségügyi tárgyú előadásokat is rendeznek a szerint a terv szerint, amelyet a végrehajtó bizottság még egy nyári ülésén fogadott el. Szó esett itt akkoriban ezüstkalászos tanfolyam szervezéséről is. Az azonban nem indult még meg.

Szívesen látogatják a csátaljaiak a Szabad, Föld Téli Esték előadássorozatait. Egyetemi végzettségű mezőgazdászok, jó előadónak ismert pedagógusok, szakemberek magvas és megszívlelésre méltó dolgokat mondanak minden előadáson.

Hogy pedig a községben az anyagi adottságok sem hiányozzanak, az 500 hallgató befogadására alkalmas művelődési házat is rendbehozták Az idén 20 000 forintot fordítottak a padlózásra, és a községfejlesztési alapból még 50 000-et irányoztak elő különböző tatarozások, építkezések céljaira. A gondnoki lakás például most épül. Nagyon büszke rá a művelődési otthon igazgatója, hogy a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet ács- és kőműves-brigádja társadalmi munkával készítette el a szép tekepályátLesz, illetve van tehát adottság Csátalján a színvonalas szószórakozásra, művelődésre. Legközelebb a pilisvörösvári németajkú kultúrcsoport és a mecseknádasdi német zenekar látogat el a községbe december 13-án.

Kitűnő szórako - zást nyújt egy világ ve vő rádió.

Kapható már 8F0-Ft-tól az álla mi és földművefczövctkczeti boltokban.

Egy vegyeslakosságú falu fejlődése, problémái

— Mit szól hozzá,

hogyan flancol?

Nem ártani megnézni, hogy miből telik neki! — mondja valakire.

— Hát nem szégyen, hogy nem ád

magára semmit?

Mondta a szomszéd- asszonya is, hogy fogához veri a garast. Egy született skót — mondj?, másvalakire Ugyanő.

— Annyi palija van, hogy a tíz ujjúmon meg se tudnám számolni —állítja Ugyanő egy harmadikról.

— Nem csoda, ha rá se néznek. Kinek Tolna gusztusa hozta? — replikázik a negyedikről Ugyanő,

— Nem röstell dolgozni Járni, mikor jól keres a férje, és otthon is volna mit csinálnia. Elveszi a kenyeret másoktól — vádolja Ugyanő az ötödiket. .

— Egész nap csak otthon páváskodik, szegény férje meg lót-fut, hogy beteremtsen neki mindent — ágál a hatodikra Ugyanő.

— Anélkül nem lehetne meg értekezlet, hogy hozzá ne szólna. Mert mindenben ki akar tűnni— állapítja meg Ugyanő a hetedikről.

— Ilyen mamlasz frátert még életemben nem láttam. Ha többen vannak, csak ül, mint a sülthal, a világért meg nem

mukkanna — siratja el a nyolcadikat Ugyanő.

— Hallotta, hogy fegyelmije volt neki? Nem hallotta? Nahát, már az egész város erről beszél. (Persze, nem igaz.) Tudja, az úgy volt... — és meséli Ugyanő végnélkül a kilencedikről.

— Ezt még soha csak meg sem dorgálták. Biztos benyalta magát a főnökénél — mondja a tizedikre Ugyanő.

— Jó volna, ha lakatot tenne a szájára! — mondjuk Ugyanőnek mi, akik akár benne vagyunk a fenti tízben, akár ezután kerülünk sorra.

n—n

NEMESNÁDUDVAR ellenforradalom utáni politikai és gazdasági konszolidációjának vizsgálatánál két dolgot nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik: a falu lakói 4:6 arányban magyar-és németajkúak; a másik: ez év július 15-én pusztító jégverés vonult végig a határában, amely megsemmisítette a termés tetemes részét.

A vegyes nemzetiséggel kapcsolatban vissza kell tekintenünk a felszabadulás utáni évekre. Mind a kitelepítések, mind a magyarajkú lakosok betelepítése körül visszaélések történtek, melyek nem kis részben okozták azt, hogy nem a legbarátibb »légkörben« indult neki a közös útnak a kétajkú lakosság. A másik ok a múltból örökségül megmaradt sovinizmus, amely lappangásából időnként a felszínre csapott, s szóváltásokban, az otthoni nevelés hatásaképpen a fiatalok veszekedéseiben nyilvánult meg. A soviniszta megnyilatkozásoknál azonban mindig kiderült, hogy mögöttük egyéni ér- : :dekek lapulnak.

: Ugyanakkor az állami gazdagság és a Kossuth Tsz, mint szo- icialista szektor, élénk bizony sárgul szolgáltak itt is ahhoz, hogy a nemzetiségi ellentéteket a szocializmus részbeni megvalósítása :is képes enyhíteni, majd fokozatosan megszüntetni; hatásuk e tekintetben — más tényezőkével együtt — pedig lemérhető abban, hogy négy-öt év óta már összeházasodnak a vegyesajkú családok gyermekei is (számuk körülbelül 25—30-ra tehető), ami egészségesen hat tovább a rokonság körében.

ELTEKINTVE a nemzetiségi ellentétektől. Nemesnádudvar fejlődését is gátolta az elmúlt esztendők helytelen mezőgazdasági politikája, amit tetézett az azóta leváltott tanácselnök kiskirálykodása is.

Még felemás, de a helyes irányú kibontakozásnak már biztató jeleit felmutató állapotban érte a községet az ellenforradalom.

Hőzöngés volt itt is (egy Kasza

József nevű, állásait, mint fehérneműt váltogató kalandor fel is csapott forradalmi bizottsági elnöknek, s mint ilyen, ígért fűt- fát), de lényegében elég símán átvészelte Nemesnádudvar az októberi napokat. Ez pedig — érdekes módon — az újból buzgó, de a veszélyesség határain túl nem csapó ellentétnek tudható be: a magyarajkúak ügyeltek ugyanis arra, hogy a németajkúak felül ne kerekedjenek, s emezek viszont. Így végeredményben lokalizálták az egymás körében ki tudja milyen mértékben lappangó »ellenforradalmi tüzet«. De megnyilvánult mind az ellenforradalmi, mind a forradalmi szándék osztálytartalma is, abban például, hogy a kulá- kok leitatással igyekeztek megnyerni a népi demokráciától földet kapott dolgozó parasztokat, ezek egyike azonban odavágta nekik: »Nehogy azt gondolják, visszakapják a földet, mert én béres többet nem leszek!«

EZ EV JANUÁR végéig, február elejéig tartott a faluban a bizonytalanság, aminek a megszűnését nagyban akadályozták a sztrájkhírek, s az imperialisták »rádiókacsái« is. A hangulat azonban lassanként a rendes kerékvágásba terelődött, amihez hozzásegített az is, hogy a nemesnádudvariak — akik szorgalmas rádióhallgatók — maguk is rájöttek: nem az ő érdekükben hordanak össze hetet-havat a Nyugat hírharsonái.

Februárban megalakult az MDP-nél ötödrészével kisebb, de nagyobb aktivitású szervezete az MSZMP-nek, s a helybeli kommunisták, meg a felsőbb pártszervek erőfeszítéseinek, kormányunk helyes rendelkezéseinek, valamint a íehtebb elmondottak eredményeképpen — akárcsak másutt — megnőtt a termelési kedv. Bár tagadhatatlan, hogy a kétely is kísérője volt a kibontakozásnak: nemcsak átmeneti-e a kormány jelenlegi parasztpolitikája?, hiszen az elmúlt esztendőkben számos visszásságot elszenvedtek a nemosnádudvariak

is ezzel kapcsolatban; A kétely már szűnőben, de bizonyos mértékig még megvan;

Ez ugyan már kevésbé, ae említett katasztrofális elemi csapás azonban súlyosan nehezedik a falu gazdasági fejlődésére; A bajt csak tetézi, hogy a tsa-en kívül kevesen biztosították termésüket, enyhíti, hogy kormányunk a károkhoz mérten 419 009 forint adót, s 535 mázsa búzaföldadót elengedett;

A NEMZETISÉGI ellentétek megszüntetése érdekében a járási pártbizottság kezdeményezésére augusztus 20-án nemzetiségi napot rendeztek, s ennek jó hatása érződik is; a párt, a most lábra- kapó KISZ és a Hazafias Népfront nevelőmunkája mellett az iskola, a közös rendezvények, valamint az a tény, hogy a községi tanácsnál, egyéb hivatali szerveknél magyarok és németajkúak vegyesen dolgoznak, —> kétségtelenül meghozzák a teljes sikert;

Két konkrét probléma megoldása is szükséges azonban ahhoz, hogy Nemesnádudvar előrelépését, lakóinak életét megkönnyítsék. Az egyik; a mintegy 400 házból álló, dombon fekvő falurészt több fúrott kút- tal kellene ellátni, mivel a meglevő egy nem elegendő, az ásott kutak vize pedig golyvát okoz, másrészt, ilymódon — vízvezetéken — az egész falut el lehetne látni egészséges ivóvízzel. A másik: benn, a faluban, autóbusz- megállót kellene létesíteni, mert most több mint egy kilométert kell kutyagolniok az országút tói távoleső falu lakóinak a bajai járathoz. Csakhogy az illetékesek azzal érvelnek, hogy keskeny a faluba vezető út, amire viszont a nemesnádudvariak azt válaszolják: 1945 előtt a — bár igaz, hogy jóval ritkább — »maszek- járat be tudott menni a faluba?

KÉRDÉSEK, amelyek nem

maradhatnak válasz nélkül — a falu érdekében, általános érdekbő) sem.

Tarján István