Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-05 / 285. szám

1 Á kupeceknek nincs helye a becsületes termelők között Felülvizsgálják a szakcsoportokat a kiskőrösi járásban Txi ÖRÖMMEL jelen- lll tem: itt a december. Elhihetik, így van. Iga- CL zol ja ezt a hideg idő- Xjárás is eléggé. Ószin- LÖI tén bevallom: először jómagam sem akartam elhinni a tényt. Gondoltam, hátha rosz- szul mutat a naptár, vagy nem jól írja az újság. Amikor az első jeges szél a bordáim közé dö­fött, gyanakodni kezdtem. Fel­hajtottam ugyan lódenkabátom vékony gallérját és szaporázni kezdtem a lépteimet, de még az említett hűvös lehelet sem győ­zött meg egészen. Talán trükk az egész, vagy véletlen. Ha Pá­rizsba beszökhetett pár percre az ősz Ady Endre esetében, most meg a tél, a mord decem­ber tehetett egy rövid rohamot Bács megye ellen. Nem kell ko­molyan venni. Esetleg tíz perc múlva rendkívüli hírben közli a rádió, hogy vissza az egész, mégis csak november van. Befa­gyott az udvaron a cső, nem jött a víz valamelyik reggel. Meleg vízzel öntözgettem, de még nem hagytam fel az óvatos tamásko­dással. Amikor azonban ugyanaz az elárusító, aki ugyanannál a pultnál pár hónappal ezelőtt azt is letagadta, hogy egyáltalán van ilyen gyár az országban, így szólt negédes mosollyal, rábe­szélő hangon: »Sört nem tetszik vinni pár üveggel? Négy fajta van!« — ekkor elmúlt minden kétkedései^. Futottam haza és bekiabáltam az ajtón: »Itt a tél! Hol a télikabátom?!« S miért jelentem örömmel, hogy itt a december, a fagy? Azért, mert vége a locs-pocs ősznek. Kará­csony, Szilveszter, disznótor..; S már maga az is kellemes ér­zés, ha valakit nyikorgó szekér helyett csilingelő szánkó üt el... Sokkal romantikusabb.. VASÁRNAP lesz Damjanich János tábornok születésé­nek 153. évforduló­ja. A nagy szabad­ságharcos nem csu­pán katona, hanem vréfáskedvű ember is volt. Egy alka­lommal Kecskemét küldötte kereste, mert a város­ba betört Jellasics serege. Dam­janich a tábortűznél hevert hon­védéivel, feje alatt széna. — Semmi az, majd kikergetjük! — nyugtatta a polgárt. — Hanem, ha elfáradtál, igyál egyet — s nyújtotta felé a kulacsot. EDDIG azt hit­tem, az emberek boldogság, öröm és miegyebek után vágyakoz­nak. E hitem a napokban alapo­san megrendült. »Van búbána­tod?« — kérdi tőlem az egyik ismerős reménykedve. Megnyug­tattam: nincs, s erre az illető csalódottan, szomorúan bandu­kolt tovább. Később utánam lo­holt és pótlólag megjegyezte: »Persze, csak kölcsön gondol­tam! Becsületszavamra vissza­adom!« Hirtelen nem volt kéznél bánatom, nem adhattam, pedig szívesen kölcsönöztem volna ne­ki lottós egytalálatot. be nem dobott tizenkét-találatos totó- szelvényt, fogfájást, hascsikarást, ha már ilyesmi kell neki. Kide­rült azután, a 38 765. számú ér­deklődő révén, hogy a legújabb regényszenzációról lenne szó. »Jó reggelt búbánat« a címe annak a bestsellernek, amelyet Kecs­keméten még senki «sem látott, de mindenki keres. Nem egészen mindenki ugyan, hiszen egyet­len könyvesbolti dolgozó sem érdeklődik utána, egyre csügge­dő reménnyel, de még a nagy­mamáik, keresztszüleik és volt osztálytársaik sem... Lehet, egy­szer ládaszámra bukkan elő, zöld burokban, akár a citrom­mal történik mostanában. OLVASHATTUK ^ az újságokban, hogy 160 holdon megho- sBS*.- 'W. ’ nosították hazánk­ban a havannado­hányt, Nem merné senki sem határozot­tan állítani, hogy pontosan ez az, ami annyira hiányzott, azért mégis csak örülünk neki. Egy dologról azonban ne feledkez­zenek meg az illetékesek! Szép és jó dolog a kubai dohány, de a magyar mivoltunkról se feled­kezzenek meg! Nemzeti hagyo­mányaink megóvása érdekében, mielőtt a töltőgépek elkezdenék a cigarettagyártást, minden kiló kubaihoz elegyítsenek legalább három marék finánclábszárat, ■p„„r E HETI borzalmas! •Dili találós kérdésünk: Ho-f gyan nevezhetjük Fogó Antal ötgyermekes szódáskocsist, ami­kor egy pirosra sült kacsacom­bot emel a szájához és metsző­fogait belemélyíti? Megfejtés: »harapó Fogó« (Minden felelős­séget eleve elhárítunk.) AHÁNY vidék, annyi szokás — így tartja a közmondás. Ezt igazolja az egyik szingapúri hír is. Az említett délázsiai ki­kötőben az éles kés- ' '•••• pengében végződő női esernyő a legújabb divat. Ezzel próbálnak védekezni az ottani hölgyek az esetleges tolakodás ellen. Fe­lénk? Kies■ Kiskunságban? La- josmizsétől Katymárig lasszóval járnak az eladó korban levő lá­nyok és az anyósjelöltek... HÁZASSÁGI HIR­DETÉSEK. Ötven­éves özvegyasszony hat gyermekkel férj- _ hezmenne 30—40-es jólkereső orvoshoz, mérnökhöz, vagy ,más, vezető állásban levő értelmiségihez. Ajánlatokat »5000 plusz autó« jeligére. — Segédmotoros fiatal­ember keresi szolid, házias, szó­rakozni szerető lány ismeretsé­gét. Jelige: »Dongózzunk együtt!« — Imádom a zenét, irodalmat, exakt tudományokat. Kedves, gyengédlelkű középhátvéd _ írjon »Terzina« jeligére. — Férjhez akar menni? Vegyen Kufernix sorsjegyet! Kombinált szoba a főnyeremény. | Oimi utat juk új színészeinket Surányi Imre. A főiskolát 1948- ban végezte. Utána a Szegedi Színház, Bányász Színház, Nép­hadsereg Színház, Ifjúsági és Falu Színháznál volt szerződés­ben. Kecskeméten a »Földin­dulás« Kántor János szerepében mutatkozott be. Sohsior lehetett hallani mostanában, hogy az emberek passzívak, nehéz érdeklődést csi­holni bennük, még egy színházi előadásra is sokáig latolgatják, hogy elmenjenek. Hát még egy ismeretterjesztő felolvasásra^ vagy előadásra? Az igaz, hogy az emberek nem veszik szívesen, ha kívülről rájuk erőszakolnak valamit. De ha megtalálják a módját, igenis szívesen megis­merkednek ismeretlen dolgok­kal, a tudomány igazságaival, igenis érdeklődnek olyan témák iránt is, amelyeknek hallatára egyes emberek tanácstalanul va­karnák a fejüket, vajon ki fog­ja ezt meghallgatni? Pedig nem is nagy dologról van szó, szívósság, kitartás és ötletesség kell hozzá, hogy az emberekben érdeklődést kelt­sünk egy-egy előadás, vagy ahogy hivatalosan mondani szokták általában, az »ismeret- terjesztés« iránt. A bajai kultúr- házban például ebben a hónap­ban ilyenfajta előadások hang- v xottak el, mégpedig népes kö­zönség előtt. Az egyik: »Mit kell tudni a szülőknek - az elsőosz­tályos gyermek testi és lelki sa­játosságairól?« Minden kedden zenei előadások vannak, leg­utóbb Beethoven V. szimfóniá­I ját hallgatták végig az érdeklő­dők, Vígh Lászlóné zeneiskolai tanár magyarázataival, kíséreté­vel. A nemzetközi geofizikai év munkájával kapcsolatban is nem egy felolvasás hangzott el. Álta­lában rendszeresen tartanak csillagászati előadásokat. Előadás hangzik el a nemi élet problé­máiról, a nemzetközi kérdések­ről, társadalmi problémákról, politikai témákról. A múdsser ? Az elsőosz­tályos gyerekekről szóló előadás közönségét úgy toborozta össze a kultúrotthon vezetősége, hogy megkérdezte a bajai iskoláktól gz összes elsőosztályos gyerekek szüleinek címét. Mindenkinek meghívót küldtek. A művelődési ház feljegyzései szerint több, mint százan jöttek össze, de jó­val többen lettek volna, ha nem befolyásolta volna a szervezést váratlak eső. A zenei előadások közönsége már az értesítést sem várja. Rendszeresen hetenként kedden összegyűlnek, egyrészt, mert is­merik a tematikát, másrészt, mert úgyis tudják, hogy mindig színvonalas művet hallhatnak hozzáértő szakemberek magyará­zataiból ismerhetik meg h sorra- kerülő darabokat. A művelődési háznak széles­körű címtára van. Megtalálható itt a különböző szakmai folytató üzemi dolgozók címjegyzéke, a zene iránt érdeklődők névsora, az irodalomkedvelők lakáscímei. Nincs más gondja a vezetőség­nek, ha például egy műszaki elő­adást tartanak, mint összeírni a témával rokonszakmák dolgozói­nak névsorát és kiküldeni a meghívókat. Általános »globá­lis« szervezés nincs is. A lehető legtöbb esetben specializált név­sorok szerint, indítják meg a hallgatók toborzását. Arra is ügyeltek, hogy másként, nemcsak előadásos formában szemléltessék a hal­lottakat. Összeállítottak például egy három hangversenyből álló bérletsorozatot. Az egyik hang­versenyen Lukács Pál érdemes művéz mélyhegedű számai1 hallhatták a bérlettulajdonoso’ a másik alkalommal a budapes fúvósötös zenei ínyencek igé­nyeinek is megfelelő előadásá­ban gyönyörködhettek. 'Egyéb* A kiskőrösi járásban 53 szak­csoport s egyéb alacsonyabb típusú társulás működik. Több, mint 800 dolgozó tömörül ben­nük s többségük —■ 44 szakcso­port — szőlő-gyümölcstermelés­re és értékesítésre társult. Már a szakcsoportok száma is bizonyít­ja. minden ellenséges állítással szemben, hogy a dolgozó pa­rasztság ebben a járásban sem idegenkedik a szövetkezés gondolatától, ha az anyagi ér­dekeltség megfelelően párosul a politikai felvilágosító munkával. A szakcsoportok jórésze minden tekintetben a törvényes előírá­soknak megfelelő gazdálkodást folytat, gyorsan és egészségesen fejlődik. Közösen szerzik be a trágyát, a védekezőszereket, kö­zösen értékesítik boraikat s többé-kevésbé jelentős közös va­gyonnal rendelkeznek. Igaz, hogy a közös vagyon zöme egyelőre italmérési felszerelésekben, tá­rolóedényekben található, de vannak törekvések arra is, hogy magasnyomású permetezőgépe­ket, porozókat s egyéb kisgépe­ket vásárolnak. Ennek ellenére aggasztó je­lenségek Is vannak a kiskőrösi járás társulásainál. Jelentős azoknak a szakcsoportoknak szá­ma, amelyeket egyes kupecele- mek, volt borkereskedők, ügynö­kök arra használnak fel, hogy egyaránt kijátszva az államot és a szakcsoport becsületes tagjait is, — munka nélkül szerzett nagy jövedelemhez jussanak. Soltvad- kerten például a szakcsoport tag­ja az a Mohácsi, aki az ellenfor­radalom alatt aktív tevékenysé­get fejtett ki, mint az ottani nemzeti bizottság elnöke s több társa is van, aki semmiképpen nem való a szakcsoport becsüle­tes tagjai közé. A vizsgálatok, ellenőrzések több szakcsoportnál derítettek . fel törvényellenes, spekulatív ténykedést. Előfordult például — a Pincegazdaság fel- vásárlási osztályának jelentése szerint, — hogy a szakcsoport kívülálló termelőtől mustot vásá­rolt fel s a mennyiséget nem a termelő jelentette a pénzügyőr­ségnek, hanem a szakcsoport va­lamelyik tagja. Naponta látnak a kiskőrösi járásban budapesti TEFU-kocsikat, amelyek a szak­csoportok borait szállítják a ki­mérőkbe s ezeknek a kimérők­nek vezetői általában régi kocs- márosok, akik pincével, felsze­reléssel rendelkeznek. A szakcsoportoknak az lenne a céljuk1, hogy megszerettessék a termelőkkel a közös gazdálko­dást és értékesítést. De ezt a célt többségük nem valósítja meg, mert egyrészt olyan termelők társulnak, akiknek területe szél­ként e két hangversenynek mást célja is volt. Fel akarták kelteni! a zene Iránt fogékony bajai fia-| falok érdeklődését a fúvóshang- í szerek, illetve a brácsa tanulása! iránt. A meghívandók névsorát | a zeneiskola tanáraival közösen | állították össze, meghívták azo-1 kát is, akik közül a felállítandó f fúvós-tanszak leendő növendő-! keit szeretnék toborozni. ! ♦ Gondoltak az ismeretterjesztő J előadások jövendő hallgatóinak! toborzására is. Ezt a célt szol-! gálja a minden szerdán mégis-1 métlődő ifjúsági zenei előadás-; sorozat és a kedvezményes, na-: gyón olcsó diákbérlet rendsze-; resítése. Azt tapasztalták a művelődési ház vezetői, hogy a közönség: legtöbbször szívesebben jön élj az olyan előadásokra, amelyekre belépődíjat is állapítanak meg.: Ha ingyerf »mérik a kultúrát«, sokan azt mondják, nem jön­nek el, biztos nagyon gyenge lesz, amit kapnak. Vgve nem boszorMánysúg? Csak kitartás, rendszeres mun-' odaadás kell hozzá, hogy egy elődési ház betölthesse egyik : .ntosabb feladatát, a dolgo- .-x műveltségének gyarapítását,; az ismeretek terjesztését. : Cs. L. '■ szórtan fekszik, másrészt kimon­dottan csak az értékesítésre tö­rekszenek. Némely szakcsoport­nak 8—10 felderíthetetlen helyen is van borkimérése, ahol 18—22 forintos áron mérik a bort. Az is jellemző, hogy a kaskantyúi l. számú szakcsoport csak névleg működik, mert az indoklás sze­rint »még nincs üzlethelyisége« — holott már tavaly március­ban megalakult. (Nemcsak a kiskőrösi járás­ban található azonban példa ar­ra, hogy a szakcsoportokba spe­kuláns elemgk keverednek. La- dánybenén egy 42 holdon mű­ködő szakcsoport tagjai napszá­mosokkal műveltetik a földet.^ A kiskőrösi járási pártbizott­ság úgy döntött, hogy a szak­csoportokat egy párt-, tanács- és földművesszövetkezeti megbízot­takból álló brigád politikailag, gazdaságilag, szervezetileg felül­vizsgálja, még ebben a hónap­ban. A felülvizsgálás eredmé­nyéről részletesen tájékoztatják a szakcsoport vezetőit, tagjait, ismertetik a működésüket sza­bályozó törvényes rendelkezése­ket. Érvényt kell szerezni töb­bek között annak az 1956-ban megjelent minisztertanácsi ren­deletnek, amely kimondja, hogy a szakcsoportok és egyéb társu­lások csak akkor és_ olyan mér­tékben részesüljenek állami kedvezményben, amilyen mér­tékben a közös tevékenység megtalálható a szakcsoporton belül. Az is indokolt, hogy az orszá­gos tanácsi Szervek csak akkor adjanak ki italmérési engedélyt, ha a szakcsoportok a működési engedélyt kiadó szerv előzetes véleményét és hozzájárulását megkapják. így elkerülhető lesz, hogy egyes szakcsoportok a te­rületükhöz és termelésükhöz vi­szonyítva indokolatlanul sok italmérést tartsanak fenn s azt törvényellenesen, másoktól fel­vásárolt borral lássák el. Sem­miképpen sincs szükség olyan tiszavirág-társulásokra, amelyek szüretkor megalakulnak s mire elfogy a bor, megszűnik a szak­csoport is, de közben néhány ku- pec, spekuláns busás jövedel­met harácsol magának. Ne hagyják a becsületes munkára társuló dolgozók, hogy kupecek, spekulánsok : élasjködjenek raj­tuk. Illusztráció Babel: Lovashadsereq című könyvből, mely az Európa Kiadónál jelent meg. Babel: Lovashadsereg (Európa). Kb. 320 oldal, kötve 14,— Ft Bábel elbeszélései rendkívül iz­galmasak: megmutatják arnagy [orosz szocialista forradalom vé­res mozzanait, a forradalom egyszerű, primitív, tudatlan, de mindig hűséges és lelkes hőseit. Érzékelteti tehát a forradalmat úgy, ahogy az volt, minden szé­pítés és simítás nélkül. Babel kötete három részre oszlik. Az első rész: a' Lovashadsereg, a második az odesszai elbeszélé­sek és a harmadik rész az egyéb elbeszélések. Babel elbeszélései­nek ereje abból ered, hogy eze­ket az elbeszéléseket mély hu­manizmus, az emberek igaz sze­reidé és megbecsülésé hatia út;

Next

/
Oldalképek
Tartalom