Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-05 / 285. szám

Világ proletárjait egyesüljetek I | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ara SO fillér 1957. DEC. 5. CSÜTÖRTÖK A jövőről Egy évvel ezelőtt az ellenfor­radalom ütötte ezer sebből vér­zett az ország, vergődött a lét és nemlét kérdése között. Álltak a bányáK, veszélyesen üresedett az állami éléstár, a tönk széle felé húzták az országot az ellenfor­radalmi banditák. De már ekkor volt oly erő, mely világító fáklyaként mutat­ta a csuggedoknek, kétségbe- esettekneK, hitetleneknek: ne tovább ezen az úton! Ez a vilá­gító fáklya a kommunisták ma­roknyi kis csapata és a szocia­lista országok népeinek áldoza­tos segítsége volt. A kettő egy­mással párosulva biztosította a muniiáshataiom megvédését. Egy év alatt népünk a párt vezetésével nagyreszt begyógyí­totta a sebeket, talpraáilt a nép­gazdaság, de az ellenforradalom okozta 22 milliárdos kárt pótol­ni még nem tudta. Pártunk világosan megmond­ja: ne csapjuk be a munkássá­got, s éppen ezért mondjuk meg, hogy a jelenlegi életszínvonal megtartása megköveteli a ter­melékenység növelését, a terme­lés fokozását. Ha pedig hozzá­számítjuk az adósságok törlesz­tését, világossá lesz mindenki előtt: sok tenni, javitani valónk van a termelésben. Hiszen amint Kádár elvtárs mondotta a vasmunkások szak- szervezeti kongresszusán: »A legnagyobb bűn volna a mun­kásemberekkel szemben, ha el­tűrnénk azt, hogy egy hajszálon lógjon az életszínvonal és azt várnánk, hogy mikor billenünk ki az egyensúlyból.« Ezt mi nem engedhetjük meg. Mit kell te­hát tennünk? Olcsóbban termel­ni: ez a kulcsa mindennek. Ez az év megmutatta azt, hogy le­het, de utalt arra is, hogy kime- vitetlen tartalékaink is vannak. Vegyük le a rózsaszín szem­üveget és nyíltan mondjuk meg: üzemeink egy része nem éri el a tavalyi termelési szin­tet. A Kiskunfélegyházi Gép­gyár termelése alig valamivel több, mint a tavalyi terv 50 szá­zaléka. Ha nem is tapasztalunk ilyen nagymérvű termeléscsök­kenést másutt, de egy biztos: nincs kihasználva sok üzemünk kapacitása. Ha csak ezt vesszük figyelembe, megállapíthatjuk: egyes üzemeinkben minden kü­lönösebb megerőltetés, beruhá­zás nélkül lehet növelni a ter­melést. Erre utal a Bányászati Beren­dezések Gyára példája is. Jövő­re 8 százalékkal kívánják emel­ni a termelékenységet. A Bajai Epületasztalosipari Vállalatnál a jövő év áprilisától kezdve 25 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. S nem az inten­zitás növelésével, hanem gépe­sítéssel, a termelési folyamatok ésszerű megszervezésével kíván­ják döntően ezt a nagy felada­tot megoldani. A jövő formálása, amint a pél­dák mutatják, a munkások ke­zében van. Rajtuk múlik, hogy a jövő év végén azt írhatjuk-e, hogy az ellenforradalom ütötte sebek gyógyításában nagyot lép­tünk előre, megszilárdítottuk a jelenlegi életszínvonal gazda­sági alapjait, törlesztettünk kül­földi adósságunkból, a magunk lábán járunk, s éppen ezért a jól végzett munka tudatában büszkén nézünk barátaink sze­mébe. Az üzemi tanácsok megalakításárólj tárgyaltak a helyi ipari vállalatok vezetői A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavítónál még ebben a hónapban megtartják a választást KEDDEN a Cifrapalotában ülést tartottak megyénk helyi iparának vezetői. Az értekezle­ten, ahol a tanácsi vállalatok igazgatói, párttitkárai és üzemi bizottsági elnökei vettek részt, beható vita keretében cserélték ki gondolataikat az üzemi taná­csokról szóló kormányhatározat végrehajtását illetően. AZ ÜZEMI TANÁCSOKRÓL szóló kormányhatározat részletes ismertetése fölötti vitában fel­szólalt Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese is. Varga elvtárs hozzászólásá­ban aláhúzta az üzemi tanácsok választásának gazdasági és poli­tikai jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy az üzemi tanácsok sorra- kerülő választása nem folytatása az ellenforradalmi légkörben életrehívott munkástanácsoknak, de nem is hatáskör nélküli fából vaskarika. Hiszen a dolgozóknak a gazdasági építőmunka irányí­tásába való aktív bevonásával, azaz az üzemi demokrácia kiszé­lesítésével jelentősen meggyor­sul majd a szocialista gazdaság felépítése, így a dolgozók napi munkájuk mellett az üzemi ta­nácsban való részvételükkel is tevékenyen hozzájárulnak majd a népjólét további emeléséhez. Az üzemi tanács tehát akkor felel majd meg kötelességeinek, ha a dolgozók okos és ésszerű kezdeményezéseinek valóraváltá- sa mellett, alakulásától kezdve következetes harcot folytat a de­magógia, a gazdasági analfabé­tizmus ellen, s ezzel egyidőben jó gazdához illően, azon lesz, hogy a vállalatnál mindent a maga helyére tegyen. NEM KÉTSÉGES, hogy ha az üzemekben már az előkészítő üléseken szembefordulnak a de­magóg nézetekkel, és az olcsó népszerűségre törők, a hangos- kodók helyett olyan tekintéllyel bíró dolgozókat választanak az üzemi tapacsokban, akik a gyá­rat második otthonuknak tekin­tik s így is vezetik — akkor a dolgozók látni fogják és elisme­rik, hogy az üzemi tanács a vál­lalati demokrácia kiszélesítésé­nek komoly lehetősége és törvé­nyes adottsága. A VITAS PONTOK felvetése után Farkas István elvtárs, a HVDSZ megyei elnöke válaszolt a felszólalók észrevételeire, majd ismertette, hogy a megyei érte-j kéziét alapján december 20-ig j mindazon helyi ipari vállalatok­nál, melyek üzemi tanács vá-j lasztására jogosultak, aktívaülé-5 sen tárgyalják meg a kormány-^ határozat végrehajtáséból adódó] üzemi feladatokat. Farkas elv- táns befejezésül kijelentette, hogy a tanácsi vállalatoknál el-] sőnek még december hó folya-] mán a Kiskunhalasi Motor- és] Gépjavítónál választanait üzemi! tanácsot, a többi vállalatnál pe-i dig 1958 január, illetve február] hónapban kerül sor a szavazások] megejtésére. SZÖVETKEZETI HÍRADÓ (3. oldal) CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA (4. oldal) NEM BOSZORKÁNYSÁG (4. oldal) egy óra a pártbizott­ságon (5. oldal) AKI MINDIG A HATART JÄRJA (5. oldal) »APRÓ« GONDOK (5. oldal) LESZ-E NYERESÉGRÉSZE­SEDÉS a tégla­gyárakban? (5. oldal) SAKK (6. oldal) Ötvennégy tag lépett be eddig a termelőszövetkezetekbe a zárszámadási közgyűléseken Kiváló terméseredmények kertimagból a vaskúti Kossuthban Az eddig megtartott zárszá­madási közgyűléseken ötvennégy taggal erősödték a termelő­szövetkezetek. A bácsalmási já­rásban nyolc közgyűlésen 21 be­lépő 43 hold földdel gyarapítot­ta a közöst. A tassi Lenin Ter­melőszövetkezetbe nyolcán lép­tek be a zárszámadási közgyűlé­sen. A termelőszövetkezetek kiváló eredményei győzik meg a kí­vülállókat a nagyüzem fölényé­ről. A vaskúti Kossuth 120 kiló salátamag termesztését vállalta katasztrális holdanként a ter­melési szerződésben, ezzel szem­ben 4.3 mázsa salátamagot ta­karítottak be egy-egy holdról. Rekordtermést értek el papriká­ból is. A szerződéses kötelezett­Kís szövetkezet — Alig 100 holdon gazdálkodik Kecskemét határában a 22 tagú Szabad Föld Termelőszövetkezet s mindössze két esztendeje mű­ködik. A szövetkezet most tar­totta meg zárszámadási közgyű­lését, amelyen már a jövő esz­tendő terveit is latolgatták. A 20 hold példásan művelt szőlő jövedelmét s egyéb terményt összevetve 30 forintot ér náluk nagy tervek a munkaegység, — de ha elgon-] dolásaikat valóra váltják, jövő-? re ennek duplája lehet. Most? állítottak be hízóba hat darab? marhát s folyamatosan kiese-} rélik tehenészetük selejtes jószá-] gait is jó fejősökre. További tervük a szőlő- és. gyümölcsállomány feljavítása,} új telepítés. J ségben vállalt 40 kiló helyett 240 kilót termesztettek. A termelőszövetkezetnek kiváló az állattenyésztése is. Csak te­nyészállatokat nevelnek. Az el­múlt évben 176 mázsa súlyú tenyészsüldőt adtak el. A ter­melőszövetkezetnek 746 szántó­egysége van. Egy szántóegység­ről 997 forint pénzbevételt ér­tek el. A tataházi Petőfi Termelő- szövetkezetben 640 000 forintot jövedelmezett az állattenyésztés és a növénytermesztés. Az év fo­lyamán 55 mázsa vágómarhát és 150 mázsa hízottsertést adtak el. Bevételüket növelte, hogy nagy- mennyiségű trágyát és műtrá­gyát használtak fel a termés- eredmények növelésére. 118 má­zsa szuperfoszfátot és 181 mázsa pétisót juttattak a talajba. Ér­demes megemlíteni, hogy még 1850-ben a kenyérgabona átlag­termése 11.50 mázsa volt ka« tasztrális holdanként, árpából pedig 17 mázsát arattak le egy- egy holdról, addig az idén 13 mázsa volt a kenyérgabona ter-s mésátlaga, az árpáé pedig 19 má« zsa. Bevételüket növelte, hogj<| 10 katasztrális holdon takar« mánykeverék után másodvetés­ként kukoricát termesztettek és még ezen is elérték a 17 és fél mázsa holdankénti termésátla­got májusi morzsoltban számít« va. A termelőszövetkezet Zetort és egy Universal-traktort vásárolt saját erőből. A munkaegység ér­téke 56.23 forint. A zárszámadási közgyűlést aí héten tartják. E Z I Ifi meg a euiLádja-­ÖL I HETI MENETREND j Svájc-Csehszlovákia -N imet Demokratikus Köztársasági Nem autóbusz, vagy vonatjá­ratról lévén szó, hanem annak a mozgalmas hétnek összegezé­séről, amely a Kecskeméti Kon­zervgyár Il-es számú telepének készáruraktárában tötént az el­múlt héten. Bár az előzőkhöz képest csök­kent a létszám, de a megcsap­pant munkásgárda becsülettel elvégezte feladatát, mindennap ellátta az üreshasú vagonokat szemnek és szájnak tetsző kon- zervvel, melynek útirányát is igen változatosan szabták meg a diszpozíció segítségével. Svájc szárítmányokat rendelt. Énnek megfelelően, kedden egy vagon burgonyát és egy vagont paradicsompelyhet indítottak út-| nak. A hét derekán Csehszlo-f vákiába három vagon jamet,} natúr lecsót, vegyes jamet irá-| nyitottak. Ugyanekkor indítót-] ták útnak a Kontifucht nyugat-? német cég részére a kért két? vagon almavelőt. Pénteken ket-t tő, szombaton egy vagon szil-s vaízzel megrakott tehervagont? vontattak ki a gyárból, a vago-l nők ajtaján ez állt: Német De-] mokratikus Köztársaság. Szom-Í haton autóra raktak egy vagon-X nyi szárítmányt Svájcnak. Az] autók Budapestre vitték az árut,] s onnan valószínű, vagonba rak-? va szállítják tovább, £ Vezér-mibenlétét és külső állapotát tekintve egy megyei törzskönyvben sze­replő Cornwall apa­állat, 320 kilós súly- lyal, elefántnak is díszére váló lapát­fülekkel s azzal a rendeltetéssel, hogy. a jánoshalmi Petőfi Tsz sertésállomá­nyának szaporodá­sát tevőlegesen elő­mozdítsa. Amely fel­adatnak Vezér de­rekasan meg is fe­lel, mert Gavlik elnökkel együtt szá­mítottuk ki, hogy e nagyszerű jószág három éve lévén a szövetkezetben, a hatszor fialtatott húsz anyakocától valami 1200 malacot vallhat utódjának, nem is beszélve az unokákról. S a sza­porulatból legalább ezer darabot 30—35 forintos kilónkénti áron tenyészállat­nak adott el a szö­vetkezet. Nem csoda hát, hogy Vezérnek ko­moly tekintélye van a tsz-ben, Ságodi Vencel bácsi sze­rint: »ilyen álla­tot magázni kell.« Öhíressége tudatá­ban is van saját je­lentőségének s kü­lönleges jogokat él­vez disznótársai közt. Kerítést például nem ismer és nem tűr. Orrmányának egy könnyed moz­dulatára volt akol és nincs akol. Nem­rég elhatározta a gondozó, hogy Ve­zért valahogy mó- resre tanítja s meg­köti, mint a tehe­net. Ám disznónk mást gondolt s úgy rázta le magáról a segítségül hívott három legmarko- sabb embert, mint a pelyhet. Pedig egyébként szelíd, mint a bárány s lustább, mint a bi­valy. Ezért nem is tanácsos simogatni, mert szívélyes kész­séggel dől el a va­karásra, s akinek lá­bára ez a három má­zsás hatalmasság ra- terül, egy darabig nagybőgőnek nézi az eget. Vezér az idén re­kordot javított: tíz anyakoca után 93> malacot neveltek fel a szövetkezetben, így a derék röfö- gőknek nem kis ré­szük van abban, hogy a Petőfi Tsz- ben 71 forintot ér a munkaegység. Hadd örökítse hát meg krónikánk e rövid méltatással Vezért és családját az utó­kor számára. (G, K,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom