Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-04 / 284. szám

Yilug proletárjai, egyesüljetek : f MAGVAK szocialista munkáspárt BÄCS-,kiskun II. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM «4r« SO fillér ,193". DECEMBER 4. SZERDA ♦ •I Az ész és szív trónfoglaiéscs A Hétfői Hírek legutóbbi szá­néban beszélgetést közöl Jávor Pállal, a külföldről hazatért ■tiváló színművésszel. Jávor a magyar fejlődés, a megváltozott, szocializmus felé haladó élet egyik csodálatraméltó eredmé­nyeként azt a nagy könyv­kultuszt említi, melynek je­leivel itt tartózkodása első percé­től találkozik Budapesten. Való­ban mi, akiknek az élete együtt alakul újuló hazánkkal, gyakran hajlandók vagyunk megjegyzés, meglepetés nélkül elmenni tár­sadalmi, nemzeti életünk válto­zásának tényei mellett. Nem ve­szünk olyan dolgokat észre, me- ‘yeket a külföldi szem, mint új­donságokat lát meg. Természe­tesnek, magától értetődőnek tar­tunk egy ilyen dolgot is, amit -itönyv Kultusznak« nevezett Já­vor Bal, a külföldet járt színész. Igen, nálunk »könyvkultusz« van, a tömegek kincsévé teltük í tudás, a szép, a költői és művé­szeti szép ajándékát, a könyvet. Olyan olvasóközönség nőtt fel Í3 év alatt, amely birtokába vet­te — privilégiumból közkinccsé 'ette — a világirodalom, a ma­gyar irodalom élvezését, megér­tését. Az a dolgozó nép, amely a ‘elszabadulás elölt legfeljebb a kalendáriumok nyújtotta szel­lemi táplálék színvonaláig ért fel, ma Maupassant, Tolsztoj, Byron, Goethe, Solohov után kutat a könyvtárakban és van saját könyve is. Azok művei közül, akik legközelebb férkőztek a szí­véhez, az értelméhez. Nem mesterségesen szított rész­vénytársasági ricsaj ma már ná­lunk egy könyvnap, amelyen ké- tcsértékú '-bestseller«-eket sóz­nak a kispénzű dolgozóra, hanem igazi ünnep, bensőséges baráti találkozója, éspedig rendsze­res találkozója a szép és nemes irodalomnak, az új, egyre nö­vekvő olvasóközönséggel. Móricz Zsigmond megrendítő megjegyzése óta, mely a Horthy- féle úrivilág szellemi nyomorá­ról, az irodalom, a könyv válsá­gáról panaszkodik, hosszú az út i mai könyvnapokig, könyvhete­iig, vagy éppenséggel az idei de­cemberi könyvvásárig. Az úton való elinduláshoz az kellett, hogy egy társadalom valóban a nép hatalmát teremtse meg, meg­szüntessen, szétromboljon egy régit, amelyben gyönyörűséget, szellemi kielégülést egy igen szűk réteg találhatott. A nagyobb rész, a nép számára csak a sö­tétség, kiszolgáltatottság maradt. Erről is emlékezünk, ezeket a vívmányokat is ünnepeljük a most nyíló könyvvásáron, egy év­vel azután, hogy az ellenfor­radalom meggyujtotta a főváros­ban és megyénkben is a fasizmus új könyvmáglyáit, az emberiség salakjának nagyobb ►►dicsőségé­re« — az emberiség jobbik ré­szének borzongó megdöbbenésé­től kísérve. Mi pedig egy esztendő után megyünk a könyvesboltba, az üzemi könyvfelelöshöz, váloga­tunk az ezernyi könyv között. Ajándéknak szánunk egyet-ket­tőt szeretteinknek, veszünk néhá­nyat magunknak is, — mert ez így természetes, így vált szokás­sá, népszokássá ebben az országban, ahol a dolgozó nép hatalma magával hozta az ész és a szív kincsének, a jó könyvnek a hatalmát. Levonták a tanulságot ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉS a bácsszőlősi Uj ötéves Terv Termelőszövetkezetben » SZABÓ LAJOS SZMT- S ELNÖK NYILATKOZATA | ; (3. oldal) | * AZ ELSŐ SZEMINÁRIUM I • TISZAÜJFALUN (3. oldal) VÍZIÓ A II »' \SZCSARDA- BAN A BÁCSSZÖLÖSI Űj Ötéves Terv Termelőszövetkezet meg­tartotta hetedik zárszámadási közgyűlését. Olyan esztendőt zártak le, amikor a termelőszö­vetkezet jó eredményekről szá­molhat be. A nagyüzemi gazdál­kodás fölényének bizonyítéka, hogy búzából 1 mázsával, őszi árpából 6 mázsával többet ter­meltek katasztrális holdanként, mint az egyéni parasztok. — Ugyancsak magasabb termés- eredményeket értek el a kapás- növényeknél is. A zárszámadási közgyűlést a termelőszövetkezet tagsága nem­csak egy egyszerű évzáró és év­nyitó alkalomnak tekintette, ahol csak arról esett szó, mit termeltek, mennyit kerestek, mennyi volt a kiadásuk és így tovább, hanem nyílt vitán tár­ták fel azokat a hibákat, melye­ket a gazdasági év folyamán el­követtek. Szó volt arról, hogy az ellenforradalom káros hatása következtében a háztáji földek területét két katasztrális holdra növelték. Ez kihatással volt a termelőszövetkezet közös föld­jének megművelésére. Megálla­pította a tagság, hogy a jövőben inkább törekednek .arra, hogy a fő jövedelmi forrást a közösből teremtsék meg. A SZÖVET KEZET tagsága megértette: a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődésének dön­tő feltétele, hogy a középparaszt­ságot Is megnyerjék a nagyüze­mi gazdálkodásnak. Ezt azzal igyekeznek elősegíteni, hogy a földjáradékot a közgyűlés után az illetékes termelőszövetkezeti tagoknak kifizették. A tagok által teljesített átla­gos munkaegység 291, egy mun­kaegység értéke pedig 37,65 fo­rint. Ezenkívül minden terme­lőszövetkezeti tag munkaegysé­genként 5 forint 35 fillér pré­miumot kapott. Jellemző bizo­nyítéka a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalnövekedésé- nekj hogy öt közülük motorke­rékpárt vásárolt. A KÖVETKEZŐ ÉVBEN to­vább akarják fejleszteni a gaz­daságot, növelik a növényter­mesztés és az állattenyésztés ho­zamait. A termelőszövetkezet fő jövedelmi forrása az állatte­nyésztés. A tagság elhatározta, hogy nem elégszik meg az 1960 liter tejhozammal, amely, jelen­leg a tehenek átlagos tejterme­lése. A juhoknál 4 kilogramm gyapjúhozamot ériek el átlago­san. Ezt is növelni akarják. A szövetkezet tagjai örömmel fogadják vissza azokat, akik annak idején meggondolatlanul elhagyták a szövetkezetei. Nem- _ rég Fábián Mihály volt terme-» lőszövetkezeti tagot újból a so-f raik közé vették. I Vizin Gergely r FIATALOK (3. oldal) (4. oldal) NŐI SZEMMEL (4. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (5. oldal) MEGÉRI MAJD AZ ÜSZŐ A 11 000 FORINTOT (5. oldal) NEGYEDÉVI ISKOLAI MUNKA (5. oldal) Kibővített megyei pártbizottsági ülés Csütörtökön kibővített ülést bizottság első titkára tart elő­tárt a megyei tanács kultúrter­mében az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Az ülésen Molnár Frigyes elvtárs, a párt­adást a kommunista és munkás­pártok moszkvai találkozójáról. A beszámolót vita követi. Cseled kétetteei IRODALMI EST EREDETILEG kísérletnek szán­ták az est rendezői, valami­lyen fajta irodalmi szinpad meg­honosítása előtti első fecskének. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Mó­ra Ferenc művelődési ház szín­háztermét zsúfolásig töltötte meg a közönség, hogy meghallgassa hivatott, kiváló előadóművészek tolmácsolásában azt a verscik­lust, amelyet Petőfi egyik gyö­nyörű szerelmes verse után »Sze­Nagybaracska lakosságának nagyrészét megvizsgálta vasárnap a bajai orvos és egészségügyi brigád A bajai Vöröskereszt és a ba­jai járási egészségügyi szervek dolgozói a lakosság egészségvé- delrhe érdekében elhatározták, hogy a hozzájuk tartozó közsé­gekben az egész lakosságot or­vosi vizsgálatnak vetik alá. Ezt a nagyarányú feladatot társa­dalmi munkában végzik és már el is kezdték. November 24-én és december l-én 26 orvos és mintegy 40 tagú egészségügyi aktíva utazott Bajáról Nagybaracskára, ahol bőr-, vér-, trachoma-, nő- gyógyászati-, gyermekgyógyásza­ti, orr-, fül-, gege, reuma-, rák- és tüdőszűrő vizsgálatot, vala­mint tájékoztató fogászati ren­delést tartottak. A két alkalom­mal 2665 nagybaracskait vizs­gáltak meg. A vérvizsgálaton 1300-an, a nőgyógyászati rák­szűrésen • 728 asszony vett részt. A nők között két rákos és 50 daganatos megbetegedést talál­tak, akiknél műtéti beavatko­zásra lesz szükség. A nagybaracskai lakosság körében elterjedt a bőrbe­tegség. A 2665 megvizsgált között 558 embernél állapítottak meg ki- sebb-nagyobbfokú bőrbetegsé­get, köztük 8 bőrrákos esetet is találtak. Igen megnyugtató képet mu­tat, hogy az orvosok a 445 megvizsgált Iskolásgycr- mek között semmiféle meg­betegedést nem észleltek. ban is nagy gondot fordítanak a gyermekek egészségére és tisz­taságára. Népi demokráciánk tüdőbetegség elleni harcának eredményét bizonyítja, hogy a 2665 megvizsgált lakos kö­zül egyetlenegy tbc-st sem találtak. Az egészségügyi brigád azonban ebbe nem nyugodott teljesen bele, ezért még e hét folyamán délutánonként dr. Abonyi József bajai tüdőszakorvos a község minden lakóját még egyszer alaposan megvizsgálja. A sikeres orvosi vizsgálatot Nagybaracskán a Vöröskereszt irányítása mellett dr. Mihály Gyula járási tiszti főorvos ve­zette le. A lakosság mozgósítá­sát a helyi párszervezet és ta­nács, valamint a községi Vö­röskereszt szervezet 120, nagy­részt férfi aktivistája végezte. Délben a tanács, a párt és a lakos­ság megvendégelte a társa­dalmi munkában dolgozó or­vosokat és a vöröskeresztes aktívát, majd az iskolások kultúrműsorral kedveskedtek nekik. ^ ZENEISKOLA nőü&tcLéJdían g oetiejujjü tL kezdődtek, meg' a kecskeméti KOBÄXY - SÉíiE IC Közel 3o0 főnyi zenekedvelő, zenét szerető közönség gyűlt össze hétfőn este az Üttörőház nagytermében, a kecskeméti Ál­lami Zeneiskola növendékhang­versenyére, amely egyben meg­nyitója volt a kecskeméti Ko­dály ünnepségeknek. Ádám Jó­zsef, a Zeneiskola igazgatója kedves, meleghangú köszöntővel vezette be a hangversenyt, »Szeretettel és tisztelettel kö­szöntjük a városunkban született Mestert — mondotta Ádám Jó­zsef — s most, amikor 75. szü­letésnapjáról megemlékezünk, emlékezetem visszaszáll a két évtizeddel ezelőtti időkre, ámi­Ez azt jelenti, hogy az iskolák- ! kor a Bicinia Ilungarica első füzete megjelent, hátlapján a következő a.iánló szavakkal, me­lyeket a galántai gyerekekhez intézett: A ti hangotok cseng felém ötven év ködén át... ha- jigáló, semmitől meg nem ijedő derék fiúk, dalos, táncos, ille­delmes, jó dolgú lányok: hová lettetek?« Két évtized telt el a lélekbe­markoló fájdalmas felkiáltás óta és íme a jelenkor mintha csak erre a kérdésre adna választ. Mert a hangversenyen felcsen­dülő örökszép Kodály-művek a zene mély szeretetéről tanús­kodtak, a kis iskolások és a Ze­neiskola növendékeinek tolmá­csolásában. retlek kedvesem-“ címmel ruhá­zott föl a művelődési ház agilis vezetője, Osváth László. A ver­sek: a magyar szerelmi líra leg­szebb darabjai, gyöngyszemei gondos válogatásban kerültek a hallgatóság elé. A válogatás a szerelmi élmény sokféleségét, lí­rai megjelenési formájának pá­ratlanul sokszínű voltát csillan­totta meg és nem kevesebb gond­dal válogatták össze a Petőfi, Ady, József Attila, Juhász Gyu­la, Babits, Illyés Gyula, Heltai költemények lolmácsolóit sem. Kiss Ferenc, a győri Kisfaludy Színház tagja, Fogarassy Mária, Labancz Borbála, Dévay Kamil­la, a kecskeméti Katona József Színház művészei, valamint Os­váth László, a művelődési ház szépen szavaló igazgatója mond­ták el mély átéléssel az előadott versek értékeinek legmélyére szállva a kiválasztott költe­ményeket. A népes közönség, amely az utóbbi időben másodízben gyűlt már össze a félegyházi művelő­dési házban hasonló típusú iro­dalmi estre, az átélés csendjével, fogékony lélekkel hallgatta vé­gig a több, mint kétórás műsort, melyet Dömötör János, a TTIT hódmezővásárhelyi előadója ho­zott még közelebb a hallgató­sághoz szellemes, mértéktartó, lendületes összekötő szövegével, bevezetőjével. A KÍSÉRLET SIKERÜLT. Minden jel arra mutat, hogy Kiskunfélegyházán kialakulóban van a költészet barátainak egy olyan köre, amelynek a támoga­tására egy irodalmunk értékeit bemutatni szándékozó előadásso­rozat, vagy éppenséggel irodalmi színpad támaszkodhatik. Köszö­net és mélységes elismerés illet; az előadóművészeket élén Kiss Ferenccel, aki Petőfi Sándor sze­relmi lírájának halhatatlan alkotásait szólaltatta meg. Kö­szönet mindenik művésznek, aki alázattal, mély megelevenítő ké­pességgel teremtette meg az est magávalragadó hangulatát. — yla

Next

/
Oldalképek
Tartalom