Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-16 / 269. szám
Kéregcseppkő, ősnarasztlevél. Il!lll!llillllll!l!ll!iMllllllMlliM TOT/nT A l\/TTTf7Pni\/in A A Látogatás a kiskunmaisai \\ A \ A \l 4 A \ ll!l!!ll!!lll!lllllf!!lill!!!!l!l!llllllll!lllllll!>llll!llll!lli;!ll!lllllllllll!lltll!!liilllil!l!í!llill!l!ll!l!li lOi V U Ll fi ÍYI U ÜLJ U ifi D fi ’ A második kecskeméti fotókiállításról Terhe Sándorral beszélgetek, az iskola igazgatójával, amikor betoppan az Irodába egy lobogóhajú fiatalember. Bemutatkozunk egymásnak, s megtudom, hogy Frech Miklósnak hívják. O az Iskola kémiaszakos tanára. — Éppen jókor érkeztél — fordulok hozzá — szeretném megnézni a kémia szakkör munkáját. — Szíves-örömest — válaszolja, — de ne lepődj meg, ha rendellenséget találsz az előadóteremben, mert nemrég fejeztük be a kísérleteket e még nem teremtettünk rendet. — Csak ne Szabadkozz — mondja Terbe elvtárs, — majd elviszik Kecskemétre a hírét a Szakkör munkájának — ékelődik» s közbén rámkacsint. A kémiai előadóteremben Ahogy belépünk a szobába, rögtön szembetűnik három darab ásvány- és két darab őslénytani tárló. Ebből a gondosan ápolt gyűjteményből megállapíthatjuk, hogy a vezető tanár hivatásnak tekinti szakmáját s minden szabadidejét arra fordítja, hogy a gyermekeket megismertesse a tudománnyal. Az ásványokat rendszertani csoportokba szedik. A szakkör célja, hogy a gyerekekkel megismertessék az ásványféleségeket és azok felhasználását. Ezen túlmenően céljuk hazánk természeti kincseinek rendszertani és társulástani szempontokból Való gyűjtése. Találhatók itt kéregcseppkö- _ vek, amelyeket maguk a gyere- nak tele és várjak a teli íeldo»- kek csiszoltak. A csiszolás miért- gozást. jé, hogy a tanár Így be tudja mutatni a cseppkő keletkezesét. Jövőbeli tervük: külön gyűjteményt állítanak össze az ércekből és ez nagyban hozzájárul a politechnikai képzéshez. Ambrus Béla főiskolai tanár ajándékaképpen került hozzájuk Gúntról egy gyönyörű gipszkristály. Tökéletes kristályalakzat. Ezen mutatják be a kristály tulajdonságait. Láthatók itt állati ősmaradványok, amelyekét — két darab kivételével — a szakkör gyűjtött és preparált. Egy tárló növényi ősmaradványokat tartalmaz. Van köztük néhány saját gyűjtésű pécs— Széchenyi aknabeli palába nyomódott ősharösztlevél. Érdekes még a Tettye mellett talált mészkődarab, amelyben faszénzárvány van. E2 az ásványtani és őslénytani anyag az iskola tavalyi kiállításán is szerepelt. A szertárban Az egyik szekrényben feldolgozott, a másikban csak félig feldolgozott ásványok és kőzetek sokasodnak. Nemcsak múzeumi szempontbői végzik a gyűjtést, hanem szemléltető eszközök készítése céljából is. Húsz darab tengeri preparátum, amelyeket Ambrus Béla adott az iskolai múzeumnak. Található itt még 27 darab folyadékos hazai állatpreparátum és Öt darab szárazkészítmény. Az üvegek »főzelékekkel« van I tak alapján dolgozzanak tovább; Fgy fényképblállítás szemlélete a nagyközönség részére élményt, az igazi fényképező számára emellett komoly tanulmányt is jelent. Tanulmányozzuk ezért az elismert fényképezek munkáit, mert ezzel nagyban bővíthetjük ismereteinket, finomíthatjuk ízlésünket, sőt még önkritikánkat is tökéletesebbre fejleszthetjük. Juhász Aibin, a Kecskeméti fotókör ügyvezetője Bemutatjuk új t>*ínésxeÍHket Wmmfim > Rcdei György a Néphadsereg Színháztól jött, most kezdi . pályáját, a »Hattyúdban ját szotla Arzén Szerepét. Ez vol első szerepe. Nálunk a »Kertes kutyája« Fabiú szerepében mu tatkozott be. A bolygóközi utazás első az űrállomás lépcsője: Szabó Mihály lajosmizsei lakos c község határában a Kerekegyház! Gépállomás motorján erősen italos állapotban belerohant az előtte szabályosan közlekedő, de kivilágítás nélkül hajtó lovas- kocsiba. A becsi pett motorkerék- párvezető 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A lovasko- cs;i a szerencsétlenség megtörténte után elhajtott, magára- hagyva a sérült motorkerékpárost. A lelkiismeretlen kocsis után a rendőrség megindította a nyomozást. Novak János pálmónostori laI kos Kiskunfélegyháza és Klste-j lek között a főútvonalon haza-] felé kerékpározott. Egyszer csak! meggondolta megát és minden] körültekintés, jelzés nélkül visz-t sza akart kanyarodni. Utána ha.* ladt motorkerékpárjával Koller’ István budapesti lakos és a vi-| gyázatlanul kerékpározó Novákot* elütötte. A szerencsétlenség kö-J vetkezőében Novák súlyos sérü-| léseket szenvedett, kerékpárja’ pedig összetört. A motorkerék-] pár ís súlyosan megrongálódott,! az anyagi kár mintegy 3600 fo-| rint. ! A második mesterséges hold kilövése után, amely már élőlényt is szállított, egyáltalán nem látszik megvalósílhatatlun- nak a közeli égitestek felkeresésének, vagyis az űrhajózásnak a gondolata sem. Azonban mgr az. űrhajózás első úttörői látták, hogy ez a terv csak részekre bontva, űrállomások közbeiktatásával vihető keresztül» mint ahogyan valamely magas hegycsúcs megmászása is csak pihenőhelyek közbeckelésével oldható meg. Éppen ezért azalatt az ötven év alatt, amióta az űrhajózás gondolatával tudományos alapon foglalkoznak, több űrállomásra vonatkozó terv látott napvilágot. Ezek között a legismertebb és talán a legnagyobb részletességgel kidolgozott dr. Wem. her von Braun, a V2 megalkotójának űrállomásterve. Ennek a hatalmas kccsikerék-alakú űrállomásnak az étmérője a tervok szerint 75 méter, vastagsága pedig ÍO méter lesz. A légkörön kívül, 1730 km távolságban keringve a Föld körül, alkalmas lesz majd az űrhajók kibocsátására.. Ez az űrállomás amellett, hogy átszálló- helyként szerepel a bolygók közötti utazásokban, hatalmas laboratóriummal is fel lesz szerelve. Fedélzetén a csillagász a légkörön kívül, eredeti összetételében tanulmányozhatja - az égitestek sugárzását, a fizikus lomán ember volt. Tanár a temesvári föreáliskolá- ban, közvetlen az első világháborút követő időszakban, amikor már Temesvár Romániához tartozott és a sovinizmus szinte tobzódott a nemzetiségi gyűlöletben szerte a világon. Mi csak Nó- niusznak hívtuk. A fizikát tanította nálunk és azért ragadt rá ez az elnevezés, mert első óráján a nóniuszról beszélt, mi pedig a rendes nevét akkor még nem ismertük. Az iskola összetétele elég vegyes volt. Rajtunk, magyarokon kívül román és német anyanyelvű növendékei is voltak. Az előadási nyelv is vegyes volt, aszerint, hogy a tanárok milyen nyelvet, Illetőleg nyelveket beszéltek. Nöniusz, aki meglehetősen bírta a magyar nyelvet, mert erdélyi származású volt, igyekezett mindent magyarul is elmagyarázni, de mi ezt a szívélyességét semmibe se vettük, sőt gúnyos nevetéssel honoráltuk egy-egy nyelvbotlását, avagy suta mondatszerkesztését. A felszított ellenséges nemzetiségi hangulat folytán pedig kimondott ellenszenvvel viseltettünk iránta. Ezt az érzést határozott gyűlöletté fokozta bennem abbeli igazságtalan és sértő ténykedése, mélyet egy ízben nyelvbotlása feletti talán kissé "hangosabb. de feltétlenül jogos derültségem váltott ki belőle. Beírt az osztálykönyvbe. És még hozzá milyen beieövzést tett! ^ O JTTU S 25 E' Még aznap sikerült bepillantást nyernem az usztúlykönyvbo, amelynek módját azonban nem árulhatom el, tekintettel az utánam következő generációk érdé. keire. Szóról szóra az állt benne kitörölhetetlen vegytintával: »Fizika óra alatt skálaszerűen röhög.« lhült ereimben a vér, de csak azért, hogy összesűrűsödve még hatványoZottab'o mértékben lázonghasson. Nem akartam hinni a szememnek. Hogy lehet egy felsőbbosztályos, immár hosszú nadrágot viselő, majdnem meglett férfiről ilyen felháborító véleményt nyilvánítani? És miért? Hát mit ártottam én azzal neki, hogy tréfásan fogtam fel nyelvbeli fogyatékosságát? Vagy a hangom nem tetszett neki? Pedig az énektanárunk azt hangoztatja, hogy jó hangom van. Miért szúrt ki éppen engem? Talán azért, mert magyarnak születtem? Atkozott kisebbségi sors! Ettől kezdve zordonan fogadtam még a tréfáit is, amelyekkel előadásait fűszerezni szokta, de úgy látszik» nem akarta észrevenni. Március tizenötödikének megünneplésére mi, magyarok elhatároztuk, hogy bármennyire veszélyes is, de feltűzzük a magyar kokárdát kabáthaitókánk alá. Az egyik szünetben azonban úgy rnegszállt bennünket a lelkesedés, hogy kabáthajtókánkat íeltűztiik és úgy járkáltunk tüntetőleg az osztályban. A románoknak több se kellett. Le akarták tépni a kokárdákat. Összeverekedtünk. A következő órára Nóniusz jött be, aki egyben osztályfőnök is volt. A románok egyike rögtön kiment a katedrához és jelentette államelletles cselekedetünket, kérve Nóniuszt, hogy tegye meg a rendőrségi feljelentést ellenünk. A helyzet súlyos volt. Megszeppentünk. Mikor Nóniusz torkát köszörülve felállt, úgy éreztük, hogy halálos ítéletünk következik. S zégyellem magam — kezdte halkan, — hogy azt, amit most elmondok, tanult emberek előtt egyáltalán el kell mondanom. Hát maguk nem látják meg a népek egymásra utaltságát? Maguk nem a2ért tanulnak, hogy a világot békés és boldog célok felé vezessek, hanem marakodással és acsor- kódámul megállítsák fejlődésében? Hogy akarják az egyszerűbb embereket maguknak megnyerni? Pedig az élet törvénye megköveteli, hogy a világ népei egymásra találjanak cs éz rövidesen be is fog következni. A maguk feladata, hogy ez miélőbb megtörténjen. Ezt csak összefogással lehet elérni. Ami pedig a magyar szabadságharcot illeti, az nem más, mint előfutárja ennek az elkövetkezendő új világnak, éppen ezért nemcsak a magyaroké volt, hanem az egész civilizált világé és ennek a szabadságharcnak az emléke előtt meg kell hajtanunk a román trikolórt is. Tehát mi kivetnivalót találnak abban, hogy magyar iskolatúrsaik. akiket a legközvetlenebbül érint, nem feledkeztek meg erről a napról? Fogjanak tehát szépen kezet egymással és teljesítsek történelmi hivatásukat. Rendben van így? — fordult a feljelentő felé. — Rendben — válaszolta a kérdezett szégyenkezve és a helyére- kullogott. Másnap a magyarok egyike volt a soros, hogy a tanár jövetelét a folyosón állva kikémlelje és az osztállyal tudassa. A fiú szokatlanul ünnepélyesen nyitott az osztályra: — Jön a tanár úr! ár ném beszéltünk össze se a román, se a német osztálytársakkal, de Nóniuszból attól kezdve tanár úr lett. Harminchét év telt el azóta. A tanár úr a temesvári temetőben pihen, de haló porai felett a vb lág népei már egymás kezét fogva menetelnék a szebb és boldogabb jövő felé! Igaza volt a tanár úrnak ebben! Másban is! Abban is, hogy beírt az osztály- könyvbe! Kéve Jenő pedig a kozmikus sugárzást és az orvos a súlytalanság következményeit. A legnagyobb probléma itt a* űrállomás feljuttatása a kívánt magasságba. Természetes dolog, hogy ez csak részletekben történhet. Igenám, de nem volna célszerű az som, ha az űrállomást túl sok apró részből, a világűrben szerelnék össze. Ezért Braun csak 12 felszállást javasol, egyenként 33 tonna hasznes- teherrel. E súly ielszállítása azonban hallatlan méretű rakétát követel. Érthetővé válik ez, ha arra gondolunk, hogy csali a féltonna súlyú második mesterséges holdat hordozó rakétának | is, a szakemberek véleménye | szerint, legalább 60—80 tonnának ,* kellett lennie. Ezek szerint 33 j tonna hasznos terhet szállító ra- Ikétának 7000 tonna súllyal kell * indulni, amelyből mintegy 6000 ítonna súly a hajtóanyagra esik. | Ilyen óriás-faketát ma még el * képzelni is nehéz, de éppen a ‘második szovjet mesterséges hold J példa arra, hogy nem lehetetlen; Az ilyenmódon feljuttatott alkatrészek ä összeszerelése nehéz probléma ugyan, de Braun iszerint megoldható. Ennek részletezésére azonban most item térhetünk ki. Az ismertetett űr- [állomás összköltsége az előzetes [számítások szerint aránylag nem jis olyan sok. mindössze az első [atombomba előállítására fordított, összeg kétszerese. Az űrhajót azért előnyösebb az űrállomásról indítani, mert ennek sebességét az űrhajó hasznosítani tudja. Sebességét alig másfélszeresére növelve, mér el is ér a parabola-pályához, .vagyis a Föld-Hold rendszer [végleges elhagyásához szükséges sebességet. Ezután az űrhajó már [szabadon repül, mint a Nap űj [bolygója, ugyanis a parabola [olyan ellipszis pályává alakul, .melynek tömegközéppontja a Nap lesz. Fontos számítás csatén az űrhajó találkozni fog a célba vett égitesttel. így válik valósággá, talán [nem is olyan sok idő múlva, a [bolygóközi utazás gondolata. Magyar János- iM^r első országos jellegű ki- t állításunk megrendezése során I is sok nehézséget cs akadályt > kellett lekiizdenilnk, de ezeknek í tudata cs az újólag feltűnő nc- t kézségek tömege sem riasztotta t vissza a fotókört, hogy ezekben í a napokban ez évben is megren- í dezze a kecskeméti II. országos t fényképkiállítást. [ Az a cél vezette a Kecskeméti í Fotókör tagságát cs vezetőségét, í hogy a kecskeméti fotokultúra [továbbfejlesztése cs a hatáso- ! sabb nevelés érdekében a kiál- | lítási falakon cs a vetítővásznon [ a közönség elé tárja az ország húsz városából beérkezett rckete- fehér és színes képanyag, vala- • mint színes diapozitivek leg- | szebbjeit és ezzel együtt l'clmér- í je s bemutassa a kecskeméti E lényképezők elmúlt évi termé- í két. Ezen munkánkhoz a Ma- [ gyár Fotóművészek Szövetsége í által rendelkezésre bocsájtott E reprezentatív képanyag, vala- f mint az a tény, hogy a képek [ sorrendiségének elbírálásához s í a díjak odaítéléséhez megbízot- ! tait lekiildte. nagymértékben sc> gítséget adott, i A kiállítással kapcsolatban 1 megelégedéssel és örömmel állapíthattuk meg, hogy vitáink, bírálataink és segítségünk eredményre vezetett, Örvendetes, bogy a kecskeméti fényképezek anyaga a múlt évben kiállított anyaggal szemben fejlődést,; emelkedést mutat. Vannak a kiállításon természetesen gyen- ’ gébb színvonalú képek is. A aveneébb kéoek szerzői a látót-; Az idén megkezdték a színes; tartósítást. A Kecskeméti Kin!-: zsi Konzervgyár ajándékozott «; szakkörnek öt liter kénes savat; 30 darab esempült üveget. Ezzel; nagyban megkönnyitetté mun-i bájukat- hozzájárult további; eredményeikhez. • INéprm/.i es varostürténeti: ;mya<>t>k Közölt Található itt őstulokszarvtól a; szűcsműheiy kellékéig, kender-; feldolgozás és állattartás emlé-j kein át irattári anyagig minden,! A néprajzi és várostörténetij anyagok nagyrészét Majsánj gyűjtötték.. Céljuk, hogy a tanyavilág esi a környező központok terme-; szeti és társadalmi emlékeit fel-! kutassák és összegyűjlsék. Ami-: kor ezt elvégezték, -— ami még; eltart ncháhy évig, — az iskoiá-; ban létrehozzák a helytörténeti! múzeumot. E vázlatos képből is kitűnik,; hogy tudományos igénnyel vég-] zik munkájukat. A gyerekek lel-j kesédnek a szakkörért és alig várják a foglalkozás napját. i Ezért az egész község megbecsüli és nagyra értékeli az is-j kola törekvéseit. A helyi vezetők azt szeretnék, ha Kisikun- majsából valóban igazi kulturá-j lis gócpont lenne. j Az eddig elért néhány ered-j meny erre enged következtetni, j Bieliczky Sándor j
