Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-15 / 268. szám

A mezőgazdaság helyzetéről és o mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról (Folytatás az L oldalról) Lényeges feladat a talajerő- utánpótlás megjavítása. Ha a terv szerint növekedik a megye állatlétszáma, akkor mintegy 10 ezer vagonnal nő a trágyater­melés. A zöldtrágyázás fokozása céljából 1958 tavaszán 20 vagon somkóró vetőmagot adnak a ter­melőknek. Enyhíti a trágya­hiányt a nagy mennyiségű tő- zegkomposzt is. Tekintettel ar­ra, hogy a termelők ezt a trá­gyázást eljárást még kevésbé is­merik, ezért a homokvidékein­ken levő községekben kísérleti parcellákon, a gyakorlatban mutatják majd be a tőzegkom- poszt termést fokozó hatását. Megjegyzi a beszámoló, hogy az egy holdra jutó. jelenleg 16,t kilogrammos műtrágya- felhasználás rendkívül ala­csony. A jövő évben már lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a ter­melők több műtrágyához jussa­nak és az 1 katasztrális holdra jutó műtrágyafelhasználás meg­haladja a 25 kilogrammot. 8000 holdon felújítás, 3000 holdon új szőlő telepítése A szőlőtermesztés színvonalá­nak -emelése több irányú intéz­kedést követek Ezek közül az első és legfontosabb a kiörege­dett és tőkehiányos szőlők pót­lása. Legalább 8000 holdon kell ezt végrehajtani a jövő évben. A pótlás mellett fontos a ho­mokterületek fokozottabb hasz­nosítása, ezért legalább 3000 katasztrális holdon terveznek új szőlőte­lepítést. A felújításoknál cs a telepíté­seknél egyaránt gondot fordíta­nak a tájtermelésre. Nem he­lyes, hogy egy-egy község hatá­rában, de sokszor egy parcellán belül is a különböző fajták szé­les skáláját találnk Az a törek­vés fog érvényesülni, hogy egy- egy községen belül csak kevés fajtát telepítsenek és lehetőleg azt, amelynek termesztéséhez ott már hagyományok fűződnek. Egyelőre még kevés a szapo­rítóanyag, az idén a megye 'te­rületen alig több mint másfél millió kétéves gyökeres vessző áll a termelőszövetkezetek és egyéni termelők rendelkezésére. 1958 tavaszán több mint 10 mil­lió darab simavesszőt iskoláznak be a megyében. Sok probléma van a csemege­szőlőtermesztéssel is. A nagyobb arányú elszaporításhoz csak a jövő év tavaszán fognak hozzá. fél millió darab símavesz- szöt gyökereztetnek cs a kí­sérleti telep dugványról mintegy 250 000 darab gyö­keres vesszőt állít elő. Elősegítik, hogy a jövőben a megyében levő szőlőtelepek tu­lajdonosai termelési társuláso­kat, szakcsoportokat létesítse­nek, vagy éppen hegyközségeket alakítsanak. Azonkívül támo­gatják az új társas telepítési formákat is. A táj termesztésre kell törekedni A megye gyümölcstermeszté­sének fejlesztésénél is előtérbe kell helyezni a már meglevő gyümölcsösök állapotának javí­tását, elsősorban pótlásokkal, másrészről pedig a szükséges védekezési munkák nagyobb arányú alkalmazásával. A gyü­mölcstermesztés fejlesztésének egyik fontos tényezője: megfe­lelő számú és fajtájú facsemeté­vel való ellátás. A korábbi évek munkájának eredményeképpen ez év őszén az igényeket ko­ronás facsemetékből na­gyobb részt ki tudják elégí­teni. Almából egyelőre kevés csemete van. Az ül gyümölcsösök létesíté­sénél, valamint a meglevők fel­újításánál szintén a tájtermesz­tés kialakítására kell törekedni. A beszámoló javasolja, hogy az egész megye területén ültesse­nek minél több kajszibarackot. A Duna—Tisza mentén pedig elsősorban téli almát telepítse­nek. Jánoshalma és Kelebia környékén érdemes fokozni a cseresznyetermesztést; Kecske­mét és általában a városok kör­nyékén pedig a szamócatermesz- tést. A dunavecsei járásban, el­sősorban Apostagon, helyes, ha rátérnének az üvegmeggy foko­zottabb termelésére. A védekezés jobb megszerve­zése azért is fontos, mert a jö­vőben a jobb minőséget terme­lők kapnak csak magasabb ára­kat. Növelni kell az átlagterméseket A zöldségtermesztés legfonto­sabb feladata az egy holdra jutó átlagtermések növelése. Itt is törekedni kell a tájtermesztésre. Érdemes növelni Kalocsa környékén a fűszer­paprika, Kecskemét környé­kén a paradicsom. Baja kör­zetében a hagyma. McJykú- ton és környékén az uborka, Kiskunfélegyháza környékén a zöldborsó vetésterületeit. E tájak dolgozó parasztsága hosszú éves tapasztalatokkal rendelkezik a termelésben. Az értékesítés zavartalanságát is elősegíti az, ha egy tájon, vagy egy községben egyöntetű árut nagy tömegben tud átvenni a kereskedelem. A következő évben javítják a vetőmagellátást és ügyelnek ar­ra, hogy a fajtiszta, jó minőségű vetőmagot a termelők időben megkaphassák. A zöldségtermesztés fejleszté­se, a hozamok növelése érdeké­ben kiterjesztik az öntözéses termelést. A meglevő öntözőte­lepeken kívül Kecskemét kör­nyékén további 150 holdat, a Duna mentén 300 katasztrális holdat, ezenkívül a megyében még 150 kát. holdat rendeznek be öntö­zésre. A szaktudás/ bővítéséért A szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztés színvonalának emelése az egységnyi területre jutó hozamok növelésének elen­gedhetetlen feltétele, a termelési szakismeretek szakadatlan bőví­tése. Ezt részben a szakemberek számának növelésével lehet meg­oldani, másrészt különböző szak­oktatások, szaktanfolyamok szer­vezésével. A termelési feladatok mellett mindinkább fontosabbá válik az értékesítés jó megszervezése. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága az ideihez hasonlóan jövőre is nagy gondot fordít erre, de ehhez több segítséget kér a ta­nácsoktól. A cél, hogy a terme­lőszövetkezeteket és egyéni ter­melőket fokozottabban bekap­csolják az előirt árak betartásá­nak ellenőrzésébe. A földműves- szövetkezeteknek a jövő évben is fel kell újitaniok az árellenörző tagbizottságaikat. 5000-rel több szarvasmarha, 30 000-rel több sertés A beszámoló részletesen fog­lalkozik az állattenyésztés mi­nőségi fejlesztésével, az allat- létszám növelésével. A szarvas- marha összlétszámot ötezer­rel tervezik növelni. A ter­melőszövetkezetek szarvasmar­haállományát ezen belül 1200- zal kívánják felemelni. Azt aKarják, hogy a tehenek száma elérje a 47 000 darabot. A beszámoló hangoztatja, hogy 80 000 darabbal szükséges növelni a sertésállományt. Az összállományon belül a ko­cák számát legalább 3000 darab­bal szeretnék emelni. Növelik a vágóállatok számát és a vágósúlyt. Minden lehető­ség megvan ahhoz, hogy a me­gyében a jövő évben 60 000 má­zsa vágómarhát és 320 000 da­rab hízottsertést állítsanak elő a gazdaságok. Jelenleg a megye területén egy tehénre 1900 liter évi tejhozam jut. Ezt legalább 2000 literre emelik a jövő év­ben. 1958-ban a jelenlegi 44 mel­lett újabb 26 termelőszövetkezet tehénállományát kapcsolják be a törzskönyvi ellenőrzés­be. Társadalmi mozgósítás a belvizet ellen A mezőgazdasági termeléssel szorosan kapcsolódnak az öntö­zési, vízrendezési és fásítási fel­adatok. Elsősorban a már meg­épített öntözötelepek hasznosí­tásáról kell gondoskodni. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a mil­liós beruházásokkal megépített telepeinket nem a célnak meg­felelően hasznosítják. Ezért az üzemeltethető 3815 katasztrális hold öntözőtelepen gazdálkodni kell. Jövőre 300 holdon építe­nek új földalatti betoncsöves ön­tözőberendezést, a már meglévő­kön kívül, újabb 300 hold sziki méz­pázsit öntözését valósítják meg. Ezenkívül előkészítik mintegj 4000 katasztrális hold sziki méz pázsit öntözését 1959-es évre. A belvizek ellen a társadal­mat mozgósítják, a már meglevő példák alapján az érintett terü­leteken belvízvédelmi társuláso­kat hoznak majd létre, mert nem lehet tétlenül nézni, hogy az év­ről évre megismétlődő belvizek 20—25 000 katasztralis hold ter­mését, vagy annak egy részét megsemmisítsék. Társadalmi üggyé teszik a me­gye fokozottabb fásítását, az er­dőgazdaságok 3500 hektárnyi évi fásításán kívül még legalább ugyanannyi területet terveznek fásítani társadalmi munkával. A feladatok reálisak és megvalósíthatók A mezőgazdasági termelés nö­velésének fontos eszköze a ter­melés gépesítése. Megyénkben a termelési adottságokhoz Igazod­va, elsősorban a honiokterületek gépeinek beszerzése az első és legfontosabb teendő. Növelni kell a gumikerekes, va­lamint a lánctalpas traktorok számát. EzeK mellett megyénk kereskedelmének elsősorban olyan homokművelő gépeket kell beszerezni, amelyek a helyi vi­szonyoknak megfelelően a leg­jobb munkát végzik. A tökéletes gépek beszerzésé­vel is javítani kell a termelő­szövetkezetek és a gépállomások közötti kapcsolatot. A beszámoló hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében megje­lölt feladatok reálisak, meg­valósíthatók, ehhez azonban szükséges a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok, gépállomások és a be­csületes egyénileg dolgozó pa­rasztok támogatása. — Várjuk mezőgazdasági szakembereink aktív támogatá- sát, bízunk tanácsaink erejében, 1 amelyek most a választás után i újult erővel állnak a mezőgaz-! dasági termelés fellendítésének j élére, a nagyobb eredmények el éréséért — hangoztatja befeje­zésül a beszámoló. ...................................................................................................... A fuvarozás kiskátéja Ha akarja, ha nem, a tüzelővá- sárlo saját bőrén tanulja meg a fuvarozás kiskátéját, azaz azt, miért kifizetődő manapság ma­szek-fuvarosnak lenni. A tévedések elkerülése végett közöljük: — A fuvarosok között is van sok becsületes. De most nem, ezekről lévén szó, hanem enyhén szólva a zug-fuvarosok­ról. Az eQy'tk nap — meséli isme­rősöm — téli tüzelőjét szállíttat­ta haza, s a pincébe hordás köz­ben mód nyílt egy kis tereferére. Érdeklődött fuvarosától — Deák Sándortól —mennyit tud lová­val, kocsijával egy nap keresni. Majd hanyatesett, amikor hal­lotta: — Nem az enyém a ló, ko­csi, hanem Fodoré. Én csak 30 forintot kapok 100 forint kereset után. Szó szót követeti és az ifjúem­ber kikottyantotta, hogy nem­csak Fodor keres így pénzt, hanem még egynéhányati. Ezek szerint Fodor és társai engedély nélkül fuvaroztatnak, elfelejtik, hogy van SZTK is a világon, szolidan szólva, becsapják az adóhivatalt, mert elfelejtkeznek reális jövedelmük bevallásáról. Ha pedig hozzászámítjuk azt, hogy a tüzelő szállítása náluk mázsánként 6 forint, a BELSPED által megállapított 2.80 forintos árral szemben, akkor megállapít­hatjuk, hogy fuvarozni jó, kifi­zetődő, csak a kiskátét kell is­merni és az ember már olyan pénzhez jut, amiért egyáltalán nem kell megdolgozni. Végezetül megkérjük az ille-> tékeseket, hogy nézzenek szét a fuvarosok portáján és egyben ad­janak arra választ, mi az oka, hogy a maszek-fuvarosok csak 6 forintért, vagy esetleg drágáb­ban tudják hazaszállítani a téli tüzelőt. Már arra gondoltunk, hogy amikor bemennek az üz­letbe, nekik külön felemelik ai áruk árait, s ezért illeti meg őket ez a vitatott, szerintük -jo­gos-, szerintünk nem, munka nél­kül felvett pénz. —■ sz — R durván és szépen köszönő traktoros Sok szó esett álmaink zavarójáról, a traktorról, de vezetőik­ről annál kevesebb. Pedig itt is áll az a mondás, ahány traktor, annyi vezető. Ezt szeretnem bizonyítani, a szemtanú liitelességével. Az egyik nap az aluljárón haladtam át kerékpárral. Jóval mögöttem igyekezett egy traktor, melynek elülső részén ezt a szá­mot olvastam: VL 519. Az aluljáróban, nem tudni mi okból — senki nem kérte rá — hangosan »köszöntötte« azt a lovaskocsit és hajtóját, aki e »köszöntést« úgy viszonozta, hogy elszidta a traktoros összes le- és felmenő rokonságát. Nem kedvtelésből, csupán csak azért, mert a traktoros —• szaknyelven szólva — játszott a gázzal, miközben gépe úgy szólt, mint egy sorozatot lövő gépágyú. Szegény jámbor lovak nem tud­ták mire vélni ezt a durva üdvözlést, megtáltosodtak és vágtatni kezdtek. Csak a hajtó lélekjelenlétén múlt, hogy az előtte haladó kerékpáros ma egészséges tagja egy gyári kollektívának, nem- pedig a baleseti osztály lakója a kórházban. A mi traktorosunk arcán e jól sikerült játék eredményeként tündén mosoly ragyogott. Mivel a kötelesség gyakran szólít erre­felé, azt is el kell mondanom, hogy ez a VL, 519 traktorvezető gyakran »köszön« ilyen durván, illetve kedveskedik az aluljáró­ban közlekedőknek. No persze, ezt csak akkor teszi, amikor halló távolságon kívül van a rend őre. Találkoztam egy másik traktorossal, a VL 050-nel. Feltűnő, hogy milyen csendben jár. Arról lehet megismerni, hogy gépe nem hangosabb, mint egy régen olajozott wekker-óra. Mi történne, ha a VL 519-es traktor vezetője is felhagyna durva »köszöntési« módszerével? Akkor bizonyára az aluljáróban közlekedők és az aluljáró mellett lakók is megváltoztatnák a VL 519-es traktor vezetőjéhez címzett »jókívánságaikat«. T L. if A mozi felé sétá-. lók vasárnap, a ka­locsai főutcán. Es­tébe hajlik a nap, sötétedik már. A mozi előtt százfőnyi tömeg áll. Kíváncsi­ságom sokkal na­gyobb annál, mint­sem elhalásszam megtudakolni, hogy mi történt. Minden­AZ UTCA re gondoltam, sze­rencsétlenségre, bot­rányra, balesetre, stb., csalt arra nem, ami ott fogadott. A mozi ablakából az utcán keresztül a Szembenlévő ház falára filmet vetí­tettek. Éppen az Ál­lami Népi Együttes tagjai ropták a fe­hér vásznon a ci­gánytáncot . ; j Csak dicsérni le­het ezért a nagy­szerű propagandáért a kalocsai mozi ve­zetőjét, hogy ilyen módon is elősegíti a szovjet film ünnepi hetének sikerét. Gém es Ez rossz takarékoskodás ;i NEMRÉGIBEN autóbusszal utaztam Jánoshalmáról Kalo­csára. Az indulás után a kocsi egyik gumija defektet kapott. A kocsi vezetője azt állította, hogy kibírja ez Kalocsáig. Rossz jós­nak bizonyult, mert inár Kétes- halmán kereket kellett cserélni, de a pólkerék is egy ugyonvul- kanizálí köpeny volt, amelyet első kerékként használni kissé veszélyes vállalkozás. A kocsin több utas kijelentette, hogy az autóbusz első kerekének jobb köpenyt is adhatnának, mert egy szög. vagy kiálló vasdarab Uöny- nyen árokba fordíthatja az uta­sokkal teli gépkocsit. Kéleslialmán a kerék szerelé­se lriizben a kalauz telefonált Kalocsára, hogy mire a gépkocsi beér, készítsenek elő egy rendes gumiabroncsot, hogy a kocsi üzembiztosán tudjon közlekedni. Kalocsáról elég meglepő válasz érkezett. Azt üzenték ki, hogy majd repülőgéppel hozatnak. Az utasok nevében kérjük a Bajai Autóközlekedési Vállala­tot, hogy legalább a személyszál­lító gépkocsikra biztosítsanak üzembiztos gumiköpenyeket. A kocsi személyzete elmondotta, hogy a raktárban, tárolnak is ilyeneket. Nem tartjuk szeren­csésnek az ilyen takarékosságot Majoros Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom