Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-15 / 268. szám

/ * Világ proletárjai, egyesüljetek ! ? / : ♦ t ♦ ♦ ♦ I i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ara SO fillér 1937. NOVEMBER 15. FENTEK ; Három év után ismét összejönnek kétnapos ta­nácskozásra megyénk földmű­vesszövetkezeteinek küldöttei, hogy megbeszéljék a szövetke­zeti élet problémáit és felada­tait. A megyei küldöttgyűlésen újjáválasztják a megyei választ­mányt, felügyelő bizottságot és az igazgatóságot, valamint meg­választják küldötteiket a SZÖ- VOSZ IV. országos kongresszu­sára. Nem nagy idő három eszten­dő, de a földművesszövetkeze­tek életében e rövid idő alatt is sok előrehaladás történt. Egyre javult a földművesszövetkezeti kereskedelem. Ezt számokkal jól lehet bizonyítani. 1956-ban majdnem háromszorannyi tex­tilárut, több mint kétszerannyi cipőt hoztak forgalomba a íöld- művesszövetkezetek, mint 1953- ban. Három év alatt megkét­szereződött falijn a rádióvásár- tás. Még szembetűnőbb a mező- gazdasági gépek forgalmának növekedése. 1953-ban alig 79 ekét adott el a földművesszö­vetkezeti kereskedelem, 1956- ban 560 darabot. Ezek a számok részben azt bizonyítják, hogy fejlődött szo­cialista iparunk, — ez tette le­hetővé a nagyobb áruválaszté­kot —, de bizonyítják azt is, hogy parasztságunk egyre nö­vekvő anyagi jólétben él, egyre öbbet vasáról. Javult a tóldművesszövetke- zetek gazdálkodása is. 1953-ban megyénk földművesszövetkeze­teinek 9 százaléka dolgozott veszteséggel, 1956-ban már csak 2 százaléka. A többi földműves- szövetkezet jövedelmezően mű­ködött és összes jövedelmük gi­erte a 32 millió forintot. Az eredmények mellett azon­ban tapasztalható hiányosság is a földművesszövetkezetek műkö­désében. Elsősorban az, hogy jóformán kizárólag a kereske­delemmel foglalkoztak és ke­vésbé segítették elő a mezőgaz­dasági termelés fejlesztését. En­nek okai részben különböző in­tézkedések voltak. 1949—1951 között a földművesszövetkezetek végezték falun a szerződéses termeltetés szerteágazó felada­tait. Ez azt jelentette, hogy ele­ven kapcsolatuk volt a paraszt­sággal, miután a mezőgazdasági termelés közvetlen irányítói voltak. Sajnos, az ezt követő években meglazult ez a kapcso­lat. Kormányunk helyes politikája elősegítette, hogy e tekintetben is lényeges változásról beszélhe­tünk. Átvették a földművesszö­vetkezetek ebben az évben a cukorrépa-, a kender- és apró- magtermelési szerződéskötést. Közelebb kerültek a földműves­szövetkezetek máris a dolgozó parasztokhoz. Valószínű újabb növények szerződéskötésére kap­nak megbízást. Természetesen ehhez az is kell, hogy beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket és ne csak egyszerű termeltetők legyenek, hanem fejlesszék a mezőgazdasági termelési mód­szereket. Sok problémát tárgyalnak meg a kétnapos megyei küldöttgyű­lésen, amely bizonyára újabb mérföldkő lesz a földművesszö­vetkezetek fejlődésében. . PÉNTEKI JEGYZETEINK A mezőgazdaság helyzetérőll ^ 1 "d“ „ ” ” " l (I. oldal) es a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról: _v Vilagür-utazas tárgyait a megyei tanács ülése !' ST™*PE“' November 14-én, csütörtökön, délelőtt 9 óra- után azt rendben találták, Dallos elvtárs kiosz-| kor Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermé- ‘tóttá megbízóleveleiket és igazolványaikat. Bo- | "’APRÓ« GONDOK ben nyilvános megyei tanácsülés volt. tloczky László elvtárs javaslatára a VB létszámát f • U. oldal) A tanácsülésen résztvett Nagy Dániel elvtárs, 15 emelték. A végrehajtó bizottságba | ^ FŐKÖNYVELŐKRŐL az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Fonyő Gyula a“ ‘5. oldal) elvtárs, a Minisztertanács Bács megyei mstruk- 'arc* tanácselnökét, Kovács Endrét, a Hazafias? tora, valamint vendégek különböző járásokból Népfront megyei elnökei .Tatar Lajost, a megyei | AZ aGFTACIÖ NEM SÉRT! és városokból, az üzemek munkásainak és a dől- tervosztály vezetőjét es Bank Gyulát, a megyei I olda„ gozó parasztok képviseletében. tanacs mezogazdasagi osztályának vezetőjét. Ez-| után a VB uj tagjai letettek a hivatali esküt. • KEPREJTVÉNY A tanácsülést levezető elnöknek Dallos Fe- Ezt kövétően a tanácsülés egyhangúlag jóvá-? ^ oldal) renc elvtársat, a megyei tanács elnökét válasz- hagyta Cseh László elvtárs jelentését a legutóbbi | tolták. Ezután mandátumvizsgáló bizottság tanácsülés határozatainak végrehajtásáról, majd* LEVELEZŐNK ÍRJA alakult, amely felülvizsgálta az uj megyei ta- Kocher László elvtárs, a megyei tanács elnök-1 (5. oldal) nácstagok megválasztásának törvényességét. Mi- helyettese emelkedett szólásra. | X SPORT Kocher László beszámolója (6, oldal) A mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés előtt álló legfontosabb leiadatokról szóló írásbeli beszámolót Kocher László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese tartotta meg. A beszámoló első része képet nyújt a megye mezőgazdaságá­nak, jelenlegi helyzetéről. Visz­szapillant az ellenforradalom.óta eltelt egy év fejlődésére, han­goztatva, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány intéz­kedései elősegítették a mezőgaz­daságban is a konszolidációt, a szétrombolt termelőszövetkeze­tek újjáalakultak, növekedett a termelési kedv. Váljanak vonzóvá a termelőszövetkezetek A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás egyik igen fontos alapja a helyes pénzgazdálko­dás. Szövetkezeteink szüntessék meg a zsebből való gazdálko­dást. A helytelen pénzgazdálko­dás nem teremthet stabil gazda­sági helyzetet és előbb-utóbb káros helyzetbe hozza a terme­lőszövetkezetet. Megemlékezik a beszámoló arról, hogy .termelőszövetkeze­teink egyre erősödnek, nagyobb részük mindinkább felülmúlja eredményeivel az egyénileg dől-1 gozó parasztságot és valóban vonzóvá leszi a társasgazdálko­dást. A termelőszövetkezetek to­vábbi fejlődésének lehetőse­gei az egész megyében meg­vannak. de különösen ott, ahol sok kilépő volt. Ezck közül sokan megbánták mar tettüket és csak a hívó szóra várnak. A sAivetkezetek bői kilépett ag- rárproletórok, szegény- és kis- parasztok mellett a középpa­rasztság felvilágosításával is többet kell törődni, ök inkább az átmenet különböző formáin keresztül — termelőszövetkezeti csoport, társulás, szakcsoport, — jutnak el a fejlettebb szövetke­zeti gazdálkodáshoz. A fokoza­tosság elvének betartása során több segítséget várnak a fölc- művesszövetkezetektől. Több pillangóst és ipari növényt A szántóföldi növénytermesz­tésen belül, a beszámoló szerint, további feladatot képez a vetés- szerkezet javítása. A kenyér- gabona vetésterületének növe­lése a jelenlegihez viszonyítva nem indokolt. Az ipari és a szá­lastakarmánynövények javára viszont szükséges a takarmány- gabonával bevetett területek csökkentése. Ugyanakkor feltét­lenül növelni kell a cukorrépa vetésterületét is. A szálastakarmányok vetés­területének mintegy 10 000 holddal történő növelése szükséges. Elsősorban évelő pillangósokból kell többet vetni. 1958-ra a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok földjein az évelő pillangósok területe —> a tervek szerint — meghaladja a 30 090 holdat. A vetésszerkezet fentiek alap­ján vázolt változtatását elsősor-* ban á megye állattenyésztésének helyzete követeli meg. Már az idén is jó irányban haladtunk, azonban további kitartó munka szükséges ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk megértse a vetés­szerkezet szükségszerű megvál­toztatását, amely az egyénnek és az országnak egyaránt érdeke« Állattenyésztésünket nem lehet a még jelenleg gyenge állapot­ban levő rét- és legelőterületek-i re alapozni. Mindez növeli a dolgozó parasztság jövedelmét. (Folytatás a 3. oldalon) A Hazafias Hé-fifiímt kecskeméti járási bizottságának kibővített ülése • A második rész az 1958. évi feladatokkal foglalkozik. Első­rendű teendőnek határozza meg, hogy szilárdítani keli termelő­szövetkezeteink gazdálkodását. Sok probléma van szövetkezeti gazdaságaink vezetésével, a ve­zetők többsége nem rendelkezik még a nagyüzemek irányításához szükséges gyakorlattal. A terme­lőszövetkezeti gazdaságok me­gyei átlagterülete 505 katasztrá- iis hold. Ekkora gazdaságok ve­zetéséhez szakmailag képzett, gyakorlott vezetők szükségesen. Máról holnapra minden szövet­kezet élére nem lehet ilyen ve­zetőt állítani. Többet kell tehát törődni a jelenlegiekkel. Ezért a téli hónapokban rövidebb, hcsz- szabb idejű tanfolyamokon mintegy 150 termelőszövetkezeti vezető ré­szére oktatást indítanak. A beszámoló foglalkozik a szövetkezeti gazdaságok jöve­delmezővé tételével. Arra töre­kednek, hogy a szövetkezetek sokoldalú termelő gazdaságokká váljanak, igyekezzenek kihasz­nálni lehetőségeiket annak ér­dekében, hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítsanak. Első­sorban az állatlétszám növelé­sére van szükség. Ugyanakkor az állatállomány minőségére is nagyobb gondot kell fordítani. Állandó feladat a termelőszö­vetkezetek belső gépesítésének fokozása. Itt elsősorban olyan gépek beszerzéséről van szó, amelyek gyorsítják, tökélete­sebbé teszik a takarmányelőké­szítést, vagy elősegítik a gazda­ság termel vény cinek a helyszí­nen történő feldolgozását. Továbbra is nagy jelentősé­gűnek és állandó feladatnak tartjuk — hangoztatja a beszá­moló — a termelőszövetkezetek­nek szakemberekkel történő erősítését. lí)58-ban minden 500 katasztrális holdon felüli terme­lőszövetkezet számára — első­sorban egyetemekről és akadé­miákról — gondoskodunk szak­emberekről. kell a párt, a munkásosztály ve­zető szerepét, de a kommunis­ták nem parancsolgatás útján, hanem meggyőző szóval tudato­síthatják a párt útmutatásait, a kormány programjának helyes­ségét a tömegekben. Beszélt arról is, hogy a Ha­zafias Népfrontnak segítenie kell munkájukban a tanácstago­kat, s megjegyezte, hogy na­gyobb feladatok elvégzése előtt a tanácsoknak ki kell kérniök a népfront véleményét. A közvetlen feladatokról szól­va bejelentette, hogy a járás hét községében indul ezüstkalászos tanfolyam, de a többi falvakban is Szabad Föld Téli Estéket kell szervezni, valamint egészség- ügyi, mezőgazdasági, irodalmi, történelmi előadásokat is kell tartani. Beszámolóját értékes hozzá­szólások követték, amelyekre még visszatérünk.------—OWWWWWWWWW« El készült Baja város csatornázási terve Baja csatornázása már régóta jogos igénye a város lakosságá­nak. A csatornázás megvalósítá­séhoz most a felsőbb szervektől is jelentős anyagi segítséget kap­nak, ,így lehetővé válik, hogy 1958, elején elkezdjék a munkát. A nagyszabású csatornázás tervei mintegy 490 000 forintos költséggel már elkészültek. E do­kumentációk szerint néhány év alatt kiépül a város vízvezeték- hálózata is. Az 1958-ban kezdő­dő csatornázási munkák teljes kivitelezése több, mint 88 millió forintot emészt majd fel. Ennek megvalósulásával Baja a kor­szerűen rendezett magvar váro­sok sorába lép. A Hazafias Népfront kecske­méti járási bizottsága szerdán délelőtt kibővített ülést tartott, amelyen résztvettek a községi népfront-bizottságok elnökei is. Posváncz László elvtárs, járási elnök beszámolójában kifejtette, hogy a Hazafias Népfront nem szervezet, hanem politikai moz­galom, amelyben az osztályellen­ségen, ellenforradalmárokon kí­vül közreműködhet a haza mim den olyan polgára, aki híve a népi demokráciának, s egyetért a szocializmus építésével, a béke védelmének szükségességével. A szocializmus építésének üte­mét illetően lehet véleménykü­lönbség a népfront tagjai kö­zött — mondotta —. de a három fő kérdés lényegét tekintve nem. Rámutatott arra is, hogy téves az a nézet, amely a Hazafias Népfrontot a parasztság,' vagy a kispolgárok mozgalmának te­kinti. A Hazafias Népfront a párttagok és a pártonkívüliek mozgalma, amelyben biztosítani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom