Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-14 / 267. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljeleli ! * / II. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM Ara SO fillér 1957. NOV. 14. CSÜTÖRTÖK MAR SZÓ ESETI az ez év áprilisában tartott megyei tanácsülésen egyes, a mezőgazdaságot érintő legfontosabb termelési problémákról. E tanácsülésnek azonban nem volt célja a mezogazdasagi termelés mélyreható elemzése, csupán határozat született arra, hogy az elkövetkezendő tanácsülés tűzze napirendre a mezőgazdaság helyzetének részletes tárgyalását. A mai csütörtöki tanácsülésnek a legfőbb célja: konkrét tennivalók meghatározásával tanácsaink egész erejét, s a közvélemény figyelmét ráirányítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a hozamok meny- nyiségének és minőségépek minél nagyobb arányú növelésére. Megyénk mezőgazdaságának fejlődésében a felszabadulás óta kedvező változások tapasztalhatók. A felszabadulás előtti időhöz képest csökkent a külterjes kultúrák aránya, s megnőtt a zöldségfélék, ipari növények és egyes abraktakarmányok vetés- területe. Az állattenyésztés részaránya is valamivel magasabb. Mindez azonban együttvéve, össztermelési * értékben kifejezve, ugyancsak nem jelentett nagy lépést előbbre. Ugyanakkor az egész népgazdaságban történt szerkezeti változás, elsősorban az ipar nagyarányú fejlesztése megnövelte a bérből és fizetésből élők számát. Egyrészről ez is megköveteli a mezőgazdaság termelékenységének növelését, másrészt az is, hogy jelentősen emelkedett a parasztság saját termeléséből történő belső togyasztás is. Fokozódó igényeket támaszt a mezőgazdaság iránt az élelmiszer, a könnyűipar, valamint a mezőgazdasági export is. Megyénkben a mezőgazdasági termesztés fejlesztésének lehetőségei nagyok, adottságaink jók. Ezek azonban még megközelítően sincsenek kihasználva. Sok vita folyik arról, hogy a mezőgazdasági termesztés fejlesztésében milyen mérvű az egyéni parasztgazdaságok fejlődési lehetősége. Egyesek helytelenül azt állítják, hogy az egyéni parasztgazdaságok már nem fejlődhetnek tovább, ezért nem érdemes támogatni őket. Ezek szem elől tévesztik, hogy az egyéni paraszti gazdaságoknak az ország élelmiszerrel és ipari nyersanyaggal való ellátásában, az árutermelésben döntő jelentőségük van. Éppen ezért támogatnunk kell az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokat is, fenntartva azt az elvet és igazságot, hogy a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése csak a nagyüzemi földművelésre való fokozottabb áttérés útján valósulhat meg. S bátran állíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének még egyetlen esztendőben sem voltak olyan kedvező feltételei, mint ez év őszén. Ezért kell az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a lenini elveket tiszteletben tartó fejlesztési tennivalókra. E szempontokat figyelembe- véve tárgyalja meg a megyei tanácsülés a mezőgazdaság helyzetét. Bízunk benne, hogy ez a tanácsülés elősegíti megyénk mezőgazdaságának további fejlődését« Mi épül megyénkben 1958-ban Részletek a megyei tanács tervjavaslatából Bár az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségek még rányomják bélyegüket a jövő évi beruházásokra, a megyei tanács javaslata sok jelentős létesítmény megvalósítását jelzi. Egy máris megvalósult terv Van már ilyen is. Amikor a tervjavaslat elkészült., még csak beszéltek arról, hogy 1958-ban egy szélesvásznú mozit helyeznek üzembe. Azóta ezt a tervet Antonín Zapolocky elvtárs. a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosa 1957. «bér 13-án elhunyt. a Báes megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói valóra váltották. No de lapozzunk tovább. Az oktatásügy fejezetnél örömmel láthatjuk, hogy nagyszabású iskolaépítési programba kezdünkj Különösen tanyai iskolahálózatunk szorul sürgős bővítésre. 1958-ban 15 helyen, többek között Szabadszállás— Balázspuszta Hetényegyhaza—Külsonyír, Hel- vécia-Feseteerdő, Lakitelek-K a- pásíalu, Jánoshalma-Kiserdő stb. tanyarészeken épül új, egy-két tantermes iskola. Mátételkén, Kunbaján és Ménteleken négytantermes iskolák épülnek, befejezik a madarast 8 tantermes iskola építését, sőt Izsákon, Dus- nokon, Soltvadkerten és Kecelen új 8—12 tantermes iskolákat terveznek. 1958 végére, a tervek szerint, 34 tanteremmel és 13 nevelőlakással gyarapodik iskola- hálózatunk. Befejezik több egészségügyi intézmény létesítését. Ez évben több egészségügyi intézmény építését állították le kerethiány miatt. Ezek befejezésére lehetőséget nyújt az 1958-as költségvetés. Ilyenformán a jövő évben átadják rendeltetésének a kalocsai SZTK- rendelőintézetet, a kiskőrösi 20 ágyas tüdőfektetőt, a ballószögi orvosi lakást rendelővel és a kis- szállási gyógyszertárat. Ezenkívül még orvosi lakást építenek | Városiöldön, körzeti orvosi ren-| delőt Nagybaracskán. : A vízügyi beruházások igen égető problémákat oldanak» majd meg. Három megye (Bács, ] Csongrád és Szolnok) régóta ter-| vezi az alpári zsilip megépítését.| Ez jövőre megvalósul és mintegy j 9000 kataszteri hold szántóföld nyári árvízvédelmét teszi lehetővé. Hat község mélyfúrású kutat, három község törpevízművet kap, Kiskunfélegyházán termálfürdő létesül. ♦ A faluviUamosítás j keretében 1958-ban is bekapcso-J lünk egy községet, ez azonban aj központi keretből történik. Páhi» községre esett a választás, mert| a villamosítatlan községek közül g ez a legnagyobb. (N. O.) J A MESTERSÉGES HOLDAK HORDOZÓI A RAKÉTÁK (2, oldal) MINDENKINEK ÉRDEKE... <3. oldal) MEGVÉDTEK SZÖVETKEZETÜKET (3. oldal) tAppénzcsalö SAKK (3. oldal) (4. oldal) A MUNKA NEHEZEBBJE CSAK EZUTÁN KÖVETKEZIK (4. oldal) KÉTFÉLE ŐSZ HELVÉCIÁN (5. oldal) FŐKÖNYVELŐKRŐL... (5. oldal) AZ EGERSZEGI-FÉLE TARTÓS IIOMOKJAVlTAS ( „ oldal) Mér a negyedik utat javítják az idén Csolyóspáloson Több mint 110 ezer forint községfejlesztésre Elsőnek a megyében Lemondunk az ártámogatásról A Talajerőgazdálkodási Vállalat 1957-ben két üzemággal évközben megnövekedett. Egyrészt irányításunk alá került tavasszal az Izsáki Tőzegbánya, másrészt a nyár folyamán egy egészen új üzemrészt — ládagyárat építettünk Izsák községben. A két új üzemág magával hozta, hogy vállalatunk gyártmány kapacitása niegnövekedett, s mivel új adminisztratív személyzet helyett — ahol csak lehetett, a vezetés stílusát javítottuk — lehetővé vált az üzemi és vállalati általános költségek jelentős csökkentése. Számokban kifejezve a fentebb írtakat: vállalatunk termelési értéke mintegy két millió forinttal emelkedett. Elért eredményeink, vállalatunk dolgozóinak szorgalmas munkája így lehetővé teszi, hogy a TaJajerőgazdálkodási Vállalat részére 1957. év clejér, ♦ megállapított 3,1 százalékos állami ártámogatásról, melynek ösz-w szege évente 250 000 forintot tesz ki, 1958. január 1-től lemondjunk, j F. Szabó István Szönyi Pál Koncz Mátyás ] műszaki vezető főkönyvelő igazgató Török Sándorné Kardos Ferenc párttitkár UB-elnök CSOLYÓSPÁLOS — kis község bár —, de a leggyorsabban fejlődő községek közé sorolhatjuk hamarosan. Az egyszerű kis házak kívülről talán nem sokat változnak, de annál inkább a bennük lakók igényei. Nemrégiben szó volt arról, hogy a községet bekapcsolják a villanyhálózatba. ök azonban nagylelkűen még várakozásra intették a DÁV-ot, illetve azt ajánlották, hogy egy sűrűbben lakott faluba vezessék előbb a villanyt, s néhány évig ők szívesen várnak, hisz most legfeljebb csak 20—25 házat lehetne villamosítani, mert ennyi van a központon, vagyis a község belterületén. No, ugyan ebből nem gondolhatná senki, hogy a falu lakói a haladás útján járnak-e, de azért már az önzetlen felajánlás is enged valami megértésre, szocialista öntudatra következtetni. Igaz, hogy az még gyerekcipőben jár a faluban, de már Százezrek itt is, ott is megnyilvánul, s olykor elvétve messzire szórja vékonyka sugarát. Itt van például az útépítés is. Nem is any- nyira építés, mint a régi utak rendbehozása, de hát itt már csak így mondják, hogy építik« Az idén már a negyedik utat hozzák rendbe, no nem teljesen társadalmi összefogással, de annak is része van benne. Most az alsópálosi iskolához vezető utat hozzák rendbe mintegy két kilométeres szakaszon. AZ IDÉN fejezték be a kul- túrház építését is, most egy nagy mázsa vásárlásán törik a fejüket, s még két utat akarnak megjavítani ebben az évben. Az utak javítására, kultúrházra ebben az évben már 65 000 forintot elköltötték, de még 45 000 forintot rászántak erre a célra« Persze, az összeg nem sok, inkább az a figyelemreméltóbb, amivel a kis község lakói saját munkájukkal járulnak a község szépítéséhez, fejlődéséhez. ái vagyunk Faradicsemienzeroei a döntdbeni A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a napokban paradicsomkonzerv bizottsági kiértékelést rendezett, melyen résztvettek a megye s az ország legnagyobb konzervgyárainak szakemberei, a Konzervipari Kutató Intézet s a Földművelésügyi Minisztérium képviselői. A bíráló bizottság 20, különböző paradicsomfajtából készült konzervet vizsgált meg. Ezek többsége az Intézet által nemesített fajtákból készült, döntőbe került néhány, a gyárakból hozott készítmény s egy olasz fajtából készült püré is. Mészöly Gyula igazgató a nemesítés eddigi eredményeiről s a további célkitűzésekről szá-j molt be. Üj feladatként jelentke- j zik az idei tapasztalatok alapján] az olyan fajták szaporítása, melyek a szélsőséges, nedves idő-] járási viszonyok között is meg-j tartják értékes tulajdonságukat.] De a feldolgozó gyáraknak isj többet kell törödniök a termelés] megszervezésével,, a gazdák ne- ] velésével az agrotechnika s al növényvédelem fejlesztését ille-j tőén. A bíráló bizottság értékelése] szerint az első helyekre az In-] tézet fajtáiból készült konzervek] kerültek, az olasz paradicsomból 1 készített pijré s 14. lett. Közgyűlés van a kiskunmajsai Április 4 Termelőszövetkezetben. Folyik a vita a tervekről, megoldandó feladatokról, mérleget vonnak az esztendő eredményeiről s okulásul a jövőre, az elkövetett hibákat emlegetik a tagok. Kint, a szakadó eső függönyén átsö- tétlenek a szépen rendbetett szalma- és takarmánvos kazlak, a kukorica már a góré biztonságában sárgállik, erősödő vetések áznak, néhány hold búzavetés van már csak hátra. Tóth Imre. a szövetkezet elnöke_£l- sorolja: mi mindent akarnak jövőre? Elsősorban s legfőképpen a jószágállományt fejleszteni s ehhez — jó gazda módjára — először helyet készítenek. Egy-két nap alatt már a tetőt húzzák az 50 férőhelyes marhaistállóra s a meglevő 14 tehén mellé még az idén jórészt betöltik a hiányzó létszámot, a major másik pontján pedig 12 férőhelyes sertésfiaztató készül. Kaposvári Kálmán bácsi, a szövetkezet alapító tagja is beleszól a beszélgetésbe. =- Sokszor elgondolkozom: milyen messze is jutottunk mi a megalakulás óta! Oda, ahová a csecsemő jut el a bölcsőből, míg megtanul járni. Sőt, mi már ezen a totyogós kicsi koron is régen, átláboltunk, a mi szövetkezetünk már isikolába jár. Annakidején tizenket- ten, a reménységen kívül semmivel elkezdtük a közös gazdálkodást s most százezrek gazdái vagyunk. ; j Kívánjuk, hogy az iskolaévek után érje el minél hamarabb a még nagyobb erőt, fejlettséget jelentő felnőtt kort az. Április 4 Termelőszövetkezet!
