Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

A kislakásépítések fő akadályáról A kisemberek biztonság­érzetének egyik mulatója az épí­tésre való törekvés, a saját ott­hon megteremtése. Minél na­gyobb tehát a családi házak, kis­lakásépítkezések száma, annál nagyobb a bizalom a kormány iránt, annál nagyobb a rendszer szilárdságába vetett hit, s mind­ez nem utolsó sorban annak is mutatója, hogyan nőtt, mennyit emelkedett egy-egy évben a la­kosság életszínvonala. ( Ha a számokat nézzük, örven­detes eredmény Bács megyében, hogy az idén több mint 1500 magán lakóház építési enge­délyt adtak ki tanácsaink. Az viszont elgondolkoztató, hogy ezeknek a családi házépítések­nek eddig alig felét fejezték be a dolgozó kisemberek, pedig szor­galomban — a tények bizony­sága szerint — sehol nincs hiány. Annál inkább másban és ez az, amiről az alábbiakban írunk. A járási és városi tanácsoknak az építkezésekkel kapcsolatos harmadik negyedévi jelentéseit lapozgatva, nem ritkák az ilyen bekezdések: gátolta az építkezé­seket a szigetelőpapír és a tető­fedő anyag hiánya... A hátrál­tatás oka fedőanyag- és aszta- losanyag-hiány, amit a harma­dik negyedévben nem tudtak beszerezni az építkezők .:; Fő hiánycikkek voltaic: cserép, pala, eternit — vagyis, ha két építési anyagból egy községben, vagy egy járásban hiány mutatkozott az elmúlt negyedévben, úgy kö­zülük az egyik feltétlen a cse­rép volt. Fogalma ezért úgy sze­repe] a köztudatban, mint a kis- lakásépitkezések fő akadálya. S ha szeptember vége, október 5 eleje óta a városok és nagyobb községek TÜZÉP-telepein kap­ható valamennyi ezekből a ke­resett építkezési cikkekből, ez ne tévesszen meg senkit, A »fészekrakás-«, a kislakás­építés csak része a cseréfiigény- nek, hiszen nem túlzunk, ami­kor azt írjuk: ezer és ezer fa­lusi és tanyai épület nádteteje vár kicserélésre. A cseréptető jobb is, szebb is, s ami a fő: — tűzbiztosabb, mint a zsupfödél. Cserép azonban a földművesszö­vetkezeti boltokban ritka, akár a fehér holló. Jóllehet tíz. és százezer szám jelentkezik az igény a bérházak és családi há­zak természetes elhasználódásá­nak pótlására is. Sajnos, e fel­sorolás után mégis azt kell meg­állapítanunk: a tetőfedőanyagok hiánya évről-évre, minden ta­vasszal visszatérő probléma, Vajon meddig?a megyei tanács ipari osztályán többek között éppen arról folynak a vi­ták és tervezések, hogy meddig lesz egy ilyen nagy terület, mint Bács megye: cserépgyár nélkül? Ez a kérdés nem mai keletű, hi­szen — ahogy mondják — a második világháborút megelőző­en, megyénkben már gyártottak cserepet, s méghozzá jóminősé­gűt. Hajós községben üzemelt egy magán cserépégető. Aztán leállt, elfelejtkeztek róla. s bár a gondolat az utóbbi négy—öt évben többször felvetődött, a kérdéssel érdemben csak az idén kezdtek foglalkozni. Véges erőnkből azonban nem futotta még a cserép sorozatgyártásá­nak megoldáséra, csupán a kif sérletekig jutottunk el, de ezek sokat mondanak. A Délbácsme­gyei Téglagyár Vállalat hajósi üzemében Lajkó igazgató elv­társ és társai kiégettek egy rö­vid és egy hosszabb sorozatban mintegy 100—120 tetőfedő cse­repet, melyeknek laboratóriumi vizsgálatai a próbaégetés után mind nedvességáteresztés, mind pedig szilárdság tekintetében nemcsak hogy a követelmények­nek megfeleltek, hanem igen jó minőségűnek is bizonyultak. Sajnos, a sorozatgyártásról már csak a jövő év tavaszán lehet szó, amikor a talaj any- nyira felenged, hogy a cserép­nek való anyag keverése meg­indulhat. Persze, ez magában véve még nem minden, hiszen a folyamatos napi 8—10 000 cse­rép lepréselése, majdan pedig kiégetése nem megy fillérekből. Ehhez több százezer forintos beruházás szükséges, mivel a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a cserépgyártást úgy szándékszik megoldani, hogy az ne gátolja a Hajósi Téglagyár égetési kapacitását. A sorozatgyártáshoz tehát új kemence szükséges. A jelenlegi szomszédságában van ugyan egy kihasználatlan, de az romos, mostani állapotában nem hasz­nálható. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ezért úgy ter­vezi, hogy ennek az elhanyagolt kemencének a helyrehozatalá­val, kibővítésével, valamint egy kéménymeghosszabbítással a je­lenleg működő hajósi téglaége­tővei azonos kapacitású kemen­cét nyerünk. Ez mondhatnánk új létesítmény a tavasszal be­vezetendő cserépgyártással egye­temben a téglaégetést is növelni fogja, mert a cserepek alá a ke­mencében pár sor téglát, úgyne­vezett »lábakat« is keA készíte­ni. Mindez nem mindfft, hiszen ahhoz, hogy a folyamatos cse­répégetést biztosítani lehessen, nagy terjedelmű szárító színre van szükség. Ezek építése tu­dott dolog, hogy nem olcsó. Ta­vaszra mégis meg lesz mindez. így a megyei tanács hatá­rozata szerint közel félmillió fo­rintos költséggel több mint egy millió tetőfedőcserepet gyárta­nak majd Hajóson a jövő év­ben, mihelyt felenged a föld fagya, s ezzel, ha nem is szűnik meg végleg, de jelentősen csök­kenni fog megyénkben a kis­la káscpítkezesek akadálya. Sándor Géza Kitűnő szórako - zást nyújt egy vnlágvcvő rádió Kapható már 870-Ft-tól az álla - ml és [öldművesszövetkezett boltokban. KECSKEMÉT AZ ELLEMFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből — (5) A helyi sajtó így ad szá­mot a nemzeti bizottság megala­kulásának eseményeiről: »Az ülés végén Ury László, volt kisgazdapárti újságíró ja­vaslatára 48 tagú ideiglenes nemzeti bizottságot választottak 16 munkás, 16 paraszt és 16 ér­telmiségi taggal.« — Később a részvevők csoportokra különülve kijelölték azokat, akik a nem­zeti bizottság tagjai lettek. Ér­dekes néhány nevet kiragadni az egyes csoportok választottjai közűi, hogy ezáltal is világosab­bá váljék, hogy mennyire tuda­tos ellenforradalmi szervezke­désről volt szó. A munkások küldötteként választották be például Hendrey Rezsőt, aki Kecskeméten az egyik legva­dabb uszító volt és a város leg­különbözőbb helyein tűnt fel a munkástanácsok szervezése és a kommunista-, szovjetellenes hangulat szítása érdekében. — Hendrey volt a hangadója a vá­rosi tanács munkástanácsa létre­jöttének is, ahol habzó szájjal ordítozott Mindszenty mellett és olyan helyzetet teremtett, hogy maga után vonta Hegedűs és mások jobboldali hozzászólásait. Ez a munkástanács bocsátott el azután állásukból kommunista vezetőket. De a parasztoknak is volt »méltó« szószólójuk dr. Révész László, volt kisgazda országgyű­lési képviselő személyében, aki újonnan megindult lapjuk »Új utak felé« című vezércikkében a következőket írta: »Magunk mögött hagytuk örökre vissza­vonhatatlanul annak a hazug világnak, embertelen politikai és gazdasági rendszernek gyászos korszakát, amely korszaknál mélyebbre, történelmünk során még soha nem süllyedtünk.« A lap további tanúsága sze­rint: — »a kisiparosok részéről Rigó Imre asztalost választották meg. A sajtó részéről Homoki József, volt kisgazdapárti lap- szerkesztőt. Az értelmiség egy­ben javasolta, hogy az ideigle­nes nemzeti bizottság azonnal bízza meg Homoki Józsefet a kecskeméti napilap szerkeszté­sével.« A választás már megtörtént, amikor Nagy Lajos beleavatkoz­hatott volna annak menetébe. Ezért kijelentette: »Engem nem lehet kinullázni! Én vezettem a felkelést s nem azért harcoltam, hogy a választásból kimarad­jak.« Bognár Ferenc közölte Naggyal, hogy már elkésett, mi­re Nagy azt válaszolta: »Itt van­nak a vasutasok, ők megmond­ják, hogy én bénítottam meg a távírót, majd ők beválasztanak engem«. Nagy már azzal is tisz­tában volt: az ellenforradalom milyen »hőstettekre« tart igényt ahhoz, hogy valakit saját embe­rének ismerjen el. Nagy később jelentkezett a bizottság elnöké­nél, hangoztatva, hogy Buda­pestről jött, a forradalmi ifjú­ság képviseletében. Ez alkalom­mal, mint bányászvájár mutat­kozott be. Időközben a pedagógus for­radalmi tanács küldöttei is ta­nácskozásra gyűltek egybe októ­ber 31. napján. A következők­ben döntöttek: 1. Egy öttagú ta­nácsot választanak az oktatási osztály mellé. 2. Megszavazták a megyei tanács oktatási osztály vezetőjének állásából való eltá­volításának javaslását. Olyan vélemény hangzott el, hogy »az a Tóth Ferenc nem kell, aki nem írja alá a statárium megszünte­tését kérő ívet.« 3. Szavazással leváltották a városi tanács okta­tási osztály-vezetőjét. Mindezek után még követelé­sekkel léptek fel. Ezek között ilyenek olvashatók: »Amíg egy szovjet katona hazánk területén áll, nem tanítunk. A kormány azon tagjait, akik a Rákosi idő­ben kompromittálták magukat, nem fogadjuk el. Magyarország semleges állam legyen. A varsói szerződést azonnal mondjuk fel. Daczó József a megyei nemzeti bizottság tagja nem lehet. Ha- landa vonuljon vissza a közsze­repléstől. Kérjük az úttörőszer­vezet feloszlatását. A politikai gazdaságtant meg kell szüntetni stb.« Sajnálatos, hogy néhány hangadó uszításának felülve, többen helyeslői voltak ezeknek a vitathatatlanul ellenforradalmi követeléseknek., A kerületi orvosok gyógyítsák a gyermekeket is Egy sürgős eset kívánta meg, hogy tollat ragadjak és a köz­vélemény elé tárjam problémá­mat. Gyermekem beteg lett. Mint minden anya, én is rögtön az ügyeletes orvoshoz szalad­tam, hogy jöjjön ki gyermekem­hez, vizsgálja meg, mi a baja. Az inspekciós orvos kijelentette — amikor nála jártam —, hogy nem az ő feladata ellátni beteg gyermekemet, mert nem gyer­mekorvos. A kerületi orvos hosszas unszolásra végül is ki­jött. Azt szeretném megtudni, hogy mi a teendő, ha megbetegszik a gyermek? Gyermekorvos csak az SZTK-ban rendel, ök nem jönnek ki, azt mondják, vigyiitó be a gyereket a rendelőbe. Igen,, ez helyes, de hátha olyan beteg a gyermek, hogy nem lehet a ködös, hideg levegőre kivinni minden veszély nélkül? Valahogyan segíteni kellene ezen az állapoton. Ha privát or­vost hívok ki, az egy vizitért 50 forintot kér, nem beszélve egy-egy injekció beadásáról, gyógyszerről, stb. Azt javasol­nám, hogy a kerületi orvosok lássák el a megbetegedett és otthonfekyő gyermekeket is. Szeretném, ha javaslatomra az illetékesek a Petőfi Népe ha­sábjain válaszolnának. Németh Istvánná Ázik az épületfa Balotaszálláson A napokban Balotaszállás községben jártam és igen meg­örültem, amikor az épülő kultűrházat már tető alatt láttam. Ám az örömömbe ürömesepp is vegyült, amikor közelebb menve ész­revettem, hogy a kultúrház környéke úgy néz ki, mint egy csata­tér. Az épület körül mindenütt felhasználásra váró faanyagok, gerendák, ajtók, ablakok, lécek szanaszéjjel dobálva várják azokat a napokat, amikor beépítésre kerülnek. A kihalt környék azt mutatja, hogy ezeket a drága anyagokat még a lehullott hó is itt találja majd. Kedves illetékesek! A dolgozók pénzén vásárolt, vagy bár­milyen úton is szerzett drága anyag nem csákiszalmája, ne kezel­jék azt mégis olymódon. A munka áll — nem tudni miért —, de azért nem helyes a faanyagot kinn, az időjárás viszontagságainak kitéve tárolni. Gondoljanak arra, hogy ezek a mi társadalmunk, a nép államának pénzéből kerültek ki. Több felelősségérzetet kérünk, követelünk a társadalmi tulaj­don iránt. Az illetékesek gondoskodjanak arról, hogy minél hama­rabb fedél alá kerüljenek az importált faanyagok. Czaké Ferenc Néhány szó az új magyar filmekről Nem vagyok filmkritikus, s nem is szándékozom elemezni az új magyar filmeket. Csupán mint mozilátogató fogtam tollat, hogy leírjam véleménye­met az új magyar filmekben egyre sűrűbben tapasztalható bántó jelenségekről. Elöljáróban el kell monda­nom, hogy a mozilátogatás egész országszerte megnövekedett, s ebben a magyar filmeknek is részük van. Filmgyártásunk a felszabadulás óta hatalmas fej­lődésen ment keresztül, nem­csak a filmek kivitelezésében, hanem tartalmában, mondani­valójában is sokat javult. Nem lehet azonban elmenni hibái mellett szó nélkül. Az új ma­gyar filmek realitásában van egy kis túlzás, túlontúl az életet akarják ábrázolni, amely a film hogy filmszakembereink követik az olasz neorealizmust, amely talán megfelel a nyugati néző- közönségnek. de nálunk inkább a realista filmekre kiváncsiak az emberek. Az új magyar fil­mekben egyre-másra fordulnak elő drasztikus, durva szavak, trágár kifejezéseit, amelyek semmi szin alatt sem a film realista ábrázolásához tartoz­nak. Csalt egy példát említek, a »Láz« című filmet, amelyben minden ok nélkül használják ezeket a kifejezéseket. A film hivatása a nevelés, ta­nítás és szórakoztatás. Tehát ne népszerűsítsük az amúgy is el­terjedt trágár kifejezéseket) Ezek elhagyása nem rontaná filmjeink színvonalát, hanem inkább emelné. kockáin erőltetetten hat. Lehet, Várad! Gyula Adja el a libamájat! V Kg-ként 90 Ft-tól „ 120 Ft-Iff fizet érte a ucv<u / Atvevöhcly: Kecskemét, Hunyadi- \ város ÍO (Körösi beton) Kiskunhalas, Karnevál telep (vas­útállomás mellett) 2071 \ " BÉRFÜRÉSZELÉST minden mennyiségben vállal magánosok és vállalatok részére 120 cm-es rönkvastagságig a Mezőgazdasági Ktsz. — Iroda: Kecskemét, víztoronnyal szemben. Telefonszám: 28—61. — Fűrésztelep a Fűzfás közön az Asztalos Ktsz telepe mellett. 2014 .'■N—Baromfitenyésztők, figyelem! J A Kecskeméti Baromfifel- dolgozó Vállalat (Barnevál) Hunyadiváros 10, naponta reggel 1-től délután 3-ig minden­fajta jo minőségű baromfit minden mennyiségben átvesz a napi állami felvásárlási áron. 2071

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom