Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-08 / 262. szám

* // ' r* I'/Urluct) Világ proletárjai, egyesüljetek ! : * | A .'MAGYAR SZOCIÄL ISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA 1 m mf II. ÉVFOLYAM, 2G2. SZÁM Artij&O fillér 1957. NOVEMBER 8. PÉNTEK Díszünnepség Budapesten az Októberi Forradalom 40. évfordulóján Szerdán este a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a forradalmi munkás­paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa dísz­ünnepséget rendezett Budapesten az Operahézban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40, év­fordulójának tiszteletére. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg a fdíszünnepséget, majd Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi be­szédet. Apró Antal elvtárs beszéde Holnap, november 7-én lesz 40 éve annak — kezdte beszédét Apró Antal elvtárs —, hogy Le­nin nagy pártjának vezetésével győzött a pétervári munkások fegyveres felkelése és megdön­tötte az orosz földbirtokosok és lökések hatalmát. A szónok ezután a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom méltatásával folytatta beszédét. Az Októberi Szocialista Forra­dalom nagysága és népi jellege éppen abban áll, hogy világra­szóló bizonyítékot szolgáltatott a néptömegek lebírhatatlan ere­jére és arra a képességükre, hogy a társadalmat, az államot, a gazdasági életet, az országot, a nemzetet, a tőkések és a föld- birtokosok nélkül is tudják ve­zetni — mondotta Apró Antal elvtárs. összehasonlítást tett a 40 éves eredmények és a régi Oroszor­szág gazdasági és társadalmi élete között, majd a Szovjet­unió tudományos eredményeiről szólva megállapította, hogy atomtudományokban egyenrangú hatalom lett az Egyesült Álla­mokkal, rakétáival pedig meg­előzte azt. Ezután a szovjet kom­munisták eredményeit méltatta. A szovjet kommunistákat, a Szovjetunió népeit Lenin taní­tása és Lenin pártja, a kommu­nista párt vezette és lelkesítette küzdelmes útjukon. Ezt a pár­tot, a szocialista Szovjetuniót hagyta örökül a világ dolgozói­ra Lenin, amely az elmúlt 40 év alatt a nemzetközi politika dön­tő tényezőjévé vált. Szilárd nem­zetközi pozíciói nem csupán ka­tonai és gazdasági erejében rej­lenek, inkább azzal magyaráz­hatók, hogy a szovjet álláspont a nemzetközi ügyekben mindig azonos volt minden ország nagy néptömegeinek alapvető érde­keivel és álláspontjával. A mi népünk — mondotta Apró Antal elvtárs — különös szeretettel és hálával, a megha­tottság érzésével ünnepli az Ok­tóberi Forradalom 40. évforduló­ját. Hiszen a magyar munkás- osztály 38 évvel ezelőtt, a Szov­jetunió népei után a világon elő­ször a szocializmust választotta, kiharcolta a Magyar Tanácsköz­társaságot és elkezdte Magyar- országon a szocializmus építését. Hazánknak a szocializmus épí­meggyöngült a kapitalizmus vi­lágrendszere. A szocializmus ma több mint 900 millió embert egyesítő világrendszerré lett, amely gyökeresen megváltoztat­ta a kapitalizmus és a szocializ­mus erőviszonyát, mégpedig a szocializmus javára. A szocialista tábor országai­nak fejlődéséről szólva kiemelte, hogy az ipar fejlődésének üte­me ezekben az országokban az elmúlt öt esztendőben 2,6-szer volt nagyobb, mint a kapitaliz­mus országaiban. Nem kell te­hát csodálkozni, hogy a szocia­lista tábor országainak sikerei gyűlöletet és dühöt okoztak az imperializmus táborában. A nemzetközi reakciónak az a ter­ve azonban nem sikerült, hogy4 kiszakítsa Magyarországot a 4 szocialista országok nagy csa-x ládjából, mert a szovjet nép, hí-| ven a proletár internacionaliz-- mus elveihez, segítséget nyúj­tott Magyarországnak, áldozato­kat hozott a béke és a szocializ­mus közös ügyéért. Boldogok vagyunk — mondot­ta Komarov elvtárs —, hogy nagy ünnepünkön együtt lehe­tünk barátainkkal, akikkel har­colunk a békéért, a szocializmu­sért, valamennyi nép boldogsá­gáért és virágzásáért. i A lelkes tapssal fogadott be-♦ széd után felcsendült az Inter-1 nacionálé, majd művészi műsort kezdődött. * EGÉSZ MEGYÉNK 4 A NAGY OKTÓBERRE í EMLÉKEZIK (2. oldal) : KÉT PARASZTEMBER 4 A NAGY OKTOBER J UTJÁN | (3. oldal) 5 EGY ÖRA A KECSKEMÉTI UTASELLÁTÓBAN (3. oldal) TÖBB VILÁGOSSÁGOT (3. oldal) A BAJAI TÜRR ISTVÁN MÜZEUM KIADVÁNYA <4. oldal) KÉT KOMMUNISTA ASSZONY (4. oldal) NEMCSAK A FALU ROSSZA (4. oldal) HRUSCSOV ELVTÁRS JUBILEUMI BESZÉDE (5. oldal) A Nagy Október útján menetelünk hittel és bátor akarással előre tésében elért eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy visz- sza kell vernünk az 1956-os el­lenforradalom demagógiáját, amely felnagyította az építő munka közben elkövetett hibá­kat. Meg kell állapítanunk, hogy a népi demokrácia munka- alkalmat, biztos kenyeret adott a dolgozóknak, Magyarország többé nem a 3 millió mezőgaz­dasági koldús országa, senkinek sem kellett és nem kell félni a holnaptól, a létbizonytalanság­tól. Hibáinkból azonban tanulni kell. Jobban kellett volna hall­gatni a néptömegekre, még job­ban be kellett volna vonni őket a gazdasági és állami élet irá­nyításába, de az ellenforradalom hazugságaival szemben mégis csak az az igazság, hogy népi demokráciánk kiterjesztette a demokratizmust, millióknak tet­te lehetővé, hogy beleszóljanak az ország kormányzásába. Ma már minden hazáját szerető ma­gyar ember megérti, hogy törté­nelmileg az egyetlen helyes út volt, amikor a magyar nép sza­badsága érdekében a munkás­paraszt kormány a Szovjetunió segítségét kérte az ellenforra­dalom leverésére. Az ő segítsé­gének, pártunk és kormányunk harcainak köszönhető, hogy a demokráciához hű tömegekkel együtt elértük: hazánk megma­radt szocialista országnak. Befejezésül hangoztatta Apró elvtárs, hogy mi magyarok is példaképünknek tekintjük a nagy Szovjetuniót és bárhogy is acsarkodnak ránk ellenségeink, büszkén járjuk a Nagy Október útját. Komarov elvtárs beszéde A díszünnepség következő szónoka a szovjet kormánykül­döttség vezetője, P. T. Komarov elvtárs, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Nemzetiségi Ta­nácsának elnökhelyettese volt. Beszéde elején a Szovjetunió 40 éves sikereivel foglalkozott. — Megállapította, hogy a Szovjet­unió részesedése a világ ipari termeléséből az 1917. évi 2—3 százalékról mostanáig mintegy egyötödre emelkedett. Részlete­sen foglalkozott a szovjet okta­tásügy eredményeivel és célki­tűzéseivel, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen még jobban November 6-án, szerdán este 6 órai kezdettel díszünnepséget rendezett a kecskeméti Katona József Színházban a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a me~ gyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségét előkészítő bizottság, a 40. évforduló alkalmából. A díszünnepség elnökségében a párt és a tanács megyei és városi vezetőin, valamint az ünnep előestéjén kitüntetett elvtár­sakon kívül helyet foglalt Harmati Sándor elvtárs is, a Hazafias Népfront országos titkára. Ugyancsak az elnökségben foglalt he­lyet a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok képviseletében Alpatov ezredes elvtárs, aki rövid beszédet is mondott. A színházi díszünnepség a magyar és a szovjet Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd Kovács Endre, a népfront me­gyei titkára köszöntötte az ünnepség részvevőit és megnyitotta a gyűlést. Ezután Dallos Ferenc elvtárs, a megyei párt-végre- hxijtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, Dallos Ferenc elvtárs iinuepi beszéde Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaink! A tudományos szocializmust alig egy évszázada alkotta meg Marx és Engels. Akkor párezer ember vállalta az új társada­lom szükségességét és csak né­hány száz ember ismerte a tu­dományos szocializmus eszméit. Néháfiy évtized alatt a mun­kásosztály önálló politikai erővé vált és a tudományos szocializ­mus eszméjével felvértezve hoz­zálátott, hogy megváltoztassa a világot. 1917 novemberében az orosz munkásosztály a Bolsevik Párt vezetésével áttörte a tőkés tár­sadalmi rend világfrontját és megnyitotta az Emberiség törté­netének új korszakát. A győzelmes Októberi Forra­dalom óta eltelt 40 esztendő bi­zonyság arra, hogy az az ország, melynek urává a dolgozó nép válik, történelmileg rövid idő alatt gyökeresen újjá tud szü­letni és elmaradt, függő ország­ból élenjáró világhatalommá tud fejlődni. Bizonyság arra, hogy a hatalmon lévő munkásosztály szinte csodával határos, teremtő cselekedetre tudja vezetni a néptömegeket akkor, ha ezt a munkásosztályt, és az államot forradalmi pártja vezeti, s ha ez a párt hű a marxizmus-leniniz- mus forradalmi tanításaihoz, nem szálfád el a munkásosztály­tól és a néptől, hanem egy vele jóban, rosszban, sikerekben és kudarcokban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a magyar társadalomban sok megoldatlan probléma halmozódott fel. Ezek megoldásában mutatott kivezető utat az Októberi Forradalom és Lenin tanításai a Pártról, a mun­kásosztály vezető szerepéről, a munkás-paraszt szövetségről. A felhalmozódott problémák és ki­éleződött ellentétek következté­ben robbant ki 1918 október 31-én a polgári demokratikus forradalom, amely a munkás- osztály vezetésével győzött. Az akkor hatalomra jutott polgári demokrata és szociálde­mokrata kormány némi refor­mok útján a burzsoá demokra­tikus rend létrehozását és meg­szilárdítását akarta. A munkás- osztály és a szegény parasztság pedig a következetesen szocia­lista célokért küzdött, de akkor még nem volt forradalmi ve­zető ereje, forradalmi, marxista pártja. Történelmileg tehát szükség- szerű volt, hogy a Bolsevik Párt példáján létrejöjjön a magyar forradalmi proletáriátus pártja, a Kommunista Párt, mely sorai­ba tömörítette a magyar mun­kásságot és szegényparasztságot, együtt a dolgozó tömegekkel megdöntötte a kizsákmányolok hatalmát, megszületett a magyar Tanácsköztársaság, a Nagy Ok- tóber első követője. Ezt a pártot akarta eltemet­ni az 1956 októberi ellenfor­radalom, mint ahogy temette 1919-ben, amikor a hatalmat visszanyert kizsákmányolok, irgalmat nem ismerve, ke­gyetlenül gyilkolták és kí­nozták a legjobb hazafiak tízezreit. Emlékezzünk, amikor a mun-i leapadok mellől csendőrök vit­ték el a köztiszteletben álló munkásokat, amikor 700 ezer ipari munkásból 350 ezer volt munka nélkül; amikor a munlia: nélküli szegényparasztok és mun-' kasok családtagjaikkal együtt csaknem 3 millió magyar éhe­zett ebben az országban. — A bank- és kulákuzsora kamatai alatt nyögő kisparasztság tízez­rei ellen folyt a végrehajtás, el­árverezték kis házukat, földjü­ket. A diplomás emberek egy- része utcaseprőnek ment. 1933 végén 2 és fél ezer állástalan ta­nító volt és több mint 6 ezer nem kapott illetményt. Ki tagadhatja tehát, hogy 1944-ben a Vörös Hadsereg az­zal, hogy szétverte a fasiszta német hadsereget, nemzeti ka­tasztrófától mentette meg Ma­gyarországot, felszabadította a magyar nép demokratikus erőit, kedvező viszonyokat teremtett ahhoz, hogy sokat szenvedett hazánkban a munkásosztály ve­zetésével a dolgozó nép kezébe vegye a hatalmat és építse bol­dogabb jövőjét. Hála és köszö­net azért a nagy szovjet nép­nek, október hőseinek és ezért valljuk mi mindnyájan, hogy a mai nap egész népünk ünnepe^ Ma elmondhatjuk: ha hibá­kat követtünk is el, a Magyar Kommunisták Pártjának vezeté­sével hatalmas sikereket értünk! el. A felszabadult Magyaror­szág szabad és független, való­ban demokratikus országgá vált, amelyben a hatalom a né­pé, amelyben nincs olyan ma­gas közéletű tisztség, mely ne állna nyitva a munkások, a dol­gozó parasztok és az értelmiség (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom