Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
I, A Téli Palota ostroma Elmondja Púvei Malkov öre§ forradalmár. aki részt vett t Téli Palota ostromában. 1917. október 25-én reggel s Szmolnij második emeletére futottam. A szoba előtt, ahová igyekeztem, katonák álltak. A szobában Lenin, Szverdlöv, Dzer- zsinszkij, Podvojszkij, Vrickij, Antonov-Ovszejenko és a Fórra- dalom más vezetői álltak. A jelenlévők figyelmesen hallgatták Lenint, aki a Téli Palota ostromának tervéről beszélt. — össze kell állítanunk a roham operatív tervét. Kit bízzunk meg ezzel? — kérdezte Nyikolaj Podvojszkij, amikor Lenin elhallgatott. — Téged, Antonov Ovszejen- kót, Csudnovszkijt és Malkovot — mondta valaki. Ezután az elvtársakkal elvonultunk és összeállítottuk a roham tervét. 1. feste 9 órakor parlamentereket küldünk a' Palotába, akik átnyújtják az ultimátumot. 2. Ha az ideiglenes kormány nem adja meg magát azonnal, a petropavlovszki erőd rakétajelzést ad. 3. Ézután az Aurora három vaktölténnyel a Téli Palotára tüzel. / 4. A petropavlovszki erőd éles 1 öl tényekkel megnyitja a tüzet a Palotára. 5. Á vörösgárdislák, tengerészek és katonák megkezdik az ostromot. Ezután visszatértünk a szobába, ahol a katonai forradalmi bizottság megtárgyalta tervünket. Mindez délelőtt 10 ólakor történt. Estére felvonultak a forradalmi csapatok a Palota körül, feljött a 9 óra. Az Ultimátum ideje lejárt. A petropavlovszki erőd magás tornya felett megjelent a piros rakéta. Eldördülték az Aurora lövései. Hálom oldalról támadtunk és a jülikérek elkeseredett tűzZel válaszoltak. Az erőd ágyúi azonban erősen megrongált állapotuk miatt néni tudták tartósan támogatni rohamunkat. Ráadásul egy páncélautó is megjelent a térén és gépfegyverrel kaszálta sorainkat. Ekkor áz egyik katona életét feláldozva, a kocsihoz rohant és kézigránátját közvetlen a kerekek aló vágta. Forradalmárjaink betörték a Téli Palota vaskapuját, s kétórás kemétiy harc Után letartóztatták az ideiglenes kormány vezetőjét. Az oszlopok, szobrok és lépcsők mögül leselkedő ellenség megsemmisült. Nemsokára a térte vohultak a letartóztatott miniszterek, oldalukon á lefegyverzett junkerokkal. A régi rend utolsó bástyája elesett... Amikör a nemzetközi geofizikai eV meghirdetése idején a Szovjetunió tudományos életének képviselői bejelentették a szovjet mesterséges holdak 1957- ben történő felbocsátását a földi légkör legfelső rétegeibe, Amerikában a kételkedés és a hazug mocskolódás kórusa fogad:a ezeket a tervekéi, s csak akkor kezdett ez a kórus csendesedni, amikor az első » szovjet holdbébi« útnak indítását megelőző időszakban bejelentette a Szovjetunió az interkontinentális rakéta sikeres kipróbálásának kétségbevonhatatlan hírét. A Nagy Októbert Szocialista Forradalom az elmaradott, romokban heverő Oroszországra, amely a cári zsarnokság karmái közül alig szabadult ki, Íme ma, 40 évvel a forradalom utón nemcsak hatalmas gazdasági és politikai eredményeket felmutatni tudó nagyhatalom* hanem tudományos élete, kultúrája tekintetében is megelőzte a nagy- múltú és erős kapitalista országokat, vezetője lett az emberiség nagy harcának a természettel, a természet ég.vkor váknak hitt és lébirhatátlannak tartott erőivel. jeíunió 15 szövetséges tagállamból áll, A második világháború érédMé- nyeként a Szovjetuniót a népköz- társaságok széles övezete vcsZi körül, Ezek Európában: í-eng3d Nép- köztársaság, Néniét Demokratikus Köztársaság, Csehszlovák Köztársa ság, IMágyar . Népköztarsáság, Rómán Népköztársaság, Bolgár Népköztársaság, .Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság; Ázsiában Mongol Népköztársaság, (amely már 1922-ben felszabadult), továbbá Kínai Nép- köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demo kraliku-s -Kftzlái'saság, kára a Népi Politikai Tanacs- kozótestület alakuló ülésén 1949. október 1-én: »Az az érzésein, hogy a mi munkánk mérjöldkö- vet jelent* a kínai nép és az egész emberiség történetében. Nemzetünk csatlakozik a békeszerető és szabadságszerető népek nagy családjához. Az a szándéka, hogy elősegítse a világ békéjét és szabadságát. Soha többé jiem leszünk elnyomott és meggyalázott nemzet.« És Kína felszabadított területein a néptömegek lüktető, alkotó munkába kezdtek. A Kommunista Párt vezetése alatt újjászervezték a társadalmi életet. A kínai paraszt a feudális földesurak évszázados elnyomása után először jutott abba a helyzetbe, hogy saját földjét művelheti. A kínai munkás első ízben dolgozhatott a világtörténelemben valóban a maga javára, az áruló hazai éS külföldi nagytőke igájából megszabadulva. A tények egymásba kapcsolódnak. Maga Mao Ce-tung félJól ír "^si'iUiiruNH ' reismerhetetlenül megmondotta ebben az időben, hogy a kínai nép összefogása nem győzhetett volna, »hú nem létt volna Nágy Október«, ha a Szovjetunió nem győzött Volna a második világháborúban és fiem vérté Volna szét a japán imperialistákat és «ha Európában ném jelentek volna meg az új demokrácia országai«. kényszerített, elismerte legyő- zetését és kapitulált. 1945. szeptember 2-ón Japán tette le a fegyvert feltétel nélkül a szovjet nép hadserege előtt. Befejeződött a második világháború, amelynek eredményeképpen a kelet-európai népi demokráciák egész sora teremthette meg országában a kizsákmányolásmentes társadalom alapjait. ■ Lengyelország, Románia, Bulgária, Albánia, Magyarország népe a pusztító második világháború szenvedéseiből kikerülve — az új világ hajnalán — új életet kezdett. Megkezdődött hazánkban is a nemzeti újjászületés. A Tiszántúlon és a Duna— Tisza köze déli részén rázta le először a magyar nép, a szovjet katonák vére árán a tőkés, nagybirtokos uralom rendőr- és csetltíőrhatalmát. A Kommunista Párt vezetésével és hívó szavára indult meg hazánkban is, mint szerte a népi demokráciákban a teremtő munka, amely mór a proletárok hatalmán alapult és sorról sorra szorította ki életéből a megvert fasizmus, a volt kizsákmányolok befolyását, beleszólását, a társadalmi és gazdasági élet alakulásába. A felszabadult Kína A szovjet népnek a második világháborúban aratott példátlan győzelme előmozdította a Nagy Október eszméinek rohamos terjedését világszerte. \ A szocializmus erői megsokasodtak. Európa és Ázsia számos országának népei kiszakadtak a kapitalizmusból és létrehozták a szocialista világrendszert. Kelét népeinek nerrtóeti felszabadító mozgalma hatalmas Csapást mért az imperialistákra. A csapás legnagyobbikát Kína felszabadulása jelentette. Méltán mondotta Mao Ce-tung elvtórs, a Kínai Kommunista Párt főlitA Szovjetunióban pedig megállás nélkül folytatódott a szocialista gazdaság fejlődése. Az ipar az 1929-es színvonal 428 százalékát érte el. Hatalmas új iparvidékek nőttek ki a földből. Kiásták a Moszkva-csatornát. És büszkén jelentette a szovjet sajtó, hogy 1937. április 1-re a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervét négy év és három hónap alatt teljesítette a szovjet nép. A földeken, ahol valamikor a muzsik faekével próbálta kicsikarni az életet, befejeződött a mezőgazdaság technikai újjászervezése. Ekkorra — 1936-ra — a parasztgazdaságok óriási többsége kolhozokban egyesült. A jólét alapja a kollektív tulajdon létt. Mindezt a bolsevikok győzhetetlen pártjának köszönhette a Szovjet nép. Annak a pártnak, amely 1917-ben, azon áz emlékezetes októberi éjszakán kitűzte a népek horizontjára »az ember vörös csillagát«, r s i 1945. május 2-án a hitleri Né- : metország fővárosa fölött, a ro- : mokban álló Reichstag épületén i szovjet zászló jelent meg. Né- ] hány nap múlva a. fasiszta Né- 1 metország, melyet a szovjet had- < sereg, október hadserege íérdrebég (10). Kazah (11), Kirgiz (12) s23- CcisSges köztársaságok alakultak. A következő fejlődési szakaszban, 1939—40* ben alakú)t meg az Észt (13), Létt (14), Litván (15), lYloldd- ván (16) szovjet szövetséges köziéi-, saság. A volt polgári Lengyelország ukránok és bjelorusszok által lakott térülőiéiHek áz Ukrán és a ÉSjelő- rítóz SZSZK-hüz váló ésátőlásá is ekkor történt. A második világháború végén a TU vél Köztársaság áz orosz lakosság nagy részarányára való tekintettel az Oroszországi .Föderációhoz kapcsolódott. Hasonló okokból lett a volt Karél-Fiiln SZSZK is 1956-háli újra az Oroszországi Föderáció tagja. Ma a sutív r,Szöyjét Köztársaságok tömörültek. Térképünkön az alapító köztársaságok számait bekarikáztuk. A Szovjetuniónak megalakulásakor nem voltak tagjai L ilorczm és 11. B üli ara Szovjet Népköztársaságok* valamin! Tantiu—TUVa Népköztársaság. (Hl.) A fejlődés sbrári a Kaukázuson- tüli Köztársaság újra részeire oszlott, ügy, liögy a Gfiiz (5), Azerbajdzsán (6)* Ol-niéfly (7) köztársaságok szovjet szövetséges köztársaságokká váltak; ezenkívül az Orosz- országi Föderáció középázsiái részeiből, továbbá Horézm-böl és Buhara- bo! a Tiirkménv (8), Tadzsik (3), ÜZAz Októberi Forradalom után a ihtervérició és a polgárháború során 1918—19-ben a Szovjet Köztársaság területe az európai Oroszország központi és délkeleti részérfc és Tur- keszfcán néhány oázisára zsugorodott össze. (A térképen fekete területtel j ábrázolva.) E magból fejlődött ki a! pöígárháboHi győzelmes befejezései után 1922-ben a Szövjét SzociaUsta | Köztársaságok Szövetsége (Szovjet-1 unió). Áz SZSZRSz atapífásakör 4 szövetségi köztársaságból állott: i. | áz ÖrÖszországi-SzOvjet. Éörtéricid,1 2. az Ukrán SZSZK, 3. a BjeJorusz | SZSZK és 4. r Kaükázusoiltúli SZSZK, aüielyben á már megalakult Azerbajdzsáni- Gru* é* f)riuéil.v Győzelem! A tőzsdéken az árfolyamokat jelző hatalmas hőmérők a részvények zuhanásáról beszéltek. — 1933 és 1937 között gazdasági pangás tartotta izagolamban az egész világot. Előre vetette árnyékát az újabb gazdasági válság, amely a második világháború kezdeti szakaszával cselt eaybe, ,
