Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-29 / 280. szám
c/t faLeji fa máit kíí tükrei A KÉT MADARASI ISKOLA A Uat^tnáű Madaras község központjában érdemes összehasonlítani a lebontásra váró öregiskolát és annak tövéből kiemelkedő új épületszárnyat. Szimbólum ez: a régi világ és szocialista államunk kultúrpolitikája között. A régi iskola 1789-ben épült, sötét, düledező épület, jól szemlélteti a múltat, az új iskola modern, csillogó épülettömbje a szépülő, «pülő szocializmusunkat. Két hete, az új világ születésének 40. évfordulóján adták át kedves ünnepély keretében a művelődési osztály küldöttei az épületet a boldog iskolásoknak és nevelőknek. Azóta a sok gyermek elfoglalta napfényes birodalmát a tükörfényes parketten, az új padokban s nyolc tanteremben folyik a tanítás. Nagyobb az igyekezet a tanulásban, de a tisztaság megtartásában is versenyre kelnek. Csak látni kell reggelenként a sok mosolygó gyermekarcot, amint kefével tisztítják cipőiket, vagy amint lábbelit cserélnek, s két kézzel magyarázzák, hogy a mi osztályunk a legszebb. Az igazgató, a nevelők, a gondnok, az áldozatkész szülői munkaközösség és a községi tanács buzgó, fáradhatatlan munkájának eredménye, hogy az elmúlt két hét alatt nemcsak átköltözött az iskola, de az ablakokon már függönyök is lógnak, s virággal van tele minden. Az előcsarnokban magyaros motívumé dísztányérok, az emeleten szarvasagancsok díszítik a folyosókat. Az osztályokban csillogó üveg alatt a falon órarend, s virágcserepek, tele virággal. A kivitelező vállalat szód munkát végzett, a szénfűtéses cserépkályhák melegek. Az eddig felépült épületrész 1 millió forinthái többe került, s az 1958-ra elkészülő tornatermes épületre összesen 4 millió forintot irányoztak elő. Jelentős áldozatot hozott szocialista államunk. Madaras község apraja-nagyjaj hálásan szemléli gyönyörű isko-j Iáját, az állam adományát. Lendvai József cSáiu/őrióf elne.aeze.tt \ ÚJ ISKOLA ORGOVÁNYOHl Nagyapáink még emlékeztek arra a düledező csárdára, amely-', nek falai között nagy költőnk, Petőfi Sándor megírta a »Csikósokj dalá«-t. A szájhagyomány szerint ez a csárda volt az a hely a] Félegyháza és Kiskőrös közötti úton, ahol Petőfi, a kis Petrovics] Sándor, először látta meg a napvilágot. Ezen a helyen épült az] új, korszerű orgoványi iskola. Ebben az évben már összes tan-; termeivel az ifjú generáció rendelkezésére áll. A pedagógusok igen szép tervet készítettek. Az a céljuk, hogyj az iskola virágos kertjében Petőfi bronz szobrát állítsák fel. Ez a j terv Orgovány áldozatos népe körében nagy visszhangra talált,', így megvalósítása bizonyára nem ütközik komolyabb akadályba j Az iskola neve hivatalosan is Petöfí-iskola lesz. Reméljük, hogy] méltán őrzi és hirdeti halhatatlan költőnk nagy szellemét. Horváth Emiiné l A felsőszentiváni itf iiköia kit izífuíg,kikájfa TPoloAe^ontiuánrm A-7 ifflmln'hn hpvPT'pt.+plr a vÍ7.pt_ Ha idegen Felsőszentivánon jár, első, ami feltűnik neki a szép,* korszerű, új iskola, amelyik bármelyik városi iskolával felvehetné a versenyt. A felsö- szentiváni dolgozók nem kis büszkeséggel hozakodnak elő az új létesítményről és hozzáteszik azt is, hogy ezt az államnak, a kormánynak köszönhetik. A napokban kinn jártam az említett község népfront-bizottságánál, s beszéd közben az iskolára terelődött a szó. A büszkeség mellett említették a népfront vezetői az új iskola néhány szépséghibáját is. Megtudtam, hogy az új iskolába a 300 gyermeknek Összesen két illemhely áll rendelkezésére, amely nem elég a gyermekek részére. A másik probléma az elsőhöz kapcsolódik. ’tószegi &tó„hazaiöMalasra THORMA JÁNOSRÓL, a híres festőművészről elnevezett kiskunhalasi múzeum előcsarnoka 18 Diószegi képpel és 3 szobrával örvendeztette meg a műértő közönséget. A 8 olaj- festmény, 10 pasztell, illetve krétarajz, 3 szoborral körülállítva, az első kiskunhalasi kiállíBÁTOR KEZDEMENYEZES A 30 MUNKA ALAP3A A Bajai Posztógyár kulturális életéröl Az üzemi bizottság elnökével beszélgetünk. Részletesen, az igazságnak megfelelően tájékoztat a Posztógyár kulturális életéről. Első utunk az üzemi könyvtárba vezeti Az üzemi künntár A könyvtár 2028 kötettel rendelkezik, ebből 1215 szépirodalmi, 613 műszaki és 200 kötet politikai tárgyú könyv, Ha megnézzük a könyvtár forgalmát, ezomorú kép tárul elénk. Mondhatjuk: a dolgozók itt nem olvasnak. Hogyan alakult a kölcsönzés száma május óta novemberig? Májusban huszonötén olvastak, júniusban húszán, júliusban tízen, augusztusban tizenheten, szeptemberben huszonhármán és októberben is csupán tizenketten. Mivel magyarázható ez a szellemi pangás? Részben azzal, hogy az üzem évek óta nem vásárolt egyetlen új könyvet sem. így a régi könyvállomány elavult, s már nem elégíti ki a dolgozók egyre fokozódó igényeit. Másrészt azzal, hogy az üzemben nem folyik kellő nevelő és felvilágosító munka. Hogyan biztosítja az üzemi könyvtár a műszaki értelmiség továbbképzését, s a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését? Ilyen feltételek mellett sehogy. Ahol nem folyik jó szervező és felvilágosító munka, ott elidegenedés, közöny és passzivitás üti fel a fejét. Ha az embereknek nem adunk választ a termelési, gazdasági, társadalmi, esztétikai problémáikra, ezek iránt egyeseknek eltompulhat az érdeklődése. Márpedig ez nagy kár. A könyvtárnak nemcsak az a feladata, hogy az igényeket kielégítse, hanem az is, hogy igényességre neveljen. Az üzemi könyvtárat tehát adminisztratív szervből nevelő szervvé kell változtatni! A vállalat vezetőségének és pártszervezetének meg kell találnia a módját annak, hogy a dolgozókat ne csak a termelésben, de a művelődésben is érdekeltté tegye. Megvannak ennek a feltételei? Igen! Ezeket a hibákat felfedte az üzemi bizottság és jövő évi költségvetésében 6000 forintot biztosított könyvtárfejlesztésre. Ez minőségi és mennyiségi fejlődést jelent a kuturálódnl vágyók széles rétegében. Jól dolgozik a művészeti csoport Az üzemi dolgozók körében nagy népszerűségnek örvend a színjátszó csoport. Húsz tagja lelkesedéssel és áldozatkészséggel vállalja a legnehezebb feladatok végrehajtását. Októberben négy előadást tartottak az üzemi művelődési házban, ezenkívül szerepeltek az I-es és Il-es számú szociális otthonban, Ga- rán és Bácsbokodon. A tánccsoportnak 12 tagja van. Gyakran szerepelnek a Fémipari Vállalatnál, a tanácsnál, a Felhívjuk a bortermelők figyelmét, hogy az alföldi Állami pincegazdasAg (volt Borforgalmi) pincészetei megkezdték a seprős és egyszer fejtett § borok átvételét nőtanácsnál, a helyőrségi tiszti klubban. Az üzemi napközi otthon gyermekcsoportja műsort adott november 7-éri, a nyugdíjazott munkások összejövetelén. Mífsorpolitlb AjuK Az üzem lelkes, kezdeményező fiataljai megvetik azokat a fércműveket, amelyek az ellenforradalom után felszínre kerültek. Az egyik összejövetelükön döntöttek, csak olyan műveket tanulnak meg, melyek nevelnek, tanítanak és szórakoztatnak. Milyen darabok szerepelnek programjukban? Móricz Zsigmond: Aranyos öregek, Karinthy Frigyes: A téma, Heltai Jenő: A becsületes megtaláló, Tabi László: Egyszerű szívdobogás. Kolozsvári Grand- pierre Emil: Próbatétel című műve. .lóvő évi ícrvcR Az üzemi napközi és bölcsödé építésére 325 000 forint szerepel a költségvetésben. A közkedvelt vízitelepet jövőre nyugágyakkal, csónakházzal, kerékpártárolóval bővítik. A gyermekeknek hintákat és egyéb játékeszközöket biztosítanak. Januárban megkezdi működését az üzemi műszaki kör. Az előadásokat helyi műszaki vezetők, pedagógusok és pesti előadók tartják. Elkészítették a művelődési ház jövő évi programját. Ezek között szerepelnek színházi rendezvények, egészségügyi, irodalmi, természettudományi előadások és filmvetítések. A programösszeállítás hibája, hogy egyetlen egy politikai tárgyú előadás sem szerepel. Téves az a nézet, hogy az embereket nem érdekli a politika. Vannak, akiket valóban nem érdekel, de ne ezek véleménye alapján álta. lánosítsanak, hanem végezzenek véleménykutatást, s ennek szellemében politizáljanak. A Bajai Posztógyár kulturális munkája nem jobb és nem is rosszabb, mint más üzemeknél. De sokkal több adottságuk van ahhoz, hogy kiemelkedő, minőségi kulturális tevékenység folyjék üzemükben. A jó munkához bátor kezdeményezés és akarat szükséges. Ez az az út, amely eredményhez vezet. Bieliczky Sándor Bemutatjuk új 8sínésseinket JUHÁSZ PÁL: 1951-től több éven keresztül a Fővárosi Operett Színház bonvivánja volt. Sok szerepet játszott. Többek közt: a »Hegyen-völgyön lakodalom»Álruhás kisasszony«, »Montmartrei ibolya« főszerepei. Kaposvárról jött hozzánk, ahol játszotta a »János vitéz«-t, »Ma- rica grófnődben Török Pétert, a »Csárdáskirálynő«-ben Edvint. Kedvenc szerepe volt: Puccini: »Bohémélet«, Rodolfo, a »Parasztbecsület« Turidd tu tását jelenti a kiemelkedő sikerrel szereplő tehetséges művésznek. A nagyon termékeny festő ezúttal csak egy kis mustrával mutatkozik be, elsősorban Kiskunhalas városának, amely szülővárosa, Kuhszentmiklós után most otthonává vált. Mivel a képek a tárgyválasztás, a technika és az ún. színesség tekintetében rendkívül figyelemreméltók, a kevésbé műértők számára is élvezhetők. DIÓSZEGI BALÁZS Nyíregyházáról kívánkozott haza a Kiskunságba. A főiskolán Rudnai tanítványa volt. Mestere hatása elsősorban abban mutatkozott, hogy igényessé, talán túlságosan is igényessé vált önmagával szemben. Ez megmutatkozik képein, melyek elsősorban nem a köznapi, megszokott tárgyválasztással tűnnek fel. A gazdag színárnyalatok mind a festményein, mind rajzain megtalálhatók. Képei elsősorban nem rajzosságukkal, hanem színharmóniájukkal tűnnek ki. Általában szereti a különöset, a ritkát- Nem kívánja rákényszeríteni a közönségre a maga ízlését, de engedményeket sem hajlandó adni a képzőművészeti analfabétizmus táborába tartozók számára, Túljutott már az expresz- szionizmus különleges szemszögű látomásain, mert rájött arra, hogy az embernek lábával mindig a földön kell maradnia) ÜJSZERŰ KIÁLLÍTÁST láthatunk a Thorma-múzeumban, abból a szempontból is, hogy a képek alatt sehol sem áll azok megváltási ára. Ezek a képek nem azért kerültek a nagykör zönség elé, hogy gazdát cseréljenek. Egyedüli céljuk a gyönyörködtetés, a tanítás és megismertetése egy olyan igaz és művész embernek, aki az ellenforradalmi időkben nem kívánta itthagyni hazáját és népét — hanem inkább hazajött ahhoz a kiskunsági néphez, amelyből eredt, s amelynek elhivatott megszólaltatója tájban, formában, színben, érzésben és gondolatban. RÖVIDESEN cserélődik a képanyag. Sorra kerülnek a rajzok, akvarellek, — a festő különféle hangulatainak, fejlődése különböző állomásainak élő és gyönyörködtető tanúi, hogy szakszerű összeállításukkal és elrendezésükkel megtanítsák megismerni és megérteni a művészetet azok számára is, akik eddig csak a giccsben találták azt meg) Halász Géza £\/j XbxVUXctUd mC V CXjC t IC iV Cl V IXíCljé de sajnos, a csapok nem foly-j nak. Ugyanis a motor, amely a] vizet szivattyúzza, hét hónap óta] állandóan rossz. Igaz, már nyolc-] szór javították, de csak addigi működött, amíg a szakember el] nem ment. j Sok szakvélemény hangzott! már el, hogy új kutakat fúrja-] nak, vagy erősebb motort állít-] sanak be a víz szivattyúzásához.] Ezen úgy gondolom, nem érde-l mes vitatkozni. Én a 300 tanuló] nevében kérem, hogy a tisztaság] és a közerkölcs érdekében az il-| letékesek szűntessék meg ezt a] lehetetlen állapotot és próbálja-] nak rendet teremteni a felső-] szentiváni új iskolában. Oszterman Béla ♦ rak 1628—29. évi összeírásában találunk igen érdekes adatokat. Környékünkön Szabadkán, Zom- borban, Baján és Katymáron vol- tak török őrségek. A katymári palánkban 31 müsztahfiz és top- esi (gyalogos és tüzér) volt. Ez igen nagy létszám, ha meggondoljuk, hogy ugyanekkor Baján 8, Szabadkán 13, Zomborban 7 tüzér volt mindössze! , fezeket az adatokat össze-* O vetve meg lehet állapi- tani, hogy a katymári palánk igen megerősített és stratégiailag fontos pont volt a török vár- rendszerben. Kiemelt helyzetét valószínűleg központi fekvésének köszönhette. Itt találkozhatott a jánoshalma—zombori út, a baja—szabadkai útvonallal. Ügy gondolom, nem tévedek, ha azt vélem, hogy a katymári vár rendkívül megerősített volta ezekkel a fontos hadiutaknak a biztosításával függött össze. I katymári vár helyét öreg, C/C- idevalósi emberek, régi térképek, oklevelek, határleírások alapján már évekkel ezelőtt sikerült megtalálnunk. A vár alakját, nagyságát, védelmi rendszerét, földalatti folyosóit, stb. csak egy nagyméretű ásatás tárhatná fel. Reméljük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia módot és lehetőséget talál egy ilyen ásatás megejtésére. Kőhegyi Mihály i /! Dózsa-féle parasztháború : CSL véres és kegyetlen leve- | rése után a parasztság, — mely : eddig hősiesen harcolt a török ; ellen a déli végeken — fizikai • és erkölcsi ereje egyaránt meg- ; tört. Ennek egyenes következ- Iménye volt a mohácsi csatavesz- : tés. > A török egész Budáig hatolt, : majd néhány nap múlva rabol- ; va, dúlva, fosztogatva siet lefelé • a Duna—Tisza közén. Kemál pa- : sazade török történetíró Mohács : Námé-jában élénk színekkel ; festi le e vidék pusztulását. íme ; a vonatkozó rész szöveghű ma- : gyár fordításban: »Szegedin vá• roson kívül az említett vidéken, | mely általánosan Bácska megye : néten ismeretes, és arról híres, • hogy amennyi jelentékenyebb ; rár, város, falu és művelt föld : volt, azokat az országhódító se- : reg egytől egyig elözönlötte ár- \ jával. A nyomorult magyarság : szerencséjének erősgyökerű fá- i ját e tartományból is kitépte a : fenséges pasa erős karja, ki a \ dicső és szerencsés szultán ha- : talma várának megdönthetetlen : bástyája,« : // török történetíró nem tú: CyC- loz, a magyarság fáját valóban gyökerestől kitépte a : török. I A vármegye területén lévő tö- : vök őrségről a szegedi szandzsákhoz (kerülethez) tartozó vá-.
