Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Csak penget jük a húrt Akárhová megyünk, a járási ta­nácshoz, vagy a megyéhez, min­denütt azt mondják: «-Ezek a balotaszállásiak mindig csak egyet akarnak: villanyt«. Megvalljuk őszintén, örömmel hallgattuk Dallos elvtárs beszá­molóját a megyei tanács ülésén, hogy jövőre Bács-Kiskun megyé­ben Páhi község villamosítását vették tervbe. De még nagyobb lett volna az örömünk, ha Páhi község mellett Balotaszállást is bekapcsolnák a villamos háló­zatba. Helyesnek találnánk, ha a megyei tanács felmérné, meny­nyibe kerülne Balotaszállás vil­lamosítása, mennyi költséget le­hetne megtakarítani társadalmi munkával, s akkor mindjárt megmutatkozna, hogy nem is lenne olyan nagy megterhelés, s Balotaszállás is megkapná a kultúra hordozóját, az annyira áhított villanyfényt. Mi, balotaszállásiak reméljük, hogy addig feszítjük, míg egy szercsak elszakad az a bizonyos húr, s akkor kigyullad a mi há zainkban is a villany. Braun János Közlemény MacMillan és Gaillard párizsi tárgyalásairól PÁRIZS (MTI) A párizsi fran­cia—brit kormányfői tárgyalá­sokról kiadott közlemény leszö­gezi, hogy »az algériai kérdés megoldásának: felelőssége Fran­ciaországra hárul« •— jelenti az AFP. A közlemény hozzáteszi: a két miniszterelnök elhatározta »in­tézkedéseket tesz annak megaka­dályozására, hogy megismétlőd­jenek az olyasfajta nehézségek, mint amilyenek a tuniszi fegy­verszállítások kérdésében tá­madtak«. A két miniszterelnök ennek érdekében folytatni fogja tanácskozásalti A miniszterelnök a NATO-n belüli tanácskozások leghatáro­zottabb módjainak kialakítása mellett nyilatkoztak. Az amerikai polgári lapok Dulles lemondását követelik NEW YORK (TASZSZ) Az utóbbi időben egyes amerikai polgári lapok mind határozot­tabban és mind gyakrabban kö­vetelik Dulles lemondását. A New York Post állt elő elsőnek ezzel a követeléssel. Néhány nap múlva Joseph Alsop újságíró, akinek szoros kapcsolatai van­nak a köztársasági párt vezető köreivel, felhívással fordult az Egyesült Államok elnökéhez, hogy »keressen magának új kül­ügyminisztert«, ha meg akarja menteni a széthullástól a »nyu­gati szövetséget«. November elején Knight, a Chicago Daily News kiadója és szerkesztője cikkében rámuta­tott, hogy »az első és a második mesterséges hold« teljesen el­avulttá tette Dulles »diplomáciai stílusát« és Dulles mondjon le tisztségéről. Két nappal ezelőtt Charles Benedict, a Wall Street Magazin túlzottan reakciós diplomáciai szemleírója követelte Dulles le­mondását. Dulles, aki nem állta meg a helyét, köteles lemonda­ni. Márcsak azért is, mert ő testesíti meg külföldi sikertelen­ségeinket; . -----­Me galakult az új török kormány ANKARA (MTI) Adnan Men- deresz török miniszterelnök megalakította új kormányát, amelynek az lesz a feladata, hogy megbirkózzék Törökország növekvő gazdasági nehézségeivel — jelenti az AP. Az új kormány tagjai — hat kivételével — Men- deresz előző kormányában is be­töltötték tárcájukat. Két új mi­nisztériumot szerveztek — vá­rosfejlesztési minisztériumot, va­lamint tájékoztatási, sajtóügyi és idegenforgalmi minisztériumot, A holland közvélemény tiltakozása Adenauer látogatása ellen HÁGA (TASZSZ) A holland közvélemény felháborodással ér­tesült Adenauer nyugatnémet kancellár ideérkezéséről. A De Waarheid jelentése szerint Adenauer amszterdami tartóz­kodása alatt a város lakossága tiltakozó tüntetést rendezett. A tüntetők »le Adenauerrel« fel­iratú táblákat vittek. A város sok épületére tiltakozó feliratú falragaszok kerültek, Szarvasmarha- és juhállományunk veszedelmes betegsége: a mételykor Hol tart az állatorvoslás e pusztítás leküzdésében? A mételykor már régen is­Dr, Horváth József Á proletariátus nagy tanítója (FRIEDRICH ENGELS születésének 137. évfordulójára) irtai JY. Ivanov és F. Rjabov olyan támogatást, amelynek bir--< tokában eredményes munkába* kezdhettem. A berendezés lehe­tővé tette, hogy a járás szarvas- marha- és juhállományok para- zitológiai állapotát kétszer már felmérhettem. A tavalyi adatok; szerint az állomány 65—65 szá­zalékban fertőzött volt, — az idei kihajtás előtt pedig már 30 —40 százalékra csökkent ez a szám. Siker ez elsősorban azért is, mert bebizonyította az állat­tartóknak, hogy a védekezés le­hetséges, csak élni kell vele. A továbbiakban a víztelenítési akció megyei programmá széle­sedett járásunkban. Munkánkat közel félmillióval támogatja a megyei tanács és így 72 km hosz- szú részben felújított, részben új csatornázással bővül a vízleve­zető hálózat. Akasztó, Császár- töltés, Csengőd, Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert 5392 holdnyi le­gelőjét vettük eddig számításba, de hasonló jellegű munka indult meg a bajai, dunavecsei és ka­locsai járások községeiben, ame­lyek a Dunavölgyi Főcsatorna hatósugarába tartoznak. Rézgá- licos csigairtést mintegy 6800 hold legelőn végeztünk; Felmerül a kérdés; érde­mes-e ilyen szervezést, költség­befektetést vállalni a mutatkozó eredményekért? Beszéljen erről az alábbi statisztika; Az Állatforgalmi Vállalat ada­tai szerint 1953-ban, a védekezés megkezdését megelőző évben a vágómarhák átlagsúlya 336 kg volt, pénzértékben 2688 Ft; 1954- ben az átlagsúly 378 kg-ra nőtt, 1956-ban már 385 kg-ra s a vá­gómarha értéke 3080 forint lett» Ebben az évben január 1-től ok­tóber 1-ig mérve a vágÓ6Úly már átlagosan 415 kg s a marha át­lagértéke 3320 forint; összevetve megállapítható az, hogy nem egészen négy év alatt a súlyszaporulat darabonként 79 kg lett s az értékkülönbség 632 forint, a 8 forintos átlagárat alapul véve. Négy év alatt ösz- szesen 1478 mázsa súlyszaporu­lat növelte a vágómarhák súlyát, tehát a termelékenység erősen megnövekedett s ez a termelők­nek is 1 182 000 forint jövede­lemtöbbletet jelent. Itt nem is számítom azt a jövedelmet, ami a népgazdaságot abban érinti, hogy a nagyobb átlagsúlyú mar­hák nagyobb értékesítési száza­lékkal is kerültek vágásra.- Ä hús mellett a védekezés megin­dítása óta a tejhozam is termé­szetszerűen nőtt, tehát a többlet- termék értéke hozzávetőleges számítás szerint is eléri a két millió forintot. A gyapjúhozam emelkedését nem tanulmányoz­tam, de biztos tudomásom van róla, hogy a nyírósúly átlaga szintén megnövekedett; Az adatok eléggé bizonyítják, hogy ezt a küzdelmet érdemes volt megindítani, mert a ráfor­dított összegnek máris a sokszo­rosa térült meg s az eredmények csak növekednek, ha a védeke­Dr. Horváth József járási főállatorvos, Kiskőrös Wíozik M usora November 28-án, csütörtökön:' Baja Uránia: Örök visszatérés; — Baja Központi: Rendőrök és tolvajok. — Bácsalmás: A csoda­csatár. — Jánoshalma: Hét lá­nyom volt. — Kalocsa: Két óceán titka. — Kecel: Riadó a hegyek­ben. — Kecskemét Árpád: A va­sárnap gyilkosai. — Kecskemét Városi: A test ördöge. — Kiskő­rös: Olmer bűne. — Kiskunfél­egyháza: DankO Pista. — Kis­kunhalas: A vasárnap gyilkosai; Kiskunmajsa: Vízkereszt, vagy amit akartok. — Kunszentmik- Iós: A pillanat embere. — Tisza- kécske Petőfi: A kapitány és hőse. — Tiszakécske Tisza: Hol­nap már késő. legjobban, mert ezt lehet a leg­egyszerűbben alkalmazni s ez a legolcsóbb is, A kiskőrösi járásban már régen gondot okoz a mételykór s több védekezési módszerrel kísérleteztem, kezdetben disto- lozással, majd a köztigazda vegyszeres irtásával. Ez már hatásosabb volt, de kitűnt, hogy a mételykórnak olyan sok ösz- szefüggése van, hogy egyedül az állatorvos nem képes vele meg­küzdeni. Vizsgálataim igazolták, hogy szarvasmarha- és juhállomá­nyunk fertőzöttsége olyan nagy, hogy nyugodtan beszélhetünk táj kórosságról. Az állatok a le­geltetés kezdetén látszólag egész­ségesen kerülnek ki, de egy-egy hónap múlva lesoványodnak, köhécselnek, étvágytalanok, bá­gyadtak lesznek, tejtermelésük csökken. Ezek a legelők általá­ban vizenyős, tocsogóé területek, lefolyásuk nincs s mindenkor bőven található rajtuk a vesze­delmes törpe iszapcsiga. A hatékony védekezés felöleli a legelő- és rétgazdálkodási, víz­szabályozási feladatot, — s ezt az állatorvos magában képtelen megoldani, ez a közösség dolga. Saját példám is igazolja ezt. A tanácsok megalakulásáig csak kedvezményes gyógyszerakcióig tudtam eljutni. Az első komolyabb lépés 1954- ben indult meg. Egyelőre csak egy-két legeltető bizottság terü­letén végeztünk rézgálicos csiga­irtást, de az eredmények iga­zolták, hogy sikerült jó úton el­indulnunk. Később létesült az ál­lomás, amelyhez megfelelő mű­szereket, felszerelést kaptam s meretes betegség, az első írásos feljegyzések az 1300-as évek végéről származnak róla. Kor­tanára azonban csak a múlt szá­zad második felében derült fény s azóta a kutatók meg-megújuló problémája világszerte, mert ez a betegség honos a világ min­den részében. A beteg állatnál súlyos májelváltozás tapasztal­ható, a hús is kevesebb, csök­kent értékű, kisebb a gyapjú­hozam s a teheneknél a tej csök­kenés is magas. Mételyfertőzöttség szempont­jából a megye legveszedelme­sebb területe a Dunavölgyi Fő­csatorna tájéka, a tocsogóé, vi­zes legelők. Ezekben él a törpe iszapcsiga, amely a métely ter­jesztésében a köztigazda szere­pet játssza; A métely ivarérett állapotban a fertőzött állatban él. Az ürülékkel a pete kijut a külvilágba, ahol gyorsan átala­kul lárvanemzedékké. Ez az első lárva jut be a törpe iszap­csigába s mintegy 30 nap alatt kialakul a második lárvanem­zedék. Ha a kellő fejlettséget eléri, kirajzik a csigából, majd betokolódik és fertőzőképessé válik. Ivással, vagy legelés út­ján ismét felszedi a juh és szarvasmarha s folytatódik a körforgás: ivarérett métellyé fejlődik s az állat megkezdi az újabb peték ürítését. Egy-egy fertőzött szarvasmarha a petek százait ontja s ezek mind lege­lőinket s állatainkat veszélyez­tetik. A módszeres védekezés lehe­tősége adva van, csak azt kell megválasztanunk, hogy mikor, mivel és hol támadjuk meg a kórokozót, illetve a köztigazdát. A fertőzött legelők a téli hi­deg hatására gyakorlatilag men­tessé válnak. A védekezést úgy kezdhetjük, hogy a beteg álla­tokat kellő gondossággal leg­alább kétszer átkezeljük a ta­vaszi kihajtás előtt. A gyógy­szeres kezelésnél azonban nem állhatunk meg. A mételypete és a törpe iszapcsiga életeleme a nedves legelő, ha tehát a zsom- békos, tocsogós legelőket felszá­moljuk, elfogynak a csigalelő­helyek, Itt domborodik ki a víz­ügyi rendezés nagy fontossága. De még ezután is elég egy ki- adósabb eső, kevés talajvízszint emelkedés és a csigaíorrások is­mét hatalmas területet vesznek birtokukba. Ezért ezeket telje­sen ki kell pusztítani. A csiga­irtásra eddig a rézgálic vált be Friedrich Engels nevét drága emlékként őrzi a munkásosz­tály, az egész haladó emberiség. Engels művei Marx alkotásai­val együtt a forradalmi elmélet leggazdagabb kincsestárát al­kotják, Marx és Engels közösen dolgozták ki korunk leghala­dóbb világszemléletét — a dia­lektikus és történelmi materia­lizmust, • Friedrich Engels 1820. novem­ber 28-án született Barmen vá­rosában. Világszemléletének ki­alakításában nagy szerepet ját­szott 1842—44. évi angliai láto­gatása, amikor tanulmányoz­hatta a kapitalista viszonyokat. Ekkor az idealizmustól a mate­rializmus, a forradalmi demok­ratizmustól a kommunizmus felé fordult. Tudatára ébredt annak, hogy a proletariátus az egyetlen olyan erő, amely tár­sadalmi változásokat hajthat végre. 1844-ben a »német- francia évkönyvében Marx és Engels már kommunista elve­ket hangoztatnak. Ebben az idő­ben Engels már teljesen a ma­terializmus és a kommunizmus felé fordult. Marx és Engels először 1844 augusztusában Párizsban talál­koztak. Első közös munkájuk­ban már lefektetik az új, pro­letár világnézet alapjait. 1845- ben Engels kiadta »A munkás- osztály helyzete Angliában'« cí­mű müvet, amely — Lenin sza­vai szerint — a világ szocialista irodalmának egyik legjobb al­kotása. Engels már itt rámuta­tott annak szükségességére, hogy a szocializmus. fogalmát össze kell kötni a munkásmoz­galommal. A proletár elmélet fejlesztésében fontos szerepet játszik Marx és Engels »A né­met ideológia« (1845—1846) cí­mű műve, amelyekben a törté­nelmi materializmus alapjait fektették le. Marx és Engels hangsúlyoz­ták, hogy elméletük elszakítha­tatlan kapcsolatban áll a forra­dalmi gyakorlattal, ezért hozzá­láttak egy munkáspárt megala­kításához. Létrehozták a »kom­munisták szövetségét« és a »kommunizmus elvei« című munkájában Engels meghatá­rozta a munkásmozgalom prog­ramját. Ennek alapján született meg később a »Kommunista ki­áltvány«, amely a nemzetközi proletariátus harci lobogójává vált. A »Kommunista kiáltvány« megjelenése az 1848-as világfor- radalmak idejére esett. Köln­ben — a forradalmi mozgalom egyik legnagyobb kerületének központjában — Marx és Engels kiadták a »Neue Rheinische Zeitung« című . lapot. Engelí 1849-ben közvetlenül részt vett a Németország déli területein kirobbant fegyveres népi felke­lésben. • Mig Marx tudását legfőkép­pen a tudományos politikai gaz­daságtan megalkotásának szen­telte, addig Engels egyre in­kább a filozófiával és a termé­szettudománnyal foglalkozott. — Sok évtizedes munkáját foglalta össze az 1877—78-as években megjelent »Antidühring« című könyve, amely hatalmas eszmei fegyverré vált az idealizmus ellen és a materialista világné­zetért folytatott harcban. A nemzetközi munkásmozga­lom és a proletariátus forradal­mi felkeléseinek irányításában fontos szerepet játszott az I. in- ternacionálé, amelyet 1864-ben Marx és Engels alapított meg. Engels, Marx oldalán, tevékeny részese volt a párizsi kommün- nek, s gyakran fontos katonai tanácsokat is adtak a kommün katonáinak. Ezenkívül igyekez­tek. a világ proletariátusa ré­széről segítséget szerezni a hős kommünároknak. Marx halála után Engels — amellet, hogy tovább irányítot­ta a proletariátus nemzetközi mozgalmát — minden erejével Marx befejezetlen művének »A tőké«-nek kiadásán dolgozott. 1884-ben megjelent Engels »A család, a magántulajdon és az állam eredete« című munkája, amelyben lefekteti az ősközös­ségi társadalom marxista érté­kelését és tovább fejleszti a marxizmus •elméletét az állam­ról és annak szerepéről; Marx és Engels létrehozták a kommunizmus tudományát. Azt tanították, hogy csak a proleta­riátus képes forradalmi úton tnegdönteni a kapitalizmust és felépíteni a kommunista társa­dalmat. Engels dicső szerepet játszott abban a munkában, amely a dolgozók forradalmi szabadságának megszervezésé­ért, s egy proletárpárt kialakí­tásáért folyt. 1895. augusztus 5-én halt meg : Friedrich Engels. Műve azon-; ban tovább élt V. I. Lenin tör- : ténelmi tevékenységében és to- : vább él most is a népek jólété-; ért, szabadságáért, a békéért küzdő kommunista pártok mun- káiában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom