Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-27 / 278. szám

f 9 A LEGÚJABB RENDELETEK ISMERTETÉSE Az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló rendelet végrehajtásáról November 30-ig kell bejelenteni a hasxonbérbe vételi igényt Az állami tartalékföldek hasz­nosításáról szóló 63/1957. számú kormányrendelet — melyet már korábban ismertettünk — végre­hajtását a földművelésügyi mi­niszter 16/1957. FM. számú ren­deleté szabályozza. A végrehajtásról szóló rende­let szerint a tartalékföldekre a használatba vételi igényt a föld «fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságánál írásban kell kérni. Az 1957. évi használatbavételről szóló igény- bejelentéseket legkésőbb 1957. november 30-án kell megtenni. A végrehajtásról szóló rende­let kiemeli, hogy elsősorban a termelőszövetkezeti csoportok, majd a tanyai és falusi pedagó­gusok illetményföldjére és isko­lai gyakorló • terület kijelölésére szóló igényeket kell kielégíteni, s csak azután jöhetnek számí­tásba az egyéb igénylők kérel­mei. A dolgozó parasztok haszon- bérlet iránti kérelmeit — az igényjogosultság feltételeinek felülvizsgálása után — a község mezőgazdasági szakigazgatási szerve terjeszti a községi tanács végrehajtó bizottsága elé. A ren­delet szerint előnyben kell ré­szesíteni azokat, akiknek igénye a családi és gazdálkodási körül­ményeikre való tekintettel a leg­indokoltabb (kevés földdel ren­delkezők, nagy családosok). Nem lehet haszonbérbe adni például tartalékföldet olyan személynek, aki a saját tulajdonát képező ingatlanát vagy annak egy részét haszonbérbeadás, részes műve­lés útján hasznosítja, illetve az ingatlan kezelését, művelését elhanyagolja. A bérleti kérel­mek kielégítésénél előnyben kell részesíteni azokat a dolgozó pa­rasztokat és kisembereket, akik szőlő- és gyümölcstelepítésére társulásokat alakítanak, s egy­ben kötelezettséget vállalnak a tartalékföld egységes tervek sze­rinti betelepítésére. A haszon­bérleti szerződést a bérbe vevő­vel a községi tanács végrehajtó bizottsága köti meg. A szerző­dést két példányban állítják ki, s a tanács pecsétjével látják el. A haszonbérlő köteles az in­gatlant a jó gazda gondosságá­val kezelni, amit a községi me­zőgazdasági szakigazgatási szerv folyamatosan ellenőriz. (Trágyá- zási, gyümölcsfapótlási stb. kö­telezettség.) Hanyagság észlelése esetén — ha a figyelmeztetés nem használ — a felmondási el­járást kell folyamatba tenni, — mondja a rendelet. Lehetőség van a tartalék- földek megvásárlására is Erre nyilvános pályázatot hir­detnek. Tartalékföldet csak dol­gozó paraszt, vagy kisember vá­sárolhat a korábban meghatá­rozott korlátozás mellett. Előny­ben részesülnek a föld nélküli vagy kevés földdel rendelkező nagycsaládos pályázók. A végre­hajtási rendelet még sok intéz­kedést tartalmaz a haszonbérek, a vételár összege stb., melyek­ről az érdeklődőket a községi tanácsok tájékoztatják. A Kölcsönös Segítő Takarék­pénztárak önállóságának fokozása A pénzügyminiszter 34/1957. PM. szám alatt rendeletet bo­csátott ki a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak fokozása, a dolgozók érdekében végzett munkájuk kiszélesítése érdeké­ben. E takarékpénztárak a vál­lalatoknál, hivataloknál, intéz­ményeknél a dolgozók saját he­lyi szervezeteként alakulhatnak annak érdekében, hogy a tagok a megtakarított összegből egy­másnak kölcsönt nyújthassanak. A rendelet részletesen foglal­kozik a betétek elhelyezésére, elfogadására, a tagok jogaira stb. vonatkozó szabályokkal. Ezenfelül mintaalapszabályt kö­zöl a takarékpénztárakra vonat kozóan. A rendelet a Magyar Közlöny 1957. november 5-i szá­mában jelent meg. A szállásköltségek elszámolásáról A munkaügyi miniszter 9/1957. MŰM számú rendelete intézke­dik a szállodai szállásköltségek megtérítéséről. A rendelet sze­rint a külszolgálatot teljesítő dolgozók szállodai elszállásolás esetén a vendéglátóipari ársza­bás szerint igazoltan kifizetett összeget számíthatják fel szállás- költség címén. rß tmatat fitk új színészeinket legkisebbek divatja Az ésszerűség és a divat talán sehol sem találkozik jobban, mint a legifjabb nemzedéknél. Igaz, hogy a kismamáknak sok gondot okoz ez, s éppen ezért szeretnénk néhány ötlettel köny- nyíteni a választásban, — rajzon egy praktikus, gombo- 1 lós peienkanadrágot mutatunk be. A középső kisfiú ügyes kis játszó kötényben feszít. Talán ép­pen annak a négy kis nyuszinak örül olyan nagyon, amit anyuci a köténye zsebére hímzett (4/a). A harmadik kisfiút éppen most viszi sétálni mamája. Jó meleg, világoskék fehér csíkos kabátkát és sapkát adott rá, a hozzávaló derékban és lábnál gu­mis nadrággal. Labanc Borbála: 1953-ban vé­gezte a főiskolát. Onnan Győrbe került, ahol három évig volt. Kedvenc szerepei: a »Kaméliás hölgy« címszerepe, Maupassant »Gömböc« címszerepe, Herczeg »Bizánc« Zenóbia. Kecskeméten a »Földindulás«-ban mutatko­zott be, mint Kántorné, Juli, Először is két csinos, prak­tikus zsákocska modelljét mu­tatjuk be. Ha az anyuka még egy kis fáradságot nem sajnál az el­ső kis alulgombolós hálózsák elejére ráhímezheti a kis rajzon mellékelt keresztszemes mintát. Ü! _ l/„ A másik hálóznák már a baba ünneplő ruhája. Rózsaszínből ké­szítsük, könnyű kis fodorral. A következő —■ hármas számú Praktikus és jól kihasználható a vattával bélelt,’ paplanszerűen megtűzdelt flanell pólya is, ame­lyet ugyanolyan sapka és kesz­tyű egészít ki. Ez alá nem kell vastagon felöltöztetni a pici ba­bákat, s jobban érzi magát, ha így visszük ki a szabadba, mert a zipzáros pólyában szabadon mozoghat, rugdalózhat\is, takarékos lerka tanácsai A bajai Uránia moziban eléggé gyér látogatottság mel­lett mutatják be »A császár pa­rancsára« című filmünket. A film a magyar jakobinus mozga­lomról szól. Főszereplője a job­bágyszármazású Hajnóczi József, az ő eszmei fejlődését és életé­nek alakulását állította a szerző a film meséjének központjába. Fontos, de Hajnóczi alakja mel­lett mégis másodrendű szereplő­ként megjelenik esetről esetre a vásznon a jakobinus mozgalom szervezőjének, az egykori bajai szerzetesnek, Martinovics Ignác- nak az alakja is. Nem célunk a film azon hiá­nyáról írni, hogy Hajnóczi alak­ja mellett nagyobb teret kellett volna Martinovicsnak, Kazinczy- nak, Verseghynek, Szentjobi Szabó Lászlónak kapnia, hogy ezáltal is közérthetőbb legyen az első magyar köztársasági mozga­lom általános, a magyarság leg­jobb erőit magábafoglaló jellege. iMi most csak Martinoviccsal kí­vánunk foglalkozni, aki ismét Baján jár. Marii no vies Ignác a tö­rök elől hazánkba menekült azon délszláv nemesek egyiké­nek családjából született, akik előbb a Délvidéken, majd viszo­nyaik rendezése után nagyobb városainkban települtek le. Mar­tinovics 1755. július 20-án Pes­ten született. Apja korán elhalt és az özvegy két fiát. Tamást és Ignácot egyházi pályára adta, hogy három kisebb gyermeké­nek nevelését a maga számára megkönnyítse. Ignác 16 éves volt, amikor a Ferenc-rendbé felvették. Az újoncesztendőt a bécsi réndházban töltötte. Innen, a bajai rendházba került a böl­csészeti tanfolyam végzésére. Közben szerzetesi fogadalmat is tett. Baján két évet töltött. Ez alatt a két év alatt a fiatal szer­zetes életében döntő változás kö­vetkezett be. Mindinkább meg- hasonlott a szerzetességgel, úgy érezte, hogy szelleme kifejlődé­sét a rend szabályai, a vizsgáló­dás, tanulás területén is föltét- len engedelmességet követelő életmód akadályozza. Elhatároz­ta, hogy kilép a rendből. Szán­dékát egyáltalán nem titkolta, hanem az 1774 nyarán Bajára jött római küldött előtt panaszt emelt a rend szabályai ellen és a rend kötelékeiből való elbocsá­tását, fogadalma alól való fel­mentését kérte. Szándékából azonban semmi se lett, mert a rend akkori tar­tományi főnöke rábeszélte Mar­tinovicsot a maradásra. Felis­merte a fiatal szerzetes értékeit, mindinkább gyarapodó tudását, éles eszét, nagyszerű előadókész­ségét és minden erejével azon volt, hogy megtartsa a rend kö­telékein belül. 1774. október 1-én egy terjedelmes nyilatkozatot is íratott Martinoviccsal, amiben az állt, hogy Martinovics pana­szát elkeseredésében, felindult- ságában tette, azokat visszavon­ja, szerzetesi fogadalmát meg­tartja, sőt magát a nyugtalan szerzeteseknek kijáró bünteté­seknek aláveti. Hűsas év múlva azt mond­ta erről a nyilatkozatról, hogy szorult helyzetében, a vakbúzgó nevelés, a fiatalkori éretlenség és a rábeszélés íratta vele. Min­den bizonnyal így is volt, mert a nyilatkozat ellenére sem nyugo­dott még, sőt mindinkább eltá­volodott a rendtől, a feudális egyháztól. Ennek a nagy válto­zásnak. aminek eredménye a fí» forradalmár Martinovics lett, itt Baján volt a kezdete. A bajai ferences rendház magányos cel­lájában, könyvek között, szörnyű önmarcangolások közepette for­rott ki a magyar jakobinusok vezérének egyénisége. Emlékét az egykori rendház falán szerény emléktábla hirdeti: E házban élt 1773—74-ben Martinovics Ignácz a magyar jakobinus mozgalom lánglelkű vezére. A reakció 1795. május 20-án a Vérmezőn lefejeztette. Baja város dolgozói, a fel­szabadult magyar nép meg­becsülését juttatják ki­fejezésre ezen emléktáblá­val születésének 200. év­fordulóján. 1955. július 20. A jakobinusok közül Martino­vicsot feketítették be leginkább. Gyenge jelleműnek, nagyravá­gyónak, önzőnek, sőt árulónak is mondták. Mindezt csak azért, hogy magát az eszmét és vele a kétségtelen emberi gyengeségei ellenére is legkövetkezetesebb, eszmeileg legfejlettebb, népszerű Martinovicsot kisebbítsék, hite­lét rontsák. A császár parancsára című film azért is érdemelne Baja közönsége részéről nagyobb figyelmet, hogy megismerje a ja­kobinusokat, köztük Martinovi­csot, akinek eszmei átalakulása éppen ebben a városban kezdő­dött. Olyannak ismerje meg, amilyen volt: lelkes, művelt, népszerű, nagyhatású forradal­márnak, aki életét adta népe boldogabb jövőjéért. Bankó Imre muzeológus. Baja, Az iskolatáska a gyermek há­tán könnyen kikoptatja a kabá­tot a súrlódás által. Ezt úgy le­het megelőzni, ha a bőröndössel erősíttetünk egy bársony, plüss, vagy flanell lapot a táska belső oldalára. • Étkezési olajat úgy konzervál­hatunk a legegyszerűbben, hogy az olaj tetejére öntünk három ujjnyi alkoholt és jól ledugaszol­juk az üveget, így nem avaso- dik meg. Ha avas ^ olajat aka­runk helyrehozni, akkor azt úgy tesszük, hogy csöpp salétromsa­vat teszünk az olajba, jól fölráz­zuk, majd egy negyed óra múlva forróvizes edénybe állítjuk üve­gestől és addig benne hagyjuk, amíg a víz teljesen lehűl. * Lekozmásodott ételt úgy lehet megmenteni, hogy sürgősen más edénybe töltjük át anélkül, hogy felkevernők és nedves ruhával takarjuk le. Pár perc múlva újabb nedves ruhát borítsunk rá, így teljesen felszívódik a kozmás íz és szag, C7# pöviiljárt ftLtitfy Állítom, én nem voltam hibás, hisz a jogos büszkeség csak erény lehet, s én a férjemre méltán büszke vagyok. Minta férj, a s,zó szoros értelmében. S ezt el is mondtam a társaságnak. Az asszonyok irigykedve hallgattak. — Ne beszélj, hát még főzni is tud? — kérdezte Gabicsodál- kozva, mielőtt én elsoroltam férjem erényeit a takarítástól a mo­sogatásig, természetesen a főzést is belevéve. — Hogy tud főzni? Jobban, mint én! — kezdtem hencegni, érezve fölényemet társaim felett. — No hallod ezt, Lajos? — kérdezte Gabi férfi-vitába merült férjét. Az hirtelen felfigyel, s kérdi, hogy mi történt. Most már nem én, a többiek zengenek hangos dicséretet az én hites uram­ról, fölöttébb nagy megelégedésemre. — Nahát, beszélnék csak egyszer a maga urával— szónokol Lajos kacagva a férfi sereg élén, — majd felvilágosítanám, hogy mi az, férjnek lenni. Azután kifejtette mély és súlyos nézeteit a háztartási munká­ról. — Szerencse, hogy nincs itt a férjem — gondoltam magam­ban, — különben még megingatnák józanságát ezek az elfajult né­zetek. Mert mi tagadás, a férfiak fő témája ezután nem más, mint a háztartási munka lett, s többé-kevésbé elítélően nyilatkoz­tak arról, hogy a férj is segíthet az asszonynak. De amint az ajtóra pillantok, szinte meghűl bennem a vér. Az én jó uram állott ott, teljes élő nagyságban, s gondolom, vé­gighallgatta az én büszkélkedésemet, s már én éreztem, hogy túllőttem a célon. A tekintetéből olvastam ki ezt, de azóta a gya­korlatban is volt alkalmam tudomásul venni. Mert egyszercsak a társaságtól külön vonúlt a férjék tanácsa, s valamit súgtak-búgtak. Nem tudom, mi lehetett, csak másnap Gabi titokban megsúgta, hogy férje minta-társa lett: segít a Sző- nyegporolásbpn, a mosogatásnál, a főzésnél, míg az én férjem tel­jesen érzéketlenül megy el mellettem, ha bánatosan munkához látok... Jaj! Most tudom csak igazán, mit jelent egy jó férj a háznál! S azóta mindig átkozom felfuvalkodoit önhittségemet. ende —t i MARTINOVICS IGNÁC

Next

/
Oldalképek
Tartalom