Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

A {jlEt’SORIAK ktzcLemííiyezíit 155 000 forint gyűlt m ír össze a »gyepsori kútra« Négy utcából, s mintegy 100 házból áll a tiszakécskei Gyep­sor. Ott él, s a köz javára mun­kálkodik már évek óta Tóth De­zső, akit a szomszédok különö­sen azért szeretnek, mert sok ügyes-bajos dolguknak utána járt már. A gyepsoriaknak egy időben nagy problémát jelentett, hogy a környékben nem volt ivó­víz. A tanács segítségével 120 ezer forintos beruházással mély­fúrású kútat építettek, s a kút megépítése után a lakosok ösz- szedugták fejüket, s ki más vitte volna a szót, mint Dezső bácsi. Ami azt illeti, hasznos dolgon tanakodtak. A beszéd tárgyát ugyanis az képezte, hogy ha már van egy mélyfúrású kútjuk, hát miért ne vezethetnék be a vizet minden ház udvarára. Addig be­szélgettek róla, míg egy gyűlést összehívlak, ahol megjelent Mis- kó István, a tanácsnál dolgozó KISZ-fiatal is. Végül közösen arra a megegyezésre jutottak, hogy minden utcának megvá­lasztják a bizalmiját, s azokra bízzák, hogy a vízvezeték besze­reléséhez szükséges 180 000 fo­rintot összeszedjék. Ezenkívül még mintegy 40 000 forint érté­kű földmunkát saját maguk is elvégeznek. A határozatot tett követte. Most, hogy az elmúlt napokban Tiszakécskén jártam, érdeklőd­tem a szép tervek megvalósulá­sáról. Miskó Istvánnal beszélget­j tem éppen a tanácsházán, ami-1 ! kor csengett a telefon. A Taka- ! rékpénztár jelentkezett. Pista j első szava ez volt: — Mondja már meg, kartárs­nő, mennyi pénz van a -gyep- sori kúton«. i Csak később értettem meg a j ! mondat teljes jelentését, amikor j ' Pista barátom elmesélte, hogy , betétkönyvet alapítottak az em­lített névvel, amelyre minden lakó befizeti a 180 000 forintból1 reá eső részt. Eddig már több j mint 155 000 forint folyt be, s már a földmunkás brigádokat is 1 megalakították, akik megkezd­ték äz árkok kiásását. Ugyancsak a napokban a Pest megyei Vízműépítő Vállalat te­lefonon jelentette, hogy a mun­kát elvállalja, s december 31-ig elvégzi. A gyepsoriak álma tehát va­lóra válik, mert összefogtak, kö­zös akarattal egyet akartak: hogy a saját erejükből kulturál­tabbá, kényelmesebbé tegyék életüket. Sok sikert kívánunk a vállalkozás megvalósításához. Horváth Ignác járási tudósító A Rádiót is vendégül hívta zárszámadási közgyűlésére a já­noshalmi Petőfi Termelőszövet­kezet, ahol az idei zárszámadás valóban örömünnep lesz. Nagy­szerű munkát végzett ez az 54 tagú közösség ebben az évben Állattenyésztésük példás: tíz anyakocától például 95 malacot nevelnek fel s nagy részét te- nyészsüldőként értékesítik. Csak a malacok többletbevételéből 41 000 forint nem is esedékes hi­telt fizettek ki. A növényterme-, lés is jól fizetett: 900 mázsa ve-] tőburgonyát adtak el jó áron,: árpából 19 mázsás, kukoricából: — morzsolt állapotban számítva — 15 mázsás termést takarítot­tak be, eredményesen foglalkoz­tak aprómagfogással és dug­Jól sikerült irodalmi est Kalocsán Mintegy hatvan kalocsai iro-! dalomkedvelö gyűlt össze csü­törtökön este a járási könyvtár helyiségében az irodalmi kör első nyilvános estjére. A járási könyvtár vezetőjének megnyitó szavai után Cziráki Imre helyi Sürgősen keresünk megvételre paplanvarráshoz kártoló gépeket. Paplankészítésben jártas dolgozókat felveszünk. Kézműipari Vállalat, Kecskemét, Ötemető u. 2. 2174 író olvasta fel a földosztásról szóló kiváló novelláját. Ezután Goór Imre, kecskeméti költő sa­ját verseiből olvasott fel. A lelkes irodalomkedvelők örömmel vették tudomásul, hogy az irodalmi kör a jövőben két­hetenként tart összejöveteleket, amelyeken fővárosi és megyei írókat látnak majd vendégül, ugyanakkor a helyi írók is sze­repelnek majd műveikkel. Az irodalmi kör célkitűzései közé tartozik még, hogy a környék­beli népművészeti hagyomá­nyok tudományos feldolgozása val is foglalkoznak. Ezenkívül vitaesteket rendeznek az iro­dalmi folyóiratok cikkei felett, ványrépa termeléssel is. így vált lehetővé, hogy a tervezett 50 fo­rint helyett 71 forintot oszta­nak ki munkaegységenként. Ebben az évben 34 000 forint ér­tékű saját beruházást valósítot­tak meg, újabb 36 000 forintot tartalékolnak jövőre egy híz- ialda felépítésére s a szövetke­zet villamosítására. A szociális ás kulturális alapra 22 000 forin- .ot helyezett a Petőfi Tsz. Bemutatjuk új bzíaészeinket Ne csak a kérdőíveket állítsák ki Megyeszerte általában kielégí­tően folyik a tagkönyvcsere elő­készítése. Néhány helyen azon­ban különféle mulasztásokat és helytelenségeket is tapaszta­lunk. Leggyakrabban előforduló hi­ba a politikai munka elhanya­golása és az egész tagkönyvcse- rének adminisztratív teendőkre való leszűkítése. Ilyen jelensé­get tapasztaltunk Soltvadkerten a községi pártalapszervezetnél, ahol november 20-ig már 33 párttag kartonját állították ki, de pártmunkájáról egyik elv- társsal sem beszélgettek. Nem nézték meg, hogy a kommunis­ták hogyan állják meg helyüket, mivel segítik a párt politikájá­nak megvalósítását és nem kér­ték ki véleményüket, javaslatu­kat a pártszervezet munkájának megjavítását illetően. A fentiekhez hasonló hibákat észleltünk Kecskeméten a Ba­romfifeldolgozó Vállalat üzemi pártszervezetének munkájában is. Annak ellenére, hogy az itt dolgozó elvtársak látják a poli­tikai munka fontosságát, azt mégis mereven elválasztják a párttagok összeírásától. A párt­irodára csak a kartonok kiállí­tása céljából hívják be a párt­tagokat, s a pártmunka kérdé­séről való beszélgetéseket pedig más alkalmakkor, családlátoga­tással egybekötve kívánják meg­oldani. Félreértés ne essék, nem a családlátogatások ellen van ki­fogásunk. Ezt a kezdeményezést nagyon helyesnek és követésre méltónak tartjuk. Mégis azonkí­vül, hogy a párttagokat ottho­nukban is felkeresik, a tag­könyvcsere során is helyes és célravezető velük beszélgetni. Éppen ezért akkor járnak el he­lyesen, ha az összeírásnál nem­csak a kérdőívet állítják ki, ha­nem kikérik a behívott elvtárs véleményét és javaslatát és meg­állapodnak vele, hogy milyen tevékenységgel segíti elő a párt célkitűzéseinek megvalósítását. —N— Nem Jesz drágább a tüzeld Megyénkben alaptalan hírek terjedtek el arról, hogy a tü­zelő árát felemelik. Ezek a hírek nyugtalanítólag hatottak a la- , kosságra, ezért szerkesztősé- Igünk a megyei TÜZÉP-központ- hoz fordult tájékoztatás végett a lakosság megnyugtatása érde­kében. Kérdéseinkre G. Kovács Pál elvtárs, a TÜZÉP Vállalat vezetője válaszolt. KÉRDÉS: A TÜZÉP Vállalat vezetői hallottak-e hasonló rém­hírekről? VÁLASZ: Igen, mi is hallot­tunk azokról a kósza hírekről, hogy felemelik a tüzelő árát. Ezt rosszindulatú ismeretlen személyek káros tevékenységé­nek tekintjük. KÉRDÉS: Várható-e változás a tüzelőanyagok árában? VÁLASZ: Kormányzatunk legilletékesebb vezetői több al­kalommal a leghatározottabban kijelentették, hogy a közszük­ségleti cikkek ára, s így a tü­zelőanyagok ára semmi körül­mények között nem fog emel­kedni. A tüzelőárak felemelésé­ről terjesztett hírek minden ala­pot nélkülöznek. Sajnálatos, hogy a lakosság körében tápot találnak az ilyen zavartkeltő híresztelések. Ezeknek a célja: kormányzatunkkal szemben elé­gedetlenséget, bizalmatlanságot kelteni. Az ilyen rémhíreket azonban maga a valóság fogja megcáfolni. MégegySzer hang­súlyozzuk, hogy a tüzelőárak változatlanok maradnak. Dévay Camilla: 1947-ben végez­te a főiskolát. A Békéscsabai Színháztól jött. Kedvenc szere- : pe volt a »Mária főhadnagy« • címszerepe és Maugham »Szent ] láng« című darabjában Stella. Megyénkben a »Nászutazás«: Nasztyenka szerepében mutat­kozott be. 14 tsz készítette el eddig a zárszámadást ;a kalocsai járásban. Ezek kö- ]zül nyolc jelentős nyereséggel, ]hat pedig veszteséggel zárta a | gazdasági évet. A hiány azon- •ban csak lényegtelen, 9—13 000 •forint s nem is a rossz gazdál­kodásból ered, hanem abból, hogy mindegyik szövetkezet ter­ven felül hagyott takarmányt, a mostani hiány tehát nyomban megtérül, amint a meghízlak ál­latokat értékesítik. (7) „Felhúzom az első fára" Nagy Lajos, aki úgy titulál- tatta magát, mint a »fegyveres felkelők parancsnoka«, mindent elkövetett, hogy a nemzetőrséget — amelynek senki által sem ki­nevezett parancsnoka volt — magafajta emberekkel felhígítsa. Ki is volt ez a Nagy Lajos? 1944-ben az SS-alakulatokhoz je­lentkezett, majd 1945-ben inter­nálták és később börtönbünte^ tésre ítélték. Majd egy ló ello­pásáért 1 évi börtönt kapott. 1948-ban újból két esetben ítél­ték el. Utána orgazdaságért ka­pott fél évet. Két évvel később hatósági közeg elleni erőszakért két évet és 1955-ben újabb or­gazdaságért 1 évi börtönt ka­pott. Később feketevágásokból élt. Második feleségét — akitől a megvolt kettőn kívül újabb három gyereke volt — otthagyta és egy harmadik nővel lépett vadházasságra. Ilyen előzmények után jobban érthető, hogy Nagy Lajos miért támogatta a büntetett.előéletű- ek felvételét a nemzetőrségbe. Ugyanakkor nem tűrte, hogy ott kommunisták is legyenek. Kö­vetelte, hogy G. Kovács Pál elv­társat, a TÜZÉP igazgatóját tá­volítsák el a nemzetőrségből, mert kommunista. De kifogást emelt a rendőrség egyes tagjaival szemben is. Követelte Gubisi őrnagy eltávolítását is. Vele kapcsolatban kijelentette, hogy KECSKEMET AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből — »megkeresem Gubisi őrnagyot és felhúzatom az első fára«. Az elítéltek érdekképviseleti szerve Az ellenforradalmi erők felfej­lődése, a vidékről érkező nyo­más és a megyeszékhelyen a mind magasabbra hágó szenve­délyek következtében a nemzeti bizottság november 2-án »forra­dalmi bizottsággá« alakult át. El­távolították a kommunista veze­tőket és a hangadók a Kisgaz­dapárt megjelent vezetői lettek. A Forradalmi Bizottság Intéző­bizottsága a következő szemé­lyekből állt: dr. Magócsi Géza, dr. Orosz László, Szentkirályi Frigyes, Bányai Endre, Hegedűs Károly, Ambrus László, Gara Sándor, Jenővári László és Ge- dei Árpád.« A különböző forradalmi bi­zottságok alakulásának, a felhí­vásoknak és követeléseknek sem szeri, sem száma nem volt. Dr. Rákossy Árpád a következő fel­hívást tette közzé: Felhívom mindazokat a bajtársakat, aki­ket 1945. után politikai okok miatt elítéltek, vagy internáltak, hogy érdekképviseleti szervük életrehívása érdekében tartan­dó alakuló gyűlésen 1956. évi november hó 4-én 15 órakor a megyei tanács kultúrtermében megjelenni szíveskedjenek.« KIOSZ helyett Ipartestület A hírhedt Kecskeméti Lapok így ad hírt az iparosság mozgo­lódásáról: »A kecskeméti ipa­rosság forradalmi bizottsága az alábbi felhívást bocsátotta ki: hazánk szabadságharcában és a forradalmi események követ­keztében mi sem maradhatunk tétlenül. Azért tudomására hoz­zuk iparos társainknak, hogy a megalakult forradalmi bizottság a KIOSZ-t a mai nappal azon­nali hatállyal felszámolta. Egy­idejűleg közöljük, hogy a kecs­keméti Ipartestület, mint az ipa­rosság hivatala, működését a mai napon a volt KIOSZ helyi­ségben tovább folytatja... A boldogabb jövőnk reményében isten áldja a tisztes ipart.« A forradalmi tanács a végrehajtó bizottságának tagjaiul választot­ták Beke József, Buzsik Gyula, Farkas Ferenc, Jávorka Imre és Szabó József iparosokat. A Kecskeméti Cipőgyár ellen­forradalmárai is közzétették kö­veteléseiket: »Követeljük az üzemi pártszervezetek megszűn­tetését. Követeljük a normák megszüntetését.« Vági elvtárs meghurcolása November 2-án B. Hajagos Károly gépkocsival Budapestre, az Élelmiszeripari Minisztéri­umba vitte Pullay Bélát és még néhány társát. A minisztérium­ba érkezve, az utasok kiszálltak és B. Hajagos a Lánchíd pesti hídfőjénél észrevette Vági Lajos alezredest, a kecskeméti helyőr­ség parancsnokát. B. Hajagos a kocsin 'evő utuäHiumk = (közben mások szálltak fel) — elmon­dotta, hogy Vági alezredes az oka annak, hogy Kecskeméten fegyveres összetűzésre került sor. A többiek javasolták, hogy álljanak Vági mellé és igazol­tassák. B. Hajagos merészségét csak növelte az, hogy géppisz­toly is volt nála. B. Hajagos Vági mellé érkezve, igazolásra szólította fel. Ezt Vági megta­gadta, mire B. Hajagos géppisz­tollyal kényszerítette az igazo­lásra. A felmutatott papírt per­sze nem fogadták el és B. Haja­gos közölte Vági val, hogy Kecs­kemétre fogják vinni. Majd gép­kocsiba szállították és a Zrínyi utcai kapitányságra hurcolták. Itt azt a felvilágosítást kapták, hogy a Honvédelmi Miniszté­riumba kell menniök. A jelen­lévő ellenforradalmárok bántal­mazni akarták Vágit, de erre nem került sor, mert két hon­védszázados ezt nem engedte. Innen B. Hajagos társaival és Vágival együtt a Honvédelmi Minisztériumba, majd a Fő ut­cában lévő katonai ügyészségre mentek. A Fő utcában Vági al­ezredest őrizetbe vették és egé­szen november 5-ig fogva tar­tották. B. Hajagos Kecskemétre érkezve, többeknek dicsekedve mesélte el, hogy Vági alezredest őrizetbe vette és átadta a kato­nai ügyészségnek. „Itt Pók beszél’ November 3-án az Alföldi Konzervgyárban éppen a mun­kástanács ülésezett, amikor a Katona József Rádiótól két ka­tona és egy civil személy érke­zett az üzembe. A munkástanács ülésén közölték, hogy honnan jöttek és felkérték a jelenlévő­ket, hogy a rádió számára te­gyenek nyilatkozatokat. A nyi­latkozatokat magnetofon-szalag­ra vették. Elsőnek Homoki László nyi­latkozott és a következőket mon­dotta: »Halló, halló figyelem! Itt Pók beszél. Felszólítlak benne­teket, volt hadifoglyok és ka­zincbarcikai politikai fogolytár­sak, álljatok mellénk és harcol­jatok velünk a szent forradalom érdekében! Elérkezett a mi időnk, harcoljatok az oroszok el­len, hogy minél előbb elhagy­ják az országot. Addig, amíg az oroszok itt vannak, nem dolgo­zunk és nem termelünk.« Beszé­de közben még megjegyezte, hogy »itt a mi időnk, harcoljunk a szent szabadság megvédésé­ért.« Többeket a becenevükön szólított fel, hogy harcoljanak. Utána Pullay Béla nyilatko­zott és kifejtette, hogy »tudjuk azt, nagyon komoly feladatok várnak ránk és ezt a feladatot megpróbáljuk becsülettel telje­síteni, — majd hozzáfűzte: — A magam és a munkástanács ne­vében Nagy Imre kormányának azt az erőfeszítését, amelyet Ma­gyarország semlegesítése, füg­getlensége és a szovjet csapatok kivonulása érdekében kifejt — támogatjuk.« B. Hajagos sem bírta ki, hogy ne nyilatkozzék. Részletesen elmondotta, hogy november 2-án Budapesten járt és milyen módon vették őrizet­be, majd adták át a katonai ügyészségnek Vági alezredest. (Folytatjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom