Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

I Hág proletár jai, egyesüljetek ! f jtáSSKL : MAGYAR SZOCIALISTA . MUNKÁSPÁRT BA'CS- KÍS KUN MEGYEI L/\PJA Ara SO fillér II. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1957. NOVEMBER 1. PÉNTEK Fontos kötelesség A búzaföldadó kamatmentes befizetésének határideje szep­tember 30-án lejárt. Megyénk termelői erre az időre csak 75,5 százalékra teljesítették búza- földadó befizetési kötelezettsé­güket, s ezzel Bács-Kiskun me­gye az utolsó helyet foglalta el a rangsorban. A lemaradás oka — bár me­gyénkben sok a szőlősgazda, aki majd borban fizeti búzaföld­adóját — elsősorban az, hogy több járásban elbizakodottság, közönyösség ütötte fel a fejét, egyrészt a tanácsok végrehajtó bizottsága, másrészt az adóügyi apparátus részéről. Először úgy gondolták, megy itt minden, mint a karikacsapás, később pe­dig a terv teljesíthetetlenségé- ben keresték a hibát, ahelyett, hogy a törvényes eszközökkel biztosították volna a buzaföld- adó beszedését. Márpedig erre minden lehetőség meg volt. Az idén jó termést takarított be parasztságunk a gabonafélék­ből. Ugyanakkor a beadás'' el­törlésével jóval nagyobb feles­legekkel is rendelkeztek a ter­melők. Azokban a járásokban, váro­sokban, községekben, ahol kellő felvilágosító munkát végeztek s megfelelő módon szorgalmazták a búzaföldadó befizetését, értek el eredményeket. A kalocsai já­rás például 94,2 százalékra tel­jesítette tervét, Ezzel szemben a bajai járás — amely köz­ismerten nem szőlős vidék — csak 86,5, a kiskunhalasi járás pedig még rosszabb, 79,9 száza­lékot ért el. A tanácsok és az adóügyi szervek akkor végeznek jó mun­kát, ha megértetik a hátralékos dolgozó parasztokkal, hogy job­ban járnak, ha idejében teljesí­tik búzaföldadójukat. Ugyanis a rendelet értelmében elszámol­tatják a hátralékos termelőt, s ha megállapítást nyer, hogy el­maradott búzaföldadóját ter­ményben teljesíthette volna, annak minden kilója után egy forint bírságot kell fizetnie. Vannak gazdák, akik csak szőlőterülettel rendelkeznek, vagy olyan helyzetben vannak, hogy csak szüret után, musttal vagy borral teljesíthetik búza- földadó-kötelezettségüket. Saj­nos, a Borforgalmi Vállalat egyes pincészetei nem működ­nek együtt úgy az adóügyi szer­vekkel, mint a nyáron a Ter­ményforgalmi Vállalat. Több helyről, különösen a nagy szőlős területekkel rendelkező kecske­méti és kiskőrösi járásból érke­zett olyan hír, hogy a Bor-for­galmi Vállalat kizárólag a must szabadfelvásárlásával foglalko­zik. Több tanács, sőt termelő is kifogásolta, hogy még kérésük­re sem vették át búzaföldadóba a mustot. Ez a termelőre azért is hátrányos, mert az elszámol­tatásnál megbírságolják, ugyan­akkor kénytelen a búzaföldadó­ra szánt borával újra a pincé­hez menni, ami sok esetben — a fogattal nem rendelkezőknek — külön költséget is jelent. Azok a termelők, akik hátra­lékosak földadójukkal, ne vár­nák meg az elszámoltatást. A búzaföldadó befizetésével fon­tos állam iránti kötelezettséget is teljesítenek, mert a földadó (jelentős mértékben biztosítja a városi lakosság élelmiszerellátá- jpát November 7 tiszteletére Szivattyús házat építenek, szenet takarítanak meg a vasút dolgozói VAROSFÖLDÖN nem messze a vasúti sínektől egy készülő új épület körül nyolc fiatal szor­goskodik már hetek óta. Külö­nösen két ifjú, Rédcy Béla és Kálmán Tihamér technikusok válnak ki közülük. Hogy kettő­jük közül ki az ifi-brigád veze­tője, nehéz lenne eldönteni, de nem is ez a lényeg. Ha azonban azt kérdeznénk tőlük — mi épül itt — büszkén válaszolnának. — »KISZ-brigádunk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisz­teletére vállalta egy szivattyús ház és egy 50 köbméteres víztá­roló építését.« A fiatalok állják a szavukat. Az épület már lalegyenig elké­szült. Jelenleg a poroszsüveg bol­tozatot csinálják. November 7-re tető alá hozzák az épületet úgy, hogy a villanyszerelők meg-| kezdhessék a munkát. Közben aj víztároló tőldkiemelési munkála-f tait is elvégezték már és a vas-í betonszerelést végzik. * NOVEMBER 7 tiszteletére azonban nemcsak itt folyik lel­kes munka. A kecskeméti vasút­állomáshoz tartozó terület más szakaszain is történtek vállalá­sok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. A pá­lyafenntartási főnökség 3-as sza­kaszán egy KISZ-brigád ver­senyre hívta az idősebb dolgo­zókat a vágányjavitási munkák­ban. Főleg a munka minőségé­nek megjavítására tettek válla­lásokat, amit az október 21-én megtartott röpgyűléseken be­széltek meg. Szovjet munkamód­szer szerint mennek végig a vá­gányokon és futószalagszerűen végzik a munkafolyamatokat. Míg a brigád egy része a talp­fákat cseréli, vagy igazítja, a másik része a csavarokat szorít­ja, a harmadik része pedig a köveket igazítja el a pályán. FELLÁNGOLT a verseny a fűtőházban is. Virág József la­katos és Abrahám György KISZ vezetőségi tag versenyre hívta a lakatosokat. Vállalásuk főleg a minőség javítására vonatkozik, de elhatározták, hogy terven fe­lül egy lemezollót is készítenek. A versenykihíváshoz csatlako­zott Horváth Sándor, Széles Fe­renc és Mészáros László lakatos. Ök vállalták, hogy terven felül elvégzik az állomás fűtését szol­gáló kazán kijavítását. Kicseré­lik benne a tönkrement tűzcsö- veket, amit külső vállalat nem vállalt el. Ezzel az állomásnak mintegy 8000 forintot takarítot­tak meg, ugyanakkor biztosítot­ták az utazóközönség részére a meleg várótermet és az egész ál­lomás területén a fűtést a kazán kijavításával. LEMBERGER LAJOS moz­donyvezető és fűtője. Kecskés Pál versenyre hívta Bartucz Já­nos mozdonyvezetőt és Takács István fűtőt. Vállalták, hogy öt százalékos szénmegtakarítást ér­nek el, ugyanakkor a vonatokat menetrend szerint továbbítják és a javítási költségeket csökken­tik. Magó Mihály mozdonyvezető és Bimbó János fűtő 375 480-as mozdonyával az összes azonos típusú mozdonyok vezetőit ver­senyre hívta, Lemberger Lajos versenyfeltételeihez hasonló ala­pon. A KECSKEMÉTI vasútállo­más dolgozói november 7-ét megelőző héten forradalmi ínű-| szakot tartanak. A műszakot í röpgyülésekkel vezették be. Dej nemcsak a munkából, hanem az| ünneplésből is ki akarják venni | részüket. A kultúrteremben már megnyitották a 26 képből álló képkiállítást, amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom egyes mozzanatait örökíti meg. Ilyen képsorozatot helyeztek el a pályafenntartási telep étkező helyiségében is. A vasutasok kultúrgárdája is nagy lelkese­déssel készül az Októberi Szo­cialista Forradalom1 évforduló­jára, hogy ünnepélyesebbé, szí­nesebbé tegye november 7-én a kecskeméti vasútállomás ünnepi gyűlését. N. O. | (3. oldal) j MAGYAROK A SZOVJET­t köztársaság í VÉDELMÉBEN I (3. oldal) I CÉL: A DOLGOZÓK IGÉ­NYEINEK GYORS KIELÉGÍTÉSE (3. oldal) A »HOMOKI KAPOLNA« NYOMÁBAN 13. oldal) VISSZAPILLANTÁS — ÜJ FELADATOK KÜSZÖBÉ­RŐL (4, oldal) GYÁR LETT AZ ÜZEMBŐL (4. oldal) A PANASZOS LEVELEK NYOMÁBAN (4. oldal) SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM (5. oldal) EMLEKSZZUMK Ifjúsági nagygyűlés a megyei tanács kultúrtermében Neoember 9 méltó megünneplésére hészül a pálmonostori KISZ-szervezet Már szeptember utolsó hete óta folynak a próbák a pálmo­nostori külterületi elemi isko­lánál, ahol a Lenin KlSZ-szer- vezet fiataljai készülnek novem­ber 7-e méltó megünneplésére. Minden héten kedden, csütör­tökön és szombaton este 7 órá­tól próbál az énekkar és a tánc­csoport. A Téli Palota elfogla­lásának színpadi változatát be­mutató jelenettel is készülünk, 4 A jelenetet az énekkar állandó szereplése festi alá. Reméljük a zajos próbák utá­ni gondos előkészület lehetővé teszi, hogy méltóképpen ünne­pelje az iskola ifjúsága és a környék lakossága a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40, évfordulóját. Budai Imre tanító, KISZ-titká» tálcát tömegesen legyilkolni az ellenforradalmi banditák. Beszédében a Köztársasági téri véres ellenforradalmi ak­ciókról szólt. Megemlékezett azokról a fiatal kommunisták­ról, akik az életüket áldozták a proletáriá tus diktatúrájáért. Be­szédét a következő szavakkal fe­jezte be: — Elvtársak! Október 30-át soha sem lehet és nem is szabad elfelejteni. Van egy magyar köz­mondás: »Aki hamar felejt, az könnyen megbocsát.« Mi nem akarunk felejteni és nem bocsá­tunk meg. Nem bocsátunk meg azoknak, akik népünket vissza akarták taszítani a kapitalizmus, a fasizmus gyűlölt korszakába. — Vésődjön mindnyájatok eszébe és szívébe, hogy október 30. vérrel hintett emlék. Az ifjúsági nagygyűlés elnöke^ Kovács Károly elvtárs ezután javaslatot tett arra, hogy a jö* vőben is egy nagygyűlés kereté- ben emlékezzenek azokra a hő" sokre a fiatalok, akik 1956. ok­tóber 30-án életüket áldozták népünk boldogságáért. A több mint 300 fiatal egyhangúlag sza­vazta meg Kovács elvtár.s javas­latát. A nagygyűlés részvevői egyperces néma felállással adóz­tak a hősi halált halt kommu­nistáknak és fiataloknak. Gémes Kecskéméi tiizelőellálása jobb mint tavaly Több a szén, a brikett, a koksz Kecskemét város tüzelőellá­tása lényegesen jobb, mint az elmúlt évben. Ha a számok tük­rében nézzük a második és har­madik negyedév tüzelőforgal­mát, az alábbi képet kapjuk. Míg 1956 ugyanezen időszaká­ban 1238 vagon szén, 217 va­gon brikett, 119 vagon koksz és 386 vagon tűzifa érkezett a tele­pekre, addig 1957-ben 1393 va­gon szén, 300 vagon brikett, 127 vagon koksz és 412 vagon tűzifa állt a lakosság rendelkezésére. A dolgozók különösen annak örültek, hogy a közkedvelt bri­kettből nagyobb mennyiség ér­kezett, de a tüzifahiány csök­kenése sem volt közömbös. Az ellátás szempontjából örvende­tes, hogy a telepeken levő kész­letek is nagyobbak. 152 vagon szénnel, 4 vagon brikettel van több most, mint tavaly ilyen­kor. Tűzifa ellátásunk azonban a jelenlegi helyzet ellenére sem lesz még teljesen kielégítő. Ha­zánk jelenlegi gazdasági hely­zete szükségessé tette, hogy né­mileg csökkentsük a behozatalt. Ezért a TÜZÉP-telepek a fel­sőbb szervek rendelkezése alap­ján november 1-től a vásárolt szénmennyiség után nem 20, ha­nem csak 15 százalék tűzifát szolgáltatnak, A dolgozók bizonyára megér­tik az ország gazdasági helyze­téből fakadó nehézségeket és igyekeznek gazdaságosan fel­használni a tűzifát. Ez megvaló­sítható, ha tekintetbe vesszük, hogy a bennünket ellátó, fában gazdag országokban, mint pél­dául Csehszlovákiában, vagy Lengyelországban már régóta a tüzelő 12—15 százalékát kapja a lakosság tűzifában. Részünkről a TÜKER-alá- gyújtó helyes kezelését javasol­juk. Tapasztalataink szerint, ahol ezt megtanulták, nem igen fogy a tűzifa. Az olajos fűrész­port tartalmazó zacskót teljesen szét kell bontani és szétteríteni rajta a gyúlékony anyagot. Azt hosszában a rostélyra helyezzük és fölé tesszük a farácsot. Körül rakjuk apróbb széndarabkákkal és meggyújtjuk. Egy kis türe­lem kell hozzá és biztosan be­válik* Szerdán este 6 -órakor benépe- sült a megyei tanács kultúrter­me. KISZ-tagok, munkás fiata­lok és diákok jöttek el a város minden részéből azért, hogj meghallgassák Romsics Ferenc elvtársat, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség megyei titkárát. — Röviddel 6 óra után megkezdő­dött a gyűlés. — 1956. október 23-ának, c magyarországi ellenforradalom kitörésének néhány nappal múli el az évfordulója — kezdte e beszédét, Romsics elvtárs. — Em­lékezzetek, elvtársak, először csak békés tüntetés volt Buda­pesten. Utána szovjet és kom­munista jelszavak röpködtek majd leverték a vörös csillagot elégették a proletárok vörös zászlaját. A párt és az államha­talom képviselőit legyilkolták. Ez volt a kezdet, s a folytatás egyiktek előtt sem kétséges. A továbbiakban elmondotta azt a szörnyű és borzalmas pusztítást, amit az ellenforra­dalmárok követtek el Budapes- :en és az ország más városai­ban. Megjegyezte, hogy ezt a fiatalok lassan elfelejtik. El is kell felejteniük. — De van olyan évforduló — folytatta beszédét —, amelyet nem szabad és nem is akarunk elfelejteni. Ez 1956. október 30. Ezen a napon hullott le az ál- trc az ellenforradalom igazi ar­cáról. Ezen a napon kezdték meg elvtársainkat, kommunis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom