Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-18 / 244. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! / MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ara 50 fillér 1957. OKTOBER 18. PÉNTEK Kinek a rovására? A tolvajok köztünk járnak, s úgy lépnek fel, mint a becsületesség mintaképei. Pedig csak zsákmányra lesnek, ellopják azt, amiért mások verejtékeznek. — Közülük nem egy hajlandó azt is mondani: azért lopok, mert jobban akarok élni. Kinek a rovására? Kinek a rovására élt jobban Nagy Ferenc, büntetett előéletű értékkönyvelő a Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál? Százötvenezer forintot sikkasztott. És kiét vette cl az a gépkocsielőadó, aki nem tud háromezer liter benzinnel elszámolni? A munkásét, a parasztét, az értelmiségi dolgozóét: az országét. Miért tudták ezt megtenni? Csak azért, mert közvetlen ellenőrzőjük, a főkönyvelő is „kölcsönvette" a nép vagyonát. l)r. Hol- lai Bélának, úgy látszik, kevés volt a 2600 forintos havi fizetés... Nemrég adtunk hirt olvasóinknak Némedi Sándornak, a Széchenyi téri Tejcsárda vezetőjének 37 000 forintos sikkasztásáról. A napokban fejeződött be Szabó Gábor, a Körösi utcai „talponálló" csaposának és társainak bírósági ügye. Nem nekik mondjuk, és azoknak, akiknek lelkére nehezedik a régi farkas-erkölcs, — rossz utat jár az, aki a köz, vagy a dolgozók vagyonát lopja azért, hogy egyéni „boldogulását’* szolgálja. Kalapács, véső, fúró, cukor, vagy bors, tégla, vagy mész, ha az a gyárban van, az a népé és azt csak a gyárban szabad felhasználni. Ezt már sokszor elmondtuk, de nem elégszer. Ha elfogadnánk azt a hamis álláspontot, hogy ebből más is vihet ellenszolgáltatás nélkül, cinkos-, ságot vállalnánk a tolvajokkal és‘< a kapitalizmusnak szennyesé örökségével, — az ingyenélök-£ kel. Ezek szívják a nép vérét.' 'Tehetik, mert sok helyen a hanyagság, a közöny — csoport- és művezetők, műszaki vezetők részéről — szinte biztat a tolvaj- lásra. Ne mondja senki azt, hogy a Kecskeméti Konzervgyárban csak az a néhány lakatos tu dott a disznópörkölők, a kések „fusizásáról", az eldugott zsákokról, és egyebekről. — Kis éték — mondhatják egyesek —, kár ennyire felfújni. — Ez hamis álláspont, mert lefegyverez, gátat enged a tolva,jlásnak. Régi gyakorlat már ez: kicsi után jön a nagyobb, s a lejtőn nincs megállás. Bűn hallgatni ezekről. A rövidesen bevezetésre kerülő népi ellenőrzés, reméljük, hisszük, hogy sokat változtat majd ezen az áldatlan állapoton. A nép ezer szeme hamarabb felismeri majd a tolvajt. De addig is, a becsületes dolgozók tíz-, százezrei nevében kívánjuk, hogy a tolvajok elnyerjék a legszigorúbb büntetést, s vegyék el tőlük azokat a javakat, amelyeket a becstelenül szerzett pénzből szereztek. Ezt követelik azok, akik szeretik népi demokratikus rendünket, óvják a társadalom tulajdonát és erkölcsi alapjait, mert tudják: az a mienk, s bennünket szolgál. Ki legyen e küzdelem zászlóvivője? Minden becsületes ember. Kommunisták, szakszervezeti aktívák és pártonkívüliek egyaránt. Közös erővel, éberséggel lerázhatjuk nyakunkról az élősködő piócákat, a köztulajdon déesmpóiti Egy és e^y szélesvásznú harmadik kecskeméti megnyitása □□□□□□□□□□□□□□□□□ November 7-re, a Szovjet Film Ünnepi Hetére készülnek a mozik Az idén november 7-től november 13-ig terjedő héten rendezik meg a Szovjet Film Ünnepét. Az ünnepség jelentőségét növeli, hogy egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójával, másrészt az idén tizedszer rendezik meg hazánkban a Szovjet Film Ünnepét. Az ünnepi hét nagy eseménye lesz Kecskeméten, hogy ekkor nyílik meg az ország első vidéki szélesvásznú mozija az Árpád Moziban, valamint ekkor nyitja meg kapuit első ízben a látogatók előtt a város harmadik filmszínháza is, a Piarista Gimnáziumban. A Szovjet Film Ünnepét számos új film bemutatása teszi emlékezetessé. Ekkor forgatják először megyénkben a Don Quijote, A negyvenegyedik. Az anya az Egymásra találtak, a Gyilkosság a Dante utcában, a Turista szerelem, A szív újra dobog és a Halhatatlan garnizon című új szovjet filmeket. E filmeken kívül bemutatják az elmúlt évek legsikeresebb szovjet filmalkotásait is. A megye mozijai között verseny indult az ünnepi hét tiszteletére. Valamennyi filmszínházban ünnepi díszelőadás keretében nyitják meg a Szovjet Film Ünnepét. Az előkészületek már megyeszerte megindultak, a mozik munkáját az idén jobban támogatják a színes filmismertetők, új vitrinek és transzparensek, piakátok, röplapok. T a ii á estag jelölte h Monori F. Dezső fémöntő, a Szabó Lajos, az MSZMP kalo- Borsodi György munkás, az megyei tanács igazgatási osztá- esai járási titkára. A 22-es ka- MSZMP megyei bizottságának lyának vezetője. A 11-es megyei locsai járási választókerületben, osztályvezetője. A 27-es megyei választókerületben, Kerekegyhá- Miskén jelölték járási tanács- választókerületben, Tasson és zán jelölték megyei tanácstag- tagnak, Kunadacson jelölték megyei nak. tanácstagnak. A Hazafias Népfront jelöltje Almásí László termelőszövetkezeti brígádvezető A barna báránybőr- kucsma alól kemény arcvonások közé ágyazott, okos kék szemek tekintgetnek a világba. Ha igaz, hogy a szem a lélek tükre, akkor ez a szempár már első látásra elárulja, hogy gazdája sokat megélt, keményfáj ú, szorgalmas és nagyon értelmes parasztember. Értelmesnek kell lennie, mert hat esztendővel ezelőtt alapító tagja volt a városföldi Szabadságharcos Termelő- szövetkezetnek, megértette, hogy a kisbér- lősködés sanj^arú, bizonytalan világából a szövetkezés a legjobb kivezető ösvény. Szorgalmát, tudását meg az bizonyonyítja. hogy 760 hold közös föld dolgát irányítja, mint növénytermesztési brigádvezető. Hozzáértését és a 63 dolgos tag igyekezetét a szépen munkált, jól fizető táblák beszédesen igazolják. Elégedetten is cseng a brigádvezető hangja, ha az idei eredményekről beszél. — Ilyen röndjin még sóik mem folyt <4 gazdálkodás! — mondja. — A kukorica leszedve, a cukorrépának is az utolja járja, 30 hold szeptember elején elvetett rozs már bokro- zik, 70 holdon az utolsó kört járja az árpavetőmaggal a gép. A terméseredmények megmutatják, hogy jó módszer volt a területnek tagokra való szétosztása: egymást jó példával serkentve dolgozott a nép. időben megkapott minden munkát a vetemény. Egy-egy holdról 50—60 zsák, másképpen 25 mázsa kukoricát hordozott be a saját Ze- tor és a teherautó, a 10 hold cukorrépáról is számolnak vagy 1200 mázsát, pedig abból sokat el vámolt májusban a víz. Számítgat- ják is erősen a tagok, hogy a munkaegységrészesedésen felül — mennyi mindenből jut majd prémium, hiszen a termés mindenből átugrotta a terveket. Vonzza is ez a szorgalmas, kis közösség a ' környékbelieket. De a növekedésnek, az új tagok felvételének igen-igen nagy. akadálya, hogy nincs lakás. Százesztendős, szétszórt tanyákon lakik a tagság, sokhelyütt három—négy család is összezsúfolva. — Mostanában sokszor beszélgetünk róla — mondja Almásí László —, hogy tanyaközpontot kellene csinálni. Jól áll a tagság, egy év alatt saját erőből megépülne itt 25— 30 ház, csak legalább könnyebben hozzájuthatnánk a tetőfedőanyaghoz. Egycsapásra megnövekednénk, több taggal forcírozhatnánk a nagyobb belterjességet. Az állami gazdaságból is sokan jönnének hozzánk, de most még minden elakad a lakáshiányon..: — Ha tanácstag lesz Laci bácsi, azt is kijárhatná, hogy autóbusz- járatot kapjunk — szól bele a beszélgetésbe egy, a cukorrépaszedésből idevágódolt menyecske. — Igen — bólint Al- mási László — az is nagyon kellene. A fiatalság, no meg mi. idősebbek is, szívesen bejárnánk a városba esténként mozit ezíöházat nézni, egy-két pohár sört meginni, tájékozódni a világ folyásáról. Dehát a hét kilométer gyalog messze van, a bicikli csak jó időben jó s vonat sem közlekedik alkalmatos időben. De lehetne egy olyan autóbuszjárat, amelyik naponta kétszer—háromszor fordulva eljárna Városföldig. Utasa lenne, hiszen ezen a szakaszon van rajtunk kívül a Dózsa és a Kossuth termelőszövetkezet és az Állami gazdaság is... A hallottak, látottak után felesleges lenne megkérdezni: miért éppen Almásí Lászlót jelölte tanácstagnak a 111-es választókerület lakossága, benne a 68 termelőszövetkezeti család. Mert szeretik, becsülik. Jó munkája révén tekintélye van, embersége, társai gondjaival való törődése pedig bizalmat kamatoz. Ilyen ember, ilyen lelkiismeretes szószóló kerül majd személyében a tanácstagi tisztség^ (tidaözöljük K Levelezői ttkd Ma megbeszélésre jöttek ösz- sze azok a munkások, parasztok, értelmiségiek, tisztviselők, kisemberek, nyugdíjasok, diákok, akik lapunk állandó levelezői. Ebből az alkalomból üdvözöljük ’ a konferencia részvevőit, és azo- kát is, akik más elfoglaltságuk miatt nem vehetnek részt közös munkánk megbeszélésén. A kommunista sajtó külső, társadalmi munkatársai, a levelezők felmérhetetlen kihatású, hasznos köztevékenységet fejtenek ki. Leveleik nem csupán kiegészítik, hanem szerves részét képezik a pártsajtó napi munkájának. A pártsajtó, mini ismeretes, azt a feladatot vállalta magára, hogy megismerteti velük az ország, nemzetközi élet legújabb eseményeit, tolmácsolja számukra, hogy mi erről a part véleménye, s arra törekszik, hogy az imformálás mellett tanítsa is, szocialista szellemben nevelje is olvasóit. Ezen túlmenően, amint ezt Lenin elvtárs kifejtette, a pártpropagandista és az agitátor szerepe mellett fontos szervezői funkció is hárul a kommunista sajtóra: a szocialista építés, a termelői munka elő- revitelében nélkülözhetetlen szervezői munkássága. Mindezeket a sokrétű és bonyolult feladatokat csak úgy láthatja el jól és mindig jobban la punk is, ha mind több területre terjed ki figyelme, ha a társadalom széles köreihez szól. Ezt pedig csak úgy tudja megoldani, ha mindinkább növeli munkatársainak számát életünk minden területéről, ha a szerkesztőségben dolgozó kisszámú újságíró munkáját egyre inkább kiegészíti és kiszélesiti a levelezők hálózata. Számtalan esetet lehetne felsorolni csak lapunk gyakorlatából is arra vonatkozólag, hogy mennyi hasznos szolgálatot tettek a köznek, pártunknak és népi demokratikus rendünknek már eddig is a szerkesztőséghez küldött levelek. Nem egy jó ! munkamódszer vált ismertté, 1 nem egy visszaélést lepleztek 1 le, nem egy, de száz és száz olyan problémát oldottak meg a lapunkhoz beküldött levelek nyomán megyénkben is. amely különben máig is gondot okozna talán, örvendetes dolog, hogy a pártszervezetek, tanácsok és a gazdasági szervek vezetői is mindinkább felismerik, hogy a 'levélíró az ő munkájukat segitU 'annak megjavítására törekszik még akkor is, ha nem csupán az eredményekről, hanem a hibákról is tájékoztatja az újságot. — Éppen ezért mind ritkábban hallunk olyan esetről, hogy a bíráló levél íróját megpróbálnák elhallgattatni, ami megengedhetetlen, társadalomellenes cselekedet népi demokratikus rendünkben. A levelezők önként, társadalmi ^tevékenységük hasznosságának ?tudatában, minden ellenszolgálgatás nélkül látják el a lap tájékoztatását. S ma, amikor az sellenforradalom után első ízben /ismét összejönnek közös munkáljuk megbeszélésére, szívből üdvözöljük őket, a munkások, dol- Igozók hangjának közvetítőit, a ^közvélemény aktív formálóit. ^Televíziós készüléket szerelnek a solti kultúrházba Nagy érdeklődésnek örvendenek a Soltiak körében a televíziós adások. A község fiataljai, de öregjei is egyaránt ellátogatnak a gépállomásra, vagy <a pártszervezet helyiségébe, (hogy egy-egy szép előadást (megláthassanak. Ezért a tanács Vezetői elhatározták, hogy még Sebben az évben a kultúrházban <is felszerelnek egy televíziós kéjszülőket, hogy a növekvő igényeket kielégíthessék;
