Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-25 / 250. szám

Helyes úton jár a Bányászati Berendezések Gyára jA hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztéséről Elvileg irányítja a versenyszervező munkát n, 1200 millió forint Néhány adattal könnyű meg­világítani, hogy mit jelent me­gyénknek a kertészeti kultúra, Jelent: 100 000 katasztrális hold szőlőt, 2 millió termőfaegység gyümölcsfát és 30 000 katasztrá­lis hold zöldséget termő terüle­tet, E három termelési ág bruttó termelési értéke 1951. évi fo­lyóáron számítva körülbelül 1200 millió forint volt. Ez a szám bizonyítja, hogy Báce megye »aranyhomokja« milyen értéket ad a népgazdaságnak. A megye idei bortermése elő­reláthatólag 1 100 000 hektoliter lesz. Itt megjegyezzük, hogy me­gyénkben van az ország szőlőte­rületének körülbelül 27 száza­léka, mely az árubornak körül­belül 50 százalékát adja. A meg­levő szőlőterületeknek jelenleg körülbelül fele hiányos, csökkent termőképességű. A megye gyümölcstermesztésé mintegy 95 százalékban szórvány gyümölcsösökben folyik. A vizes esztendők előtt a szórványgyümölcsösök gyü- niöicsfaállománya körülbelül 4 millió darab volt, jelenleg ennek csak a fele van meg, s míg a 30-as években az évi terméshozam ezen a terüle­ten 8—10 000 súlyvagont tett ki, addig az 1957-es évben, amikor aránylag jó gyümölcsterméssel számolunk, mindössze 6000 súly­vagon termésre számíthatunk. Ezen belül a kajszibarack ter­mése a 30-as években 4000 súly­vagon körül mozgott, ebben az évben viszont, amikor rekord- termés volt, csak 2300 súlyvagont takarítottak be megyénk barac­kosaiban. Érdekes a zöldségtermesztés alakulása. Ez a felszabadulás előttihez képest jelentősen emel­kedett hozamban és minőségben egyaránt, különösen 1953 óta, amikor a szerződéses zöldségter­mesztést bevezették. A megyei szakemberek az idei évi összes termést 12 000 súly vagonra be­csülik. rai lenne még »győzelmi tort ülni«. De egy biztos: a jég meg­tört. Az eredmények biztatóak. Buktató, időleges megtorpanás néha még tapasztalható a párt'és szakszervezet munkájában. Ezt látják itt az elvtársak is, de annyi gyapjút, nyolcszor annyi selymet, és több mint háromszor annyi húst és baromfit, több mint huszonnyolcszor annyi hús­konzervet hozott forgalomba, mint 1940-ben. ÉVENKÉNT HAROMSZOk OLYAN MAGAS VOLT A SZOVJET IPAR TERMELÉSÉ- NEK NÖVEKEDÉSI ÜTEME, MINT AZ EGYESÜLT ALLA- MOKÉ Tudott dolog, de nem árt el­mondani, hogy a szovjet népek csak a Szocialista Forradalom győzelme után tudtak elvégezni sok olyan feladatot, amelyet Eu­rópa és Amerika nagytőkés or­szágai évszázados kapitalista fej­lődésük során korábban tudtak megoldani. Igaz, a Szovjetunió az egy főre eső termelés meny- nyiségét illetően még nem érte utói az Egyesült Államokat, de az ipari termelés iegfontosabb ágaiban — acél, vas, szén — ma már a második helyen áll a vi­lágon. Mint atomhatalom, egyen­rangú az Egyesült Államokkal, sőt túlhaladta. Ismeretes, hogy a Szovjetunió próbálta ki először sikerrel az interkontinentális ra­kétát és a szóvjet technika szü­lötte az első mesterséges hold is. A termelés növekedésének üte­me tekintetében pedig nincs olyan tőkés ország, amelyet a Szovjetunióval össze lebet há­A zöldségtermesztésben jelen­tős területet foglal el a paradi­csom, 5300 katasztrális holdon s a fűszerpaprika hasonló terüle­ten. Nagyobb mennyiségben ter­mesztik a zöldborsót, uborkát, dinnyét, vöröshagymát. Érdemes néhány szót veszte­getni a régi és az új zöldségkul­túrákra. A fűszerpaprika Kalo­csa környékének ismert növé­nye. Hazánkban a délszlávok és a törökök közvetítésével jutott el. Erre az eredetre utalnak a »törökbors«, »pogánybors«, »vö­rös törökbors« elnevezések, ame­lyeket a régi feljegyzésekben ta­lálhatunk. 1934-ben már 3850 ka­tasztrális holdon, 5612 gazda ter­mesztett paprikát. Az idei gazda­sági évben körülbelül 10 száza­lékkal nagyobb a paprikaterület, mint az előzőben volt. A termés pedig sokkal jobb. A tavalyi 18 mázsa helyett 25 mázsára becsülik az átlag­termést. Az átvételi árak is kedvezők, magasabbak, mint tavaly. Ért­hető, hogy a termelők szívesen kötnek újabb szerződéseket pap- rikatermesztésre. A paradicsom is egyre nagyobb tért hódít, mind a hazai fogyasz­tók, mind a külföldiek szívesen vásárolják. Ehhez hozzájárultak azok az új fajták, amelyeket a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézetben, Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató ve­zetésével állítottak elő. Érdemes megemlíteni a diny- nyetermesztés fejlődését. Az idén görögdinnyéből 232 súlyvagont, sárgadinnyéből pedig 41 súlyvagont expor­tált a megye. Á felvásárlás görögdinnyéből 471 súlyvagon, sárgadinnyéből pedig 163 súlyvagon volt. Néhány év­vel ezelőtt még egyáltalán nem volt jelentős a dinnyetermesz­tés megyénkben. Ugyanez áll a vöröshagymára is, amelyet az idén már mintegy 1000 holdon termesztettek Bács megyében a szocialista szektorok és az egyé­ni gazdaságok. (Folytatjuk) az országban 30 895 000 rádió­vevőkészülék működött, amelyek közül 12 364 000 a falvakban van. 1928-ban mindössze 92 000 rádió­vevőkészülék volt a szovjet hon­ban. Tavaly már több mint 1 mil­lió távolbalátó készülék volt for­galomban, amelyek közül 98 ez­ret a falvakban használnak. NINCS VÁLSÁG, SEM MUNKANÉLKÜLISÉG Ha leszámoljuk a háborús idő­szakot, az iparosításra több mint három évtizednyi idő jutott. Ez alatt érte el a szovjet nép eze­ket a szép eredményeket. Ami ezt az eredményt tetézi, az a kö­vetkező: a Szovjetunió népei fö­lött nem lóg a túltermelési vál­ságok Demoklesz-kardja, amely a kapitalista országok dolgozó osztályait még a termelés fellen­dülésének időszakában is állan­dóan aggasztja és nyugtalanítja. A Szovjetunió gazdasága szocia­lista tervgazdálkodás, nincs és nem is lehet kibékíthetetlen el­lentét a növekvő termelés és fi­zetőképes kereset között. Ezért nincs és nem is lehet a Szovjet­unióban sem válság, sem mun­kanélküliség. Ezt az állapotot szeretnék megérni Európa, Ázsia és a világ többi országaiban a békés épitőmunkát óhajtó száz­milliók. Az októberi forradalom orszá­gának, a Szovjetuniónak 40 éves fennállása és fejlődése bizonyság arra, hogy az ország, amelynek urává a dolgozó nép válik, tör­ténelmileg aránylag rövid idő alatt gyökeresen újjá tud szü­letni, s elmaradt, függő ország­ból élenjáró világhatalommá tud íejjődaii A szovjet nép szánalmas álla­potban levő gazdaságot »örökölt« a cárizmustól. A forradalom előtti Oroszország, bár a világ egyik legnagyobb országa volt, az ipari termelés színvonalát te­kintve a 15. helyet foglalta el. Az elmúlt 4(1 év alatt a szovjet nép, mint országának igazi gaz­dája, történelmileg rövid idő alatt hatalmas, korszerű ipart teremtett és a kis, egyéni pa­rasztgazdaságok helyett meg­szervezte a világ egyik legjobban gépesített nagyüzemi mezőgazda- sági termelését. A Szovjetunió négy évtizedes fejlődése bebizo­nyította a szocialista termelési rend fölényét a kapitalizmussal szemben. TERMELÉKENYSÉG. REAL- BÉIt Az idén a Szovjetunió ipari termelése 33-szor akkora, mint 1913-ban volt. A munka terme­lékenysége ez időszak alatt ki­lencszeresére emelkedett. E nagy arányú emelkedésnek, valamint a termelőerők hatalmas fejlődé­sének következtében a Szovjet­unió nemzeti jövedelme is gyor­san növekszik. Ha 1913-at 100- nak vesszük, akkor 1956-ban ez a szám 1922-őt ér el. A nemzeti jövedelemmel együtt nőtt és nő állandóan a munkások, alkal­mazottak reálbére 1940-től 1956- ig 82 százalékkal, a dolgozó pa­rasztok természetbeni és pénz­jövedelme pedig 1950-től 1956-ig 38 százalékkal emelkedett. 1913- oan minden 100 lakosra 38 pár oőrcipő jutott, 1956-ban már 145. Ugyanebben az évben hét és fél­szer annyi tejterméket gyártott i szovjet ipar, mint 1913-ban. A mult ívben a szovjet kiskeres­kedelem majdnem háromszor sonlítani. A szovjet ipar terme­lésének növekedési üteme 1950 és 1955 között átlagban évenként háromszor olyan magas volt, mint az Egyesült Államoké. A szovjet nép kiheverte a hitleri fasiszták pusztításait. Eredmé­nyeit nagy véráldozat, nagy erő­feszítések és szenvedések árán érte el. A szovjet ipar térhódí­tását mutatja, hogy csak a gép­gyártó iparban nyolc tudomá­nyos kutatóintézetet, 17 tervező- irodát foglalkoztat. Az elmúlt tíz év alatt a szovjet gépgyártás 71 •nemzetközi kiállításon vett részt. 1961-ben a gyártott géptípusok szama eléri az 1200-at. A gép­gyártó és fémmegmunkáló ipar az idén kétszázszor annyit ter­mel, mint 1913-ban. Az idei első 8 hónap alatt az ipari termelés a tavalyi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Ez a gyors iramú fejlődés lehetővé teszi, hogy rö­vid idő alatt utolérjék az Egye­sült Államokat az egy főre eső termelésben is. Nemcsak a gép- és fémmeg­munkáló ipar. hanem a közleke­dés, a hírközlés is igen nagyot fejlődött. Az áruforgalom a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta a vasútnál tizenegy­szeresére, a személyforgalom ti­zenhatszorosára növekedett. Míg 1913-ban 1242 telefonközpont működött, de egyik sem automa­tikusan, addig tavaly már 5130 telefonközpont közül már 405 automatikus rendszerű. Tavaly A SZOVJET IPAR táfc ÉVE * Heves vitáktól hangos a párt­iroda, amikor összeül a vezető­ség. Keresik, kutatják az új munkastílust. nem feledve ugyanakkor a régi jó módszere­ket. Néhány vezetőségi ülésen igen sok szó esett a munkaver­senyről. Elképzelések sokasága találkozott egymással. Végül is a pártvezetőség úgy vélte, he­lyes mederbe irányítani ezt az előnyös, jó módszert csali akkor tudja, ha a politikai munka zászlajára ezt tűzi: agitáljunk a minél nagyobb nyereségrészese­dés érdekében. Közös összefogással Kezdetben nem értették meg ennek a jelentőségét. Ebben sze­repet játszott az is, hogy az el­lenforradalom megzavart egyes munkásfejeket is, s mint utö- zönge itt is, ott is hallatszott: nem kell verseny, mert csak mi valljuk a kárát. Volt, aki úgy vélekedett: eljön újra a »sztár­időszak«. A pártszervezet vezetősége és .a kommunisták egy pillanatra sem tágítottak elhatározásuktól. Napról napra, óráról órára sze­rezték meg a bizalmat. Nem volt könnyű dolguk, mert az el­lenforradalom eszméi is hatot­tak, másrészt a Vasas Területi Bizottság útmutatásai is inkább összekuszálták a véleményeket, mint tisztázták. A dolgozók a felvilágosító szó nyomán azonban kezdtek rájön­ni, hogy a nyereségrészesedés elérése és a munkaverseny két egymást kiegészítő dolog. Ennek megértetése azért is sikerült, mert az igazgató is tevékenyen közreműködött és a pártszerve­zet, szakítva a múltban alkal­mazott módszerekkel, — egyál­talán nem avatkozott bele a munkaverseny szervezésbe. A szakszervezeti vezetőség látta, hogy a pártszervezet csak téves nézetekkel száll vitába, tanácsot ad, javasol és elvárja a párt he­lyes álláspontjának védelmét, — hozzákezdett a november 7-i verseny szervezéséhez. r Úgy, mint régen? í Nein! Nézzük csak, mi is tör-? tént. összeállítottak egy ver-! senybizottságot. Ez a bizottság! csak olyan konkrét vállalást fo-| gadott el, amely a nagyobb nye- í reségrészesedést szolgálja. Egye-I sek megpróbálkoztak régi, sem-f mitmondó, — kidolgozom a 480? percet, nem kések, tisztán tar-? tom a műhelyemet, stb. — vál-| lalást tenni. A bizottság vissza-J adta e szavak kíséretében: ez| kötelesség. Olyat kérünk, ami! csökkenti az önköltséget. Ennek megvolt a hatása. Első-! nek a Sarusi-csoport nyilván!-1 tóttá véleményét. Itt dolgozik! Tóth Imre pártvezetőségi tag is.? Kijelentették: a talajgyalukat? határidő előtt elkészítik, 10 szá-í ■Zalákkal csökkentve az önkölt-« ségét. A szállítóknál Urbán Ist-í ván brigádja azon munkálkodik,? hogy valóra váltsa azt az igére-? tét, mely szerint 5—8 kilogramm! kötözőhuzalt takarítanak meg! vagononként, és 40 százalékkal? gyorsítják a rakodási időt. Ezen-| kívül 10 százalékkal csökkentik! e kocsiigényt, 20 százalékkal nö-í vélik a súlykihasználást. ígére-f tűknek megfelelően az acélszer-? kezetek 20 százalékát a csarnok-! bői rakják vagonra, ezzel mint-? egy 240 órát, 200 kilowatt ener-* giát takarítanak meg. í Megtört a jég A Kalmár-csoport tagjai a kö-! télpálya-leadóállomás elkészítő-1 Bénél egy tonna anyag megtaka-f rítását vállalták. A forgácsolóban a nyugalmi? állapotot Dányi József vállalása? törte meg. Bár még itt elég sok! a tennivaló, de lassan itt is meg-x érleli a baráti szó a cselekvést.? . Amint a példák mutatják, ko-* /fíemcsak a levelek hullása, ■ yua rézszínű lombok zör­gése, az esőverte délutánok tó­csái hirdetik azt, hogy itt az ősz. A természeti jelenségeken I kívül figyeljük meg az utcán rohanó embereket, azok moz­dulatait, s öltözékeiket. Mennyi mindent elárul ez. Amikor az októberi verő­fény csak nagyritkán liacsintgat le a. földre, a férfiak fején már ott díszeleg a szürke, zöld, vagy a barna kalap. A sportkedvelők sötétkék, vajszínű, vagy a sze- relmesebbje még piros svájci sapkát is nyom a fejére, s így a kötelező divatot nehéz meg­állapítani. Vannak olyan fér­fiak, akik tudatosan harcolnak a kalapviselet ellen. Ezek attól félnek, hogy hajuk megtörik, vagy a levegőtlenség hiányában megindul a hullása. Ám le­het ebben az elméletben egy kis könnyű hiúság is. A másik réteg sokkal kon­zervatívabb. Űk csak voltak hiú emberek, de a gyorsan pergő évtizedek kiirtották a hajerdőik sűrűjét, s az örökös kalapvise­let következtében, avagy lehet, hogy a családi örökség szelle­mében megkopaszodtak. így ők még nyáron is kalapot horda­nak. avagy könnyű ballonanyag­ból készíttetnek legényesen fél­recsapott micisapkát, egyszó­val ők a kalap, vagy sapkavise­let kitartó hitei. Ősszel gyakoriabbak a köszö­nések. A férfiak térdigérő-kalapla- véve üdvözlik kedves hölgyis­merőseiket. Naponta 70—S0 kö­szönés illeti az ismerős lányo­kat és asszonyokat, s azok sem­mibe veszik a férfiak ezen fizi­kai fáradságát, mert arcukra mégcsak negédes mosoly sem rajzolódik. A hölgyek másik ré­tege mór sokkal barátságosab­ban, mondhatnák. kihívóbban fogadja a tiszteletteljes üdvözlé­seket. Szinte előre köszönnek. Megállnak az utcán, beszélget­nek, kifaggatják egymást, s ilyenlcor a véletlenül arra sod­ródó járókelő is megtudja, hogy X. Y-nak már megvan az egész évi téli tüzelője, s azt is, hogy mindennel meg lenne elégedve, csak még egy mosógép gömbö- lyödhetne a kamrájában. Így találkoznak az emberek és az igények, A pöttömnyi gyermekek külö­nösen örülnek az ősznek. Pec­kesen járkálnak az utcán, s ha találkoznak egy-egy barátjuk­kal, büszkélkedve dicsekednek: — Ugye szép a kabátom? Átvették ők is a legújabb di­vatot, legtöbbjükön ott büszkél­kedik a kis méretű műbőrka­bát. Égy év óta alaposabban, lel­kiismeretesebben figyelem az embereket. Mennyivel nyugod- tabbak és bizakodóbbak. Ezt el­árulja az életről szóló hitvallá­suk is. Sokkal többen beszélnek a jövőről, mint a tegnapról. — Terveik reálisabbak, elérhetőb­bek. öltözetük modem és ízléses. Az európai divatnak megfelelő­en csinosítják magukat mind a nagyobb városokban, mind a: falvakban. Az igaz, hogy még, sarokházakra nem telik min-; ■Jenkinek, de a nyugodt, ki-\ egyensúlyozott élet biztosítva; van mindnyájunk számára. ■ Bieliczky Sándor j rr Őszi U alapjában véve helyesen irányít­ják a szakszervezet versenyszer­vező munkáját, segítenek kiala­kítani a legjobb módszereket, megszerezve ehhez a dolgozók bizalmát, Venesz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom