Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

A mi hiirckéssségünkön múlik... (li . u.) A kommunisták­nak mindig Kijutott a tenni­valók nehezéből, ama történelmi feladatokból, ami ugrásszéfűen viszi elpre az emberiség, a nép Ügyét, ami népi ájl meg fél-: útgn, hanem emlékezetesen újat és merészet alkot. Pártunkat, ■annak politikáját, dp minden tagját az különbözteti meg más pártoktól, hogy minden ízében- porcikájában céltudatos, nincs félnivalója az előrevivő újtól, életeleme a holnapba tekintés s az, hogy egy egész nép szemével figyelteti az élet szebbé színező­dését és vele együtt teszi meg a fegyelmezett, biztos lépéseket a szocializmus felé. Állíthatja-e valaki, hogy az elmúlt csaknem egy év alatt nem léptünk nagyot előre azon az úton, melytől az ellenforradalom ■el akart téríteni bennünket. Persze átok is jár ezzel, mégpe­dig az ellenség átka, de ez ugyanakkor vélemény is arról, ■hogy jól cselekedtünk a nép ér­dekében és ezért megyénkben is százezrek támogatják a mi poli­tikánkat. Az ellenforradalom, a nyugati biztatókkal együtt sztrájkot, pusztulást, gazdasági csődöt akart. Kormányunk és pártunk, együtt a megtcveszthe- tetlen munkásokkal, parasztoké kai, értelmiségiekkel a csőd szé­léről a gazdasági és politikai konszolidációt biztosította és a mezőgazdaság, az ipar területén olyan kérdéseket oldott meg, amelyek akkortájt még az opti­misták számára is elképzelhetet­lenek voltak. Az elmúlt időszak fényesen igazolja pártunk erőfeszítéseit és azt, hogy a célratörő, megalku­vásnélküli elvi politika meghoz­za a maga gyümölcsét. Jelentős eredményeink azonban a legki­sebb mértékben sem jogosítanak fel bennünket arta, hogy önma­gunkkal elégedettek legyünk, hogy azt mondhassuk »mi már megtettük a magunkét«, Éppen sikereink teszik szükségessé azt, hogy ne késlekedjünk a továb­biakban sem, hanem még na­gyobb erővel munkálkodjunk ezernyi gondunk megoldásán, i evmtben ringatja magát az, aki úgy gondolja, hogy min- den rózsaszínben láthatói hogy ezután olajozott gördiilékenység- gel magától megy minden s ne­künk kpmmunigtáknak csak amolyan megfigyelő, ellenőrző szerepünk van. Ez a felfogás — ami elég gyakorta fellelhető — tulajdonképpen torf ül a gondok felett és önmaga kényelmessége alá temet mindent. Az ilyen rá­érős patppáloskodás, ez a szem­ellenzős probíémátlanság és a politikai passzivitásnak minősít­hető magatartás lényegében nem más, mint a párt politikája vég­rehajtásának mellőzése. Ez a magatartás elüt bennünket attól, hogy gyorsabban lépjünk előre. Káros hiedelem az olyan értelmű öppyugtatás, hogy »felülről« el­dől minden, hiszen a csata min­den egyes kérdésben a mi »harc­tereinken« vívódik meg, tehát nyilvánvaló, hogy a mi harc­készségünkön nagyon sok múlik. Neip véletlen dolog az, hogy Kádár elvtárs legutóbb arra hív­ta fel a kommunisták figyelmét, hogy minden egyes, az élet fel­vetette kérdésben bátrabban és határozottabban foglaljanak ál­lást és az »igen« vagy »nem« ki­mondásával ne késlekedjenek. Közéletünk minden szintjén ha­tározót tabbá keli tenni a veze­tést, hiszen a tömegek számára is csak a határozott vezetés vonzó és meggyőző, Az országos pártértekezlet világos irányvona­lat szabott és ez az irányvonal a legkisebb községben sein szen­vedhet törést. Az állásfoglalá­sunk tárgya persze igen sokrétű, hiszen pártunk nemcsak egy-két dologgal foglalkozik, hanem mindazon kérdések összességé­vel, amelyek a szocializmus épír tésépek irányában hatnak. Igaz, nem könnyű ennek eleget tenni, de erről lemqndani, az életet csak úgy szabadjára engedni, nem a kommunisták sajátja. Az őszi-téli időszakban a poli­tikai élet elsősorban falun, a dolgok természeténél fogva meg­élénkül. Szinte mindenütt meg« vonható az egyéves mérleg, ami» bői pontosan kívánkoznak a ten­nivalóink is. Megyénk pártszer­vezeteinek, de minden egyes kommunistának az legyen leg­főbb gopdja, hogy az élet az el­következő időszakban lüktetőb­ben pezsegjen a politikai, gazda­sági és kulturális tereken egy­aránt. II« igazán, szíwel-lélekkel készülünk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójá­nak megünneplésére, akkor első- sorbani kötelezettség számunkra az, hogy megyénk egész lakossá» gát mozgassuk meg célkitűzé- seink mellett. Nem felejthető számunkra az, hogy a bolsevik politika világtörténelmi sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy a nehézségek, a halálve­szedelem, de az öröm és vigas­ság óráiban is együtt volt a nép­pel és ez meghatványozta cselek« vőkészségüket.' Erre a hatványozásra van ne­künk is szükségünk, de úgy, hogy a végzett munkának min­den egyes kommunista részese legyen. KOZMETIKA.! Arcápolás, kvarc, esti kiké­szítés, stb. — Rendelés: dél­előtt 9-től. Telefon: 12—74. Kecskemét, Kada Elek u. 13. 1918 ‘ EÖÍTÚ, rviKANV'­és rovarirtást helyben és vidéken szakszerűen végez a Kecskerpéti Községgazdálkodási Vállalat, Deák tér Tel.: 23—79. _____ ________1892 EL ADÓ: Kohárymajoron, közvetlen a vasútállomás mellett, 1 kli 800 n.- öl, új ültetési! szölő-gyümölceös, 16 méteres, cseréptető«, masszív épü­lettel. Cím a kiadóban. 5563 ZONGORA, rövid, fe.kfte, príma ál­lapotban eladó. Kecskemét. Körösi utca 7. _______________ _________ 1807 A KISKUNFÉLEGYHÁZI Városi Ta- rjács Végrehajtó Bizottsága kérését indokoltnak tartom, kérésére enge.- délyezem. hogy november 3-án or­szágos állat- és kirakodó pótvásárt tartson. — Gerűcs István osztv. x ELADÓ egy oldalkocsis zöld PAN­NÓNIA, új állapotban. Ér­deklődni: Kecskeméten a színházi portán. 5614 ( APRÓHÍR ELADÓ topolyaháló. egyes szekré­nyek, ágyak, sezlon. Ugyanott hasz­nált bútort veszek. Kecskemét, Vak- Bottyán utca 9. 1933 NAGYMÉRETŰ, új mosógép’ eladó. Kecskemét, Cgqká ú* 51, 5624 ELADÓ 1 hold, 9 éves szőlő. Budai betonút mellett. Érdeklődni: Kecs­kemét, Kupa utca 8. 1934 ELADÓ 1100 négyszögöl szőlő, kút­tá!, a ppg^áilomás mögött. — Cím: kecskeméti Magyar Rúclelő, Luther udvar. 1936 ..... .....—-- : - ......—------=--­FE LES szőlőt, lakással, kivennék. — Ugyanptt kíjs motorkerékpár eladó. Kecskeméti Magyar Hirdető. Í939 MAGYAR János, Jakabszállás, 140. szám alatti lakosnak elveszett szer mélyazonossági és utazási igazolvá­nya. Becsületes megtaláló — juta­lom ellenében -=r á fenti címre jut­tassa el. 5023 CSERÉP és bontási anyagok eladók. Kecskemét, Vágó utca' 1.“ 5622 ELCSERÉLNÉM 2 szobás-konyhás lakásomat 2 szoba, előszoba, vagy fürdőszobásért. Címet a kiadóba ké­rek. _ 5620 SZABÚGÉP eladó Kecskemét, Mária körút 5. 56 L6 DJ hólószcibabútor eladó Kecske­mét, Munkácsy u. 21. 5617 350-ES IZS motor eladó Kecskemét, Munkácsy utca 23. délután 5-től. 5618 FELESHASZONBÉRLÉTBE kiadó 7 hold föld, 5 krmre a várostól, ugyan'; ott 5 hold kukoricqszár előadó. Érte­kezni: Kecskemét, Eprespert utca 54. szám. 5619 NÖIRUHÄSZABAST tanulhat divat­szalonban, Kecskemét. Eudai utca 12. szám. 1909 ELADÓ gerenda, deszka, ponyva, gpniislag, 4 m-es falépcső. Kecske­mét, Zöldfa utca 16. 1998 ÉLÁpO egy világvevő rádió Kecs­kemét, Simon István utca 14—J6. 5532 KECSKEMÉT, Szánkás 50/b. szám a. eladó 1 hold szőlő. — Érdeklődni: ugyanott, Bakó Istvánnál. 5592 MEGBÍZHATÓ asszonyt háztartásba felveszek. Érdeklődni: Kecskemet, Hangszerből t. 5579 SÜRGŐSEN eladó keveset futott, $u- persport 250-es BSA. 22 OOO^ert, Bol­dog, Kiskunfélegyháza. Wesselényi utca 5. Telefon: 203. 5604 GYERMEKSZERETÖ asszonyt kere­sek 3 hónapos gyermekem gondozá­sára. Kecskemét, Vak-Bottyán utca 5. Séám, _ 1923 28 ÉVES földműves megismerkedne házasság céljából 20—»24 éves leány­nyal, aki háztartás vezetésében cß földmunkában jártas. „Boldog há­zasság“ jeligére leveleket kecskeméti Magyar Hirdetőbe kérek. 1928 TÜKÖRASZTAL, éjjeliszekrény és egy varrógép eladó. — Kecskemét, Arany János u. 4., házfelügyelő. 5600 DETÉSEK ) KECSKEMÉT, Szarkáéban kiadó fe* léből iy, hold szőlő. Érdeklődni: Ci« gány János ú. 23., özv. Kasza István-* nénál,________________________ jjg!3 XÉ NGERISZÁB ELADÓ Értekezni lehet: Kecskemet, Erije! u, 5. gzam alatt. ‘ 5615 DIESEL AUTÓSOK, HOTELEM! Bármilyen típusú adagolók javítását, porlasztók beállítását soronklyül vcp- zeni. és mindennemű esz’tergülyozpßt ps viUanyliegesztést vállalok. Beke József, autó- és riiotorszerelő, Kecs­kemét, Jókai utca 1®- 1915 gé pírni is tudó statisztikust keresünk, legalább alapfokú statisz* tikai képesítéssel. Kereskedelmi gyp-* kórját előnyben. Jelentkezni lehet írásban pktóber 26-ig. Megyei Tangcg Kereskedelmi osztályán. 1933 EGY szoba-konyhás, mellékhelyisé-* ges lakást, költeégmegtérítéssel. —< keresek. Kiss József; Kecskemét; Bethlen-yáros 45. ' 5551 ELADÓ 1 darab 506 literes, hiba nélküli szőlőprés. Birkás MenylRtfb Qrgovány, Kossuth Lajos u. 31. á7-* _____________~ ~ ' " ___1683 KÁ RPITOSMUNKÁK' készitéáetT .ta-* vitásat vállalom, Bende, Kecskemét; Kinizsi ti. 1. (Szegedi út.( 5436 ZÖUDSÉGÉSKEBT kiadó. Érdeklő* dés: Kecskemét, Klapka u. aí. 5552 NÉMETBŐL fordítást vállalok. If; j Baditz Pál, Miskolc, Tass u. 15. 1902 ELADÓ 2—3 hold szántóföld. Kecs­kéméi. Csongrádi Út 29. _________1R20 Di SLELQTTRE bejárónőt felveszek! Cím; Kecskemét, Kada Elek u. 13. ~___________ 1917 EL ADÓ Helvécia SO0. szám Blatt 2 hold 1372 négyszögül szántó, kaszáló és nádas; ázoba-konyha, spejzos la* kassal. — Érdeklődés: Kecskemét Munkácsy utca 7. Horvátit István. _________________________________________' 192* DI OHALO eladó, Cím a kiadóban _________________________ 5604 FE LEgHÁS^ÖNBÉRBE"' kiadó jóter* rnő, •> hold gyümölcsös szőlő. — Ér* rjekludés; Kecskemét,' Kádg Elek ui 11. pzánt. 3604 ÉL ADÓ Kecskemét, Felsö-Széktó 3 szám platt 629 négyszögöl szőlő. — Értekezés: ugyanott, 190» LÁSZLOFÁLVAN, 12 km-re, elad« 2 hold föld. Vajda István szomszéd­ságában. Érdeklődni: Belső-Ballc- szög 60. Domokos. 5581 ELADÓ egy könnyű, gumikerekű széleskocsi, Kecskemét, Bethlen-vá- rea 33.______________________• 5597 EL ADÓ jókarbgn lévő, edo-as BMV; Pidalkpeglö motorkerékpár, Kérek,- mét, Deák tér 4. Oráeüzlét. 3593 EGY- vagy kétszoöa-kopyhás lakást keresek, költségmegtérítégsel. Cím a kecskeméti kiadóban. 5601 HETENYEGYHAZÁNmágfé) 'hold szőlő eladó. Érdeklődni; Kecskemét; (Máriaváros), Cédulaház u, 33. sz; 5p57 Monori F. Dezső: Hetvenöt esztendővel ezelőtt halt meg Arany János, egyik legneve­sebb költőnk. Az évforduló alkal­mából közöljük az alábbi írást. ár jól benne voltunk a második világháború vi­harában, amikor ez a kis tör­ténett lejátszódott. A fasiszta Németország könnyűszerrel igáz- ta le a szomszédos országokat, majd arra is hivatottnak érezte magát, hogy szövetségesei között fölossza azokat az országokat amelyek hern tapsoltak kórus­ban sikerei láttán. Magyarország urai fenntartás nélkül szolgál­ták a fasizmust módszeréhen és csindadrattás külsőségeiben. — Szétterjedt Magyarország hatá­ra, mint a lábasból kifutó tej habja, hogy útjában ' és maga körül az éhes ember ingerét fo­kozza, de levegőjével csömört okozzon. A szépszavas ígéretek, amiket soha aprópénzre nem válthattak a dolgozók, keserűvé váitak, mint azok a remények, amelyeket itthon is, a visszacsa­tolt területen is éreztek az em­berek. A soviniszta gőggel táp­lált gyűlölet nem megnyugvást hozott, hanem kilátástalanságot. A háború feneketlen bendője el­nyelte az ígéreteket: a szépre, jóra törekvő emberek terveit. ' Abban az időbén a tanult szakmámban dolgoztam. Angyal­föld egyik fémöntődéjében ke­restem meg kenyeremet. Ekkor inár jobbára a háborús gépeze­tet szolgáló tárgyakat öntöttük. Munkánk bőven volt. Sok dol­gos kéz a fegyvert fogta szer­szám helyett. Hiányoztak a jó szakmunkások. Egyik napon Nagyszalon Iáról négy-öt tasú küldöttség kereste fel mesteremet. Röviden el« mond ák, hogy van nekik egy harangjuk, melyet újból kell ön­teni, mert megrepedt és így nem használható. Körüálltuk a küldöttség tag­jait, akik sötét, ünneplő ruhá­ban, ünnepélyes arccal jöttek hozzánk, hogy kérésükre és munkánk nyomán újból meg­szólalhasson a kis harang. Nem emlékszem pontosan, kik voltak a küldöttség' tagjai, de úgy tu­dom, a református pap, egy ta­nító, egy hivatali tisztséget be­töltő férfi és még mások szor­galmazták a harang újra önté­sét. Ä harangot behozták a mű­helybe, és mi úgy álltuk körül, mint valami érdekessé­get. Valóban az is volt. Eddig nem öntöttem harangot, - legfel­jebb Ikisebb csengőket, legelé­sző tehenek nyakába valót. Ha- rangönlésre külön rendezkedtek be egyes mesterek, mert hiába egy szakma, mégis van különb­ség a harangöntő és a mindent készítő fémöntő között. Talán csak annyi, mint a cipész cs a csizmadia között..; Mesterem nem lelkesedett a harang öntéséért, mert nincs hozzávaló formázó szekrénye, ami nem más, mint egyszerű négyszögletes vas ráma, megfe­lelő méretben. Miért csináljon magának újabb kiadást, amikor enélküi is van elegendő műn* kaja. A küldöttség tagjai látták, hogy nem kapunk a munka után, ezért az egyik — talán a vezetőjük —* magyarázkodott: — Sok ember várja ennek a harangnak az újraöntését. Ez a harang ezerkilencszázhúsztól az utóbbi időkig a föld alatt várta, hogy napvilágot lásson. A város nagy szülöttjének emlékére önt- tették apáink ezt a kis haran­got, mint ahogy a harangon lé­vő felírások is ezt bizonyítják­Mindnyájan a szöveg olvasá­sába kezdtünk, amely valóban arról tanúskodott, hogy Arany János halálának évfordulójára öntették a «... a hálás utódok«. Kedvünkre megnéztük a haran­got. Az előbbi férfi folytatta tájé­koztatásunkat: — Ugye, most arra kiváncsi­ak, miért ástuk el ezt a haran­got, és mitől van rajta a repe­dés? Ennek szomorú története van. Amikor a román királyi katonák bevonultak városunkba, velük jöttek a harangszedők is. Egyszer csak azt hallottuk, hogy félreverik a harangokat. Az em­berek kiszaladtak az utcára és találgatták, mi történt. A ka­tonák bezavarták az embereket házaikba, míg egyre zengtek a harangok vésztjelző hangjai. — Számunkra valóban vészt jelen­tett, de különösen azoknak, akiit remegtünk azért, hogy elviszik Arany János harangját. E z voit a legkisebb harang a toronyban, így ezt könnyebben elvihetik — gon­doltuk. — Óráknak tűnő percek után elnémultak a harangok. A közelben lakók látták és hallot­ták azt, hogy a harangok da­rabjait az ablakon át a földre dobták és a nehéz test okozta rázkódást, Kocsira rakták a széttördelt férdarabokat és a közben megérkezett est sötétjé­ben elvonult a lármás pusztító sereg. Még alig pitymallott, néha* nyan fölmentünk a toronyba, hogy megnézzük, mi maradt meg számunkra a siserahad után. — Arany János harangját akartuk látni, mert az nemcsak a hívők hivogatását szolgálta, hanem a nagy költő emlékét is őrizte. Emlékszem rá, hárman men­tünk fel, tele aggódással és bi­zonytalan érzésekkel... Elgon­dolhatják, milyen öröm fogott el mindhármunkat, amikor a helyén láttuk a kis harangot. A nagy harangok fölött magasan csüngött a mi ereklyénk. Csak hosszú létrák segítségével lehe­tett volna levenni. Lehet, hogy másnapra hagyták a leemelését, de mi megelőztük szándékuk­ban. Létrákat hordtunk össze és egy óra sem kellett, Arany Já­nos harangja, ilyen repedt álla­potban, eltűnt egyik megbízható ember kertjében, Most talán ér­tik, miért ragaszkodunk ennek a harangnak a csilingelőséhez, így, repedten, olyan hangja van, mint a részeg ember kornyiká- lásának. Azt akarjuk, hogy Üdén, frissen szóljon az embe­rekhez, mint régen ..; Némán hallgattuk az elbeszé­lést. Nagyot nőtt előttünk a kis harang, A küldöttek ünnepélyes külsője, a visszaemlékezés hang­ja hatással volt ránk. A mester sem szabódott már a vállalás­tól, csupán azt nem tudta, lejnek adja formázásra. ■— Szemével egyenként méregette a segéde­ket, míg rám vetette tekintetét és mondta; — Vállalja? Gondolkodás nélkül feleltem: — Vállalom! A következő napokban elké­szítettem a formát, a re­pedt harang után. A formázás nem adott újat, de annál töb­bet gondoltam arra, hogy vala­milyen oknál fogva nem sikerül az öntés, akkor sokba kerül a másodszori formázása. Mert ami­kor a formát elkészítettem, utá­na darabokra törtük a mintául szolgáló harangot, hogy majd megfiatalodva kerüljön ki a ho­mok közül. A befolyó csator­nákra és a szükséges nyomásra új ötvözetet készítettünk és így mindent előkészítve jött el az öntés napja. Már a tanítómesterem tanító- mestere is így öntött, ahogy én, mivel egy törvénye van ennek a Szakma kialakulásától, mégis va­lami izgatottság fogott el, ami­kor a folyékony bronz a formá­ba ömlött kezem mozdulására) Figyeltük az anyag hangját, amint a formában gzé tfolyt) Szemmel láttuk, amint emelke­dett a formában a vörösen izzó anyag. Az utolsó csepp anyagot is kiöntöttem­Órákig vártunk aztán, amíg kibontottuk a megfiatalított ha­rangot a homok börtönéből. A a üzem minden munkása ott cset- lett-betlott körülöttem arra les­ve, sikerült-e a mestermű? A még forró, de már szilárd anyag­ról úgy fejtettük le a homokot, mint régész, ha ásatáskor értékre bukkant. Végül ott állt előttünk a beolvasztott harang mása, De most szebbnek tűnt, mert bele­adtuk munkánk legjavát; lzgu- lásunk fáradságát, az alkotásunk lázát. Nem vehettem részt az ünne­pélyes átadáson, amikor újból fölcsendült a kis harang giling- galang hangja, de az emlékezés szépítő távlatán keresztül őszem­be jut sokszor, ha harangzúgást hallok: vajon, mi lett a sorsa egykori munkámnak; Nagysza­lonta város lakóinak lelkes és szép kezdeményezésének? C sengi-e az emberek fülébe a nagy költő nevét, mint ahogy az én fülembe cseng'oly­kor a hangja: — Giling-galang, Arany-ha­rang, giling-galang. Arany-ha­rang ., i

Next

/
Oldalképek
Tartalom