Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

H tanácsi ipar 1958. évi beruházásairól Maholnap itt a tél. A ködös reggeleken mindenki szívesen gondol a tavaszra. Szeretnénk átugrani a hideg hónapokat, de nem lehet. Marad hát a tervez- getés, az eredmények sorbavé- tele, hogy lássuk: milyen célt tűzhetünk magunk elé és milyen feladatokat vállalhatunk a há­roméves terv első harmadának, 1958-nak célkitűzéseiből. Ebben a nagy gondolatkomplexumban elsőnek vetődik fel az a kérdés: mennyivel fog erősödni Bács megye gazdasági helyzete, mit tudunk majd kielégíteni a lakos- tag jogos igényeiből, általában milyen összegekkel számolhat a megyei tanács jövő évi sokirá­nyú feladatainak megoldásához. Ezeknek a bevételi forrásoknak a vizsgálatánál jelentős helyet foglal el a helyi, vagy közismer­tebb fogalmazásban a tanácsi ipar. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban hagy­ta jóvá azt a tervezetet, amely Bács megye helyi iparának jövő évi beruházásaival kapcsolatos. Bár lí)57 januárja még elég ne­héz körülmények között találta megyénket (rendkívül magasak voltak a termelési költségek, legtöbb helyen a munkástaná­csokban megbúvó ellenségek, lumpen elemek garázdálkodtak, a termelés pedig igen alacsony volt) — ma már a párt,-a kor­mány és nem utolsó sorban a munkásosztály erőfeszítései nyo­mán előrelátható, hogy éves viszonylatban az idén' magasabb termelési értéket fogunk előállítani, mint me­gyénk 1955-ös eredményei, vagy a tavalyi tervszámok voltak a tanácsi iparban. Ez a szám egyben beszédes bizonyítéka annak is, hogy me­gyénkben maradéktalanul telje­sítjük azokat a feladatokat, melyek ránk hárulnak az ellen- forradalom okozta károk és a népgazdaság megbomlott egyen­súlyának helyreállításában. — Mindez alapja annak, hogy a dolgozók jelentősen megnőtt életszínvonalát megszilárdítsuk, s ezen túlmenően, megfelelő ala­pot biztosítsunk a népgazdaság, benne a tanácsi ipar további fejlődéséhez. Mit mutatnak e tekintetből az 1958. évi helyi ipari beruházá­sok számai. - Mindenekelőtt a beruházások gondos megterve­zését. Jövőre 105 millió forinttal több termelési értéket ter­vezünk előállítani ez évi előirányzatunknál. Előreláthatólag kilenc millióval több téglát és új gyártmányként 350 000 tetőcserepet égetünk. 160 ezerrel több férfi és női alsó­ruhát készítünk az ideinél, új gyártmányként 100 000 pár gye­rekcipőt, s keresett ruházati cik­ként közel 10 000-rel több férfi- kabátot és öltönyt állítunk elő, mint tesszük ez évben. Négy és félszeresére nő gyümölcsrekesz- és ládagyártásunk, a mozaik- és cementlaptermelés pedig majd­nem megduplázódik. A háziasz- szonyok örömére 3300 szép ki­vitelű tűzhely cs 2000 mosógép készül. Nem kis eredményként ezek mellett 100 000 köbméterrel növekszik majd a megyei gáz- fogyasztás és még sorolnatnánk. E merész, de reális tervek végrehajtása azonban megkí­vánja, hogy alaposan megnéz­zük, mire költünk akár egy fil­lért is a fejlesztés céljait szol­gáló korlátozott beruházási és finanszírozási forrásainkból. A részletes tervezet éppen ezt pél­dázza. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága csak olyan be­ruházásokhoz járult hozzá, ame­lyek a termelés fejlesztését, a minőség javítását és az olcsóbb termelést fogják eredményezni. Értékeinkkel szerényen gazdál­kodva, de a meglévő termelő- eszközök jobb kihasználása cél­jából is elsősorban az egy főre eső termelési eriék: a termelé­kenység emelését szabta meg a végrehajtó bizottság fő fel­adatul. Az 1958-as tervévben éppen ezért a helyi iparon beiül végrehajtunk egy sor olyan gépesítést, melyek kis költ­séggel megoldhatók, s amel­lett, hogy mentesítik a dol­gozókat a nehéz fizikai mun­kától, egyúttal növelik a termelékenységet is. Így befejezik a keceli és a katy- mári téglagyár gépesítését, a már gépesített téglagyárakat automata vágóberendezésekkel látják el, ami legalább 100 szá­zalékkal növeli a gépi nyers- tcglatermelést, s biztosítani ké­pes az égető kemencék folyama­tos üzemeltetését. A cementipari vállalatoknál bevezetik a mun­kát meggyorsító és komoly ön­költségcsökkenést eredményező anyagkeverés és döngölés gépe­sítését, s tovább gépesítik majd a nehéz fizikai munkát igénylő kézi tőzegbányászást is. A felsoroltak csak része an­nak a sokirányú munkának, melyeket véges forintjainkból, okos gazdálkodással tervezünk valóra váltani, hiszen az említett beruházásokon túlmenően a megyei tanács csaknem valamennyi ipar­ágában vannak olyan felada­tok, melyeket a jövő évben oldanak meg. Ilyen a dunai kavics kitermelé­sének kérdése, a jelenleg kísér­letezés alatt álló biog^zterméjés szóles területű felhasználása, a bajai nehéz fémöntöde megépí­tése, mellyel tanácsi vállalata­ink öntvényszükségletét 75 szá­zalékban biztosítani tudjuk. Je­lentősen felfejlesztjük és ki bő­vítjük a kecskeméti Finomme­chanikai Vállalat tevékenységi körét, korszerűsítjük sütőipari üzemeinket, s lehetőséget kere­sünk, hogy megyénk maga gyártsa mindazokat a töltelék­árukat, amit több mint 600 ezres lakosságunk fogyaszt. A fentebb írt sorokban csak a jelentősebb beruházásokat emlí­tettük, mint részeit a helyi ipar terveinek, de már ebből is lát­szik: a megyei tanács az 1958. évi ipari beruházásokkal is a lakosság igényeinek mind jobb kielégítését tervezi szolgálni. cAianijló nzáíitöL A fellobogózott város csendes utcáin sétálok. Novemberi szél muzsikál körülöttem s valami különös dallam szövődik a telkembe. Emlékeztető, g\,özelmes kiáltás kívánkozik ajkamra, hogy belevéssem a békeben alkotó emberiség szívébe a kitörül- betétién történelmi igazságot: A Nagy Októberi Szocialista For- vadalom 40. évfordulóját ünnepli a haladó világ! Ezt hirdeti az arcok és tekintetek lobbanó tüze. Októberre emlékezik az öreg kommunista veterán, akinek a gyorsan pergő évtizedek múlása a legmegbízhatóbb fegyvert adta kezébe: — a törhetetlen hitet, az elvhűséget. Október győzelme dobban az ifjúság magabiztos lépteiben s lelkűkben zászlókat bontanak, melyeknek tűzpiros vörösébe apáik és nagyapáik sűrűsödött. Versek, novellák és hősi eposzok születnek a költő teremtő képzeletében s kezük finom rezdülése formálja a tettek és betűk igazát. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor az impozáns ünnepi külsőt öltött Kéttemplom-közből kijövet, megláttam a Katona József Színház oromzatán csillogó, arattyló villanykörték tündöklését, amely számok ezt hirdetik: 40 év. Bieliczky Sándor fV'i r-» VLzitv \j f 1 í pelenka, 90 szappan a nagycsaládos anyuknak Pár napja érkezett meg a Vö­röskeresztes csomag a Kecske­méti Konzervgyár 2. sz. telepé­nek üzemi bizottságához. E cso­magban 30 mackó. 44 pelenka, kérve a pártszervezet vélemé­nyét, úgy határozott, hogy az adományból elsősorban a nagy- családosoknak és a kísgyerme­és 90 darab szappan volt. Az j kés édesanyáknak juttat. A szü- üzemi bizottság, meghallgatva a lök nagy örömmel vették át a szakszervezeti bizalmiakat, ki- I kapott ajándékot. Köszönet a kormányzatnak a segítségért Átadlak rendeltetésének a megye legszebb, legkorszerűbb iskoláját Kedves kis ünnepség színhelye volt november 6-ún délelőtt a Béke téri új iskola. A kéteniele­Nyereségrészesedés: 3 O M Á % H A T 8' X I F .4, A Kecskeméti Gyufagyárba a forradalmi műszak kellős köze­pén érkezett a hír, hogy az üzem dolgozóinak személyenként 30 mázsa tűzifa nyereségrészesedés­ként, ingyen kiadható. A fa pe­dig, testes rönkök alakjában már meg is érkezett, s mire ezek a sorok napvilágot látnak, már kinck-kinek a pincéjében, kam­rájában várja a hideget. Eddig a hír, s érdemes hozzá néhány szó kommentárt is fűz­ni. Harminc mázsa fa bizony nem kis dolog, mert ha csupán a tűzifa hivatalos és méginkább a szabadpiaci árát számítjuk, ak­kor is több mint ezer forint ér­téket képvisel. S nem is akár­milyen fáról, hanem tölgy- és fenyőfáról van szó, amely eset­leg még épületfának is íclhasz- , nálható, ami ugyancsak növeli az értékét. Így bátran mondhatjuk, hogy a gyufagyári dolgozóknak kiadott harminc mázsa la felér egy havi fizetéssel. A Kecskeméti Gyufagyár dol­gozói tehát nem hiába takaré­koskodtak egész éven át a fá­Tjidjeúldték aátlaLáiukat A Városföldi Állami Gazda­ság dolgozói nem kis büszkeség­gel adnak számot arról, hogy teljesítették az ünnepre tett vál­lalásaikat. Az egyik ígéretük volt, hogy október 20-ig végez­nek a búzavetéssel. Az adott szót teljesítettek. A tervezett te­rületen földbe került a mag. Kü­lönösen Molnár József, Ragó Gábor és Kovács Jenő zetorosok munkája érdemel dicséretet. November 1-ig befejezték a cukorrépaszedést. A Il-es üzem­egység dolgozói vállalták, hogy november 7-ig végeznek a dug­ványrépa felszedésével és priz- mázásával. Három nappal előbb eleget tettek az adott szónak. Olyan ígéret is hangzott el a; // verseny megindulásakor, hogy az ünnepig 70 százalékra teljesí­tik a mélyszántási tervet. No­vember 4-ig már elértek 75 szá­zalékot és az ünnep estéjén több mint 80 százalékos teljesítmény­ről szeretnének számot adni. val, s azon túlmenően, hogy a tervek rendszeres teljesítése után megfelelő bérezésben és jutal­mazásban részesültek, most meg­kapták a nyereségrészesedésnek számító 30 mázsa fát is. Ez a példa egyúttal válasz azoknak a kételkedőknek, akik más üze­mekben ma is arról beszélnek, hogy a nyereségrészesedés vala­miféle elérhetetlen álom. Se nem álom, se nem elérhetetlen, csak takarékoskodni keli az anyaggal, jó terméket kell gyártani és nem sciejtet, pontról pontra be kell tartani az üzem gazdaságos munkáját szabályozó terveket és akkor lesz, van nyereségrészese­dés. A Kecskeméti Gyufagyár pél­dája követésre méltó. A lehető­ség ott áll a többi üzemek előtt is: jó munkával másutt is lehet tizenharmadik havi fizetést kap­ni. —vk— te#, 12 tantermes, korszerűen fel­szerelt épületet Barabás János, a művelődési osztály vezetője adta át a városi tanács végre­hajtó bizottságának a Művelő­désügyi Minisztérium nevében. Hangoztatta, hogy ez az iskola a megye legszebb, legkorszerűbb iskolája. Maga az épület 4 millió forintba került, a felszerelés pe dig 1 millió forintba. Tóth László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese köszönetét mondott a kormányzat segítségéért, amely lehetővé tette, hogy megyénk székhelyén ilyen szép tanter­mekben szívják magukba a tu­dományt az ifjú nemzedék tag­jai. Karátsonyi Kálmán, az is­kola igazgatója, ígéretet tett a maga és a pedagógus társadalom nevében, hogy igaz hazafiakká neveli az itt tanuló fiatalokat. Az ünnepség kedves színfoltja volt a Bányai Júlia gimnázium leánykórusának műsora, amelyet Lőrincz Béla karnagy vezényelt. A szülői munkaközösség az ün­nepség után uzsonnával vendé- gelt meg valamennyi részvevőt — Leány tánccsoportot alakí­tott a Bugaci Állami Gazdaság KISZ-szervezete. A próbákat Kovács Erzsébet és Bállá Antal- né irányítja. RÖVIDESEN ÁLLASHOZ JUT BEKE ALBERT — VÁLASZ A LAJOSM1ZSEI KISIPAROSOKNAK — A SZAKCSOPORT ÜGYÉBEN GYORSAN INTÉZKEDNEK — AZ UTCA MEG­NYITÁSÁRA KÉSŐBB KERÜL SOR T-éUtyykáxa tett az-* * Halló! Félegyháza? Itt Koncz igazgató beszél. Kérem az elvtársnőt, közölje az üzemegy­ség dolgozóival, hogy értékelé­sünk szerint az első helyezést ér­ték el a november 7 tiszteletére indult munka versenyben. Addig is, míg központi kiküldöttünk megérkezik a vándorzászló át­adására, egy kis ünnepi vacso­rával egybekötött rendezvény költségeire 1000 forintot engedé­lyezek. A fenti beszélgetésnek vol tunic fültanúi a Bács-Kiskun megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat kecskeméti központjában, ahol éppen a fhegye területén levő 9 üzemegység között indult szocia­lista munkaverseny eredményeit értékeltük. Mint megtudtuk, az első helyezett mellett a többi] nyolc telephely sem dolgozott: rosszul, hiszen Félegyháza után; már 1—2 százalékkal ott van a] másik vándorzászló tulajdonosa,] a bajai üzemegység, s közvetlen] mögötte, holtversenyben a Kalo-: csai Szerves és az Izsáki Tőzeg- ‘ bánya került a harmadik helyre.] November 7 azonban csak egy ] állomása a Talajerőgazdálkodási] Vállalat üzemegységei között fo-] lyó versenynek, mert a vétóiké-: dés december 31-ig tart. A végső] értékelés 1958 januárjában lesz, amikor a legjobb üzemegység] dolgozói 5000, az utánuk követ-] kező 3200, és a harmadik helye-] zettek között 1500 forint jutalom: kerül majd szétosztásra, Nehéz anyagi és családi kö­rülményei vannak Beke Albert, lakiteleki olvasónknak. Ezért kéréssel fordult a tanácshoz, hogy segítsen elhelyezkedésében. Miután mazigépésztaníolyamot végzett, szeretne visszakerülni a lakiteleki mozihoz üzemvezető­nek. A jelenlegi üzemvezetővel ezt a személycserét meg is be­szélte, egyelőre az igazgató dön­tésére várnait. Felkerestük Ha- nesch Lászlót, a Moziüzemi Vál­lalat igazgatóját, aki. személy- cserére vonatkozólag az alábbia­kat közölte: „A lakiteleki mozinál dolgozó Sütő Elek üzemvezétö munkájával teljes mértékben meg vagyunk elégedve, ígéretet teszek, hogy a legközelebbi kiutazásom alkalmával felveszem a kapcsolatot a községi párt- és ta­nácsszervekkel és Beke Albert el­helyezkedése ügyében tárgyalunk. • Több lajosmizsei kisiparos ne­vében kapott levelet szerkesztő­ségünk. A levél egy régebbi cik. künkre hivatkozva arról beszél, hogy egy kisiparos a kultúrház festése után ezer forinttal keve­sebb bért kapott. Azt nehezmé­nyezi, hogy az említett kisipa­rostól az ezer forintot adóba fogták le, pedig a nevezett Kecs­keméten fizeti adóját. A levelet kivizsgálás végett elküdtük a lajosmizsei tanács elnökének, aki a következőket hozta tudo­másunkra: „A levelet nem a lajosmizsei kis­iparosok, hanem T. Nagy Lajos Irta. A kigltúrbázra vonatkozólag a rendes bér« kapta meg, Illetve az elvégzett jmnpia után fizették ki. Az ezerfo­rintos levonás jogos volt, mert a rendeletek előírják, hogy minden kisiparos ott adózik, ahol lakik.“ Temesvári Dezső lakiteleki le­velezőnk levelet írt, amelyben azt panaszolja, hogy a szakcso­port-alakításra benyújtott kérel­mükre még mindig nem érkezett válasz. Ezenkívül közli velünk, hogy a szakcsoportot alapító ta­gokat a községben néhány em­ber elítéli és tücsköt-bogarat mondanak rájuk. Levelét eljut­tattuk a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályára, ahonnan a kö­vetkező választ kapták: „Szakcsoport alakítására benyúj­tott kérelmük a földművesszövetke­zetek járási szövetségénél van. A szövetség a napokban helyszíni vizs­gálatot kíván tartani az alakításra vonatkozóan. Tudunk arról, hogy a községből olyan vélemények jutot­tak ide, amelyben elítélik a szövet­kezetét alakítókat. A járási szövet­ség ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a helyszínen ezt megvizsgálja, amennyiben ez fennáll, gyorsan in­tézkedik.« * Madaras községből hét aláírás­sal érkezett a panaszos levél. A levél írói azt kérik szerkesztősé­günktől, hogy intézkedjünk a községben lévő Dobó utca »zsák« jelegének megszüntetésére. A le­velet megküldtük a bácsalmási járási tanácsnak, ahonnan a kö­vetkező észrevételt kaptuk: „A kérdéses utca megnyitása ügyé­vel Madaras község tanácsának vég­rehajtó bizottsága már többször fog­lalkozott. A tanács vezetői is indo­koltnak találják a panaszosok kérel­mét. A kisajátítás során az érdekeit telektulajdonosokat azonban kűrtaU- ni tani keli, erre viszont megfeleld fedezet nem áll rendelkezésre. így az utca nyitásának megvalósítására csak későbbi időben Kerül sor,« #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom