Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-20 / 246. szám
Súlyos visszaéléseket leplezett le a vizsgálat az Építési és Tatarozó Vállalatnál Dr. Holtai villát akart építeni — a büntetett előéletű Nagy 167 OOO forintot sikkasztott A KÖZELMÚLTBAN átfogó ^ S P AÖI R T-*' Vasárnapi sportműsor pénzügyi ellenőrzést tartott a megyei tanács revizori csoportja Kecskeméten az Építési és Tatarozást Vállalatnál. Az alapos vizsgálat a vállalat életének minden részletére kiterjedt és a hiányosságok olyan sorozatát tárta tel, ami nem helyettesíthető be a laza anyaggazdálkodás fogalmába. Beletekintve az ellenőrök jelentéseibe, a vizsgálódónak az az első érzése, hogy a Tatarozó Vállalat egyes, azóta funkciójukból felfüggesztett vezetői tudatosan olyan hanyag és nemtörődöm anyaggazdálkodási rendszert teremtettek. melyhez képest még az a bizonyos csákiszalmája is őrzött vagyonnak számít. A munkahelyekről ebben az évben már nem is vezettek központi anyagkönyvelést. Az 1956. évi 157 00U forint értékű bizonylat nélküli leltárhiány ügyét meg sem próbálták kivizsgálni, s a több ezer liter üzemanyag »elpárolgását« is leírták, mint elhasználtat anélkül, hogy megvizsgálták volna hova és mire tűnt az el. A vállalat anyagkönyvelésében \ annak aztán olyan tételek is, mint például 400 liter gázolaj, amit úgy könyveltek el, mint felhasználtat, holott az említett ellenőrzésnél kiderült, hogy az a mai napig sem nyert felhasználást. Folytatva a sort, írhatnánk az engedély nélküli autófuvarok egész soráról, meg arról a sok másról, ami mind tanúja a Tatarozó Vállalatnál feltárt lehetetlen és bűnösen könnyelmű anyaggazdálkodásnak. HA A FENTEBB írtakra illik a súlyos jelző, úgy a raktárakban még súlyosabb a helyzet. Jóllehet szigorú szabály az, hogy e helyekről bizonylat nélkül se ki, se be nem mehet anyag. Mégis a Tatarozó Vállalatnál minden utalványos papír nélkül hozták és vitték a legkülönbözőbb építési anyagokat az egyik helyről a másikra. Részletezni ezeket az eseteket elég hosszadalmas, meg aztán több is, mint cikktéma. Sokkal inkább a rendőri nyomozó hatóságok jogkörébe tartozó dolog. Példának ezért elég ha megemlítjük, hogy a vizsgálatok alatt egyes bizonylatokat csali hosszas keresés után sikerült a vállalatnak előadnia. Magyarázat ez arra is. hogy a raktárak nyilvántartását a készletekkel egyeztetve miért volt egyes építési cikkekből ezres töbolet, más, keresett építési cikkekből pedig jelentős hiány. Önkéntelenül is felvetődik ezek után, vajon mit csinált ennél a vállalatnál a társadalmi tulajdon őre; a főkönyvelő? »Példát« mutatott. Példát arra, hogyan kell egy vállalatnál spekulatív módon olyan zavaros helyzetet teremteni, amelyben ki-ki, elsősorban ő maga is nyugodtan halászhat a saját konyhájára, illetve »maszek« építkezésére annyit, amennyit éppen nem szégyell. A TATAROZÓ Vállalatnál ugyanis többek között rendszerré vált az építési anyagok kölcsönzése. A vizsgálat 15 olyan esetről tesz említést, amikor nagyobb mennyiségű keresett építőanyagot adtak kölcsön más szerveknek és saját dolgozóiknak is, melyeket aztán a köl- csönkérők elfelejtettek visszaadni. holott a határidő már régen lejárt. Más főkönyvelő ilyen esetben már régen intézkedett volna. De Dr. Hollai Béla, a Tatarozó volt főkönyvelője nem ezt tette, de rozó Vállalatnál oda vezetett,! hogy Nagy Ferenc, a vállalati volt értékkönyvelője már egy | egész elszámolási csekktömbot? »kért kölcsön«, köznapi nyelven? lopott, amire azután a vizsgáló* szervek eddigi megállapításai szerint 167 000 forintot sikkasztott. De tehette, hiszen főkönyvelőjének, dr. Hollainak nem volt erkölcsi alapja, hogy beosztottjának üzelmeit ellenőrizze.? Nagy Ferencnek gyakorlata is* volt az ilyesmiben, hiszen hason-i ló sikkasztási ügyből kifolyólag? már volt egyszer két és félév* börtönbüntetése. (!!!) | ROVOTTMÚLTÜ ember bi-j zalmas beosztásban? — Ügy lát-f szik, nálunk még előfordulnak* ilyen fából vaskarikák. Vannak* és gurulnak együtt az ilyen Hol-* lai féle főkönyvelőkkel. ? Mint értesültünk, a megyei ta-j nács végrehajtó bizottsága pénz-; ügyi biztost nevezett ki a válla-* lathoz, akinek feladata lesz tisz-| tába tenni a Tatarozó egész gaz-? dálkodását, s nem marad el a| hanyag, nemtörődöm és bűnös* vezetők felelősségrevonása sem.» BEFEJEZÉSÜL mégis te—| szünk egy pár megjegyzést,? mondhatnánk úgyis, egy pár ja-? vaslatot. C-sak alkalmazható Je-| hetőség, s nem törvény, pedig az? kéne legyen, hogy aki a köznek? súlyos kárt okozva egyszer márt nem is tehette. Hiszen a maga egyéni építkezését, egy csinos kis villát szintén ilyen módon szándékozott megoldani. A vállalat téglavásárlási keretének a terhére többek között 20 000 darab III. osztályú téglát vásárolt, amiből azután minden lelkiisme- retfurdalás nélkül, szinte »magától« értetődően kicserélt 15 900 garabot I. osztályúra. HOLLA I, amikor látta, hogy a pénzügyi osztály revizorai mélyebben , vizsgálják a Tatarozó Vállalat mesterségesen összekevert anyagkezelését, maszek építkezésétől sietve kezdte visz- szahordatni a vállalat központjába a fentebb említett építőanyagokat " Ez a »nagyvonalú« anyaggazdálkodás a »ne szólj szám, más is építsen« alkalmazása a Tatabörtönbe került, az ne kapjon; vezető funkcióba erre ismét lehetőséget. írjuk ezt azért, mert az utóbbi években alig tudnánk olyan ítéletet megemlíteni, kivéve a közlekedési eseteket és egy pár orvossal kapcsolatos pert, ahol a bíróság a foglalkozástól való eltiltásra ítélte volna a bűnösöket, hathatósan védve ezzel a köz va-: gyonát. Tudjuk, hogy az állástól való megfosztás, a foglalkozás-^ tói való eltiltás igen súlyos bűn-? tetés, mégis azt írjuk, munkál-* kodni kellene egy ilyen törvény] szerkesztésén, a hasonló eseteket] megelőző intézkedések kidolgo-: zásán, mert a közvagyon bűnös] herdálóinak ügyeit tekintve, már] nagyon magas az a tandíj, amit: az egyszerű, becsületes dolgozóknak kell megfizetni, ililli IGEN NEHÉZ feladat előtt állnak vasárnap NB Il-es és NB Ill-as csapataink. Mindkét NB Il-es csapatunk vasárnap súlyos vereséget szenvedett és most igyekeznek javítani. A Kecskeméti Dózsa délután 3 urai kezdettel vendégül látja csoportunk' egyetlen veretlen csapatát, a Jászberényt. Szeretnénk, lia Jász- oerény a mérkőzés - után már nem tenne veretlen. Ehhez azonban sokkal, de sokkal jobban kell játszani, mint ahogy a Dózsa a csütörtöki euzometKOzésén játszott a KTE-vel, akitol megérdemelt 3:l-es vereséget szenvedett. Baján a Dózsa vasárnapi' ellenfele a YKSE játszik. A bajaiak, reméljük, győznek. NB ILL-BAN mindhárom vezető csapatunknak igen nehez dolga lesz. A két első helyezett, az F. i.pitök és a K'ijt, egymás ellen mérkőznek Kecskeméten. Harmadik bajnokjelölt csapatunk, a Bácsalmás, a legjobb szegedi együtteshez, az Sz. szpartakusznoz utazik. A szegedi csapat veresége eseten hosszú időre űucsút mondhat az élcsoportnak. Eélegynazán is kémény mérkőzésre lesz kilátás a Honvéd és a Csoug- rád között. A Kiskunhalasi Kinizsinek odanaza győznie keli a Szoreg ellen, hacsak nem akar a _ kiesési zónába kerülni. A Kecskeméti Építők Vásárhelyre utazik a MÁV IlMTE-hez. További mérkőzések: — Hm. Dózsa—Dorozsma, Szentes— Hm. Vasas, Nagylak—Sz. Építők. — Ezeknek a mérkőzéseknek a kezdete d. u. fél d óra, kivéve a kecskeméti mérkőzéseket, ahol a KTE mérkőzés kezdete 1 óra. — A Bajai Bácska kemény feladat előtt ál1. Az élcsoportba tartozó Nagykanizsai Építők otthonában próbálja megőrizni veretlenségét. A tiszakécskei csapat is vidéken kísérli megszerezni a bajnoki pontokat. A MEGYEI I. OSZTÁLYBAN teljes fordulót bonyolítanak le. A legkiemelkedőbb mérkőzést Jánoshalmán játsszák le, ahol a garaiak vendégszerepeinek. A Kalocsai Kinizsinek nagyon meg kell küzdenie Kecskeméten a Dózsa II. ellen. Ezt a mérkőiést délelőtt fél 11 órakor játsszák a Széktói sporttelepen. Kemény küzdelmet ígér még a Bács- bokod—Kkivalasi Határőr mérkőzés js. A kiskőrösiek sem mehetnek biztosra Mélykúton. További mérkőzések: Soltvadkert—Dávod, Bátya—Kkhalasi MÁV, Madaras—Kecel, Vaskút—Lajosmizse. A II. OSZTÁLYÚ mérkőzések során több igen jelentős mérkőzést játszanak a csapatok. így az Északi csoportban a legfontosabb mérkőzés a Kecskeméti MÁV—Alpár találkozó, amelyet d. e. 10 órakor játszanak le a MÁV-pályán. Az élcsoport helyezéseit döntheti el a K. Légierők —K. Építők II., valamint a Kiskun- majsa—F. Reménység találkozók. — További mérkőzések: Lakitelek—F. Szpartakusz, Kerekcgyháza—KTE II., P. Építők II.—F. Bányászati Vasas. A Nyugati csoport mérkőzései közül kiemelkedik a Csengőd—Izsák találkozó, de jó sportot ígér a Kai. Szpartakusz—Apostag mérkőzés is. További mérkőzések: Szabadszállás —Soltszentimre, Solt—Harta, Szakmar—Dunapataj. A Kalocsai Honvéd—Dunavecse rangadó mérkőzés későbbre marad, mert orvosi igazo^ las szerint a dunavecsei csapatnak úgyszólván minden játékosa megkapta a járványos influenzát. A Közép csoportban az esélyesek mind idegenben játszanak, éppen ezért könnyen adódhatnak meglepetések. A legfontosabb mérkőzés a Hajos—Rém találkozó. További mérkőzések: H. Kinizsi II.—Császártöltés (d. e. 10 óra), Kiskőrös II.—Miske, Keleoia—lompa. A Bácsalmás H.—Kkhalasi Gábor Áron mérkőzést közös megegyezéssel későbbre halasztották. A Déli csoportban a legjelentősebb a két bajai mérkőzés: a B. Építők II.—Katymár és a B. Bácska II.—BTC találkozó. Az előlállók az esélyesek a másik három mérkőzésen: Sükösd—Bácsborsód, Kunbaja—Felsőszentiván és Hercegszántó—Csávoly. MINDKL1’ NB I-ES TEKECSAPATUNKNAK igen nehéz feladatot kell megoldania. A K. Vasas férfi csapata Nyíregyházán mérkőzik a Ny. KISE ellen. Még nehezebb a helyzete a Kecskeméti Kinizsi női együttesének. Budapestre kell utazniuk a bajnokjelölt Előre elleni mérkőzésre. P ÉRFI KOSÁRLABDA csapatunk idehaza játszik az élcsoportba tartozó Bp. Állatorvos SC ellen, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a piarista gimnázium udvarán. Előtte 9 órakor a Nagykőrösi Kinizsi és a Kecskeméti Piár ifjúsági bajnoksági mérkőzést játszik. Női csapatunk, a Kecskemét MÁV, a fővárosban vendégszerepei a Bp. Szakipari Építők együttese ellen. ASZTALITENISZBEN a megy ej bajnokságok során Kecskeméten, Bátyán és Kiskunfélegyházán lesznek mérkőzések. A DÉLKELETI ifjúsági kötöttfogású birkozóbajnokságot Kecskeméten rendezik meg az Új kollégium tornatermében d. e. 10 órai kezdettel. A versenyen Bács, Csongrád és Pest megye versenyzői vesznek részt. A HÁROM MEGYE motorkerékpáros túraverseny rajtja délelőtt 9 órakor lesz Kecskeméten a Gazdasági Gőzmalom előtt. A túraversenyen Bács. Békés és Csongrád megye versenyzői rajtolnak. Vásároljon „Dongó“ kerékpár-segédmotort! Gyorsan, frissen érhet célba, ha »Dongó«-t szerei a kerékpárra. Kapható a földművesszövetkezeti és kiskereskedelmi árudákban. 1256 10D-AS SACHS, újonnan generálóivá •jöflO-ért eladó. Csengőd, gyógysze,-- tár. 554í vcsároiion aiumíniumedényt nem pattogzik, nem tönk, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománc- edénynél. Bőséges választékban kapható a föictmű- vesszovetkezeti és NépboJt árudákban. 1255 XV. — Na, ma nagy pusztítást végzek a nyulak között! — De hirtelen észbe kapott: — Lehet, hogy egy fia nyulat sem fogunk találni? Mit gondol? — Legyen . nyugodt, Vlagyimir Iljics 1— biztattam —, nem megyünk hiába. Csak az a kár, hogy nem nyár van. Hiszen az a hatalmas tó olyan szép, hogy az ember nem tudja levenni róla a szemét. Annyi vadkacsa, hal van benne, hogy szinte csak le kell hajolni értük. Begyújtottam a motort, és elindultunk. Elhagytuk Firszanovkát, Krjukovot, s hamarosan feltűnt a tó. A méntelepné; álltam meg, egy kis ház feljárata eiőtt. A méntelep igazgatója lépett ki a házból és meglepetten ránkmeredt. — Ismerkedjünk meg: Lenin vagyok — mutatkozott be Lenin, és kezet nyújtott. Az igazgató a meglepetéstől szinte sóbálvánnyá vált, de rögtön erőt vett magán és megszorította a feléje nyújtó 11 kezet. Vlagyimir Iljics elmosolyodott és így szólt: — Ne csodálkozzék, kérem: szeretnék egy kicsit pihenni, friss levegőt szívni. Régen nem láttam már a téli eget, sem ■az erdőt. Na meg kedvem támadt egy kis vadászatra. — Nagyon örülök — felelte szívélyesen az igazgató —, isten hozta. Fáradjon be hozzám, pihenje ki magát, harapjon valamit. Ne vesse meg szerény hajlékomat! Vlagyimir Iljics bement a házba. Behívott engem is. Az asztalon szamovár gőzölög. Az igazgató felesége edényeket szed elő. megterít reggelihez. Amikor megtudta, hogy Lenint látja vendégül, zavartan leült egy székre. Iljics észrevette a zavarát és tréfálkozni, beszélni kezdett. A zavar okozta feszültség hamarosan szertefoßzlott. s teljesen közvetlen Hat esztendő Lenin mellett — Ss. Ií. Gil, Lenin sofőrjének visszaemlékezései — légkör alakult ki a háziak és a vendég között. Minduntalan nevetés harsant. A gazdasszony a vadászat előtt még meg akart kínálni bennünket káposztalevessel. — Köszönöm, köszönöm — hárította el a kínálást Vlagyimir Iljics —, nézze, mennyi harapnivalót hoztam magammal. Kibontotta az elemózsiás csomagot, és elővette a reggelit. A háziasszony azonban már eléje tett egy tányér káposztalevest. Vlagyimir Iljics szendvicseket vett elő a csomagból, az asztalra rakta, maga pedig jó étvággyal nekilátott a forró ká- posztalevesoek. Aztán megérkezett a helybeli vadász, a téli vadászatok nagy szakértője, s élénk beszélgetés kerekedett köztük. Kipihentük magunkat, aztán irány az erdő. A vadászat teljesen eredménytelenül végződött. Jártuk, jártuk az erdőt, de hasztalan, legalább egy sovány nyúl akadt volna az utunkba. Vadnak azonban a nyomát se láttuk. — Ez aztán a méreg — mondogatta Lenin —. legalább egy nyiszlett nyúl ugrana fel valahol. A kíséretében levő emberek kellemetlenül érezték magukat, mintha ők tehetnének az egészről. Ekkor meg Vlagyimir Iljics próbálta vigasztalni őket: — Ne búsuljanak, semmiség az egész! Nem olyan fontosak a nyúlak! Lehet, hogy ha elém kerülnének, nem is lőnék rájuk. Annak örülök, hogy jó járkáltam, teleszívtam magam friss levegővel, a nyulak meg hadd éljék világukat» Egész nap az erdőben kószáltunk anélkül, hogy egyetlen lövést tettünk volna. Szürkületkor aztán visszatértünk a méntelepre. Itt már várt ránk a szamovár, de a vendég megköszönte a figyelmességet, s sietve visszaindult Moszkvába. Útközben elmondta a benyomásait, találóan jellemezte a sikertelen vadászattól letört kísérőinket, vidáman tréfálkozott. Nehéz volt elképzelni, hogy egy-két óra múlva ez a rövidbundás, egyszerű ember a kormány ülésén fog elnökölni, amelyen fontos állami ügyekről hoznak döntéseket. v 1920. tavaszán Zavidovóba vittem Vlagyimir Ljirset. Szokás szerint már várt ránk Porosin. A süketfajd vadászati idény a vége felé közeledett. Este érkeztünk meg Po- rosinhoz: kora reggel, még sötétben szándékoztunk útnak indulni, hogy pirkadatkor már helyben legyünk. A háztól a vadászat helyéig mintegy két kilométert kellett gyalogolnunk. Ülünk Po- roskinnál, teát iszogatunk, s közben megbeszéljük, kinek mi lesz a dolga. Elhatároztuk, hogy két csoportra ősziünk: az egyik csoport fajdkakasokra megy, másik süketfajdokra. — Na és ki hova? — kérdezte Vlagyimir Iljics. — Mi fajdkakasokra megyünk 1— mondták néhányan. — És maga, Gil elvtárs? — Önnel tartok, Vlagyimir Iljics, a süketfajdokra. Velünk jött még Porosin fia. Az apja a másik csoporttal tartott. Az utak szinte járhatatlanok voltak. A hó még nem olvadt el, mindenütt nagy tócsák éktelenkedtek, A vadászat színhelye pedig a legláposabb helyen volt. A célhoz közeledve a fiatal vadász figyelmeztetett bennünket, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, mert már nincs messze a párzás helye. Lassan, tapogatózva haladtunk, mert még nem is pirkadt. Elöl Poro6in fia, mögötte Vlagyimir Iljics. a menetet én zártam be. Végre célhoz értünk. Majdnem térdig vízben, mozdulatlanul állunk. Mintegy tizenöt—‘húsz perc múlva kellett feltámadnia az életnek. A hideg vízben állni kellemetlen, ezért leültünk a közelünkben levő fatönkökre. Vlagyimir Iljics teljesein átfagyott, nekem is vacogott a fogajn, de azért nem mozdultunk. Egyszercsak látjuk, hogy szürkülni kezd az égbolt, de a madarak csak nem mozdulnak. — Csak nem késtünk el? — suttogta Porosin fia. Vlagyimir Iljics csak a vállát vono- gáttá. Egy ideig még vártunk, de semmi eredmény. — Most mit csináljunk? — kérdi IIjics. A fiatal vadász bosszúsan felfor- tyant: — Miért nem jöttek rögtön, amikor megkapták a táviratot? Azonnal jönniük kellett volna, annak pedig már egy hete. Tegnap szétnéztem, még bőven volt süketfajd. Eh, elszalasztottuk az alkalmat! Magunk sem vettük észre, hogy milyen hangosan beszélünk. Néhány lépést tettünk, hogy egy kissé felmelegedjünk. Hirtelen számysuhogást hallottunk, egy hatalmas süketfajd röppent fel. — Mi ez? — kérdezte Vlagyimir Iljics. — Elkéstünk — felelte a fiatal vadász —, úgy látszik, a párzás már véget ért. (Folyt, kövj
