Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-27 / 226. szám
700 000 forint tiszta jövedelem Több mint 500 földművesszövetkezeti tag gyűlt össze Bácsalmáson a napokban megtartott földművesszövetkezeti taggyűlésen, hogy meghallgassa a vezetőség beszámolóját, amely egy év eredményeit ölelte fel. Ami a szövetkezet múltját illeti, Bédics István, az igazgatóság elnöke elmondotta, hogy 1946-ban alakultak néhány taggal és pár száz forinttal. Azóta a szövetkezet útja elég göröngyös volt, s a lényeges fordulat 1957-ben következett be a szövetkezet életében. Jó a vezetőség és a tagság kapcsolata, amely a gazdasági tervek túlteljesítését eredményezte. Ebben az évben már mintegy 700 000 forint tiszta jövedelem gyűlt össze a szövetkezet banki számláján, s minden remény megvan arra, hogy ez az összeg év végéig megkétszereződjön. A jövő terveiről szólva szóbakerült, hogy még ebben az évben felépítenek egy korszerű szeszfőzdét, amelynek költségeit főként a tagság anyagi erejéből fedezik. Több hozzászóló helyeselte. hogy az eddig befizetett részjegyek értékét emelni kell, mert csak így lehet több új egységet építeni, létrehozni. Reméljük, a megerősödött Bácsalmási Földmüvesszövetkezet vezetősége megszívleli a sok jótanácsot és javaslatot s felhasználja a további fejlődéshez. Néprajzi, népműoészeh és háziipari kiállítás KISKUNFÉLEGYHÁZÁN KIÁLLÍTÁS NYÍLT a kiskunfélegyházi művelődési házban. A kiállítás a város és környékének néprajzi anyagát, népművészeti tárgyakat és házipari készítményeket gyűjtött össze és mutat be. Meggyőző bizonyítéka ez a kiállítás annak, milyen gazdag a kiskunfélegyházi »Kiskun Múzeum« néprajzi és népművészeti gyűjteményanyaga, s bizonyítja azt, milyen fontos volt a múzeum sokáig raktárban őrzött kincseit Kiskunfélegyháza dolgozóival megismertetni. A gazdag kiállítási anyag több ritkaságszámba menő néprajzi tárgyat is tartalmaz. A kiállítás rendezői bemutatnak többek között egy »tekerőt«, vagy másnéven »nyenyerét« — egy már régóta nem használt húros-billentyűs népi hangszert. Pásztorélet- oépművészet lehetne a címe a hajdani pásztorvilág faragó művészetét bemutató gyűjteménynek. Látunk itt olyan faragott pásztorbotot, amelynek alakjai a magyar történelem nagy eseményeit ábrázolják. Vannak művészien faragott régi fakulacsok, evőeszközök, beretvatokok, tük- ösök, fapipák, és régi háztartási ‘árgyak. Érdekes az a faragott •»egyszeregy tábla«, amely a régi dobén olyasféle oktatási eszköz volt a tanító kezében, amellyel az elméleti oktatás kiegészítéseként a szó szoros értelmében a nebulók »fejébe lehetett verni« a számvetés tudományát. A népi ötletesség bámulatra méltó alkotása a fából faragott, csavar- menetes kocsiemelő, a mai »hévér« őse. A kiállított faeke a mezőgazdaság rég letűnt korszakára emlékezteti a mai traktorral szántó embert. Ez egyébként ritkaságszámba menő értéke a múzeumnak, hiszen országszerte nagyon kevés gyűjtemény dicsekedhet hasonlóval. Á SZŐLŐMŰVELÉS és faápolás régi eszközei, a háziszövés szép faragású tárgyai, a megszűnt iparágak közül a kékfestők nyomómintái érdemelnek figyelmet. Külön összefüggő kiállítást mutat be a múzeum a félegyházi szűcsmesterek subamintaiból, szerszámaiból. Hajdan Móra Márton nagy írónk édesapja ilyen minták nyomán, ezekkel az eszközökkel írta a tulipánokat és rozmaringokat a régi félegyházi férfi-nemzedékek subáira. A népművészeti anyag mind* félegyházi készítmény. Találunk' köztük 1600-as évekből származó mintájú 160 éves háziszőttest is. A sok terítő, párna, törülköző, zsebkendő, a magyar tájak tarka színeit, motívumkincsét szemlélteti. Láthatunk múlt századbeli kun hímzéseket, mezőkövesdi, kalotaszegi, rábaközi, buzsáki, sárközi mintákat. Az elrendezés ízléses és hozzáértésről tanúskodik, az anyag összegyűjtésével és közreadásával a rendezők értékes munkát végeztek. BESZÉLGETTÜNK az újabb kori bázipar néhány érdemes képviselőjével, többek között Vízhányó Alajossal, a szalmafonás nagymesterével. Elmondotta, hogy 1918 óta foglalkozik szalmafonatú kosarak, tálcák és alátétek készítésével. Jelenleg a házipari szövetkezet tagja. Több-, szőr nyert dijakat budapesti ki- * állításokon, négy ízben pedig' szülővárosában nyerte el az első dijat. Családjának tagjai is értenek a szalmafonáshoz. Nagy örömmel venné, ha ez a szép házipar elterjedne a megyében, ahogy mondotta: — »akkor tud-? ná megmutatni igazán mit tud,| ha volna kivel versenyezni«.* Sajnos, jelenleg kevés a jövede-J lem, mert kevés a megrendelés? is. Hajdanában a félegyházi férj-? hezmenendő lányoknak a kelen-1 gyéjéből nem hiányozhatott a szalmafonatú kézikosár, ruháskosár, kenyeres tálca. Jelenleg, 57 éves korára, a fürdő fűtője- ként dolgozik, de szeretne másokat is tanítani szép mesterségére. A KIÁLLÍTÁS látogatottsága nagy. Általános tetszésről tanúskodnak a vendégkönyv bejegyzései. Dicsérik a rendezést, az anyag gondos összegyűjtését, amely Szép Lászlóné és dr. Rejtő Antalné érdeme. Kit lehet meglopni V Az egyik lisztcseretelep vezetője állítólag tévedésből több kiló gabonával meg akart károsítani egy dolgozó paraszt párttagot. A meglopott azonban szemfüles lévén, ellenőrizte a mérlegelést és követelte a hiány megtérítését. Figyelmeztette a telep vezetőjét, hogy ő párttag és kihangsúlyozta, neki módja van azt felsőbb pártszerveknél is szóvátenni. A telep vezetője bocsánatot kert, tévedésére hivatkozott és nyomban kipótolta a hiányt. Eddig a történet, ami, sajnos, nem egészen egyedülálló eset. Ehhez hasonló dologgal, »tévedésekkel« más területeken is találkozunk. Éppen ezért nagyon helyeseljük, hogy a megkárosított nem hagyta annyiban, ellenőrizte a neki kimért mennyiséget, Azt szeretnénk, ha a vásárlók mindenütt ilyen éberek lennének, akkor különféle csalásokra és visszaélésekre nagyon kevés lehetősége lenne a gyenge jellemű egyéneknek. Egyet azonban kifogásolunk, mégpedig azt, hogy a fenti eset szereplője, párttagságára hivatkozva követelte az őt ért kár megtérítését, mondván, egy párttagot nem lehet becsapni. Miért hivatkozott a fenti eset szereplője párttagságára? Talán a pártonkivülieket be lehet csapni? Azt hiszem, felesleges bizonygatni a pártonkívülit éppen úgy nem szabad becsapni, mint a párttagot. Állami életünkben a kommunistákat is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a becsületes, pártonkívüli dolgozókat. A törvénytelenség mindenkivel szemben bűn és azt minden dolgozóval szemben orvosolni kell. A kommunistának nemcsak magáért, hanem mások érdekeiért is harcolnia kell. Mi, kommunisták legyünk azok, akik mindenkinél jobban, minden dolgozó érdekében kiállunk az igazságért, a hibák orvoslásáért. Nem tűrhetjük szó nélkül, hogy bárkit is meglopjanak, megkárosítsanak. A kommunista, a pártonkívüliekért is, egész dolgozó népünk boldogulásáért munkálkodik. — N. J. * ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ép^yártas bács megyében? Szerte a megyében, amerre csak jár az ember, mindenhol tanúja lehet az építeni akarásnak. Tanyán, faluvégen, átmentén és városszélen szorgos kezek munkája húz falakat a megannyi épülő kis családi otthonnak. Az építés nem könnyű, mert a téglagond nagy, mégis az a tapasztalat, hogy részint a téglagyárak egyre javuló munkája, no meg az otthont építő ember leleményessége, ha sok íiggyel-bajjal is, de úrrá lesz ezen a nehézségen. A téglagondon igen, de ezzel még nem kerül tető alá a jövendő családi fészek. Fentebb azért is írtunk az építés helyett csupán gondolati cselekvést, mért a szándék, az építeni akarás napjainkban sajnos, nem minden. Több, sokkal több kell ahhoz, hogy a száz és száz épülő családi ház fedél alá kerüljön. Cserép kell, még hozzá sok cserép, amiből ma még alig csurran-cseppen valamennyi a kislakásépítőknek. Keresett cikk, »hiánycikk« a cserép. Ezért gondja munkásnak és vezetőnek egyaránt: miként lehetne megszervezni a megyei cserépgyártást. Igen, a gond régi, de nem újak a kísérletek sem. Sok fáradság, utánjárás, kudarc és félsiker kellett ahhoz, hogy ma leírhassuk: lesz megyei csercpgyártás! Lesz bizony, mi több, már van is. Hajóson a Megyei Tanács Téglagyárában ugyanis eredménnyel jártak Lajkó József elvtárs, téglagyári igazgató cserépgyártási és égetési kísérletei. Az igazgató, akiről úgy beszélnek a megyei tanács ipari osztályán, mint a nyughatatlan- ság példaképéről tényleg nem nyugodott addig, míg elgondolását tetté nem változtatta. Mint mondják — addig járt, kilincselt, mig Hódmezővásárhelyről megérkezett gyárukhoz egy cserépvágó asztal, meg egy sor szárító ráma. Közben alig párezer forintos költséggel rendbehoztak elvtárs elődei már semmire:sem tartva érdemesnek, pusztulásra ítéltek. Egyszóval épített, szervezett, s frázis nélkül legyen mondva, akadályt nem ismerve megmutatta: hogyan lehet minimálisan kevés pénzösszeg igen gazdaságos felhasználásával alapfeltételt teremteni egy új és országszerte keresett iparcikk — a cserép gyártásához. Lajkó elvtárs először 8 darabot égetett ki, majd sorozatban legyártottak 50 darabot, melyeknek a színe, szilárdsága, hangja kiállta a próbát. A hajósi kísérletek tehát beválltak. Nemsokára pedig egyre több lesz azoknak a száma, akik új otthonukba költözve, szeretettel gondolnak arra a nyugtalan kommunista emberre, akinek oroszlánrésze van a megyei cserépgyártás kikísérletezésében és megindításában. Sándor Hirdessen a Petőfi Népéta ISMÉT EGY FONTOS KÉRDÉSRŐL MARXIZMUS KÖNTÖSÉBEN... PÁRTUNK helyes politikájának megvalósítása, a pártegység erősítése érdekében egyidőben kétféle elhajlás ellen hadakozunk. Harcolunk az ellenforradalom és a burzsoázia ideológiáját tükröző jobboldali revizionista nézetek, más oldalon pedig a tömegektől elszigetelő szektás jelenségek ellen. Ezek a ferdítések — most, az ellenforradalom elleni harc sikereinek közepette — gyakran egészen burkolt formában, csak nehezen felismerhetően jelentkeznek. Jelen írásunkban csak az egyik elhajlással, a főveszélyt jelentő jobboldali revizionizmussal foglalkozunk, hogy felismerését és leküzdését ezzel is elősegítsük. Mindenekelőtt a revizionizmus fogalmát szeretnénk néhány mondattal körülhatárolni. Ezt indokolja az a körülmény, hogy több helyen minden burzsoá, ellenforradalmi nézetet revizionizmusnak nyilvánítanak, ugyanakkor kevés gondot fordítanak a marxizmus-leninizrnussal takaródzó, ténylegesen revizionista irányzatok leleplezésére és megsemmisítésére. Pedig a revizionizmus alapvető jellegzetessége, hogy a mar- xizmus-leninizmus köntösét ölti magára, kispolgári burzsoá nézetek becsempészésével a marxizmus-lc- ninizmus meghamisítására, forradalmi lényegének elvetésére törekedve, A revizionizmus, mint a marxizmus meghamisítására irányuló törekvés, a munkásosztály érdekeinek elárulását, a munkásosztály becsapását és a burzsoázia érdekének szolgálatát jelenti. A REVIZIONISTA nézetek, tartalmukat tekintve, burzsoá nézetek, amelyeket egyes opportunisták a burzsoázia ideológiai lomtárából kotornak elő. Leleplezett törekvéseik közé tartozott, hogy a szocialista demokrácia erősítése címén alapjában szőröstöl-bőröstől tőkéseivel és nagy- birtokosaival együtt, a burzsoá demokrácia politikai rendszerét akarták restaurálni. Nálunk a revizionista nézeteknek Nagy Imre és a Losonczy-csoport volt a fő hirdetője. Nagy Imre jobboldali irányzata legkorábban a mezőgazdaság szocialista építéséről vallott nézeteiben került napvilágra. Közismert jobboldali tételei szerint „a kulák kapitalista gazdaság kivételével a nem szövetkezeti szektor is demokratikus úton fejlődik a szocializmus felé, azzal a különbséggel, hogy a szövetkezeti szektor gyorsabban, a nem szövetkezeti szektor pedig lassabban fejlődik abban az irányban“. Nagy Imre a kisparaszti gazdaság szocialista fejlődéséről vallott nézeteiben a szocialista fejlődés spontaneitása mellett foglalt állást, tagadta a párt és a szocialista állam tudatos szervező és nevelő munkájának szükségességét. DE VAJON HOVA vezetnek az ilyen nézetek? Vajon használunk-e a dolgozó parasztoknak, ha elhallgatjuk, eltitkoljuk előttük jólétükhöz. felemelkedésükhöz vezető út elö- nyének megmutatását, ha lemondunk a termlőszövetkezetek szervezéséről és támogatásáról. A gyakorlat, az élet azt mutatja, hogy ezzel nem használnánk, hanem ártanánk. A spontán fejlődés drága leckét adna, sok keservet, szenvedést, elszegényedést jelentene parasztgazdaságaink többségének s nagy mérvű termelési elmaradást az országnak. Bár Nagy Imre nézeteit erdeti formájában már nemigen hirdetik, de a spontán fejlődésre való várakozás, a termelőszövetkezetek eredményének elhallgatása, a kisparaszti gazdálkodás elvtelen dicsőítése stb. nem kommunista felfogásában még fellelhető. A revizionista törekvések zömmel a magyar sajátosságok felkarolásának jelszavába burkolva jelentkeztek. Ennek ürügyén aztán megtagadták a marixizmus-leninizmus alapvető tanításának érvényét, a Szovjetunió vezető szerepét. Elárulták a nemzetköziség, a proletár internacionalizmus eszméjét, s a nacionalizmus álláspontjára helyezkedve, a szocialista tábor egységének megbontására spekuláló uemzelközi imperializmusnak tettek szolgálatot. Ma már ezekre a nézetekre is vereséget mértünk és ilyen formában nyiltan nem jelentkeznek. de a proletár internacionalizmus elmélyítése, a Szovjetunióval való barátság, együttműködés erősítése egyik legfontosabb feladatunk, ugyanakkor még hátra van a nacionalizmus leküzdése. A REVIZIONISTÁK különösen dü- hödten támadták a pártról, a proletárdiktatúra államáról és az osztályharcról szóló lenini tanításokat. — Nagy Imre a párt vezető szerepét a népfronttal akarta felcserélni. Az állam szerepét olyan n?ó- d n hangsúlyozta, hogy ez a párt háttérbe szorítását jelentette. Kispolgári, liberális nézeteket hangoztatott az osztályharcról, azt állítva, hogy a szocialista építő munka közben az osztályellenség ellenállása és így az osztályharc is fokozott mértékben csökken. Állításukat az SZKP XX. kongresszusa határozatának meghamisítottam való magyarázásával próbálták alátámasztani, pedig a XX. kongresszus éppen a végletek ellen lépett fel és arra hívta fel a figyelmünket, hogy a szocialista építő munka közben az osztályharcról, az osztályellenség létezéséről nem feledkezhetünk meg. Nyilt formában most már ezeket a revizionista nézeteket sem hangoztatják, de tapasztaljuk, hogy helyenként az osztályellenség veszélytelensége mellett agitálnak, a nárt vezető szercbe ellen pedig a párt úgynevezett beavatkozásai elleni tiltakozás, stb. módszerrel lépnek fel. Revizionista jelenség az ellenforradalom ellenforradalmi jellegének tagadása, az osztályellenség mentegetése stb. A REVIZIONISTA NÉZETEK egységes, összefüggő rendszert alkottak, felölelve politikai és gazdasági életünk csaknem valamennyi kérdését. Gazdasági téren a teljesítménybér, az üzemek állami vezetése, a termelőszövetkezetek szocialista formai, stb. elleni fellépés mutatta törekvésüket. A mai helyzet azt mutatja, hogy a Nagy Imre-csoport revizionista törekvéseire mért csapás után ezek még burkoltabb formában találhatók meg, mint korábban. Ezek a nézetett azonoan megvannak, táplálja őket a kispolgári, kistulajdonos! szőkíts és gondolkodásmód elleni harc bonyolultsága és nehézsége, a kispolgári tömegek nyomása. Feléleszti és táplálja azokat a nézeteket a szocialista tábor egyesegének megbontására, ereje gyengítésére törő imperialista körök propaganda hadjárata, a Szabad Európának nevezett rádió uszításai stb. Bizonyos tőkés elemek még ma is előszeretettel ajánlják, támogatják a „nemzeti kommunizmus“ általuk elképzelt revizionista fogalmát. Ilyen helyzetben pártszervezeteink, a többi feladat mellett, egy percre sem feledkezhetnek meg a revizionizmus veszélyéről, erősítve, gyarapítva a párttagság marxista-leninista ismereteit, biztosítsák a párt helyes politikájának érvényesülését. Nagy József*
