Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-13 / 214. szám

Mi újat találunk pártunk szervezeti szabályzatában Pártunk működésének alapelveit az országos pártérte­kezlet által elfogadott, a mar­xizmus—leninizmus elveire épü­lő szervezeti szabályzat foglalja magában. Ez a pártmunka alap­törvénye. Maradéktalan betar­tása biztosítja a pártban az akarat és cselekvés egységét, a párt belső életének rendjét, ' meghatározza a párt szervezeti felépítésének formáit, irányt 6zab a pártszervezetek gyakor­lati tevékenységének, meghatá­rozza a párt választott szervei­nek — a legalsóbbtól legfelsőb­big — a párt tagjainak és tag­jelöltjeinek jogait és kötelessé­géit, valamint azt, hogy ki lehet a párt tagja. Összegezve: a szer­vezeti szabályzat előírja a lenini normák betartását a pártmunka minden területén. A szervezeti szabály­zatban kifejeződik, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt nem új, hanem új­jászervezett párt. Közvetlen továbbfolytatója a Magyar Dolgozók Pártja forra­dalmi vívmányainak, eredmé­nyeinek. A hibák, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja a párt­vezetés terén és politikájában el­követett, nem abból adódtak, mintha annak a szervezeti sza­bályzata nem a marxi—lenini elvekre épült volna, hanem ép­pen a szervezeti szabályzat be nem tartásából. Mindezek figyelembevételével a pártértekezlet meghagyta az MDP szervezeti szabályzatának mindazon lényeges pontját, ame­lyek ma is helytállóak, ugyanak­kor kiegészítette és módosította azt a kialakult történelmi hely­zetnek, a párt előtt álló legfon­tosabb feladatoknak megfele­lően. Milyen változtatások történtek a szervezeti szabály­zatban? Az egyik módosítás a párt élcsapat jellegének és vezető szerepének erőtel­jesebb kidomborítása. Ezt szükségessé tette a párt ve­zető szerepének tagadásában is megnyilvánult revizionista néze­tek elleni harc. Indokolta a mó­dosítást még az is, hogy a párt vezető szerepét sok helyen rosz- szul értelmezték. Sok vezető nem a meggyőzés eszközét, hanem a parancsolgatás módszereit alkal­mazta, amivel sokat ártott a párt tekintélyének és tömegkapcsola­tának. A szervezeti szabályzat módo­sításához tartozik a párttagok jogainak további szélesítése. Számtalan esetben előfordult, hogy valamely párttagot a vita során a felhozott érvek, a több­ség véleménye nem győzték meg. Ebben az esetben most élhet azon jogával, hogy fenntartva külön véleményét, a felsőbb ve­zetőséghez fordul döntés végett. A döntésig azonban köteles vég­rehajtani a párt határozatát. A szervezeti szabályzat ezen pontja a szabad vita kibontakozását, a pártdemokrácia kiszélesítését eredményezi. A különvélemény fenntartása nem jelenti és nem jelentheti azonban a párton belül a fegye­lem megbontását. A párttag, aki­nek külön véleménye van, a fel­sőbb szervek döntéséig azt nem hangoztathatja, igazának elisme­réséül, vagy alátámasztására egyes elvtársakat, vagy egyes csoportokat nem állíthat a maga oldalára, mert ez frakciózást, a pártegység megbontását vonná maga után. További módosítást jelent a szervezeti szabályzatban annak lehetővé tétele, hogy a párttag és a tagjelölt ki­léphet a pártszervezetből. A múltban a pártból való kilé­pés a pártból való kizárást vonta maga után. Ettől félve olyanok, akik szerettek volna kilépni a pártból, ezt nem tették meg. Ez növelte a közömbös párttagok számát és gyengítette a párt ve­zető szerepét, aláásta élcsapat jellegét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a pártot bárki is átjáróháznak tekintse. Párt- szervezeteink már a tagjelölt­felvételeket úgy bírálják el, hogy karrierista és egyéb, nem meg­felelő elemek ne kerülhessenek be pártunkba. Az országos pártértekezlet mó­dosította a szervezeti szabályza­tot azzal is, hogy a Központi Bizottság egyes országos jelentőségű határo­zatok kidolgozásába és meg­vitatásába bevonhat párton- kívüli szakértőket is és egyes határozatok tervezetét nyil­vános vitára bocsáthatja. Ugyanezen joggal fel vannak ru­házva a többi pártbizottságok is. A fentieken kívül még több módosítást is tartalmaz a szer­vezeti szabályzat. Ezekkel azon­ban itt nem kívánok foglalkozni. Milyen hiányosságokat tapasztalunk a szervezeti sza­bályzat betartása terén? Párttagságunk és pártszerve­zeti vezetőink jelentős része még nem ismeri megfelelően a módo­sított szervezeti szabályzatot, vagy ha ismeri is, akkor sem aszerint dolgozik, Számos párt- szervezetünknél tapasztaljuk, hogy látszólag egyetértenek a felsőbb pártszervek határozatai­val, de mondván, hogy a régi módszerek a vezetésben nem vol­tak jók, így nem hajtják azt végre. Előfordul, hogy helyi vi­szonyokra konkretizálás címén, sokszor egész más formában va­lósítják meg, mint ahogy azt eredetileg a felsőbb szervek elő­irányozták. Például május 1-el bezárólag a Központi Vezetőség határozata alapján megszűnt a pártba való átigazolás. Ennek ellenére némely alapszerveze­tünknél még most is történnek átigazolások, mondván, hogy ez a régiből maradt vissza. Ez min­denképpen helytelen. Ha régről maradt vissza az átigazolási kére­lem elintézése, ez nagyfokú gon­datlanságot jelent, a párttagok ügyes-bajos dolgainak elhanya­golását, ha újkeletű, akkor pe­dig a párthatározat be nem tar­tásáról van szó. Igen sokszor előfordul, hogy párttagjainknak egyes kérdések­ben különvéleményük alakul ki, de ezt sajnos, nem közük a fel­sőbb vezetéssel, hanem saját maguk próbálják igazukat bizo­nyítani. Kialakulnak az úgyne­vezett »lépcsőházi« viták, az int­rika, amely a pártegység lazulá­sához vezet. Számos olyan példával is ta­lálkoztunk, hogy az alsóbb párt- szervezetek nem ismerik megfe­lelően a felsőbb pártszervek ha­tározatait, így végrehajtásuk sem következik be, de sok esetben előfordul, hogy a saját maguk által hozott határozatokat sem hajtják végre. Összegezve : pártmunkán­kat nem a hibák, hanem az eredmények jellemzik. A helyen­ként előforduló hibák azonban fontos figyelmeztetést jelentenek arra vonatkozóan, hogy párttag­ságunkkal még jobban megis­mertessük az országos pártérte­kezlet határozatait, így a módo­sított szervezeti szabályzatot, mely magában foglalja a párt működésének legfontosabb lenini alapelveit, s amelyek betartása minden kommunista elemi köte­lessége. Bogdán Lajos, MB politikai munkatárs Hirdessen a Petőfi Népében —; A Bács-Kiskun megyei Ta­nács Kereskedelmi Osztálya közli, hogy a szeptember hó 29-ére, vasárnapra közölt kecs­keméti állatvásár technikai okokból szeptember 28-án, szom­baton lesz megtartva. A5 őszi vásár időpontjában nincs válto­zás. — Ebben az évnegyedben 70 ezer négyzetméter, a következő­ben pedig 100 000 négyzetméter műbőrt készít az idén a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Ez mintegy 60 000 férfi, női és gyer­mekkabát anyagszükségletét fe­dezi. Ebből már következtethet­nek olvasóink, hogy az idén nagy divat lesz a műbőrkabát. — A Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalat az 1957. évi nyers­téglagyártási tervét f. hó 9-én befejezte, illetve teljesítette. A dolgozók most is mindent elkö­vetnek, hogy — amennyiben az időjárás megengedi — terven felül folyamatosan téglát gyárt­sanak. — A Tóth Kálmán Társaság irodalmi szakosztályába tömö­rült bajai írók szeptember 12-én megbeszélést tartottak Baján a József Attila művelődési házban. A megbeszélésen a bajai irodal­mi élet problémáiról volt szó. — Kiállításon mutatják be a kecskeméti Hírős Napok alatt a jellegzetes kecskeméti vásári ün­nepségek múltjának dokumentu­mait s az ezzel összefüggő ter­melési ágak fejlődését. A kiállí­tás a Katona József Múzeumban lesz. — A Földművelésügyi Minise^ tórium ebben a hónapban legel­tetési ankétot tart a kalocsai já­rásban. A kétnapos bemutatóval egybekötött értekezleten meg­vizsgálják a kalocsai járás apa- allat-elhelyezését, a legeltetési bizottság munkáját, valamint a legelők helyzetét, gyomtalanítá­sát, trágyázását. — Az Országos Gépíró és Gyorsíró Vegyes Bizottság, a Művelődésügyi Minisztérium hi­vatalos szerve ebben az évben is megrendezi szokásos gépíró-' és gyorsíróversenyét. A gépíró- és gyorsíróversenyt október 18— 19-én tartják. Megyénkben Ba­ján, Kecskeméten és Kiskunfél­egyházán rendezik meg a helyi versenyt. — Nyílttér. (E rovatban kö- zöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal.) Felhívom a pusztai lakosságot, hogy fiamnak, Váczi Mihály külsőballószögi lakosnak kölcsönt ne adjanak, mert idős szülei megadni nem tudják, 1560 ÚJ TERMÉS Irodalmi oldal készül. S jelenik meg elég gyakran, Majdnem minden vasárnap a Bács megyei napilapban. Sose voltam statisztikus, De mint hallom az igazság Egyáltalán nem hízelgő: Többen írják, mint olvassák.. * (—kas) Kalocsai vásár Vásár volt Kalocsán. Ez így keveset mond azok számára, akik nem látták azt a tarka, sok­színű forgatagot, nem hallották a vásárló em­berek alkudozó, zsongó zaját. Alig képes a toll visszaadni mindazt, ami egy ilyen vásáron történik. Éppen ezért csak néhány képet sze­retnénk olvasóink elé idézni azért, hogy az újságból kiérezzék a hagyományos kalocsai vásár ízét, Tehénvásár A marhapiacon leg­nagyobb talán a forga­lom. Itt uralkodik iga­zán a férfi virtus: a te­nyércsapkodás. Mert egy-egy vásárhoz nem elég a sok pénz, jó te­nyér is kell hozzá. Egy csenevész fa mellett Jambrik István tehe­néért folyik az alku. A gazda hajthatatlan. Egy jottányit sem enged. — Ötezer, ha mon­dom, egy fillérrel sem kevesebb! Nézze, mi­lyen ez a jászág. Tíz li­ter tejet úgy lead, mint a pinty. Nemsokára borjadzik — ajánlja a tehenet Lakatos Fe­rencnek, akin látszik az ingadozás. Venné is, meg nem is. — Törzs­könyvezett — vágja ki az utolsó adut Jambrik István bácsi. — Na, hogy ne le­gyen magának sem igaza — csap ismét egyet a tenyerébe La­katos Ferenc —, négy- ezerkilencszáz. Az a százas már magát sem vágja a földhöz. — ötezer az ántiját — csattan újból a te­nyér — fillérrel sem kevesebb. S míg itt folyik az alkudozás, s piroslanak a kérgesre dolgozott te­nyerek, addig alig há­rom lépésnyire már egy újabb üzletet ütöt­tek nyélbe. Szabadi Mihály 5900 forintot fi­zetett ki Tamás Imré­nek egy tízéves tehé­nért, amit borjastól vett meg tőle. Itt si­került a százforintost lealkudni. sor, ha a lacikonyháról megfeledkeznénk. Most az égyszer igazán ki­tett magáért a Kalo­csai Vendéglátóipari V. Ugyanis a lángos, a marhapörkölt és a főtt kolbász mellé sört is árusítottak. Bizony a vénasszonyok nyarának meleg óráiban jólesett a kiáltozásban, alku­dozásban kiszáradt tor­koknak a jégbehűtött sör. S írhatnánk tovább, 6zines szóval, ínycsik­landozó falatokkal teli ezt a riportot, írhat­nánk a csizmáról, a ruha, a kendő, a füg­göny, s ki tudná még elsorolni, mi minden vásáráról. Hiszen olyan sok a látnivaló, s írni- való van egy ilyen, egésznapos vásáron. A vásár jól sikerült, sok áru cserélt gazdát, sok pénzt elköltötték, ami azt bizonyítja, hogy jobban, gazdagabban él dolgozó parasztságunk; (gémes) öreepek és fiatalok Pályázati felhívás A kecskeméti Katona József Társaság és a Petőfi Népe szer­kesztősége a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfor­dulója tiszteletére irodalmi pá­lyázatot hirdet. A pályázaton részt vehet min­den megyei író olyan művével (vers, novella, riport, stb.), amely eddig még nyomtatásban nem jelent meg. Olyan műveket kell beküldeni a pályázatra, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét példázzák, a nemzet­közi munkásosztály összefogásá­nak, dolgozó népünk szocialista alkotó munkájának nagyszerűsé­gét fejezik ki, megmutatják a munkás-paraszt szövetség jelem tőségét, az ellenforradalom el­leni harc tényeit és rámutatnak a nemzetközi békemozgalom fel­adataira, a párt harcaira. A legsikerültebb pályaművek díjazásban részesülnek. I. díj 1200 Ft, II. díj 800 Ft, 111. díj (2 darab) 500—500 Ft. A pályázat jeligés. A pálya­munkákat a Petőfi Népe szer­kesztőségébe kell beküldeni ok­tóber 25-i határidővel. A pályá­zat eredményét a Petőfi Népében közöljük. Katona József Társaság vezetősége, Petőfi Népe szerkesztő bizottsága Nemcsak az állatvá- [ sáron van ilyen zaj, 1 csipkelődés, hanem a E népboltok sátrainál is. [özvegy Balázs Pálné a saját részére vásárolt • tűzhelyet fizeti éppen. ! A »piroshasúak« szá- E molása közben kiált rá • szomszédja, Jélő Dá- I niel. — Tán férjhez akar [menni, hogy sporhertot •vesz? — Miért ne? Nem Evagyok én még öreg, [mit nekem ez a hetven [év! — nyelvel csípősen vissza Balázsné. Váló- Ejában nem látszik raj­ta a kora. — Inkább [segítsen. — S Jélő Dá- t uiel talán már bánja. hogy szólt, de most már mindegy, kényte­len megfogni a tűzhely csillogó peremét. Egy másik sátor előtt két kipirult arcú, bő­szoknyás kislány válo­gat a tükrös-piros szí­vek között. — Ez nem jó. Amaz- tat — így Baksa Mar­git. — Nagyobb nincs? — kérdezi Csomádi Má­ria. Nehezen, de végre sikerül a vásár, s ta­lán a legények is rövi­desen más családi, ál­lapotba kerülnek. Nem volna teljes e vásárról irt néhány (✓líí h&to&S (Verses gyermekmese) Irta: Esalk Sándor >»**«*♦♦* «* ♦♦♦♦♦♦♦♦ Mondották — s alig telt belé egy óra, csikordul a kapu, jönnek zsákvarróra, Zsivaly kerekedik nagy karatyolással, de egy pillanat és már a zsákvarrással foglalatoskodnak. Gyorsan öltögetnek, vidámak, derűsek, nagyokat nevetnek, A nap már a fáknak hegyét koszorúzza, haldokló sugarát maga után húzza. Mire lehanyatlik, mire besötétül, lehet, hogy még előbb a zsák is elkészül, Ki fogja ezt a nagy zsákot emelgetni? “• kérdezik —. de senki sem tűd rá felelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom