Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-29 / 228. szám
Védekezési kísérletek az amerikai fehér szövőlepke ellen * Az újság hasábjain már beszámoltunk arról, hogy ha a kártevők ellen egy védekezőszert bosszú ideig alkalmazunk, a rovarok ellenállóságra tesznek szert s így a számuk néni csökken, hanem inkább növekszik. Az is bebizonyosodott ugyanis, hogy az ellenállóságon túlmenően, egyes vegyszerek, pl. a DDT hatásara a rovarok tojásszáma növekszik s több utód jön létre. Ez a jelenség nagy problémát okoz a növényvédelemben. Az egyik kártevő ellen jól bevált szerek rendszeres alkalmazása nem ritkán égy másik kártevő elszaporodását vonja maga után. Ismeretes vizsgálatainkból, hogy a pajzstetvek fokozottabban szaporodnak a DDT tartalmú szerekkel kezelt gyümölcsösökben. Ha a lucernát DDT-vel porozzuk, a levéltetvek száma ugyancsak növekszik. Mi az ellenállóság kizárására javasoltuk a védekezésnél más és más vegyszer alkalmazását. A minisztérium a Növényvédelmi Kutató Intézeten keresztül megbízta a megyei növényvédő állomást ilyen kísérletsorozatok beállításával a szövőlepke ellen. Öt vegyszert prbáltunk ki, amelyek között egy új is szerepelt, Dipterex néven. A Holló 10, DDT 50 százalék, HCH és DDT keverék, DDT 10 százalék és a Dipterex egymásmelletti és egymásutáni felhasználása motoros gépekkel Tasson, Kalocsán, Dunapatajon történt, az eperfákon. A DDT-vel kezelt hernyóknál még 50 százalékos formában is elienállóságot tapasztaltunk. Ez bizonyította azt. hogy az évek folyamán DDT-vel kezelt hernyók megszokták ezt a vegyszert és ez a nemzedékekre öröklődött. A Dipterex nevű vegyszer egyedüli alkalmazásában, 0.75 százalékos oldatban jobb eredményt adott, mint a 3 százalékos Holló 10. Ennek az új vegyszernek tehát alacsony százalékban való alkalmazása is sikeres, tehát gazdaságos, ezenkívül jól és könnyen oldódik s előállítási költsége kisebb, mint a Holló 10-é, vagy DDT-é. A következő évben már ezt a vegyszert alkalmazzuk s a DDT használatát csökkentjük. A kedvező eredményeken felbuzdulva most hasonló módszereket dolgozunk ki a burgonyabogár és máskártevők ellen is. Azon is kísérleteztünk, hogy a . szövőlepke parazitáit mesterséges beavatkozással ellenállóság- ! ra bírjuk a vegyszerekkel szemben, hogy a permetezések folytán ne pusztuljanak el, inkább a még életben maradó hernyókat elpusztítsák. Itt azon elgondolásból indultunk ki, hogy I nemcsak a káros rovarok tehetnek szert ellenálhiságra. de a I hasznos ragadozó és parazita ro- I varok is. Szűcs József ekefej használata. Ezt fogatos ekére szereljük. Jobban kiemeli a répát és a fellazított talajt villáival megtöri. A hidraulikus emelővel ellátott, Zetor-vontatású ZR3-as típusú répakiemelő egyszerre három sort lazít. A Zetor harmadik sebességgel könnyen húzza, napi teljesítménye 4—5 hold. A leveles répafej — répacsíra — etetésekor a szarvasmarháknál gyakran lép fel hasmenés. Ennek oka, hogy a levelet nem rázzuk át eléggé villával és a marha sok földet nyel. Ha hasmenést kapott a jószág, égessünk szénné kukoricacsutkát, zúzzuk apróra, szitáljuk ót és félmaréknyit keverjünk az abrak közé. „npdrsraljúzó íant?a” Az ágakból stílszerűen eszkábált kerítés és a nádtetejű kunyhó áll a Katona József parkban épült vásár-város pavilonjai között, no, meg egy hatalmas sátor. Nyársonsült csirke kapható e tanyaimitáció tágas udvarán; Kúti Mária néni szakácsművészetének remekével verheti el éhségét a vásár látogatója. Hajdanában külföldi turisták is jóllaktak vele, s ha minden bizonnyal emlegetik, hozzáteszik a jelzőt: »á la Bugac«. Bugaci nyársonsült csirke — ez itt a menü, az elkészítésének módjáról pedig csak annyit, hogy tíz helyen májjal, gombával, rizzsel, borsóval, meg — ha nem volna szakácstitok is a világon — a Móri néni volna a megmondhatója, hogy mimindennel megtöltött öt-hat csirkét forgatnak egy-egy nyárson mindaddig, amíg a csirke a nyakára, szárnyára helyezett szalonna zsírjától meg nem pirosodik. Negyedcsirkéből áll egy adag, s hogy szomjat oltani ne kelljen a szomszédba rohangálni, jóféle sajáttermésűvel is szolgálnak ugyanezen a »tanyán«. Romantikusan kedves színfoltja a vásárnak ez a vendéglátó létesítmény. Tessék tehát beljebb fáradni, máris forgatják a nyársat, itt megjön áz étvágya annak is, aki anélkül éli, azaz hogy — ez esetben — szenvedi világát. ' Hogyan szedjük a cukorrépát ? Sok verejtékes munka után elérkeztünk a cukorrépáierme- lés Utolsó szakaszához, szedéséhez. Gyakran látunk helytelen szedést, ezért néhány jó -tanácsot adunk a cukorrépatermelőknek. A szedés legegyszerűbb módja répaásóval — böködővel — vagy répaszedő Villával történik. A répaásó jobb, mert kevésbé sérti a répát. Ne használjunk erre a célra kopott ásót, mert ez mindig éles, ha kopptt is, és a répa húsába könnyen belehatol, vagy egészen el is vágja. A répaásót — böködőt — egy erélyes lábnyomással, minél kisebb szögben, a répával csaknem párhuzamosan nyomjuk a földbe. Ha nagy szögben nyomjuk, a répát könnyen elvághatjuk derékban, vagy megsebezzük, ami a gyors romlást idézi elő. A következő művelet a répa megtisztítása vagy fejelése. Nehéz, éles kést tartva a kézben fogjuk meg a répa leveles fejét és a kés hátával tisztítsuk meg a rátapadt földtől. Aztán egy erélyes csapással a zöld levelek alatt vágjuk le a répafejet. Egy- egy kupac lefejelése után a répát a levelesfejjel takarjuk le, mert ezzel megóvjuk a felesleges fonnyadástól. A répaszedés gyorsabb módja az ekével történő kiszántás. A kormánylemezt le kell szerelni. Nagyon ügyeljünk, hogy túl közel ne szántsunk a répasorhoz s az ekét jó mélyen járassuk. Fejlettebb mód a »Villám« JEgy millió nyerstégla Nemrég részletes cikket írtunk a Kecskeméti Téglagyár V. javuló munkájáról. Többek között arról is, hogy a vállalat három üzeme teljesítette ez évi nyerstégla termelési előirányzatát; s ha minden jól megy, a rossz idők beálltáig annyi nyerstéglát gyártanak, hogy kemencéik jövőre szünet nélkül üzemelhetnek. Mintegy válaszként az említett cikkre, Lajkó elvtárs, a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat igazgatója közölte szerkesztőségünkkel, hogy az üzemegységek szorgalmas munkásai ezideig több mint egymillió nyerstéglát préseltek terven felül. Mivel pedig az idő továbbra is kedvező, minden kilátásuk megvan rá, hogy a hároméves terv első évében ontani fogják kemencéik a téglák sokaságát, A íutarosó lakást épít, helyreállít Kőműveseivel a megye nagyobb városaiban, községeiben gyakran találkozunk. Itt iskolát, ott lakást, másutt köznek szolgáló épületeket javítanak, vagy hoznak tető alá. Kecskeméten a Rendőrfaluban a KASPÉ-féle módszerrel kislakásokat építenek. Eddig már nyolc egyszobás, egy kétszobás készült el. Hátra van még három kétszer kétszobás ikerlakás. Ezeket valószínűleg a jövő hó elején fejezik be. A kőművesek egy másik csoportja a »Lazaret« helyreállításán tevékenykedik. Ügy hírlik, hogy ide a rendelőintézet bőr- gyógyászata költözik. A helyre- állítási munkákat 400 000 forintért végzik el. Egy hónap múlva valószínű, már itt történik a bőrgyógyászati rendelés. Ezenkívül a városban igen sok helyen lakáshelyreállítási munkálatokat végez a vállalat. Kiskunhalason a városi tanács kérésére egy malomépületet alakítanak át lakássá, melyben kilenc család nyer elhelyezést. Kisszálláson a gyógyszertárat építik a gyógyszerészlakással egyetemben. A jövő hónap 10— 12-e körül adják át a hídőrlakás- sal ellátott, korszerű hajóállomást Ordason. Pár kilométerre Dusnok községben is befejezés előtt áll a csibekeltető állomás építkezése, mely 500 000 forintjába kerül államunknak. Mii ad as Asstatos ÜTSZ a lakosságnak? A bútorokban a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Éppen ezért minden olyan hír, mely a bútorellátás javulásáról szól, kétszeresen jólesik az érdekelteknek. Ebben az ügyben telefonon érdeklődtünk a Kecskeméti Asztalosipari Ktsz-től, mire számíthat a lakosság a bútorellátást illetően. Ez évben 65 garnitúra fényezett, 30 festett hálószobabútor kerül a lakossághoz. 30 konyhagarnitúra és 20 kombináltszoba- bútor is szerepel a célkitűzések között. Gyártmányaikat kiállítják a Hírős Napokon is. Csupán az a baj, hogy megrendelést csak a jövő, évre fogadnak el. Modern a berendesés, csak kihasvnálatlan A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat feldolgozó műhelyét a karbantartók korszerűsítették, új megoldásokkal gyorsították a feldolgozást. Az eddigi egy szalag helyett most már két szalagon tudják tisztítani a baromfit. A sovány kopasztást az új módszer alkalmazásával gépen oldják majd meg. Baj az, hogy az indokolatlanul kiadott barómfifelvásárlói maszek engedélyek következtében a vállalat nem tudja felvásárolni azt a szükséges baromfi- és tojás- mennyiséget, amely biztosítaná a rentábilis termelést, az üzem kapacitásának kihasználását. Ebben az ügyben a gyár vezetői, dolgozói, a pártszervezet is több esetben interpellált az illetékes szervekhez, de ez ügyben érdemleges intézkedés még mind a mai napig nem történt, E mlékezünk még azokra a múlt év végi, ez év eleji estékre, éjszakákra, amelyeken az utcákon járőröző honvédtisztekkel találkoztunk. »Karhatal- misták« — mondtuk, s biztonságban éreztük magunkat, ha • láttuk őket, akkor is, ha csak annyit tudtunk, hogy léteznek, vigyázón segítve a rend megszületését. helyreállítását. Hogy miképpen verbuválódtak össze, s milyen volt a »belső életük«, erről jóformán semmit sem tudtunk. Nem lehet azonban érdektelen belepillant tani akkori működésükbe, amely izgalmas változatosságánál, hősiességénél fogva egyébként regénybe kívánkoznék (ha az úgynevezett »katonaírókat« — ha más nem — legalább a hála, meg a lelkiismeret egyáltalán ösztönözné, azért is, amiért október előtt oly szép summákat vágtak zsebre minden különösebb írói ellenszolgáltatás nélkül.) Kecskeméten a légierők és más alakulatok tisztjeiből két karhatalmista század jött létre novemberben. Egyiknek a fiatal parancsnokával, Márta Sándor századossal beszélgetünk százada megalakításáról, annak ténykedéséről. — Közvetlenül október 23-a után parancsnokaink tájékoz» tattak bennünket, hogy ellen- forradalom robbant ki a fővárosban r- mondja néphadseregünk neveltje, az egykori kubikos gyermeke. — Egységünk KARHATALMI egy héten át ütőképes volt, de honvédségi vonalon a minisztériumi felső vezetés bizonytalankodása, másrészt az újságok, a rádió megzavarták az amúgy is zavaros fejű tiszteket. E zek létrehozták a »forradalmi tanácsot«, hiába érveltünk néhányan azzal, hogy nem lehet forradalom az a megmozdulás, amelynek sajtója a kulákok régi jogainak a visszaállítását követeli, a kommunisták licselését pedig, ha el is ítéli, »kilóg a lóláb«, hogy azt látszatra teszi.. Az érvelés nem használt, a légierők tisztikara két csoportra oszlott. Az egyik úszott az ellenforradalmi árral; ebbe tartoztak a rövidlátók és a karrieristák. Ez utóbbiak közül egy agitálni próbálta Márta századost: »Sanyikám, dönteni kell, hogy hova állunk!« — Döntöttem. Az apámmal szemben, a munkáshatalom ellen soha nem fogok fegyvert! — válaszolta. És nemcsak neki volt ez az elhatározása, hozzá hasonlóan 6okan tartoztak a másik csoportba Í3Í S november 4-én Mártáék már a szovjet csapatok mellett vigyázták a laktanyára, jóllehet, jónéhányuknak nem volt fegyvere sem. Amikor pedig a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívással fordult a tisztekhez, hogy önkéntes jelentkezőkből alakítsanak karhatalmi századokat, percig sem latolgatták, hogy mi a teendő, összeállították azoknak a névsorát, akikre számítani lehetett, s bár 65 tiszttársukban bíztak, 16-tai kevesebben vállalták a szolgálatot. Sebaj. Kicsi a mag, de erős. N ovember 18-tól aztán hősi eposz, amit műveltek. Előfordult, hogy 72 órás szolgálatot is teljesítettek egyfolytában. És sfehol, senkitől egy zokszó. Nem számított közöttük a rang: Csorba Kálmán őrnagy rajparancsnok volt, Túri Sándor százados egyszerű beosztott. A század vezetője. Márta Sándor, egy ízben késő este parancsot kapott, hogy 30 önként jelentkezővel menjen a Dunántúlra, az ott még tevékenykedő ellenforradalmárok letörésére, idő, mód nem volt megkérdezni. hogy ki vállalja a veszélyes feladatot, értesítette hát a leg- önfeláldozábbnak ismert 30 tisztet, hogy reggel 5 órára legyén a laktanyában. És a megadott időpontban hatvanan jelentkeztek. Pedig fegyvere sem volt még mindegyiküknek. November végén, az alapos »szűrő« után, 80 főre szaporodott kar- hatalmisták mindössze 30 fegyverrel rendelkeztek. — Egyik tisztünket nem tudtam szolgálatra beosztani — mondja a parancsnok —, mert nem volt fegyvere. — Keresek, százados elvtárs. felelte ő, és szerzett is. Olyan lelkes odaadást, mint a karhatalmisták- nál, soha és sehol nem tapasztaltam ... A tisztogató munka közben lett aztán fegyverünk, karácsonyra már több is, mint ahár^yan voltunk. A magatartás példája vonzott, meggyőzött sok becsületes, csak eleinte világosan nem látó tisztet: januárra már 184-en teljesítettek szolgálatot a repülős tisztek karhatalmi századában. Előkerül a század naplója. Többek között ezeket tartalmazza: »Lakiteleken a rendőrséggel karöltve felszámoltuk az ellenforradalmárok ténykedését.« — »Bűnözőket fogtunk el a kecskeméti vasútállomáson.« — »Két disszidálni akarót fogtunk el, röpcédulák és térképvázlatok voltak a csizmájuk talpában.« — »A zsibpiacon végrehajtott razzia során 120 személyt állítottunk elő igazolvány hiánya, vagy honvédségi holmi árusítása miatt.« — »A polgári lakosság feljelentése alapján házkutatást hajtottunk végre Méheslapos faluban Grossán Péternél, akinél honvédségi anyagokat találtunk,« — »Pihenő részlegünkből — újságcikk nyomán — nyolc fő ellátogatott Tömörkény községbe, ahol a fasiszták voltak hatalmon. Részlegünket azonban a szegedi és csongrádi karhatalmisták megelőzték, de segítségünket örömmel fogadták, s most tartjuk velük a kapcsolatot.« — »A tiszaugi hídnál este II órakor Háromszéki és Deutsch hadnagyok felfigyeltek egy gépkocsira, amely nem messze tőlük megállt. Az utasok ittas állapotban voltak és egyikük pisztolylövéstől volt se- besüve. Járőrünk elsősegélyben részesítette a sebesültet, és beszállította a Kecskeméti Honvédkórházba, társait pedig átadta a karhatalmi parancsnokságnak.« Se szeri, se száma, az előbbiekhez hasonló eseteknek. Akárcsak a másik karhatalmista század működésének történetében is. A karhatalmisták azóta különböző beosztásokban nevelik hadseregünk katonáit a helytállásra, a haza, a párt szerete- tére, a munkáshalalom minden körülmények közötti megvédésére. S ha majd az iskolában tanítják, hogy milyen elnevezésű fegyveres egységek állták a sarat népünk történelmi sorsfordulóin, őket is megemlítik; igen,'a h&la és a dicsőség fényében ragyog ez a szó: »karhatalmisták«, T I,
