Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-15 / 190. szám

Világ proletár jai, egyesüljetek I | ♦ ♦ * / [ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS­KISKUN MEGYEI LAPJA mB m Mm 11. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ara 50 fillér 1957. AUG. 15. CSÜTÖRTÖK Tiltakozunk Andersen úr gálád hazugságai ellen, amelyeket egy általa ve­zetett ötös bizottság jelentése­ként az utóbbi heteaben hoztak nyilvánosságra. — Tiltakozunk, mert belső ügyeink elsősorban és kizárólag népünkre tartoz­nak, amelybe beleütni orrát még Andersen úrnak sincs joga. Til­takozunk, mert az önvédelem adta jogunk félteni új társadal­mi rendünket, melyet nagy erő­feszítésekkel több mint tíz év óta építünk s melyet nem va­gyunk hajlandók semmiféle nyo­másra feladni mindszentyknck, nagyferenceknek, eszterházik- nak, a százmillió dollárokkal táplált restaurátorok népellenes tervezgetéseinek. A nagy imperialista hűhó, amelyet a jelentés körül keltet­lek, azt célozza, hogy mestersé­ges hangulatot keltve kicsikarják az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­nek összehívását. E megtévesztő politikai akarnokoskodás mögö.í az a szándék rejlik, hogy elte­reljék a közvélemény figyelmét saját portájukról. Annyi reálpolitikai érzékkel rendelkeznek, hogy világosan lássák a magyar ellenforradalom és ezzel saját szándékaik vere­ségét is. Céljuk: megmenteni a maradék erőket, tagadni azt, hogy az előkészítésben hosszú évek óta részt vettek és ezért olyan fogalmazást adni az októ­beri eseményeknek, hogy »spon­tán felkelés«, vagy »demokrati­kus mozgalom«. Minek nevez­hető az, hogy az adott pillanat­ban mindenütt a letűnt, régi rend funkcionáriusai, börtöntöl­telékek, disszidensek voltak az ellenforradalmi zászlóvivők, akik már tizenkét éve revanséhesen várják az alkalmat a hatalom visszavételére és a véres terror­bosszúra? Dr. Szobonyát október <13 után nem kellett sokat biztat­ni, hogy legyen a jánoshalmai forradalmi bizottság vezetője, szervezze meg a helyi reakciós erőket, vegye át az államigazga­tási szervek hatalmát és novem­ber 4-én behívóparanccsal szó­lítsa fel ellenállásra a megye egyik legnagyobb községének egész népét. Ö ezt, ha úgy tet­szik, »spontán« tette a régi úri rend visszaállítása érdekében, amelyben ő nyilas és szolgabíró is lehetett egyszerre. Vagy talán Böbék, ez a tízszeresen bünte­tett előéletű gyilkos a »demok­ratizmus« és a »hibák kijavítá­sának« szellemében ölte meg Ba­ján Zeleszkó Benjamin főhad­nagyot? Nem! De a nyugati tő­kés sajtó ezeket hősökké avatta. Nincs csodálkozni való rajta, hi­szen a jelentés tanúit is népünk legádázabb ellenségei: királybé- lák és kővágók közül válogat­ták ki. Azt azonban igenis el lehet mondani, hogy népünk november 4-én, amikor a szovjet csapatok fellépése nyomán — néhány nap kieséssel szabadon cseleked­hetett, spontán megmozdult, hogy vereséget mérjen a régi rend még ki nem veszett bajno­kaira. S hogy ezt népünk több­sége akarta és tette, azt az elmúlt kilenc hónap nagy’ sikerei fénye­sen igazolják még akkor is, ha az ENSZ mesegyártóinak, vagy éppen Andersen úrnak ez nem tetszik« Az alkotmány ünnepének előkészületei MEGYÉNK EGÉSZ TERÜLE­TEN az év legvidámabb ünnepé­nek. ígérkezik az alkotmány szü­letésének évfordulója. Az idén is, mint eddig minden évben, a megye minden városában és köz­ségében népgyűléseket tartanak. Kecskeméten, Kiskunhalason, Bácsalmáson, Császártöltésén, Szabadszálláson a párt és a kor­mány vezetői lesznek az ünnepi szónokok és a megye valameny- nyi vezetője a falvakban ünne­pel együtt á lakossággal. A NAP LEGVIDÁMABB szín­foltja az aratóbál lesz a közsé­gekben. A nagy nyári munkák befejezésével ezen a napon már az új lisztből sütik a kenyeret a péküzemek, s az új kenyér lesz az esti vigasságok főszerep­lője. A. helybeli kultúrcsoportok tevékenységének középpontjában is mindenütt az aratóbálak tar­ka műsorainak előkészítése áll. A legnagyobbszabású aratóünne­pélyt Kiskunhalason tartják, ahol ezen a napon a környező falvak és a kiterjedt tanyavilág összes régi arató hagyománya látható lesz az ünnepségek so­rán. A népfront-bizottságok több helyütt eredeti ötletekkel gazda­gítják az ünnepi programot. Kecskeméten a nőtanács közös születésnapi vendégséget rendez az augusztus 20-án született kecskeméti lakosok számára és a szülőotthonokban, kórházak­ban köszönti az e napon szüle­tett gyermekeket és édesanyju­kat. AZ IFJÚSÁG legnagyobb ér­deklődése a sportrendezvények előkészítésére irányul. A helyi sportkörök és egyesületek min­denütt, és minden sportágban ké_ szülnek valamilyen mérkőzésre. A Duna mentén — Dunavecsén, Baján és más községekben — sok fiatal csónaktúrákon vesz részt. Kiskunhalason, Bácsal­máson, Kunszentmiklóson és másutt lovasversenyek is lesz­nek, nem beszélve a labdarúgó- mérkőzésekről, melyeket ezen a napon a megye csaknem vala­mennyi lakott helyén megtarta­nak. AZ ELŐKÉSZÜLETEKBE csaknem valamennyi kulturális és társadalmi intézmény be­kapcsolódott. A Katona József Megyei Könyvtár pl. könyv­kiállításokat rendez a járási székhelyeken az elmúlt 12 esz­tendő legjobb irodalmi alkotá­saiból. A kereskedelmi vállala­tok kirakatversenyt, ruhabemu­tatókat tartanak. Augusztus 20-án kigyullad a 0» FIÉNYTózlóron V A HSSZ AUGUSZTUS 20-1 RENDEZVÉNYEI (2. oldal) SZÁMVETÉS (3. oldal) A magyar forradalmi munkás-1 »APRÖ« GONDOK paraszt kormány az eilenforra-| 0],jan dalom okozta gazdasági nehézsé-j gek közepette is tovább folytatta! CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA az idén a falu-villamosítási♦ program végrehajtását. A villa-1 mosítás megyénkben két közsé- ! Sir John Hunt: * A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) get érintett: Tázlárt és Szánkót. J A DÄV május 20-án kapta! meg a pénzügyi keretet arra, j hogy bekösse Tázlárt az orszá-j gos villanyhálózatba. A vállalat] dolgozói elhatározták, hogy au-] gusztus 20-ra, az alkotmány ün­nepére bevezetik a villanyt al községbe. Munkájukat siker ko-] ronázta. Augusztus 20-án kigyul­ladnak a villanykörték Tázlá-Í ron. Ezzel a község közel egy-] millió forintos alkotmányünnepi] ajándékot kapott a kormánytól.] <4. oldal) A FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETEK FELADATAI­RÓL (5. oldal) A MEZŐŐRÖKRŐL (5. oldal) A »KOREAI« ÉS TÁRSAI (5. oldal) Korszerűsítik megyénk öntözőberendezéseit j Száz vago A Kiskunság zöldség- és gyü­mölcsös kertjeinek jóhírű ter­mékeiből ebben a negyedévben 1800 vagon árut szállítottak a környező államokba. Több mint ♦ 1000 vagon Kecskemét környéki ] kajszibarackrakományt értékcsí­♦ tettek külföldön, s most már ja- Jvában folyik a dinnye szállítása ’ is. Kedden a századik vagon sárga- és a görögdínnyerako­mányt indították útnak Baja és Kecskemét környékéről Cseh­szlovákia és Nyugat-Németország felé. Az alföldi paradicsomot is igen kedvelik a külföldi fogyasztók. Már a világ minden táján isme­rik a kedvelt csemegét. Az el­múlt napokban 200 vagon para- lícsomút exportáltak a Bács me­gyei termelők. Megyénk Duna menti falvai­ban több mint kétezer holdon folytatnak öntözéses kertész­kedést a gazdálkodók. A Duna vizének felhasználására azon­ban jóval nagyobb lehetőségek vannak. A megyei tanács szak­emberei hosszú idő óta foglal­koznak az öntözéses gazdálko­dás kiterjesztésének lehetősé­geivel. Ezért pontosan számba- vették azokat a területeket, me­lyeken aránylag olcsón és cse­kély beruházással meg lehet valósítani az öntözést. Ezenkí­vül a meglévő öntözőberendezé­sek korszerűsítése is idősze­rűvé vált. Ebben az esztendőben 2 mil­lió forintot fordítanak az ön­tözőberendezések korszerűsíté­sére és bővítésére. Több mint 200 holdon létesítenek alag-: csöves esőztető berendezést. —' Kecskeméti újdonság: izénsavas meggylé, 1 ürített almaié A Kecskeméti Konzervgyár Ezenkívül több mint 400 hold] ebben az évben 50 százalékkal szikes legelő öntözését valósít-! több tartósított gyümölcsöt, fő- iák meg. A solti Szikra Terme-] zelékfelét és savanyúságot szál- lőszövetkezet, amely jelenleg a] bt a külföldi piacokra, mint ta- legnagyobb és legkorszerűbb! valy. Az idén eloszor gyümölcs- öntözőberendezéssel rendelke-] levet is készítenek. Az újdon- zik a megye területén, az idén] ságot egyelőre mégcsak kétféle újabb 150 holdat kapcsol öntő-! gyümölcsből állítják elő Az zés alá ♦ eddig veszendőbe ment hullott A Vízügyi Igazgatóság irá­nyításával a munkálatokat már a jövő hónapban megkezdik. almából sűrített levet, a gaz­dag meggytermés egy részéből pedig szénsav hozzáadásával ki­tűnő üdítőitalt gyártanak. A vi­tamindús, jóízű készítménye­ket jó haszonnal értékesítik a nyugati államokban. Egyedül Anglia 20 vagon sűrített alma­levet rendelt Kecskemétről. uaiászbU “ ä Jé-Junár .— Sajtóbemutató a JTIT-nél — : Ä culrászműfiely iiszistói és az Alkotmány-műszak H úszperces, tanulságos és egyben szép filmelőadás­nak volt színhelye augusztus hó 13-án délután a TTIT moziter­me. A »Halászok között a Dél- Dunán« című újszerű ismeret- terjesztő filmet vetítették le, amely a napokban készült el. A bemutatott film témaválasztá­sánál és kidolgozásánál fogva nagy hasonlóságot mutat az ere­deti játékfilmekhez. A film története a Bajai Ha­lászszövetkezet egy munkanap­járól íródott. A rendező Tusná­di Győző és a felvételt vezető Kiss Ernő, az operatőr Böröcz- ky József segítségével nagy és szép feladatot oldott meg, ami­kor a halászok fáradságos és nehéz életét viszik a közönség elé. A tökéletes és szép felvéte­lek azt igazolják, hogy szakértelemben és lelkesedésben nincs hiány, a filmet elkészítő amatőröknél. Ezt annál is in- j kább el lehet mondani, mert ez ! az első, de — hozzá kell tenni —] sikeres filmjük. A TTIT először a Dokumen-1 tűm Filmgyárral akarta elké- < szíttetni a bemutatott filmet, j amely 120 000 forintért vállalta j — s talán sohasem született ] volna meg pénz hiányában — a ] film elkészítését. A lelkes és j hozzáértő fotószakkör élén Kiss ] Ernővel, a fent említett összeg j egytizedrészéért —, amely a) film, illetve fotóanyag ára készítette el. A nagyközönség előtt először I aug. 20-án játsszák le a j másfél hónapig gyártott hangos- ! filmet a TTIT helyiségében. Az ismeretterjesztő társulatnak az I a célja, hogy a filmet az egész j megye TTIT-szervezeteiben le- j forgassák. A Kecskeméti Szálloda- és Ven­déglátóipari Válla­lat cukrászműhe­lyében nyolc fiatal dolgozik — közülük két segéd, hat pe­dig ipari tanuló — s mind a nyolc tagja a KISZ-nek. Nem dolgoztak azelőtt sem rosszul, Bürgés Pál elvtárs, a műhely vezetője a megmondhatója azonban, hogy ami­óta a Kommunista Ifjúsági Szövetség soraiba tartoznak, olyan mértékben ja­vult a munkájuk, amilyen nem volt náluk korábban ta­pasztalható. Tud­ják, hogy a KISZ- tagság nem csupán a nemes büszkeség­re okot adó megtisz- telést jelent, ha­nem kötelességvál­lalást, a mindenna­pi élet bármely terü­letén s a termelő munkában való de- rekas, példamutató helytállást is köve­tel. A segédek az elő­írtnál odaadóbban foglalkoznak a ta­nulókkal. Változtat­tak az eddigi gya­korlaton is, mert például míg azelőtt a tanulók hosszabb ideig végezték ugyanazt a mun­kát, most hetenként váltják egymást a különböző »platz«- okon, a torta-, tész­ta-, stb. készítés asztalainál, hogy a szakmát minél job­ban elsajátíthassák. A kiszista segédek patronálásával a ta­nulók alkotmányunk napjára önálló cuk­rászmunkát végez­nek, ami nagy sző, hiszen . átlagosan alig egy esztendeje ismerkednek a szak­ma »rejtelmeivel«. A műhely egyéb­ként ezen a héten »Alkotmány műsza­kot« tart. A dolgo­zók felajánlásként vállalták, hogy egy részéért eilenérték nélküli túlórákban végzett munkával megfelelő mennyi­ségű cukrászati ké­szítményeket (süte­mény, fagylalt, stb.) állítanak elő aug; 20-ra. Az alkot­mány napjára ügye­letes műszakot is szerveztek, hogy a fogyasztók esetle­ge, nemvárt szük­ségleteit is kielégít­hessék. Kétségtelen, ebben a helytállásban is nagy szerep vár a kiszúrta fiatalokra; T. h ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom