Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

11

millió forint szerződési előleget*^ Uavnaioi kap a pázsit

fizetett ki * wvwwcitfwwwrwwwwvs'Virwww«; úbW’Br«; ®-®wwwww®®'H'\tfWW

az Állatforgalmi Vállalat

YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYF YYYYYYYYYYYYY

Augusztus 1-ig majdnem 11 millió forint szerződési előleget fizetett ki a megyei Állatforgalmi Vállalat a gazdáknak. — Eddig 27 800 darab sertés hizlalására kötött megállapodást a vállalat a gazdákkal. Sokan a koraőszi, valamint a tavaszi hónapokra kötik a szerződést. Naponta 1000—1300 sertés hizlalására kötnek szerződést a vállalat felvásárlói. Különösen a bácsalmási, bajai és a kalocsai járásban nagy az érdeklődés, a kecskeméti járásban viszont alig kötöttek szerződést.

Az 1956—57. évi szerződési

akció keretében szeptember hó« 30-ig fizetik ki a hízott serté-í sek után a jelenlegi árakat. Eddig az időpontig még 8300 sertés átadása esedékes az Állatforgalmi Vállalat részére.

Sokan kötöttek üsző-, tinó- és bikahízlalási szerződést is. Jász- szentlászlón Sándor Jenő például 280 kilós tinóra kötött szerződést. Amennyiben I. osztályúra kihízlalja, 5600 forintot kap a másféléves jószágért. Érdemes szerződést kötni, mert 13 —17 forintot kap a gazda a hizlalt szarvasmarha kilójáért a minőségtől függően.

Lelkes párttaggyűlés Sükösdön-■4 A MINAP az esti órákban

s^sürgő-forgó emberek beszélgetitek a sükösdi pártbizottság ud- •<varán. Napbarnított arcú kom- s*munisták vitatkoztak egymással. '^Mindegyik a boldogabb jövő "Amellett kardoskodott, i Taggyűlésre jöttek össze. Jelien voltak: Andre,jka Károly elvtárs, a pártközpont munkájú 3 társa és Romsics Ferenc elvitárs, a megyei KISZ-bizottság i titkára.

< TRIBLI ELVTÁRS, az orszáWWWwWWW WWWWWW YYVYYYYYYYrYYYYYYfYYYYYYYYfWYYYV

I FIM LELKÉSZ

| a kecskeméti Új Tavasz Termelőszövetkezetben

WWWWWW WWVWWWWWWWWWWWWVWWWWW VWWWWWW YWWWyyvYYVWy

A látogatással kapcsolatos beszélgetések során termé- a magyarorTalvitie Simo finn evangélikus lelkész, lapszerkesztő és felesége Magyarországon tett körútja alkalmával Kecskemétre is ellátogatott. Látogatásuk fő célja egy közepes nagyságú, közepes minőségű termelőszövetkezet működésének, gazdálkodási módszereinek tanulmányozása volt.

A finn lelkész, a kíséretében levő dr. Koren Emil budapesti esperessel, valamint a megyei tanács egyházügyi főelőadójával és a mezőgazdasági igazgatóság szakemberével a kecskeméti TJj Tavasz Tsz-ben töltött egy fél napot. Különös érdeklődéssel tanulmányozták a szövetkezet kukoricatermelését s a gazdag termést Ígérő, fejlett szemekkel tömött csövek láttán őszinte elismeréssel nyilatkozott a vendégsereg. Talvitie elmondotta, hogy országuk e téren még csak kezdetleges eredményeket tud felmutatni, földrajzi helyzetüknél fogva ugyanis csak kis területek alkalmasak e célra. A megbecsülés hangján szólott a Szovjetunió baráti segítségéről, ugyanis éppen a közelmúltban kapott a finn mezőgazdaság értékes tudományos segítséget a szovjet államtól. E baráti segítség egyik kedves megnyilvánulási formáját így mesélte el Talvitie: Bulganyin és Hruscsov legutóbbi finnországi útja során látogatást tett egy kukoricatermelő földbirtokosnál. Annak láttán, hogy a tekintélyes kukoricatábla igen csenevész termést hozott, Hruscsov ígéretet tett, hogy egy hozzáértő, tudományos munkát végző szakembert fog küldeni a hideg éghajlatot is bíró kukoricafajta meghonosítására. A jelenlevők, maga a finn földbirtokos is meglepődött a dolgon. Még nagyobb volt a csodálkozás, amikor pár nappal később — még mielőtt a szovjet államférfiak visszautaztak volna -— a tudós már jelentkezett,

Elismerést kapott a

vendéglátó tsz — elsősorban a kiváló munkát végző elnök — a dús fürtöket érlelő szőlősért, a gondosan ápolt, sok jövedelmet ígérő kertészetért, valamint a sertésállományért.

Mind a vendégek, mind a tagok számára kedves élményt jelentettek a személyes beszélgetések s az az általános érdeklődés, amelyet a finn lelkészházaspár a dolgozók egyéni élete iránt tanúsított. Alaposan szétnéztek például Szabóné kétszobás lakásában s igen elégedettek voltak a tagok életszínvonalát, kultúrált életkörülményeit illetően. — »örömmel és némi csodálkozással tapasztaljuk, hogy az annyira szükséges földreform, majd a kistulajdonosok . szövetkezetbe tömörülése boldogulást hozott a föld munkásainak« — mondotta Talvitie.

A MINAP az esti órákban [ gos pártértekezlet anyagát ismertette az elvtársakkal, majd a további feladatokról beszélt.

A beszámoló után néma csend következett. Kínosan teltek a percek, s úgy látszott, mintha senki sem akarna hozzászólni. Nincs mondanivalójuk a sükösdi elvtársaknak •— kérdeztem önmagámtól, míg végre Csizma- rek János, egyéni gazdálkodó megtörte a csendet.

— A pártház ügyét most már végleg el kell dönteni. Azelőtt kuláké volt az épület, később államosították. Most hónapok óta azon folyik a vita, hogy jogos yolt-e az államosítás, vagy sem. Végeredményben a kommunistáknak nincs a faluban egy olyan testületé, ahol esténként megvitathatnák a soron következő feladatokat. Szeretnénk, ha a járási tanács végleg pontot tenne ennek a dolognak a végére.

Csizmarek elvtárs erőt öntött a tagságba. Többen is jelentkeztek hozzászólásra.

MANGA MIHÁLY ezeket mondta: — Valami olyasmi kezd úrrá lenni a tagságban, hogy az ellenforradalmat levertük, most már mindennel meg lehetünk elégedve. — A továbbiakban arról beszélt, hogy a községben meg kell alakítani a KISZ- szervezetet.

— KISZ nélkül nincs kommunista utánpótlás.

Valkai Imre tsz-elnök a jobb- és baloldali elhajlás veszélyéről és a pártegység fontosságáról beszélt. Majd a termelőszövetkezet gazdasági életét ismertette.

— Most osztottunk előleget, de arra kérném az elvtársakat, hogy a belső gondokat ne a kocsma előtt tárgyalják meg, hanem taggyűlésen. Ne feledkezzünk meg arról, hogy még ellenség is van a világon. Hangoztat' ta, hogy necsak a pártvezetőség, de a párttagok is szerezzenek tekintélyt a tömegek előtt.

Radios István, a községi tanács elnöke hozzászólásában a járási tanács ellenőrzését és segítségét hiányolta.

— A községi pártbizottság mindmáig nem foglalkozott a falu problémáival. Nem szerepel napirenden a nyári munka megindulása, a termelőszövetkezet

szetesen szó esett szági ellenforradalomról is. A finn vendégek érdeklődtek az ellenforradalom kecskeméti pusztításairól s ugyanakkor megelégedéssel nyugtázták azt az építő munkában kifejeződő élniaka- rást, amiről népünk az ellenforradalom sötét napjait követően tett tanúbizonyságot. Az országunkban októberben lefolyt események értékeléséről finn barátaink csak annyit mondtak: »Mi egyetlen magyar disszidensnek sem adtunk menedékjogot; Finnország nem fogadta be azokat, akik otthagyták hazájukat...«

A finn

lelkész-házaspár és a kecskeméti tsz-tagok találkozása egymás iránt érdeklődő barátok találkozása volt. Az Üj Tavasz Tsz elnökének és szorgalmas tagjainak jól esett az elismerés, a gyarapodó gazdaság dicsérete, a vendégeknek viszont jól esett annak tapasztalása, hogy kollektívát alkotva, közös gazdaságban dolgozva a homok birtokosai is jó úton, gyorsuló ütemben haladnak a magyar parasztot megillető boldogulás felé. E ba- rátratalálást fejezte ki — mintegy jelképesen — az a szép búzakoszorú, amivel a tsz-tagok kedveskedtek egy északi nép jó- szándék-küldte fiainak.; •.

i.. ács

ügye, ehelyett személyi viták

folytak a taggyűléseken.

Tavaly negyedévenként be kellett számolnom a pártszervezetnek, ma ilyesmiről szó sincs. Pedig lenne miről tájékoztatni a pártot. Sükösdön vízmű készül, másfél hónap múlva már üzemel is. Az utakat és a kutakat megcsináltattuk a határban. A jövőben szigorúbb ellenőrzést kérek a párt részéről. .— %

Az elvtársak bólogattak. Hitelt és igazat adtak a tanácselnök szavainak. Könnyű az emberek munkájában hibát találni, de kik segítettek nekik abban, hogy ezeket ne kövessék el. Itt Kell segítenie a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak egyaránt.

Romsics Ferenc elvtérs a pártegység fontosságáról beszélt. Felhívta a párttagok figyelmét arra, hogy az intrikusokat meg kell büntetni.

Aránylag kevés párttag van ebben a nagy községben. Sem EPOSZ-, sem KlSZ-szervezet nincs a faluban. A kommunisták tartsák elsőrendű kötelességüknek a KISZ-szervezet létrehozását.

Mátész András elvtárs az idősebb kommunisták nemzedékéhez tartozik. Türelmetlenül fész- kelődik a helyén, látszik az arcán, ő is szeretné érzéseit elmondani.

— Ne szánjuk, bánjuk bűneinket, hanem amit elhatározunk, azt hajtsuk végre, — kezdte erőteljes gondolatfűzését. — Feladatokat szeretnének kapni a kommunisták, nem úgy megy a pártélet, ahogyan beszélünk róla.

Eleinte döcögve indult ez a taggyűlés, de később úgy nekieredtek a gondolatok, mint a májusi eső. Ma úgy érzem magam, mint amikor harmatot kap a pázsit — fejezte be hozzászólását. —

Szatmáriné a kommunisták egymás iránti szeretetéről beszélt.

Szóbakerült a falusi értelmiség szerepe is. Az volt az egyöntetű válasz, hogy legyenek ők a kultúra megteremtői és továbbhordozol.

A lelkes taggyűlés végeztével Andrejka Károly elvtárs emelkedett szólásra.

— A pártértekezlet ereje a fesztelen vitatkozásban mutatkozott meg. Az itt elhangzott

.igazságok a marxizmus—leniniz- Jmus bölcsességét igazolják. Aki térről az útról letér, az a mun- ♦kásosztály hatalmát veszélyez♦ teti.

♦ Legfontosabb feladat a párt- jegység megteremtése. Mindenki

ä mondja el szabadon a véleményét, frakciókat ne szervezzünk ja párton belük

t Az előttünk álló gazdasági fel- I adatokra is fel kell hívni a dől- fgozók figyelmét.

| A továbbiakban az üzérkedés t megakadályozásáról, a tömeg- f szervezetek munkájának kiszéle- ♦sítéséről és az éberség ríapiren- tden való tartásáról beszélt.

I Majd így fejezte be hozzászólását:

I — Elégedettek lehetnek az Jelvtársak a mai taggyűléssel. Icsak így tovább. A bátor, őszin- |te kritika és véleménynyilvání- |tás csak segítheti a kommunis- Iták munkáját.

♦ Ha a kommunisták valóra Jváltják a taggyűlésen elhangzottakat, akkor eredményekben {gazdag élet várja a község dol- Igozőit,

Bieliczky Sándor

: Ötméteres emberi csontvázat talállak

I A fülöpszigeti hírszolgálati |iroda jelentése szerint Cagayan ♦északi kerületben a vadászok légy barlangban óriásember {csontvázára bukkantak: a csont- zváz hossza 5.18 méterül

lllasrok a könyvek birodalmátan

bajai származású kitűnő magyar nyelvésznek az Akadémiai Kiadó által közrebocsátott legújabb művét küldte el a könyvtárnak Balassa professzor fia.

És a tervek? Hát azok vannak jócskán, Tovább szándékszik folytatni a könyvtár a Tóth Kálmánra, Türr Istvánra, Mészáros Lázárra vonatkozó adatok gyűjtését és folytatja a várostörténeti krónika írását is, amely a XII. századtól so- roija fel Baja életének, történetének fontosabb dátumait. Most kezdik meg Borsai Jenőnek, a város egykori jegyzőjének és helytörténeti kutatójának hagyatéka feldolgozását. — Együtt vannak már az adatok a bajai dalárda történetéhez, de a feldolgozás még hiányzik. A 48-as Honvédegylet történetét is fel szándékoznak kutatni a könyvtár dolgozói.

/sbben a nagymultú könyvei tárban tehát nemcsak a könyvkölcsönzéssel, a járásban működő népkönyvtárak gondozásával foglalkoznak lelkiismeretesen, hanem szorgalmasan gyűjtögetik e szépen fejlődő város hagyományait, történelmi múltjának értékes adatait. így válik a könyvtár a kulturális élet valódi központjává, a honi föld hű krónikásává is. Helyén való lenne, ha ez a munka több elismerést kapna és főleg nagyobb nyilvánosságok Cs, L.

nek eseményei hullámzanak. Érdekes megjegyezni, hogy a tűzvész okozta károk helyreállítását segítő országos méretű gyűjtéssel egyidőben a költészet is megörökítette a bajai tűzvész megrendítő eseményeit. Az akkor közismert egyik folyóiratban a »Hasznos mulatságok«- ban két álneves vers is szerepel a tűzvészről. Sajnos, egyik álnévnek az eredetijét sem lehetett kikutatni, így a szerző valódi neve homályban maradt. Különösen megragadó a Zárdafy álnévvel megjelent hosszabb költemény, melynek a címe: Baja romjain.

/& könyvtárban folyó kuta- CcC tómunka eredményeképpen ma már nagyrészt hozzáférhető a város iparára, kereskedelmére, üzemeinek fejlődésére vonatkozó helyi irodalom. Feldolgozta Bárdos Ferenc, a város egészségügyi hagyományainak bibliográfiáját is.

Természetesen szépen rendezett katalógusokban találhatják meg a kutatók a város legnagyobb fiának, Türr Istvánnak a munkásságát, Mészáros Lázárról, a hős honvédtábornokról és Tóth Kálmánról, Baja nagy költőjéről már korábban elkészült a kimerítő bibliográfia. A helyi szerzők nem szépirodalmi jellegű gyűjteménye éppen a napokban szaporodóttv egy érté* kés darabbal. Balassa József, a

ség című egyfelvonásosát Nagy- becskereken adták ki. Fodor Károly Szerencsevadászok három felvonásos színművét egy országos irodalmi pályázaton tüntették ki.

Ö

rszágos érdeklődésre tarthat számot Hódsághy Bélának, a gimnázium tavaly elhunyt tanárának a hagyatékában megtalálható teljes Fa- ust-fordítás. Az első rész nyomtatásban is megjelent, a második kéziratban maradt. Hódsághy Béla egyébként Kosztolányival, Móricz Zsigmonddal és az elmúlt évtizedek több nagy magyar írójával tartott rendszeres kapcsolatot, akik munkásságát igen nagyra értékelték. Szép feladata lenne a helyi könyvkiadásnak, ha hozzáférhetővé tenné ezt a figyelemreméltó és nyelvi szépségekben gazdag Faust-fordítást.

Értékes összeállítás található a »Baja földrajza, történelme és szociológiai irodalma« című dossziéban. Itt van a könyvtár egyik legérdekesebb helytörténeti dokumentuma Schönberger Andreas német nyelvű műve az 1840. május 1-i hatalmas bajai tűzvészről, amely majdnem az egész várost elhamvasztotta (Denkbuch des Grossen Brandes in Baja). A könyv lapjai között egy régi litográfia is.ta- láható. A nagyméretű képen a bajai tűzvész mozgalmas képé/I bajai járási könyvtárban, C7C amely jelentékeny helyi forgalmat is bonyolít le az utóbbi időben, igen jelentékeny könyvtártudományi kutató munka folyik. A nagyértékű, regi könyvtári anyag feldolgozása közben egyre több értékes és különösen Baja történelmi múltja szempontjából nagyjelentőségű ritkaság került napvilágra és nyert feldolgozást.

Bárdos Ferenc, a könyvtár dolgozója végzi nagyrészt ezt a kutató munkát. Amikor ellátogattunk a könyvtárba, éppen feljegyzéseit, dossziéit rendezgette, és készséggel mutatta meg azokat az érdekességeket, amelyekre a legutóbb rábukkant, ösz- ,szállította például az eddig legteljesebb bibliográfiáját a bajai származású, vagy hosszú időn keresztül Baján élt írók és költők náluk fellelhető műveinek.

A bajai szerzők szépirodalmi munkái között Tóth Kálmán, Dalmady Győző neve mellett több elfelejtett helyi költő is szerepel. Krikovszki Vince ezek közül még ma is él. Bensőséges hangú és nagyrészt Bajái, a Baja környéki tájat megelevenítő költeményei szép példái a szülőföld szeretetének. Több bajai szerző regényét adták ki országos kiadóvállalatok. — így Lóránth László Fekete három című regénye a Renaissance Kiadónál lel ént meg. Borsodi Lajos Fen-