Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek1 * II. ÉVFOLYAM. 189. SZÁM Ara 50 fillér LAPJA. 1957. AUGUSZTUS 14. SZERDA ti el vízi evezeti» miniateriilet létesül a halasi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában Márciusban nyitották meg Kis­kunhalason a Dongér-csalornát s ezzel nagy jelentőségű lépés történt a várost és környékét év­tizedek óta fojtogató vadvizek megzabolázására. A csatornázást azóta állandóan folytatják, töké­letesítik. A szegedi Vízügyi Igaz­gatóság irányításával most a vá­ros nyugati részén folynak a munkálatok; mintegy 3,5—4 km hosszúságban szélesítik a csator­naszakaszt s azon négy darab hi­dat helyeznek cl. A sziget és az Öregszőlők találkozásánál levő régi híd kicserélése hamarosan meg is történik. Kotrógép járja a város és a Harka tó közötti szakaszt, hogy a csatorna kiszélesítésével meg­könnyítse az elfolyó víz útját. Ennek a munkálatnak komoly­ságára jellemző, hogy mintegy 20 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Arról is tájékoztatott bennün­ket az illetékes vízügyi szerv, hogy a Mezőgazdasági Techni­kum Harkakötönnyel szomszédos tangazdaságában belvízlevezető mintaterületet létesítenek, ez azt jelenti, hogy 1400 holdnyi terüle­ten fővízgyűjtőkkcl, mcllékcsa- tornákkal, zsilipekkel felszerelt mintaszerű rendszerrel vezetik el a káros vizeket. Ennek a terv­nek sikeres s hamarosan megin­duló kivitelezése nemcsak talaj­művelési, hanem egészségügyi szempontból is nagy jelentőségű lesz. MEGINDULT A HAÜÓJÁRAT Ti a % a alsó szakaszán Az alkotmány. készülnek községeinkben Megyénk községeiben a Haza­fias Népfront-bizottságok felké­szültek az alkotmány-ünnep megrendezésére. AZ ALPÁRI Hazafias Nép­front délelőtt nagygyűlést ren­dez. Az ünnepi beszéd megtar­tására Tesch Rezső elvtársat, az MSZMP megyei bizottságá­nak politikai munkatársát kérték fel. Az ünnepség után az általá­nos iskolások kultúrműsort ad­nak. Délben közös ebédet ren­deznek a halászcsárdában. Dél­után a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztfiatalok részvéte­lével lovasbemutatót tartanak. A földművesszövetkezet divat- bemutatót rendez. Este pedig népünnepély és tánc lesz, JÄSZSZENTLÄSZLÖN a kul­túrház termeiben mezőgazdasági _ kiállítást rendeznek, a kultúrhází \ KISZ ÉLETÉBŐL LELKES PÄRTTAG- GYÜLÉS SÜKÖSDÜN <3. oldal) FINN VENDÉG A KECSKEMÉTI ÜJ TAVASZ TSZ-BEN (3. oldal) RITKASÁGOK A KÖNYVEK BIRODALMÁBAN (3. oldal) udvarán pedig ünnepi vásár lesz. Délben közös ebéden vesznek részt a község termelőszövetke­zeteinek vezetői, kiváló egyéni­leg dolgozó parasztjai és a ta­nácstagok, délután pedig kultúr­műsor szórakoztatja a község lakosságát. CSŐLYOSPALOSON a dél­előtti nagygyűlés előadója Ku- rucz Sándor, a kiskunmajsai ta­nácselnök lesz. Délután a föld­művesszövetkezet színjátszó cso­portja szórakoztatja a község dolgozóit. A sportkedvelők atlé-| tikai bemutatókat és labdarúgó-i mérkőzést láthatnak. J «4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA i4. oldal) ÉRDEKES BESZÉLGETÉS A VAS KÚTI KOSSUTH TSZ ELNÖKÉVEL (5. oldal) BÁCSALMÁSI 13 ÉVESEK (5. oldal) SÉTA KÖZBEN (5, oldal) A JÁNOSHALMI MALOMBAN (5. oldal) Tanévnyitás: SZEPTEMBER 2 Tizenkét év után megindult a hajójárat a Tisza alsó szakaszán Szolnok és Csongrád között. Képünk az első hajó kikötését ábrázolja Tiszakécskénél. Illetékes helyről nyert értesü­lés szerint az új tanév szeptem­ber 2-an kezdődik. Az általános- és a középiskolákban ezen a na­pon rendezik a tanévnyitó ünne­pélyeket. Az egyetemek és a fő­iskolák, a helyi körülményektől függően, szeptember 2 és 15 kö­zött nyitják meg kapuikat. Az általános iskolákban a ja­vító- és osztályozó vizsgákat, va­lamint a petbeiratásokat augusz­tus 27-én, illetve 28-án tartják. Gimnáziumi póíbeírások augusz­tus 30-án és 3I-én lesznek. Az általános iskola és az általános gimnázium levelező tagozataira augusztus 29-én és 30-án lehet beiratkozni, a tanítás itt szep­tember első hetében kezdő­dik. Az esti tagozatokon a beiratkozás időpontja szep­tember 12 és 13, a tanítás szep­tember 16-án kezdődik. Az óvodás gyermekek felvéte­lét szeptember 2—14-ig terjedő időben határozta meg a műve­lődésügyi miniszter. A már A némozyalomb is látogathatják az óvodát. „OvqoiwiiqL {lífevúk aaqijok, Otí/o adni/ott szülMein ••• ■— pattog a friss csár­dás s hallatára öreg- ben-fiatalban megbi­zsereg a vér. Vagy száz ember hallgatja karéj­ba tömörödve a pódium előtt. A lányok, legé­nyek hamarosan tánc­ra is kerekednek, a fák sűrűjéből pedig még a fehérkötényes öreg sza­kácsok is előballagnak kíváncsiskodni; ugyan kik zenélnek ilyen szé­pen? »Aranyos kezük van, csudára értik a módját« — hangzik a dicséret innen is, on­nan is. Az »aranyos kezű« öt ember pedig játszik, játszik lelkesen: csár­dásra lassú hallgatót, nóta után operett-ket­tőst, — szépen, nagyon szépen. S mindezt kot­ta nélkül, hallásból, közös gyakorlás nél­kül. Mert valameny- nyien orgoványi két­kezi munkások, dolgo­zó parasztok, illetve földművesszövetkezeti tagok. Idősebb ember is csak egy van köz­tük: Kifály János, a többi harmincon alul. Fél éve alakították ezt a zenekart s azóta fa­lujuk elismert kedven­cei; lakodalom, bál, névnap nem eshet nél­külük. Csupa őstehet­ség — amint mondani szokták. Figyelem a dobost — Túri Zsig- mond dolgozó parasztot —, aki úgy kezeli a hangszert, hogy a do­bolás ritmusából akkor is felismerhető a nóta, ha a többi nem játszik. Nevetve meséli, hogy amíg nem volt a dob. a szekrény oldalán ver­te a taktust komája ci- terájához. A tanácsel­nök azt is elárulja: Turiné nem győzte az új lábasfedőket vásá­rolni, mert az ura azok­kal gyakorolt cintá- nyér képében. Horváth Imre a hegedűt kezeli mesterien, Máté Antal a bendzsó nagyszerű művésze... S ha mind az öt hangszer egyszer­re rázendít a »zöld er­dőben, zöld mezőben sétálgat egy páva« szépséges lassú csár­dásra, vagy a Csárdás­királynő kettősére, — az ember alig hiszi el, hogy csak egy fél éve működő, nem hivatá­sos zenekart hallgat s olyan kérges kezek csalják ki a pompás dallamokat, amelyek A kis forrás előbukkan a földből. Kristálytiszta vize vékony erecskében elindul távoli útjára, közben terebélyese­dik, egyre nő; csermely, majd patak lesz belőle, s mint hatalmas, zúgó folyam ömlik a tengerbe. Néhány hónappal ezelőtt a nőmozgalom is úgy indult útjára, mint a kis forrás vize. Nap mint nap egyre több dolgozó nő csatlakozott hozzá, s ma már annak lehetünk tanúi, hogy széles folyammá dagad. A nőmozgalomnak egyelőre nincs kötött szervezeti for­mája. Az asszonyokat nem köti tagsági könyv, tagsági díj. Helyiségeik sincsenek. Pártházakban, tanácsházákon, kultúr- otthonokban gyűlnek össze. Nincsenek függetlenített járási vezetőik, akik a mozgalom szervezésével foglalkoznának és mégis gomba módjára szaporodnak megyénk községeiben a nőtanácsok. Eddig mintegy 60 helyről érkezett hír, hogy megalakultak és az asszonyok lelkesen dolgoznak. Ha vizsgálgatjuk a nőmozgalom újjáéledésének miértjét, könnyen megérthetjük az okát. A magyar nők nem felejtet­ték el, hogy mit köszönhetnek a népi demokratikus rend­nek. A nő teljes egyenjogúságot nyert a politikai életben, a törvény előtt és a gyakorlatban; a családban, az államban és a társadalomban. A mi asszonyaink azt sem felejtették el, hogy az ellenforradalom mennyi gyászt és pusztulást okozott. A sok ezer család szétszakadása az édesanyákat érte a leg­fájdalmasabban. Emellett az asszonyok egyre inkább fel­ismerik, hogy az ellenforradalom meg akarta semmisíteni __ J mindazokat a vívmányokat, amelyeket az elmúlt 12 év alatt el őző tanévben óvodába járt j elértünk, s amelyek elérésében oroszlánrészük volt a dolgozó gyermekek a felvételi idő alatt t nőknek is. Ez tehát az ok, ami miatt a nők tudatára ébredtek annak, hogy újjá kell szervezni a nőmozgalmat. A mostani nőmoz­galom azonban más alapokon szerveződik, mint az elmúlt évek idején. Akkor a nőmozgalmat olyan célkitűzések szol­gálatába is állították, melyek távol álltak a nőket leginkább foglalkoztató kérdésektől. Ezért került kátyúba az MNDSZ tevékenysége. Az MSZMP levonta az elmúlt évek hibáiból a tanulságot, s tág teret biztosított az asszonyok helyes, önálló kezdeményezéseinek. Sok jel mutat arra, hogy egészséges nőmozgalom van kibontakozóban, amelynek befolyása az asszonyok körében egyre növekszik. A Kiskunfélegyházi Nőtanács például nem­rég békegyűlést szervezett, amelyen hatszázan vettek részt. A nőtanács ebből az alkalomból az atomfegyver eltiltását követelő íveket bocsátott ki, melyeket a gyűlés minden részvevője aláírt. Az új nőmozgalom programjába iktatta a Gyermekváros felépítése érdekében indított akció támoga­tását is. Kézimunka szakköröket alakítottak, ahol asztal­terítőket, ágyneműket, stb. készítenek a Gyermekváros szá­mára. Ezenkívül egy háromszobás ház felépítését is elhatá­rozták, s vállalták, hogy az ehhez szükséges 470 000 forint értékű téglajegyet eladják. A nőmozgalom célkitűzései között szerepel az iskolai szülői munkaközösségek tevékenységének fellendítése, a csa­lád és a gyermeknevelés problémáival való foglalkozás, stb. És még egy új van a nőtanácsok munkájában: az asszonyok határtalan lelkesedéssel dolgoznak. Jellemző példa erre: özv. Pálinkás Mihályné tataházj asszony 57 éves kora ellenére 7 kilométeres gyalogolástól sem riadt vissza, hogy résztve- hessen a Járási Nőtanács értekezletén. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar nők tudatában vannak társadalmi kötelezettségeiknek. Felismerték a tenni­valókat, amelyek rájuk hárulnak a szocialista építés apró t akadályainak eltávolításában. I —NO — naphosszat kapát, ka­szát forgatnak. — Csak az a baj, hogy a kottát nem ismerjük — men­tegetőznek szerényen. Ezzel viszont vajmi ke­veset törődik az a több­száz fiatal, aki neki- hevülve táncol, sem az öregek, akik még késő este is azt emlegetik: — nahát, legtöbbet ért az egészben az orgová- nyiak muzsikája. S bi­zony, így is igaz: a bu­gaci ifjúsági találkozó sikerében igen nagy része van ennek az öt derék embernek, akik­nek kívánjuk, hogy még nagyon sokszor szerezzenek örömet nagyszerű tehetségük­kel a szép zenét ked­velőknek! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom