Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-09 / 185. szám

Széles alapokon nyugvó népfront-mozgalmat > Tudósítónktól | A ftáriokfaiás előkészítése a bácsalmási járásban > A bácsalmási járási pártbizottság a községi titkárok bevonó- jsával rendezett vita alapján körültekintően készítette el az okta­> tási év teendőjéről szóló munkatervét. Ennek a tervnek végre­> hajtását — a pártoktatás jelentőségének és szükségességének —< > vezetőségi ülésen és taggyűlésen való ismertetésével, valamint a j propagandisták kiválogatásával megkezdték. > Mindenekelőtt beszélgettek azokkal a propagandistákkal, akik > az elmúlt években gyakorlatot szereztek a szemináriumok veze- J tésében, s munkájukat jól végezték. Tapasztalataik szerint a párt- I oktatási munkában jártas elvtársak szívesen vállalták a propa- [ gandamunka végzését. Szemináriumvezetőik között több olyan »elvtárs van, mint Sztanajev András és Sándor János, akik már [ 8—10 év óta vezetnek pártoktatást. i Az eddig kiválogatott propagandisták Önálló tanulás, Mar- i xizmus—leninizmus kérdései tanfolyam és Időszerű kérdések elő- 1 adássorozat vezetését fogják ellátni. i A propagandisták felkészítését a pártbizottság két-három- | napos tanfolyamon kívánja megoldani. A szemináriumvezetők i kiválogatása után a tanulásban való részvétel érdekében minden- i egyes párttaggal elbeszélgetnek. A pártszervezet vezetősége azon- ' ban helyesnek tartja, ha a párttagok egy része nem várja meg, 'amíg őket ez ügyben felkeresik, hanem maguk gondolkodnak és 1 döntenek tanulási formájukat illetően és pártoktatásba való ! beosztásukat kérik. HERCEGSZÁNTÓN április­ban megbeszélésre hívták meg a népfront vezetőit. Itt, ezen a megbeszélésen sok szó esett kü­lönböző kérdésekről, de úgy lát­szik, nem volt eléggé megalapo­zott az elgondolás a népfronttal kapcsolatban, mert tevékenysé­ge egy-két ülésre szűkült le, majd teljesen megszűnt. A TAPASZTALATOK, ame­lyek a községben vannak, kö­vetelőén írják elő, hogy a párt- szervezetek többet és alaposab­ban foglalkozzanak a népfront- bizottsággal. Soha ilyen kedve­zó előfeltétele nem volt meg a Hazafias Népfront-mozgalom jó kifejlődésére, mint manapság. A társadalom az ellenforradalom után soha nem tapasztalt politi­kai aktivitást tanúsított. Az em­berekben ezer és ezer probléma halmozódik fel, azt valahol el kell mondani s erre a legalkal­masabb szervezet a pártonkívüli dolgozóknak a Hazafias Nép­front. AZ EMBEREKBEN él a vágy, hogy tegyenek valamit a szocia­lizmus ügyéért, népünk előreha­ladásáért. A hercegszántói párt­szervezet tagsága felismerte of népfront-mozgalom jelentőségét és éppen ezért tesz erőfeszítése-' két annak egészséges fejlődésé re. Elhatároztuk, hogy újjá­szervezzük a községi népfront- bizottságot. Oda a legjobb és\ legtapasztaltabb kommunistá­kat küldjük. De bevonjuk a' munkába a legtekintélyesebbj pártonkivülieket is. AZ ELSŐ legnagyobb próba-' tétele a hercegszántói népfront bizottságnak, az alkotmány ün-\ népének előkészítése és megJ szervezése lesz. Bálán Miklósj A termelők figyelmébe Tartsuk be a minőségi előírásokat a dinnyénél és a vöröshagymánál Megyénkben mindinkább job­ban foglalkoznak a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok és az egyéni termelők a dinnye, valamint a vöröshagyma ter­mesztésével. Már az elmúlt év­ben is jelentős mennyiségeket tudtunk ezekből a cikkekből mind belföldi fogyasztásra, mind pedig exportszállításokra bizto­sítani. A fokozottabb termelési kedv érdekében szállítási szerződé­sekkel, a vöröshagymánál ter­melési szerződéssel igyekeztünk megkedveltetni e kultúrák fej­lesztését. Ezek a törekvések nagymértékben sikerültek is, és elsősorban a dinnyénél, de a vö­röshagymánál is ebben az év- oen komoly terméseredmények­kel számolhatunk. Nyilvánvaló azonban, hogy a termesztésnél figyelembe kell venni a minő­séget is. E tekintetben egyre na­gyobbak lesznek a követelmé­nyek mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. Különösen kell vigyáznunk a dinnyefélék értékesítésénél, azok minőségi követelményeinek betartásánál. Minden termelő érdeke, hogy a felvásárló hely által meghatáro­zott szabványnak megfelelő áru­Stabil géphengerek fúrását és dörzs-csiszolását, továb­bá fogaskerék-marást vállal a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat iparági javító műhelye, Kecskemét, Hunyadi város 10, (Körösi betonút.) 1274 féleséget adjon át, mert ez öreg­bíti a magyar zöldség- és gyü­mölcs egyébként is jó hírnevét. Most, amikor tömegesen érik be a dinnye, vigyázzon minden termelő, hogy megfelelő érési fokban szedje azt, mert átvevő­helyeink: a földművesszövet­kezeteknél és a MEK felvásárló­telepeken csak emberi élvezetre alkalmas, érett görögdinnyét vesznek át. A dinnye alsó súly­határa 3 kilogrammnál kisebb nem lehet, csakis szép külalaké, tehát nem deformált, vágott és egyéb külső sérülésektől telje­sen mentes görögdinnyét ve­szünk át. Igen fontos, hogy a dinnyét a termelők a szedés után, friss állapotban szállítsák a felvásárlóhelyre. Nagyobb té­telek átadása esetén beszélje meg a termeid a felvásárlótelep dolgozóival, hogy mikor óhajtja átadni a.z árut. Ellenkező eset­ben fennállhat az a veszély, hogy nem tudjuk átvenni. Hasonló követelmények me­rülnek fel a vöröshagyma átvé­telénél is. Különös tekintettel leéli lenni az érési fokra, mert a be nem érett vöröshagyma tá­rolásra nem alkalmas és sem belföldi ellátásra, sem pedig exportszállításokra nem hasz­nálható fel. A termelők tehát vigyázzanak az időpontra a sze­dést illetőén és kérjék a föld­művesszövetkezetek, a MÉK ki- rendeltségek agronómusainak szakértői véleményét is. A jó minőség elérése érdekében szük­séges a vöröshagymát szedés után 4—5 napig kiterítve tárol­ni. Vigyázni kell arra, hogy szennyeződés mentes legyen az áru. Vágott, ütődött, éretlen, bo­rító héjjazatot nélkülöző vörös­hagyma nem kerül átvételre. A termelők saját anyagi ér­dekeiket is szem előtt tartva, helyes, ha osztályozzák az árut nagyság szerint. Az I. osztályú hagyma 40 millimétertől felfelé, a II. osztályú 30 millimétertől 39 milliméterig terjed. Nagyon fon tos ez, mert az előbb említettek] szerint csak az áru minőségi elő-i írásainak betartásával tudunk versenyképesek lenni külföldön] és belföldön egyaránt. Ferencz Ernő, MÉK-központi Tanácskozzunk az üzemek dolgozóival — Feljegyzés e Kecskeméti Konzervgyárban tartott pártnapról — Közvetlen műszakváltás után pártnapra gyülekeztek a Kecskeméti Konzervgyár I-es számú telepének (volt Kinizsi) dolgozói. Az óra mutatója már túlhaladta a kezdésnek megje­lölt időt, de még nagyon keve­sen álldogáltak az étkezde bejá­rat felőli sarkában. Valami hiba csúszott a szer­vezésbe — mondja az egyik elv­társ, aki éppen most érkezett. Tegnap a termelési értekezleten bejelentették, hogy a pártnap elmarad. A hangoshíradó — csak két helyen szól — bemondta ugyan, hogy az étkezdében tart­ják, de a plakátokon a készáru­raktárt tüntették fel. így nem lehet pártnapot szervezni. A liolgfOZOK nagyobb része hazament, pedig az ellenforrada­lom óta ez az első pártnap és sok embert érdekelt volna. — Ebben igaza van — vála­szolta a párttitkár —, azonban az értekezlet elhalasztásának be­jelentésére mi nem adtunk fel­hatalmazást, a helyiség megvál­toztatása pedig kivételes kény­szerből történt. Máskor ilyen nem fordul elő. Pártvezetősé­günk elhatározta, hogyha vala­milyen gyűlést meghirdetünk, azt mindenféleképpen megtart­juk. Ebben biztosak lehetnek. Megtelt zsúfolásig a szegedi Ikarus és így kénytelen voltam én is állóhelyet válta­ni Kecskemétig 40 ke­mény forint erejéig. Mogorva felhők tár­ták ki koromfekete le­gyezőiket s a nap úrfi is elbújt félelmében a készülődő sötétség elől. Az utasok ingujjra vetkőzve törölgették le homlokukról a szapo­rodó verejtékcsöppeket s e komoly tornamű­velet közben majd pi- pot kaptak a szomjú­ságtól. — Csak már szakad­na! — szállt fel a kol­lektív sóhaj a magas- ságos égig. Nem sokáig kéréget- te magát az időjárás. Oly égi háborúval üzent hadat a júliusi kánikulának, hogy még az enyhülést esdeklők is behúzták nyakukat félelmükben, amikor niagarai sűrűséggel kezdett ömleni az eső. Az utasok ajkáról felhangzott a csodál­kozó dícsérés. — Még ilyen áldott tengert! sälBnÜHl Egy piperkőc külse­jű hölgy, akinek a ha­ja, vagy inkább söré­nye, turcsi orra köze­péig merészkedett le­lógni, ridikülje par­fümgőzös gyomrából előhalászta puderos kompaktját s elkezdte magát szépíteni. Akko­ra vörös sávot rajzolta szájára, hogy talán még maga is szégyellte, na de, a divat, az di­vat. Odaszólt a mellet­te ülő paraszt néniké­nek: — Mondja, lelkem> nem tudott volna ez az eső várni Szegedig? A néni megvető te­kintettel ránézett a kisasszonyra, s úgy panyókásan odavetet­te; — Ezt éntölem kér­dezi, mi vagyok én, időjós? Mi, parasztok: búzában, meg tenge­riben gondolkozunk. A tengeri nem nő meg a parfümtől, lelkem. A bodor hajú hölgy enyhe célzást érzett ki a néni mondataiból. Nem akart szégyenben maradni, így hát jobb­nak érezte, ha elteszl gondolatait Szegedre. De úgylátszik, hogy öröklött fecsegő ked­ve négy-öt kilométe­renként ismét kikí­vánkozott belőle, s né­hány perc »pauza« után ismét turbékolt egy okos mondatot: — Úgy is satnya a tengeri, nem lesz eb­ből jó termés, ha esik, ha nem. — Ismeri maga a tengerit? — kérdezte tőle a 'néni. — Nem té­veszti össze a napra­forgóval? — A néni miért akar velem kötözködni? — csattant fel mérgesen a hölgy, — hiszen én is parasztlány vagyok! — Meg is látszik ma­gán. Elég dolgos két keze van. Azt hiszem, a munkát maga csak könyvből olvasta, vagy a mn7Í Inni ioműm. várakozás miatt kárbaveszo fél­órákat, mások az üvegek vigyá­zatlan, gondatlan rakásából, do- bálásából eredő töréseket, a lá­daüzemben tapasztalt fegyelme­zetlenségeket és ezekkel kapcso­latban a brigád vezetők érthetet­len erélytelenségét hozták szóba. Az igazgatót figyeltem — fel­jegyezte a problémákat. — De úgy láttam, a jelenlevők is ta­nultak a felszólalásokból. A felszólalók azonban nemcsak a hibákról beszéltek. Gombos elvtársnő arról számolt be, hogy a Táncsics laktanyai részlegen kirívó fegyelmezetlen­ség nincs. Ebben az üzemrészben néha a munkaverseny is fellán­gol, hiszen az ott él az emberek szívében, munkaszeretetében. A felszólalók vitáztak is, aki hibázott, annak szemébe mond­ták vétkeit. így is kell ezt. Az értekezleten senki sem unatko­zott. A pártnapot vezető Fehér elvtárs kétszer is be akarta zárni az értekezletet, de még mindig újabbaknak és újabbaknak kel­lett szót adnia. A szervezés hi­báitól eltekintve, amit többen szóvá is tettek, jónak, hasznos­nak tartottuk az értekezletet. Reméljük, a siker híre hamar elterjed az üzemben és a legkö­zelebbi pártnapon már sokkal többen lesznek. —N— 8—10 hl-es kézi szölftpréseket vásárol sürgősen az Alföldi Állami Pince­gazdaság (volt Borforgalmi Vállalat), Kecskemét, Molo­tov tér 3. — Ajánlatokat a műszaki osztályra kérjük beküldeni. 1275 Mat évi börtönt kapott a sikkasztó boltvezető Kopjás úgy bánt a szövetkezet vagyonával, áruival, mintha az már az övé lenne. Egymásután hordta haza lakására a legkü­lönbözőbb árucikkeket, sőt nem egy esetben még az is megtör­tént, hogy barátainak ellenérték nélkül szolgáltatott ki nagyobb mennyiségeket. Megállapítva a fenti tényál­lást, a megyei bíróság büntető­tanácsa Kopjás Mihályt, aki 35 ezer forinttal károsította meg az Alpári FöldművesszöVetkezetet, sikkasztás, a társadalmi tulajdóh hűtlen kezelése és magánokirat­hamisítás bűntettéért 6 évi bör­tönre ítélte. Ilyen előzmények után 3 őrs elmúlt, amikor az előadó — Ambrus elvtárs — beszédé megkezdte, az étkezdéből nyílc kis kultúrteremben, amit nagy­jából meg is töltöttek. A hallga­tóság nagyobb része fiatalasz- szony, leány. Ez természetes, hi­szen a munkahelyen is a női vannak többségben. A gyárban most főidény van és három műszakban dol­goznak. Nemrég fejezték be s borsó feldolgozását és már vé­géhez közeledik a barackszezor is. Most kezdték meg a paradi­csom feldolgozását. Ebből na­ponta átlag 45 vagon nyersáru érkezik az üzembe. Ambrus elvtárs, a párttitkár előadásában előbb megemléke­zett a VIT-fől, a munkáshatalom által biztosított jogokról és fia­taljaink előtt álló tanulási, ér­vényesülési lehetőségekről. Ifjú­ságunk életét összehasonlította az ő gyermekkorával, amikor egész más körülmények között éltek a fiatalok, hiszen ő már 13 éves korában mezítlábosan, nap­számba járva kereste kenyerét. A mai fiatalok az ilyesmit azon­ban kevésbé ismerik. Ezután a termelés problémái kerültek szóba. összegezve: amit mondott, jó volt, nagyon jó, csak néha egy- egy mondatát olyan irányba ka- nyarította, mintha minden jelen­levő párttag lett volna. De néz­zük a hozzászólókat. A jelentke­zésekre nem kellett várni, a ke­zek egymás után emelkedtek a magasba. Kitt Jóssefné, a paradi­csomtárolás nehézségeit említet­te, majd a hullámpapírhulladék felhasználására tett javaslatot. A diszpécserek ezt most a sze­métre irányítják, pedig jól fel lehetne használni. Nem számolta íi, de ezzel komoly megtakarí­tást lehetne elérni. Voltak, akik a ládákra való Kopj ás Mihály alpári lakos régebben önálló hentesiparos ivóit, azután sokhelyütt dolgozott, imígnem az októberi ellenforra­dalmat megelőző időben az Al- ipári Földművesszövetkezet egyik inagy boltjának lett a vezetője. JHogy kire bízták az üzletet, az :csak később derült ki, de akkor ialaposan. Kopjás Mihály az ok- itóberi ellenforradalom után ta­pasztalható bizonytaláhságot ar­ra használta fel, hogy egyrészt árdrágítással, másrészt jogtalan felárak alkalmazásával és egyéb spekulációkkal szerezzen magá­nak többletjövedelmet. ; Egész sor tény bizonyítja, hogy Ismét töppedt csend. A szomszédok a hasu­kat fogva nevettek. Majd Sári után is­mét megszólalt a kis­asszony. — A néni nem gon­dol a fürdőzőkre. Mi is dolgozók vagyunk és szeretnénk napozni és szórakozni is. — Ez mind igaz, ga- lambocskám. De pró­báljon maga üres gyo­morral sétifikálni vagy barnittatni a hátát. Jó termés nélkül nincs élet. Kisebb-nagyobb szü­netekkel így folyt a beszélgetés egészen Kecskemétig. A néni itt kiszállt a buszból, s amikor már a köveze­ten állt, az ablakon ke­resztül beszólt a par­fümillatos hölgynek: — Már ne hara­gudjon, lelkem, hogy egy kis földműveléssel is megismertettem, de a magamfajta paraszt a búzatáblák és kuko­ricaföldek világában jobban lebarnul, mint maga a fürdőben. — Nem akartam megsérteni! Bieliczky S,

Next

/
Oldalképek
Tartalom