Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

Adják vissza a földművesszövetkezeteknek az alapszabályban lefektetett jogokat! FELSZABADULÁSUNK ÖTA a földművesszövetkezeti moz­galom nagyot fejlődött. Azon­ban e fejlődéssel nem volt biz­tosítva az az eredmény, amelyet a földművesszövetkezeti mozga­lomtól szocialista rendszerünk megkívánt. A fejlődés egyolda­lúvá vált, tisztán a bolti keres­kedelemre korlátozódott. Ha­bár 1949-ben pártunk iránymu­tatásával a SZÖVOSZ első kül­döttgyűlése az alapszabály II. §-a alapján megszabta a felada­tokat, amelyek szerint a dolgo­zó parasztsággal kapcsolatos összes gazdasági és tömegszer­vezeti feladatokat a földműves­szövetkezeti mozgalom végezze. A feladat meghatározása szép és eredményé» lett volna, ha 1951— 52-ben kormányzatunk nem em ged tág teret a városi viszony­latban megalakult különböző vállalatoknak, amelyek működé­süket községekre is kiterjesztet­ték és ezáltal a földművesszö­vetkezeteket kiszorították, mun­kájukban korlátozták. Ez történt községünkben is, hogy jól működő üzemeket, mint szeszfőzde, péküzem, gabona-, állat-, bor--, gyümölcs-, szálas­takarmány fel vásári ást és a szer­ződéses termeltetési át kellett adnunk a vállalatoknak. Mind­ez akkor történt meg, amikor a földművesszövetkezet az üzeme­ket korszerűen átalakította. Pék- ü zömünkért például, amelyet 120 000 forintos beruházással új­jáépítettünk, kéthónapos műkö­dés után a vállalat jelentkezett átvételre. A gazdasági zsugoro­dás rányomta bélyegét a tömeg­szervezeti munkára is. A szövet­kezeti tagság elhúzódott, és be­fizetett részjegyeiket a vállala­KAdAU cs FAESZTERGALYOS szakmunkást felvesz a Ka­locsai Mezőgazdasági Ktsz. 1404 tok elvitték, nem látták forint­jaik gyümölcsét. HOGY IDÁIG JUTOTT a föld­müvesszövetkezetí mozgalom, el­sősorban hibás volt a SZÖVOSZ igazgatósága. Nem védte meg az alapszabályokban lefektetett jo­gokat, az előnyöket mindig a vállalatok kapták, a földműves­szövetkezetnek nem maradt más, mint a vasbegyűjtés és a kuko­ricaszállítási szerződés kötése. A helyzet 1956-ban kezdett megváltozni. Visszakaptuk a ta­karmány-, zöldség-, gyümölcs- felvásárlást, az idén a termény­felvásárlás egy részét is. Azon­ban még hátra van sok olyan te­vékenység, amely a földműves­szövetkezeteket illeti, az alap­szabályban lefektetett feladatok és jogok alapján. Így a vállala­toknak vissza kell adni a szesz­főzde, péküzem, szerződéses ter­meltetési Vonalat minden ága­zatban. Sajnos, az a megállapí­tás, hogy ez a visszaadás vonta­tottan halad, hónapokig, sőt éve­kig tárgyalnak róla. Bezzeg 1952- ben egy miniszteri rendelettel máról holnapra el volt intézve a vállalatok igénye a földműves­szövetkezetek rovására. AZ MSZMP mezőgazdasági té­zisei elősegítik a földművesszö­vetkezeti mozgalom fejlődését és helyesen ez a mozgalom lesz fe­lelős a falu mezőgazdaságának átalakításáért, a modern mező- gazdasági technika alkalmazásá­ért, a belterjes gazdálkodásért. A kezdeti lépések megtörténtek, a földművesszövetkezetek agro- nómusokat alkalmaznak, akik termelési felvilágosítást és taná­csot adnak. Emellett azonban szükséges volna, ha az agronó- mus a földművesszövetkezet ke­retében gyakorlati bemutatást is végezne. Hogyan képzelem el ezt? A községi tanácsok az ál­lami tartuléktöldckből átadná­nak 30—40 holdat, amelyen a földművesszövetkezet, mint kü­lön üzemág működtetésével bel­terjes gazdálkodást végezhetne, gyakorlatban bemutatná ennek a gazdálkodási módnak az előnyeit, a modern mezőgazdasági tech­nika vívmányait. Ez a gyakor­lati bemutatás különböző szak­csoportok, társulások, alakulá­sok létesítésére is vonzóan hatna. Ezzel az elképzelésemmel hármas célt érnék el: A földművesszövetkezeti J * agronómus nem válnék irodai adminisztrátorrá. •p A dolgozó paraszt saját “• szemével győződne meg a mezőgazdaságot átformáló mo­dern agronómia hasznáról, ti Megoldódna a községi bol- tokban az évek óta prob­lémát jelentő zöldségellátás, hi­szen a földművesszövetkezet ma­ga termelné. MINDEZEK MEGOLDHATÓK, ha a földművesszövetkezeti moz­galom visszakapja az alapsza­bály ti. §-ában lefektetett jogait, s ezzel egyidejűleg biztosítva lesz a párt. mezőgazdasági tézi­seinek végrehajtása. Garzó József fmsz. ig. elnök, Kerekegyháza — Gyúrhetetlen műanyagot — Vízi-közlekedési megbeszél gyárt a Pápai Textí»gyár. Az lést tartottak Baján. A megbe- újíajta anyagból még ebben a szélés a fürdőzők védelmének: negyedévben 28 000 métert kap érdekében zajlott le, akiknek a kereskedelem. sokszor testi épségét is fenyege­Maruzsa János bajai tűzoltó gyakorlatozás közben leesett az egyik tolólétráról. A mintegy 8 méter magasból lezuhant tűzoltó koponyaalapi törést és agyráz­kódást szenvedett. Súlyos álla­potban szállították kórházba. — Szeptember 5-én kezdik meg az új termés feldolgozását ha­zánk legnagyobb cukorgyárai. A bírek szerint az új cukor szep­tember 15-től már forgalomba Is keiül. A kultúrház építésének tik a szabálytalanul közlekedő motorcsónakok. — Asztalra szerelhető alumí­nium rajzállványokat készít a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat, amelyet különösen technikumok­ban, üzemek, vállalatok tervező osztályain lehet majd jól hasz­nosítani. o rom Végigjárta a boldog hű­megkezdését, utcák fásítását tér- immár egész Kecskemétet: vezi többek között a kömpöci pár nap múlva visszajönnek tanács a hároméves terv első városunkba a színészek, évében. Esküvő. Gyöngyösi Béla és Nagyon örül Bodacnc is, Kovács Mária augusztus 31-én, könnyes szemmel rebeg hálát, szombaton déli egy órakor tart- mert jó pénzért kibérelték ják esküvőjüket Kecskeméten a bútorozott kis szobáját! rom. kát. nagytemplomban. 5081 (—kas) \ HIT dunántúli társasutazása Nagy utat tesz meg a műem­lékekben gazdag Dunántúlon az, aki szeptember 12-én, reggel tél nyolckor, mint a TTIT társas- utazásának részvevője Kecske- keméten felszáll az autóbuszra. A 390 forint részvételi költség­gel szervezett tanulmányúton Kecskemétről Dunaföldváron ke­resztül Sztálinvárosba, Székes- fehérvárra, Balatonalmádiba, Veszprémbe, a Cuha völgyébe, a Cseszneki vár romjaihoz, Győr­be, Sopronba, Kőszegre, Szom­bathelyre, Sümegre, Tapolcára, Hévízre, Keszthelyre, Kaposvár­ra, Pécsre és Szekszárdiba láto­gat el. Az úton megismerkednek a részvevők városok, tájak ne­vezetességeivel. Képzett szakem­berek kalauzolása mellett tesz­nek látogatást hazánknak eze­ken a gyönyörű vidékein. A TTIT országjárásai kereté­ben rendezett társasutazások to­vábbfolytatása igen helyes, el­ismerést érdemel érte a társulat megyei titkársága. Fiatal mérnökök és technikusok között — Egy üzemi pártszervezet kezdeményezése — gyök elégedve fizetésemmel. Csak a lakás... Ez a legna­gyobb gondom. Ősszel szeretnék nősülni, de még csak egy albér­leti szobát sem kapok. Majd szakmai kérdésekről be­szél. — A fiatalok először ne le­gyenek irányítók. Előbb tanul­ják meg jól a szakmát. Fehér Miklós gépészmérnök is most került Kecskemétre. — Szűrésén jöttem, mert itt sokat lehet tanulni. Üzeinen be­lül a szakmai továbbképzés is biztosítva van. A technika állan­dó fejlődése megköveteli, hogy rendszeresen olvassunk külföl­di szakirodalmat. Szovjet, an­gol és német folyóiratokra len­ne szükségünk. — Jó lenne, ha a műszakiak­nál is meghonosítanák az egy­személyi vezetést. Cs. Nagy Erzsébet és Péter Margit az üzemi ifjúsági klub létrehozásáról beszél. A közös- ! ségi élet megszerettetésének egyik alapja, hogy a fiatalok­nak legyen egy olyan otthonuk, ahol összejöhetnek, vitatkozhat­nak. így alakulhat ki közöttük csak hosszantartó barátság. L&lkesen érdeklődnek Kecskemét kulturális életéről. Erre a kérdésre Magyaródi Sán­dor elvtárs, a városi pártbizott­ság tagja adja meg a kellő fel­világosítást. — Az igényeknek megfelelően mindenki megtalálhatja szóra­kozási és művelődési lehetősé­geit. Ez attól is függ, hogy ki hogyan akarja igényeit kielégí­teni. Városunkban van egy jól működő színház, melynek jövő évi műsortervével meg vagyunk elégedve. Színészeinket szereti és megbecsüli a megye egész lakossága. Ok aztán valóban népszerűek. — Dolgoznak az írók, a kép­zőművészek, s zenei életünk képviselői is. — Szeretném, ha részt venné­tek a TTIT munkájában, s kö­zös erővel megalakítanátok á műszaki szakkört. — Bármilyen problémátok Cseng a telefon. Baráti meg­beszélésre hívnak a Kecskeméti Konzervgyárba. Az üzemi párt- bizottság kezdeményezésére ösz. szehívták azokat a fiatal mér­nököket és technikusokat, akik az idén hagyták el az egyete­mek és technikumok kapuit. Miközben az üzem felé tar­tottam, azon tűnődtem, milyen sok új vonás mutatkozik meg üzemi pártszervezeteink most kialakuló munkastílusában. A vézelők barátibb, közvetlenebb kapcsolatot teremtenek nem­csak munkatársaikkal, hanem az üzem összdolgozóival is. Ez még csak a kezdet. »Támaszkod­junk a tömegekre« — ez az elv csak akkor válik valósággá, ha a kimondott 6zó eggyéoivad a gyakorlattal. S pártéletünkben ez a helyes út kezd érvényre jutni. Amikor betoppanok a párt­irodába, fehérköpenyes fiatalok ülik körül az asztalt és tekinte­tükből ezt olvasom ki: úgy kö­szöntünk téged, mint régi isme­rősünket. Valahogy úgy érzem, hogy ma már feloldottabb, em­beribb az egymáshoz való köze­ledés. Rövid pillanatok alatt össze­barátkozunk, s minden külön nógatás nélkül megered a be­szélgetés folyama. Sok mindenről szó esik itt, ebben a tisztántartott k s szobá­ban. Mák Lajos vegyészmérnök elmondjá, hogy szívesen jött kecskeméti üzembe dolgozni. — Mint kezdő ember, meg va­l l t (Íme* fryerntekmrse) írta: Eszik Nándor János csak hallgatta, most ocsúdott éppen: — életre a halál jön tulajdonképpen — gondolta hirtelen és közelebb lépett, nem mondóit az semmit, se csúnyát, se szépet. Az ördög azonban eképpen folytatta, miközben villával a port kavargatta: birtokomon ringó ezüst búzatábla, megérett, elsárgult, a kaszálást várja. Száz arató szokta nyaranként levágni, de én azt már tovább nem tudom kiállni, mikor az enyémet viszi a sok csürhe, pedig volna helye annak is a csűrbe. Majd a pata ismét látszott tüzesedül, az ördög továbbá kezdett rendelkezni: — Egyet kötök csupán, egyet a lelkedre, ha még szükséged van tovább a fejedre, a tengernyi búzát levágod az éjjel! Keresztbe is rakod! Nem maradhat széjjel! Azt is megmondom, hogy mi lesz majd a béred: amit egyszer elbírsz, vagy pedig a véred. Magadnak is elég lesz ez a gond mára, készülj hát fel, öcsém, erre a munkára. Mikor befejezte, nagyot durrant a szó, és tovább vágtatott a fekete hintó, H'átattács&k Uím A gyermekvárosért akció során a Kecske­méti Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói a nő­tanács szervezésére 3200 forintot gyűjtöt­tek össze az elhagyott és árva kisgyermekek otthonának megterem­tésére. Ezenkívül még 500 forintot adott a vállalat a rollerver­seny díjainak megvá­sárlására. * A Kecskeméti Út­fenntartó Vállalatnál most van alakulóban a nőtanács. A szervezke­dő asszonyok elhatá­rozták, hogy első tény­kedésük egy mosógép­vásárlás lesz, amellyel a vállalat családos dol­gozóinak gondján akar­nak könnyíteni. * Már hírt adtunk ar­ról, hogy a Kecskeméti városi Nőtanács, a Ha­zafias Népfront és a Vöröskereszt augusztus 20-án nagyszabású vá­rosi bálát rendezett a gyermekvárosért akció támogatására. Újabb tájékoztatás alapján közöljük, hogy a bál tiszta jövedelmét, ösz- szesen 5000 forintot, a fenti szervezetek befi­zettek a gyermekváros felépítésére. • 1400 forint gyűlt Ö6Z- sze a kérő szó nyomán a Kecskeméti Cipő­gyárban a gyermekvá­ros javára. A Cipőgyár igazgatója, Serzsényi elvtárs volt az első, aki íizetéséből 100 forintot adományozott a gyűj­tés során, van, forduljatok nyugodtan a pártbizottsághoz s amiben tu­dunk, segítünk nektek — fejezte be hozzászólását Magyaródi elv- lárs. Ambrus elvtárs, az üzem párt­titkára, néhány figyelemre mél­tó tanáccsal látta el a fiatal mérnököket. — Elsősorban is azon iparkod- janak az elvtársak, hogy az üzemben kialakulhasson a jó kollektív szellem. Ismerkedje­nek meg a munkások minden­napi életével, gondolkodásmód­jával s ne szakadjanak e.l tőlük sem gondolatban, sem munká­ban. — Szeretném, ha segítenének az ipari tanulók nevelésében isi Az eddigi gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy az idősebb szak- munkások nem szívesen foglal­koznak az ipari tanulókkal. —t Hogy miért? Ennek is megvan az oka. Minden kertelés és mel­lébeszélés nélkül be kell valla­nunk: fegyelmezetlenek. Hosszú küzdelem kell ahhoz, hogy eze­ket a fiatalokat megneveljük. Kopogtatnak az ajtón. Egy virgonc, mosolygós arcú kislány nyit be az ajtón. Fehérfi lapot lobogtat a kezében, me­lyen ez a boldogitó szöveg ol­vasható: Varga Judit felvételt nyert a Testnevelési Főiskolára, Juditka Itt dolgozott az üzem termeltetési osztályán. Tavaly érettségizett a Közgazdasági Technikumban. Most eljött, hogy elbúcsúzzon a párttitkár elvtúrstól. Megígér­te, hogy nem felejtkezik meg az üzemről, ha hazajön, mindig meglátogatja volt munkatársait s levélben is gyakran felkeresi őket. így zajlott le ez a ba­ráti találkozó. Az üzem vezetői komoly és nehéz feladatokkal bízták meg a fiatal mérnökö­ket és technikusokat. A bizal­mat és megbecsülést megkapták, S ők pedig elmélyült, eredmé­nyekben gazdag munkájukkal bizonyítsák be, hogy valóban helytállnak saját portájukon. Bieliczky Sándor •A- fytJhfoßjjieti ^töőjluk Kovács Mihály és Altnási Jó­zsef kecskeméti lakosok 1956 no­vemberében a Szálloda- és Ven­déglátóipari Vállalat részére 25 ezer forint értékű árut vásárol­tak fel Makó környékén. A zöld­séget 3,45 forintért vásárolták és 10 forintjával számolták el, míg a hagymát 7—8 forintért vették és 18 forintos áron adták tovább a vállalatnak. Az így lebonyolí­tott üzleten 5292 forint jogtalan haszonra tettek szert. A bűn­vádi eljárást megindították elle- nülq Matelkó József keleblai és Vörös György mátételki lakos augusztus 20-án éjjel a Csikériai Földművesszövetkezet boltjában duhajkodni kezdett. Közben ve­rekedést kezdeményeztek. A kés is előkerült zsebükből és 8 na­pon túl gyógyuló sérüléseket okoztak Bévity Márton csikériai és Bévity Antal bácsszőlősi la­kosokon, akiket kórházba kellett szállítani. A bácsalmási rendőr- kapitányság Matelkót és Vöröst őrizetbe vette és megindította ellenük a bűnvádi eljárást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom