Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-27 / 199. szám
— Kukkantó jelentkezik Moszkvából! — Nahát, merre csavarogtál eddig, Karesz, hiszen már egy hónapnál is több, amióta nem hallottunk rólad. — A Keleti-tenger partján jártam, Kínában a közelmúltban és beszélgettem ott a halászokkal, amikor egyszer csak valami hihetetlen dolgot pillantottam meg, — Mi volt az? — Egy teknősbéka. — Hál ez nem hihetetlen! — No, figyeljetek: ez az óriási teknős, amiről már az újságok 15 írtak. A szemem előtt mérték meg a halászok, pontosan 500 kilogrammot nyomott. — Hát ez tényleg hihetetlennek tűnik. És milyen hosszú? — A hossza 2 méter, a szélessége pedig megközelíti az egy métert. A kínai tudósok a teknős életkorát is megállapították, 120—130 évesnek mondják. S ennek révén az is kiderült, hogy az eddig fogott teknősök közül nemcsak, hogy ez a legnagyobb, hanem a legidősebb is. — Mesélj még valami érdekeset, Karesz. — Elmondhatom, hogy láttam a világ legkisebb autóját. — Na ez, megint érdekes, mondd csak? — Szarajevóban jártam, egyszer csak megpillantottam egy aprócska autót. Beszélgetésbe kezdtem a vezetővel. Elmondtam neki, hogy én Kukkantó Karesz vagyok, satöbbi, satöbbi. Bemutatkozott ő is. Miodrag Cyekics néven. Kérdem tőle, honnan vette ezt a kocsit. Azt mondja, ö csinálta. Hát így szó szót követett, aztán elmeséli, hogy mennyi ideig készítette, elmondotta a kocsi méreteit is. — A kocsi hossza 178 centiméter, szélessége pedig 78 centiméter. Általában 60 kilométeres sebességgel halad. — Beleültél-e, Karesz? — Persze, hát csak kipróbálom! — Hát, Karesz barátunk legközelebb mikor jelentkezel? — Ezután rendesen hetenként és ígérem, hogy érdekes dolgokat mondok mindig. Arató hangyák Dél-Amerikában, Brazíliában él a legtöbb fajta hangya. A tudósok szerint nem kevesebb, mint 174-féle hangya tanyázik a dzsungelekben és a hatalmas, füves-bokro6 pusztákon. A legérdekesebb brazíliai hangyák, az arató hangyák. Ezek szabályszerű földműveléssel foglalkoznak. Hangyarizst termesztenek. Amikor a termés megérett, learatják, a magokat kipergetik és a hangyabolyban lévő magtárakba cipelik. Biztató tervek, szép eredmények Szeptember 1-től paplangyártás Kalocsán Szép volt a pénzeskúti táborozás A múlt héten Pénzeskúlról kaptunk levelet. A kecskeméti 111-as számú fiúiskola táborozó pajtásai kereslek fel bennünket kedves soraikkal. A bakonyi életről írtak. A levelük így szól: — III-as számú általános iskola pajtásai szeretettel köszöntik a Gyermekvilág szerkesztőjét innen, a pénzeskúti táborból. Sokan ismerkedünk a tábori élet örömeivel és viszontagságaival. Amikor ide érkeztünk és kiléptünk a vonatból, szakadó eső fogadott bennünket. Szerencsénkre a sátrak már álltak, mert a táborvezető tanár bácsi gondoskodott arról, hogy ne nekünk kelljen felállítanunk a sátrakat. így aztán száraz helyen pihentük ki magunkat. Másnap reggel kocsizörgés ébresztett az erdő csendjéből: -A szomszéd termelőszövetkezet küldte a friss tejet. Sokára aztán kisütött a nap is, és megkezdődhetett a felejthetetlen kirándulások sorozata a Gerence és a Cuha patak völgyében. Gyönyörű volt a csesz- neki vár. Mindent egybevetve sok szép felejthetetlen órát töltöttünk ezen a helyen. Vidáman teltek a napok. Kiadós, jó volt a koszt, nagyon megszerettük a tábori életet. Végül még veszteség is ért bennünket: a sok íutballozásban tönkretettünk egy futballabdát. De üsse kő »Több is veszett Mohácsnál« — mondottuk. Mindebben a nagy örömben nem feledkeztünk el arról sem, hogy köszönetét mondjunk a kecskeméti szovjet parancsnokságnak és a repülőtér katonáinak a sátrakért, valamint a megyei tanácsnak és a szülői munkaközösségnek az anyagi támogatásért. A helyi árualap növelése és ezzel a lakosság jobb ellátása érdekében a megyei tanács egész sor olyan ipari jellegű kezdeményezést valósított meg a közelmúltban, melyeknek hasznosságát a vásárlók ezrei tanúsítják megyeszerte. Egyik példája ennek a Kalocsai Kézműipari Vállalat, ahol 8 millió forint termelési érték mellett főként a bedolgozó rendszer alapján már 420 főt foglalkoztatnak. Kalocsa Város Tanácsát régtől foglalkoztatta a gondolat, hogyan teremtsen kereseti lehetőséget több száz olyan családnak, ahol az apák keresete nem elegendő, viszont az édesanyáknak a házi munka és a gyermek- nevelés mellett csak 3—4 óra kenyérkereső ideje marad naponta. Ez a munkalehetőség a Könnyűipari Vállalat felállításában öltött testet, Kalocsa város egy tágas épületet bocsátott a vállalat rendelkezésére, ahol a szabászati és egyéb munkákat tudják végezni. A megyei tanács pedig pénzt, textilanyagot, gépi és műszaki anyagot biztosított a meginduláshoz. így ma már arról adhatunk hírt, hogy a fiatal Kézműipari Vállalat a harmadik évnegyedben 15 000 ágyneműgarnitúrát (dunna-, párna- és kél kispárnahuzat), 40 000 férfi és 20 ezer női fehérneműt készít, s ami igen lényeges: ezek a keresett textilcikkek döntően a megyei ellátás zavartalanságát biztosítják és csak kisebb részük kerül máshelyütt értékesítésre. Az eredmények mellett a vállalat terhére is van mit írni. Van bizony, méghozzá olyan, amit tudjuk, igen sok olvasó helyese) majd. Ez pedig nem más, mint a paplangyártás. De ezt a munkát a vállalat már nem bedolgozó rendszer alapján, hanem állandó munkásokkal, úgynevezett szalagrendszerben végzi majd. Az előzetes tervek szerint a palangyórtást a vállalat a negyedik negyedévben kezdi meg. A munka gépesítésére az előkészületeket már megkezdték, s ha csak valami váratlan akadály közbe nem jön, mór a szeptemberi próbaidőben naponta 25 darab paplant küldenek a megye üzleteibe. — Sándor — A szűnyoglnvázió miatt kénytelenek szüneteltetni a munkát a bajai halászok és erdömunkások A Duna rendkívüli vízjárása olyan mértékben kedvezett a szúnyogoknak, hogy évtizedek Óta nem tapasztalt mennyiségben lepték el a Baja környéki Duna menti községeket. Az erdei munkások után a halászok is több helyen kénytelenek hosszabb- rövjdebb ideig szüneteltetni a munkát az esti órákban, mert a szúnyogok hatalmas felhőgomo- lyagokként lepik el őket és ez TERMELŐSZÖVETKEZETEK! EGYÉNI GAZDÁK! Érdemes bika, linó, üsző iiizlaiási szerződést kötni Kamatmentes előleg! Minőségtől' függően üszőért, 350 kg-on felül, 9—14 Ft; bikáért, 400 kg-on felül, 10—16 Ft; tinóért, 400 kg-on felül, 11—17 Ft-ot kapnak kilogrammonként. Részletes felvilágosítást adnak a járási kirendeltségek és a községi állatfelvásárlók. 1376 Bács megyei Állatforgalmi Vállalat. lehetetlenné teszi a munkát és a Duna mentén való tartózkodást. A szúnyogfelhőji eddig nem tapasztalt mértékben támadást indítottak a yárosban is, ahol nemcsak este, hanem még napközben is üldözik az emberek nyugalmát. A dunai erdőkhöz közel eső földeken akadályozzák a mezőgazdasági munkát. A város egészségügyi intézményei a malária-veszély megnövekedésétől tartanak. Ennek elhárítására megtelték a szükséges intézkedéseket: általában füstöléssel védekeznek, de esti permetezéseket is elrendeltek a legveszélyeztetettebb területeken. Villany-hőmérő Egy nyugatnémet cég nemrégen előállította a világ első villanyhőmérőjét. Az új típusú hőmérő működése azon alapszik, hogy hő változásakor az elektromos ellenállás is megvátozik. A villany-hőmérő néhány másodperc alatt kimutatja a beteg lázát. SIR JOHN HUNT: Paszang Dava, — aki megint megtalálta önmagát közönünk —, Ang Tembávaj vállvetve látta el a szakács tisztségét. Rizst, tojást, olykor csirkéi ettünk, s pemmikán. kétszersült, jam, kávé, vagy tea is Került hozzájuk az egyre.fogyatkozó »csúcstámadási« csomagokból — a »Compo« mar régen elfogyott. Megíürdötlünk a folyókban; nagy élvezet volt ismcl alaposan megtisztálkodni, három hónap óta először. A kétszeres menetszakaszok végét rendszerint csak alkonyat táján értük el és másnap röviddel virradat után már megint úton voltunk. Mindig úgy aludtunk, mint a bunda; s ez nagy dolog volt a hosszú időszak utón, amely alatt csak bódítószerekkel tudtunk párórás alvást biztosítani. Egy héttel Katmanduba Való visszatérésünk után felkerekedtem a feleségemmel, aki repülőgépen jött elém Angliából, és James Morrisszal, a Times tudósítójával, és elébe mentünk a Nepáli völgyhöz közeledő főcsapatnak. Egv hetet töltöttünk velük Hukszében, utolsó pihenőhelyükön, a gépkocsival járható ut kezdete előtt. Az egész völgyet felkavarta az öröm és izgalom. Mindez persze elsősorban Tenzinget, Nepál szülöttet i’lelte, akit mint nemzeti hőst ünnepeltek. Másnap az útvopal mentén mindenütt óriási üdvrivalgás fogadott bennünket, végül pedig egy virágokkal borított udvari diszhintón valóságos diadalmenetben vonultattak fel bennünket, a kiabáló és izgatott néptömegek sűrű sorai közt, akik Tenzinget, Hillaryt és engem rizzsel pirosra festett porral, sőt pénzdarabokkal hajigáltak meg. Ilyen kísérettel jutottunk a palotáig, ahol a király a legszivélyesebb fogadtatásban részesített. A fogadtatás valóban megható volt, de egyben mulattatott is bennünket. A nepáli udvar díszruhát öltött tiszteletünkre és sorban helyezkedtek el a falak mentén, hogy tanúi legyenek a szertartásnak, amidőn őfelsége a király az expedíció néhány tagját rendjelekkel ruházza fel. Az expedíció tagjai viszont, háromhetes hosszú útjuk után a távoli hegytől idáig, ütött-kopott külsővel, borotválatlanul, piszkosan, pecsétes 159 és poros ruhadarabokban — shortba, tornacipőbe és más hasonlókba öltözve jelentek meg. Pugh, bár megelégedésemre szerényen a háttérbe vonult, még mindig ugyanazt a pizsamát viselte, mint véjgig a kivonuláskor és most is a visszatérő út alatt. De a nagy diadalmámor közepette akarva-akaratlanul elszomorított, hogy vállalkozásunkat ezeknek a jó embereknek nagy része annyira félreértette. Minden jogcím megvolt ahhoz, hogy Tenzinget ilyen lelkesen ünnepeljék, viszont eközben teljesen megfeledkeztek a többi serpáról és az expedíció többi tagjáról, akik pedig mind bajtársai voltak hősüknek a nagy teljesítmény elérésében. Négy napon át szorgalmasan csogamoltuk málhánkat, fogadásokon vettünk részt cs élveztük az udvar, a kormány, az indiai követség, az indiai katonai misszió, nagykövetünk és mások szíves Vendégszeretetét, azután elhagytuk Katmandu t. A repülőtéren búcsút mondtunk barátainknak, Thöndupnak, Dava Tliondupnak, Paszang Davának és Ang Tcmbának. Ezek és még néhányan akik velünk tértek vissza, másnap indultak tovább Dardzsilingbe. Egyesek Khurnbuban maradtak. Nepáli barátaink és jóakaróink közt Mr. M. P- Koirala, a miniszterelnök, aki oly nagyra értékelte sikerünket, szintén megjelent búcsúztatásunkra. A csapat egy időre szétvált. Charles Wylie és Michael Ward vállalták a legnehezebb feladatot: ók kísérték el málhánkat az országúton és a vasúton végig Lákhnauig, ahol az egészet egy szállító vállalat ügynöke vette át, aki kedvünkért felutazott oda Bomba.vből. Hillary, Gregory, Tenzing és családja, feleségem meg én Calcuttába repültünk, s itt a kormányzó, a városi hatósággal egyetemben kitüntető iőgadtalásban részesítette az expedíciót, különösen államunk nagy polgárát, Tenzinget. A csapat többi tagja Patnán ót Delhibe ment, ahol június 27-én ismét összetalálkoztunk valamennyien. Három lázas napon át a Calcuttái közönség ünneplését élveztük; mindenütt a Legnagyobb kedvességgel és vendégszeretettel fogadtak bennünket, különösen a kormányzó, Srimati Mukerdzsi, Mr. Shancn, a mi helyettes főmegbízoltunk, tisztviselőkarával együtt és a Himalája Klub. Lehetetlen volt meghatottság nélkül tudomásul venni az őszinte lelkesedést, amelyet kalandos vállalkozásunk ébresztett oly sok egyszerű emberben, kiváltképpen a bengáli ifjúr Ságban. Feleségem és én, különösen élveztük a calcuttai napokat, hiszen a háború előtt Bengálban állomásoztam és sok régi bengáli barátunk felkeresett bennünket. 160 (Folytatjuk)
