Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

t/m« r* Világ proletárjai, egyesüljelekI * I ... I MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ara 50 fillér 1951. AUGUSZTUS 27. KEDD Pedagógus nagygyűlés Kecskeméten Szombaton délelőtt a városi ■anács nagytermében pedagó­gus riagygyűlés volt. Több mint tOO pedagógus hallgatta meg Nagymarosi Kálmán tanácsel­nök beszédét, amelyben érté­kelte a jelenlegi helyzetet, az ellenforradalmi események ál­tal bekövetkezett és eddig érez­hető bizonytalanságot, továbbá foglalkozott az év eleji felada­tok megszabásával. Említette, hogy a találkozónak, célja az volt, hogy az eddig még gyak­ran megnyilvánuló nyugtalan­ságot elűzze s a tanév megkez­dése érdekében is tisztázza a helyzetet. Az indulás előtti legfontosabb feladatokról szólva hangsúlyoz­ta, hogy haladéktalanul rendez­ni kell a tantestületek sorait, meg kell állapítani a tárgyi és személyi feltételek állapotát és ahol kell, még javíthatunk szeptember 1. előtt. Meg kell erősíteni a pedagógus szakszer­vezetet s meg kell nyugtatni minden nevelőt, hogy nyugod­tan kezdheti az évet, mert a párt és a tanács támogatja vala­mennyi becsületes, rendszerhez hű pedagógus alkotó munkáját. A beszámolót több hozzászó­lás követte. Többek között fel­szólalt Héjjas László, városi művelődésügyi felügyelő és Gombos elvtárs, az MSZMP vá­rosi intéző bizottságának titká­ra és számos pedagógus. A fel­szólalók javaslatára a nagygyű­lésen részvevő pedagógusok til­takozó táviratot intéztek az Or­szágos Béketanács titkárságához az ENSZ ötös bizottságának te­vékenysége ellen. anyagi javaink pusztulását — az ellenforradalom demagógiájától megszédített —, az eletet alig is­merő tanítványaink és gyerme­keink vad ámokfutását a meg­semmisülés felé, a síró anyák jajkiáltásait, tiltakozunk a bel- ügyeinkbe történő jogtalan be­avatkozás ellen és helyreállt ren­dünk mindenfajta megzavarása ellen. A tények ismeretében kijelent­jük, hogy nem kérünk sem a mindszentyek, cszterháziak, vagy a letűnt gyárosok uralmából, sem a Horthy-korszaknak pol­gári demokráciába burkolt sem­milyen uralmi rendszeréből. Mi pedagógusok a népért vagyunk, a népért élünk és harcolunk. Csak egy rendszert ismerünk ma­gunkénak, a szocializmus rend­szerét és az a célunk, hogy bé­kés építésünkkel a legnagyobb tökélyre emeljük. Hiába minden imperialista fondorlat, — elvi szilárdságunk és meggyőződé­sünk — egy emberként sorakoz­tat fel bennünket kormányunk és pártunk mögé. Kérjük az Országos Béketanács titkárságát, hogy Kecskemét vá­ros hatszáz pedagógusának kéré­sét és tiltakozását továbbítsa az illetékesekhez. Kecskemét város pedagógusai. Ipadüzsnel Éészül a Sákae ellen! | 3500—4000 hold jó termőföld a vízállások helyén ♦ AZ ALFÖLD mocsárvilágának falvakkal, termőföldekkel meg­szaggatott évszázados vonulatá­ban nagy területet foglal el a Solt, Apostag és Dunaegyháza határában éktelenkedő Sátor. Olyan 3500—4000 holdat kitevő terület ez, amelyen az év minden szakában víz áll, gyéren termő savanyú füve a legrosszabb mi­nőségű takarmány s a víz miatt azt is a legritkábban lehet be­takarítani. A SOLTI TANÁCS — tekint­ve, hogy mintegy 1000 hold ilyen terület ennek a községnek hatá­rába esik — hadat üzent a Sá­tornak. A Bajai Vízügyi Igaz­gatóság segítségével megkezdték a mocsár lecsapolási tervének elkészítését. Erre olcsó és jó módszer kínálkozik, mert a Sá­kor északi vonulatát régi, ter­mészetes meder szeli át s ezt egyszerű kiképzéssel össze lehet kapcsolni azzal a már meglevő csatornával, amely a betonút 'mellett zsilipekkel ellátva tor­kollik a Dunába. Az adottságok arra is alkalmasak, hogy a kör­nyező területek öntözését a leg­olcsóbb gravitációs módszerrel oldják meg: a zsilipek feljebb, vagy lejiebb eresztésével. OROSZ ELVTÁRS, a községi KÉTNAPOS ŐSZI VÁSÁR S NAPOKON Már hírt adtunk arról, hogy szeptember 28 és október 1 kö­zött az idén is megrendezik Kecskeméten a Hírős Napokat. Ezzel kapcsolatosan a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője újabb rendelkezést adott ki, mely szerint a Hírős Napok „ . Befejezték a cséplést i Kecskemet varos pedagógusait , ♦ 1957. évi augusztus hó 24-énj n hajat farosban ♦ megtartott tanévnyitó nagygyű-| A bajai járás valamennyi lésén mély felháborodással vet-1 községében befejeződött a csép­iek tudomásul, hogy az ENSZ | 'és. A terménybetakarítással illetéktelenül napirendre tűzte az| párhuzamosan nagyobb lendüle- úgynevezett magyar kérdés tár-1 tét vett a felvásárlás üteme is. gyalását. | A kicsi határmenti községben, Mi, Kecskemét város pedagó-f Bácsszentgyörgyön például az gusai, akik közvetve és közvet-1 előző évek beadásának ötszörö- tenül átéltük az ellenforradalom lsét ajánlották fel szerződéses borzalmait, láttuk vcrcjtékcsj felvásárlásra a dolgozó parasz- munkánkkal felépített erkölcsi és* tok. első két napján: 28-án és 29-én, szombaton és vasárnap nagysza­bású őszi vásár megtartását is engedélyezi a kiállítások és egyéb rendezvények kiegészítő­jeként. A kétnapos őszi vásár második napján, szeptember hó 29-én, állatvásár is lesz. tanács gazdasági felügyelője sa­ját tapasztalataival igazolja, hogy a lecsapolt részeket az első két évben kenderrel lehet kitű­nően hasznosítani, amely, a fel­törő vadnövényzetet tökéletesen kiirtja s kitűnő termést ad, —'s aztán bármely értékes növény­fajta otthonra lel benne. Ha a nagyszabású terv megvalósul, több ezer hold jó termőfölddel gazdagodik a dunavecsei járás s az a sok száz dolgozó paraszt, akinek ma semmi haszna, csak bosszúsága van a sákorbeli föl­dekkel. Kézenfekvő az is, hogy a leendő termőföld kihasználá­sát leginkább társulások útján lehetne tökéletesen megoldani, akár közös kertészet, rizster-I mesztés, vagy egyéb öntözésest kultúra létesítésével. GYERMEKVILÁG (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) MILYEN LESZ AZ IDÉN A CSENGŐDI SZÜRET? (5. oldal) »APRÓ« GONDOK (5. oldal) SPORT {6. oldal) Bajai és kecskeméti írók találkozója A kecskeméti Katona József Társaság és a bajai Tóth Kálmán Irodalmi Társaság kezdeményezésére augusztus 24-én és 25-en megyénk irodalmi életének fellendülésére várhatóan nagy hatású irodalmi találkozóra került sor Baján. A kecskeméti írók es költők két napot töltöttek a Duna menti városban, a helyi iro­dalom képviselőinek társaságában. A találkozó gazdag programjából különösen kiemelkedik az a felolvasó ülés, amelyen a kecskeméti és bajai írók, költők meg­ismertették egymással munkásságukat, alkotó tevékenységük ered­ményeit. A költők verseikből, az írók pedig prózai műveikből ol­vastak fel. Egy-egy mű felolvasása után eszmecsere alakult ki. A kecskeméti Katona József Társaság részéről Monori Fj Dezső, a Társaság alelnöke, Bieliczky Sándor, Nagyistók István, Goór Imre, Varga Mihály, Weither Dániel és Tarján István olvas­tak fel műveikből. A bajai írók közül Almási Károly, Bárdos Ferenc, Bánáti Tiborné, Birinyi József, Breinik Antal, Csatári János, Felvidéki István, Kincses Ferenc, Mécs Ferenc és Sziklai Ottó szerepelt a több mint három óráig tartó irodalmi meg­beszélésen. A délután folyamán sor került a bajai járási könyvtár mun­kájának tanulmányozására, majd baráti vacsorán búcsúztak egy­mástól a két város irodalmi életének vezető személyiségei. Két szelest iisznus filmszínház létesül megyénkben a hároméves terv keretében A megyei Moziüzemi Vállalat a közelmúltban készítette el hároméves, tervét. A terv rész­leteiből különösen nagy érdek­lődésre tarthat számot az, hogy megyénkben két helyen, Kecs­keméten és Baján szélesvásznas filmszínházat létesítenek. A terv szerint a megyeszékhe­lyen körülbelül 200 000 forintos beruházást igényel a bonyolult technikai berendezések beszer­zése és valamelyik kecskeméti mozi erre a célra történő átépí­tése. A filmszínház, amely a leg­korszerűbb sztereo-hangos, több- csatornás hangvisszaadású rend­szerrel készül. 1959-ben nyílik meg. A bajai szélesvásznas film­színházat a Béke Moziban nyit­ják meg 1960-ban. A Moziüzemi Vállalat dolgo­zói most azon fáradoznak, ho­gyan lehetne a határidőket előbbrehozni, hogy megyénk két legnagyobb városában minél ha­marább megismerhessék a mozi­látogatók a Szovjetunióban és európaszerte már eléggé elter­jedt szélesvásznas filmeket. Szóbakerült az is, hogy a kö­zeljövőben harmadik kecske­méti filmszínház létrehozása iránt is lépéseket tesznek. Jelen pillanatban megfelelő helyiség felkutatása folyik. MEGYEI eifLráyy,ávLÉTESÜL u 1958. január 1-től 100 090 pár gyermekcipő készül Félegyházán GYERMEKCIPŐ. Manapság ez az egyik legkeresettebb cikk akár állami áruházban, akár kis­kereskedelmi vállalatnál, vagy éppen földművesszövetkezeti üz- fetben érdeklődik utána az em­ber. Igen. Keresett cikk a gyer­mekcipő, de hosszú idő óta még­sem kapni belőle megfelelő mennyiséget, a választékról nem is beszélve. Pedig Kecskeméten is van cipőgyár. Bármint legyen is, tény, hogy gyermekcipő tekintetében Bács megyében sok a kívánnivaló, mert ha van is cipőgyárunk, az még nem minden a helyi szük­ségletek kielégítéséhez, hiszen az exportkötelezettség és az orszá­gos szétosztás annyira leköti a Kecskeméti Cipőgyárnak a kezét, lábát, ht>gy a megyei kereslet­hez mérten alig tud valamennyi árut felkínálni. VALAMIT MÉGIS tenni kell, mert ha azt tartjuk, hogy erőnk­höz mérten, a dolgozók igényei­nek mindjobb kielégítésére kell törekedni, akkor az ilyen, a szü­lőknek ezeregy bosszúságot okozó hiányosság huzamosabb ideig nem tartható, ha még oly nehéz is az ország gazdasági helyzete. Mint annyi másban, ez esetben is a megyei tanács ke­reste és kezdeményezte a meg­oldást. Megszületett az elhatáro­zás: saját cipőgyárat létesítünk. A VAéASZTÁS Kiskunfélegy­házára esett, ahol a helyi párt- és tanácsi szervek örömmel fo­gadták egy olyan cipőgyár létre­hozásának tervét az ő városuk­ban, ahol évente tíz- és tízezer gyermekcipő készül majd megyei eladásra. Az új születése azon­ban nem megy könnyen. A Könnyűipari Minisztérium elein­te hallani sem akart a dologról, mígnem a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői kény­telenek voltak személyesen a könnyűipari miniszterhez, Nagy Józsefné elvtársnőhöz fordulni, aki azután kézbe vette a dolgot. Ma már ott-tartunk, hogy az elvi megállapodásokat megkötöt­ték, a cipőgyár működési enge­délye megvan, a félegyházi ta­nács pedig biztosította azt az épületet, amelyben az új üzem megkezdheti a gyártást. De mi­kor lesz ebből még cipő? — kér­dezhetnék sokan. Mi is eziránt érdeklődtünk a megyei tanács ipari osztályán. A TERMELÉS megindítása nem megy máról holnapra — volt a válasz — hiszen a gépek beszerzésétől az első pár cipőig egy új üzem felállításánál ren­geteg a tennivaló. De ez a gyár­szervezési munka mégsem évek kérdése. A gépek és egyéb fel­szerelések részint már biztosítva vannak, részint pedig legyártás­ra kerülnek. Így bár a tanácsi ipar egyik »legfiatalabb« gyer­meke, ez évben még nem kap tervet, a próbagyártást azonban az év utolsó hónapjaiban meg­kezdjük. 1958 JANUÁR 1-TÖL, az elő­tervek szerint egyelőre évi száz­ezer pár gyermekcipő készül majd a Kiskunfélegyházi Cipő’ gyárban, Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom