Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

sin jóm lu vi : Azután furcsa és nem éppen méltóságteljes mozdulatokkal ugrándoztak és keringtek az imazászló körül, amely az udvar közepén állott. A többiek valami nagyon kezdetleges zenét szolgáltattak, kürtökkel és cintányérok­kal. Különös, olykor nevettető volt az egész, de minden szépséget nélkü­lözött. A tánc hosszú ideig eltartott. Míg a kolostorban tartózkodtunk, közöltem az apáttal, hogy megmásztuk az Everestet. Szemmelláthatóan kételkedett szavaimban és semmi sem ingathatta meg ebben. De szokott udvariassága nem engedte, hogy kételyét szavakban is kifejezze, s amikor búcsút vettünk, kedvesen szerencsét kívánt nekünk ahhoz, hogy »majd­nem elértük a Csomolungma tetejét«. Míg Thjangbocsében voltunk, megérkeztek az első sürgönyök, amelye­ket az Indiai Rádió hálózata közvetített. Most kezdtünk csak tudatára ébredni, hogy miután végrehajtottuk feladatunkat az Everesten, most másfajtít, de nem kevésbé fáradságos feladatok várnak reánk. A sok üze­net között volt egy rendkívül szívélyes hangú üdvözlet védnökünktől, az Edinburghi hercegtől is. Egy másik sürgöny, amely különösen sok örömet szerzett nekünk, a Namcse Bázár-i rádióállomás készséges kezelőjétől jött, aki üdvözletét küldte »az egetrázó diadalmaskodás alkalmából, amelyet a Kaland Királyán arattak.« Másnap egy előretolt csoport, amely Gregoryból, Bourdillonból és belőlem állott, elhagyta Thjangbocsét, hogy a lehető leggyorsabban elérje Katmandut. Rengeteg tennivaló várt ott reánk. A csapat zömének, Ed Hillary vezetésével, akkor kellett indulnia, mihelyt összeszedték a kulikat, ami nem volt könnyű dolog abban az évszakban, amikor mindenki mezei munkával foglalatoskodott. Amikor elhagytuk Thjangbocsét, Char­les Evans megvált tőlünk. .Mindig az volt a terve, hogy őszig Nepálban marad, és most, noha nagyon csábította a gondolat, hogy velünk térjen vissza és részt vegyen az ünneplésekben, végül mégis úgy döntött, hogy keresztülviszi régen dédelgetett tervét. Elsősorban további adatokat akart gyűjteni az Everest körzetének elkészítendő térképéhez; néhány napra 157 vissza akart térni a völgyekbe, ahol edzőgyakorlatainkat tartottuk, mi­előtt az Everest ellen indultunk volna, Annullu és Da Tenszing vele tartottak. Kedvezőtlen előjelek közt indultunk hazafelé. A serpák semmit sem élveznek annyira, mint egy jóravaló társas mulatságot; könnyen találnak rá ürügyet, és vajon mi lehetett volna megfelelőbb alkalom, mint az Everest megmászása? Nem is késtek a vigadozással, mihelyt elértük a völgy legmagasabban fekvő községét és onnan kezdve egyfolytában mula­toztak. Ilyen körülmények között bajosnak találtuk, hogy Namcse Bázár- ból elszabaduljunk. Június 5-én — csaknem egész nap türelmesen vártuk, hogy serpáink és a kulik utolérjenek bennünket — estefelé igen »emel­kedett« hangulatban érkeztek meg. A következő órában még jobban leré- szegedtek, úgyhogy a három fölöttébb türelmetlen szaháb végül is a falut egyedül Dava Thondup kíséretében hagyta el, akinek úgy látszik kemé­nyebb feje volt, mint a többi serpának. Igyekeztünk mielőbb lejutni — kettős napi menetszakaszokat vettünk tervbe visszatérő utunkon —, s ezért nem voltunk hajlandók szemet húnyni a mulasztás felett. Sürgős üzenetet küldtem vissza Charles Wylienek, hogy indítson azonnal utánunk egy megbízható serpát, mert nem szándékoztuk viszontlátni a többieket. Később tudtuk meg ennek a lépésnek az eredményét. Charles a nyu­godt és csendes Pembát választotta. Hogy gyorsabban utazhassák, kis hegyilovat is bérelt részére, és sürgős üzenetet bízott rá, hogy juttassa el hozzám. Másnap, amint a csapat zöme a nyomdokon Namcséhoz köze­ledett, bús baleset színhelyéhez értek. Az ösvény szélén ülve, kificamodott bokáját tapogatva lelték az üveges szemmel bámuló és ugyancsak zava­rodott Pembát; a nyomdokon keresztben egy másik serpa hevert és éppen mámorát aludta ki. A lónak nyomát sem látták. A földön heverő serpa, aki kötelességtudóan teljesíteni akarta a megbízatását, amellyel Pemba látta el, mielőbb a szesz gőze végképp elhományosította agyát, felült és ünnepélyesen átnyújtotta Charlesnek az ő saját kezével írt sürgős üze­netét. »Igen fontos, szaháb!« — tette hozzá. Mialatt a Dudh Koszi mentén ereszkedtünk le, megeredt az eső; csak­nem minden nap esett, míg az előcsapat az ösvényen visszafelé igyeke­zett. Hosszú és fárasztó út volt átkelni a nagy hegyhátakon a sűrű, fapa­dos ködben, szakadó esőben. Némelykor kezdetleges védőtanyát eszká- báltunk két vízhatlan lapból és a szabadban aludtunk. De még gyakrab­ban folyamodtunk valamelyik serpacsalád vendégszeretetéhez, hogy a piócák és az eső ellen védekezzünk; ilyenkor kényelmesen töltöttük az éjszakát a szilárd kő- és gerendaház felső emeletén. Menetelés közben hamarosan felépültünk gyengeségünkből és erőnk visszatértével étvágyunk is megnőtt, 158 (Folytatjuk) A TAGOK SEGÍTSÉGÉVEL ÚJ CSÁRDA A DIM PARIJÁN Turnai Kálmán vezetésével a szállító brigáddá alakult igaz­gatóság betonelemeket hord. Csendesen folyik az öreg Duna, még a hullámfogó kövein is alig hallani hűs vize locsogá­sát. Nem messze tőle annál se­rényebben foglalatoskodik egy kis társaság, építik az évek óta annyira óhajtott dunavecsei ha- j 1 ászcsárdát. Ott sürögnek-forog-1 nak gyalogosan, kocsikon, ki | hogy éri. Egyik a féligkész épü­letre helyezi a betonelemet, a másik gerendát cipel a magas gátról lefelé. Amilyen változatos a munka, olyan tarka a munkások össze­tétele is. Varga József számlázó Zöld Károly dolgozó paraszttal, Németh Károly üzemágvezető Török Gyula, Végh István igaz­gatósági tagokkal, Steifer Ti­bor pénztáros Szomor Sándor dolgozó paraszttal együtt mar­kolja a súlyos betondarabokat. Nem végeznek kisebb munkát a mesterek: Szabó Sándor és Gő­zön István sem. Miért e szokatlan összetételű brigád építkezik? — kérdezzük. Turnai Kálmán, a földműves­szövetkezet elnöke elmondja, hogy évek óta tervezik a dunai strandon megépítendő csárdát, de különböző intézkedések, meg a pénz hiánya is gátolta eddig a megvalósítást. Most az igaz­gatóság elhatározta: célrészjegy jegyzéssel és társadalmi mun­kával oldják meg. A javaslatot tett követte s a tagság már az első héten több mint 6000 fo­rintot befizetett. Kocsifuvarral 4000, kézi erővel pedig 2000 fo­rint értéket teljesítettek. A be­fizetéssel egyidőben megvásá­roltak egy előregyártóit elemek­ből készített házat, amit társa­dalmi munkával lebontottak s a leendő csárda helyére szállítot­tak. Azt tervezik, hogy jól működő, szépen berendezett, minden kő- igényt kielégítő szórakozóhely- lyé fejlesztik, — noha az augusz­tus 20-i megnyitón kezdetleges S ^ P AO/T R '-T* Trtv Megkezdődnek a bajnoki mérkőzések megyénkben Fenn: Szabó Sándor műves irányításával lebontják a vásárolt berendezése ellenére is kellemes épületet szórakozást nyújtott a geknek. Balra: Még egy nap s máris a tetőt szerelik. Vásároljon „Dongó“ kerépár-segédmotort! Gyorsan, frissen érhet cél­ba, ha »Dongó«-t szerel a kerékpárra. Kapható a föld­művesszövetkezeti és kis­kereskedelmi árudákban. 1256 Vasárnap, augusztus 23-én van a bajnokság rajtja megyénkben, mind az NB lll-ban, mind a megyei I. osztályban. Megyei csapataink vala­mennyien igyekeztek jól felkészülni a bajnoki küzdelmekre. Reméljük, hogy ez sikerült is és megyénk csa­patai helyt fognak állni az NB Ili­as bajnokság küzdelmeiben. Az NB HI-as bajnokság küzdel­meiből kiemelkedik a kecskeméti rangadó, a Kecskeméti Építők— Kecskeméti TE mérkőzés. Mindkét csapat igyekszik jó rajtot venni s ezért nagy küzdelem várható. Kis­kunfélegyházán az Építők a szőre- gieket látják vendégül. Nehezebb lesz a dolga a másik félegyházi csa­patnak, a Honvédnek Vásárhelyen a Dózsa ellen. A Honvéd csak teljes erőbedobással győzhet. Nem kisebb feladat előtt áll a Bácsalmási Petőfi sem, amelyik Szegeden mérkőzik az ottani egyik legjobb csapat, az Építők ellen. A döntetlen is siker­nek számítana. A Kiskunhalasi Ki­nizsi Csanádpalotára látogat, ahol a most feljutott Nagylakkal méri össze erejét. További mérkőzések: Hm. Vasas—Csongrád, Kkdorozsma —MÁV HMTE, Szentesi Kinizsi- Szegedi Szpartakusz. A megyei bajnokság során a for­mák még kialakulatlanok és csak pár hét után lesz nyilvánvaló, hogy mely csapatok küzdenek majd az NB III-ba való feljutásért. A mér­kőzések közül a legérdekesebbnek a Kalocsai Kinizsi—Kiskunhalasi MÁV és a Garai Hunyadi—Kiskunhalasi Határőr találkozók ígérkeznek. A további mérkőzések: Lajosmizse— Kiskőrös, Kecel—Dávod, Bátya— Soltvadkert, Madaras—Mélykút, Vaskút—Bácsbokod és a visszalépett Kiskunmajsa helyére beosztott Já­noshalma—Kecskeméti Dózsa II. Valamennyi mérkőzés délután fél 6 órakor kezdődik. — A fő mérkőzés előtt az ifjúsági csapatok játszanak bajnoki mérkőzést. Megyei csapataink közül még két egyesületünk jutott fel az NB ül-» ba. Ezek közül a Bajai Bácska Posz­tó a Délnyugati NB lll-ban játszik és ott első mérkőzésére Toinára Iá-» tógát el. A Bácska mostani forrná-» jában biztosan győz. Másik idegen kerületben játszó NB III-as csapa-* tunk, a Tiszakécske első mérkőzé­sét odahaza játssza a volt NB H-ea Orosházi Kinizsi ellen. A kécs-kel csapatnak már a döntetlen is si-* kert jelentene. Az NB Il-ben folytatódnak a baj-» noki küzdelmek. A Kecskeméti Dó­zsa Kőbányán mérkőzik a Lombik­kal (volt Szikra).A Kőbányai Lom-* bik sokat vesztett tavalyi erejéből* de a Dózsa így sem mehet biztosra* mert az idegenben játszott mér kő-* zés mindig hátrányt jelent. Másik megyei csapatunk, a Bajai Építők* odahaza látja vendégül a Budapesti Gázművek csapatát. A Gázművek tavaly nagyon gyengén szerepelt g az Építők első otthoni NB Il-ea mérkőzésükön győzelemmel szeret" nének bemutatkozni. Vásároljon alumíniumedényt nem pattogzik, nem törik, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománc­edénynél. Bőséges válasz­tékban kapható a földmű­vesszövetkezeti és Népbolt árudákban. 1255 vendé- 3 (Sáfár József) TERMELŐK! Barackpálinkát “d barackcefréért a Kecskeméti Gyiimölcsszeszipari Vállalat az Kecskemét Izsák Kiskőrös Jánoshalma Tiszakécske Kerekegyháza Bácsalmás Bővebb felvilágosítást az átvevöíielyek adnak. FIGYELEM! 1375

Next

/
Oldalképek
Tartalom