Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-31 / 177. szám

U\ tnűtttl&disi ottUbfr üalabszállásen A kuglisók lelkes vitat­kozása beszűrődik a tanácsház ablakán. Szeri György elvtárs, a községi tanács elnöke elmoso­lyodik és halkan megjegyzi: — Kuglizó nép lakja ezt a fa­lút. Szabad idejükben kímélet­lenül döntögetik a bábukat, mi­közben harsányan nevetnek, ha üres járatban gördül végig a golyó a pályán. Szeri elvtársat március 4-én nevezték ki tanácselnöknek. Amikor megérkezett, 40 000 ma. gárahagyatott vályog gzomorko- dott a most épülő művelődési otthon udvarán. Nincs ez így jól, vitatkozott önmagával. A végrehajtó bizottság tagjaitól megkérdezte, hogy mi lesz a vá­lyogok sorsa. Ne rágja itt az idő foga, ha nem tudják felhasz­nálni, inkább adják el. A VB egyöntetűen határozott: a falu kulturális igényeinek kielégíté­se érdekében új művelődési ott­hont építenek, melyet még ez évben átadnak a község lakói­nak. E nemes elhatározáskor 25 000 forint szerénykedett a köz­ségfejlesztési számlán. Ebből az összegből még nem futja mű­velődési otthonra — törték fe­jüket a VB tagjai. Na, de mind­egy, a tervnek valóra kell vál­nia. Hozzá is kezdtek az építke­zéshez, s egy szép napon azt vették észre, hogy már csak mindössze 48 forint van a szám­lán. Ez úgy május elején tör­tént. A pénzügyminisztériumhoz folyamodtak segítségért. A vá­lasz az volt, adjon pénzt a me­gyei tanács. Cseh elvtársék megértették a jakabszállásiak kérelmének fontosságát, s adtak is 30 000 forintot. A járási ta­nács pedig 20 000 forintot utalt ki állami támogatás címén. így azután megindulhatott a zavartalan építkezés. A község dolgozói szíves-örömest fizetik a községfejlesztési adót, s na­ponta átlag 1500—2000 forint gazdagítja a számlát. A traktorosok sokat verejtékeztek az építkezésnél. Társadalmi ’ munkában agyag­gal együtt kb 300 köbméter föl­det hordtak padlóalapozáshoz. Amint a tervrajzot böngész- szük, megállapíthatjuk, hogy szép és minden igényt kielégítő lesz a művelődési otthon. Tá­gas előcsarnok fogadja a néző­ket. Ezenkívül büfé, ruhatár, pénztár és a vetítéshez szüksé­Kecskeméti üzleteket látogatott meg a KPVDSZSZ országos elnöke Ligeti László elvtárs, a Kereskedelmi, Pénzintézeti és Vendég­látóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke az elmúlt héten látogatást tett Kecskeméten. Végh Pál elvtárs, a szakszer­vezet megyei elnöke kíséretében megtekintette a Kecskeméti Állajni Áruházat, a Csemegeboltot, a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat több boltját és a Terményforgalmi Vállalat üzemi kony­háját. A munkahelyeken hosszasan elbeszélgetett a dolgozókkal a szakszervezet által elért eredményekről, a lengyelországi és franciaországi tapasztalatairól. A megyei szakszervezettel megbeszélték az őszi csúcsforga­lomra való felkészülést és a dolgozók bérezésével kapcsolatos problémákat. Ligeti elvtárs megállapította, hogy a meglátogatott üzletekben jó a csúcsforgalomra való felkészülés, bőséges az áru­készlet, de az ösztönző teljesítménybérezést a dolgozók nagy része még nem érti meg. Ezért a szakszervezet az eddig megjelent bérezésekről szóló rendeletekről egy mindenki által érthető rende­letismertető füzetet ad ki a dolgozók részére. Hétvégi különvonat S Az IBUSZ augusztus 11-én a dolgozók részére hétvégi külön- vonatot indít Szilvásváradra, a Bükk egyik legszebb kiránduló- helyére. Az útirány: Cegléd, Szolnok, Hatvan, Füzesabony, Eger. A vonat Kecskemétről augusztus 10-ről 11-re virradóan, éjfél körül indul és Szilvásvá­radról 11-én, este 7 óra körül indul vissza. Szilvásváradról szép kilátás nyílik a Szalajka völgyön ét a Bükk legmagasabb tetőjére, amely 959 méter magas. Eger­nek történelmi és műemlékei is megtekinthetők. A különvonatra augusztus hó 7-én, délután 4 óráig lehet je­lentkezni, Részvételi díj 42 fo­rint; Anyakönyvi hírek Kalocsáról SZÜLETTEK: Mendi Erzsébet (Horváth Ilona), Mendi Mária (Horváth Ilona), Marakity László (Gregus Terézia), Boldog Teré­zia (Kun Terézia), Csordás Má­ria Zsuzsanna (Simon Mária), Pákolicz László (Béleczki Ju­dit), Smatkó György, Zoltán (Hé­jas Veronika), Varjú László, György (Senke Ilona), Szalai Mária (Cselik Mária), Kolom­pár Lajos (Kun Mária), Török Ilona, Irén (Tóth Margit), Csa­pni Ilona, Erzsébet (Kiss Ilona), Pincse Flóra (Kanalas Ilona), Madarász Ilona (Bagi Anna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Máté Lajos és Fekete Juliánná, Cseh András és Benedek Melin­da. MEGHALTAK: Blanár Mik­lós 25, Berták Balázs 28, Her- czeg József né Guzsván Anna 76, Mező Sándorné Varga Terézia 56, Bert Istvánná Szabó Ágnes 81, Farkas László 77, Kutasi Sándor 43, Csendes Józsefné Szűcs Erzsébet 69, Ssaladnya Józsefné Jasicza Matild 81 éves korban. Beleesett a ciéplódobba Gogija Imre 21 éves cséplő­gépmunkás igen könnyelműen viselkedett. Munkaközben el- felédkezett arról, hogy mozgó gépen van s az előtte összegyűlt zabkaparékot minden támasz, vagy fogózkodás nélkül, csak úgy a lábával akarta beletaszí­tani a cséplődobba, s közben szerencsétlenségére, megcsúszott s maga is beleesett. Szerencse volt azonban a baj­ban, hogy az ott lévő cséplő- fiépetető nem vesztette el a lé­lekjelenlétét s még mielőtt na­gyobb baj történhetett volna, az utolsó pillanatban úgy sike­rült félrelöknie a könnyelmű fiatalembert, hogy annak csak a balkezén és a baliábán sérül­tek meg az újjai. Sajnos. így is, miután a bajai kórházba szállították a mentők, úgy nyi­latkoztak az orvosok, hogy se­besülése egy hónap múlva gyó­gyul, arról nem is beszélve, hogy mikor állhat ismét mun­kába; ges gépház is az előcsarnokban lesz elhelyezve. A színházte­rem berendezésére 30 000 forint van biztosítva. A fiatatok már régóta álmodoztak arról, hogy tudásu­kat és tehetségüket gyümölcsöz- tessék. A KISZ 12 tagú művé­szeti csoportja máris megkezdte próbáit s ősszel, amikor a Mű­velődési Otthont átadják ere­deti rendeltetésének, már azon a felejthetetlen estén is nívós műsorukkal kívánják szórakoz­tatni a közönséget. Ősszel szervezik meg a felnőt­tek színjátszó csoportját. A pe­dagógusok készségesen segíte­nek ebben a munkában. Nyáron azért nem tudják ezt megolda­ni, mert a tanítók és tanárok nagy része vidéki és ilyenkor nem tudnak részt venni a kul­turális élet előkészítésében, Ezeti után a pártszerve­zetről beszélgetünk. 28 tagja van a községi alapszervezetnek. A kommunisták lelkes támoga­tói és egyben szervezői is a kultúra meghonosításának Ja- kabszálláson. Farkas Pál fiatal elvtárs, aki a KISZ tánccso-, portjának vezetője, szívügynek tekinti azt, hogy jó művészeti; munka folyjék a faluban. Azokban a községekben, ahol maga a tanácselnök és a VB tagjai is szeretik a művelődést és igénylik is azt, ott nem zár­kóznak el a kulturális élet meg­teremtésének alapvető lehetőse­geitől. A jakabszállási példa ezt; bizonyítja. B. S. : A BARATI ORSZÁGOK ELETEB0L Újdonságok az csehszlovák iparban »Inkrómozás« A Prágai Műszaki Kutatóinté­zet munkatársai új módszert dol­goztak ki az acélalkatrészek el­lenállóképességének növelésére. A módszer lehetővé teszi, hogy a krómnikkel acélból, vagy sár­garézből tervezett alkatrészeket közönséges acélból gyártsák, amelyeket azután »inkrómoz­nak«. Az új módszerrel a legki­sebb méretű készalkatrészek is krómozhatok anélkül, hogy mé­reteik megváltoznának; a króm ugyanis az anyag szerkezetébe hatol be. Folyékony gyümölcs A pribyslavi Pribina gyár nagy mennyiségben hozza forgalomba kedvelt üdítő italát: a folyékony gyümölcsöt. Az egyharmad lite­res üvegek tartalma háromne­gyed kilogramm elsőrendű gyü­mölcs értékének felel meg. PVC-szigetelés az építőiparban A föld alatti építkezéseknél, vagy alagutak készítésénél ez­ideig aszfaltréteget, vagy szigeu telőlapokat használtak. Hapl és Magnusek mérnökök a közel­múltban három alagútépítkezés- nél próbálták ki a polivinilklo- rid fóliák alkalmazását. Az iso- plastnak nevezett új szigetelő- anyag az eddigi szigetelőleme­zeknél tizenkétszer erősebb (hú­zásnál kb. 20 kg/cm2). Az iso- plast, amely mindenfajta épít­kezésnél használható, 60 száza­lékkal csökkenti a szigetelési költségeket. Űj lignitbányák Az ország egész területé» rendszeresen folytatott geológiai kutatás során nagykiterjedésű lignittelepet találtak Dél-Morva- országban. 1960 végéig 12 új bá­nyát építenek és helyeznek üzembe ezen a területen. Az ost- ravai és észak-csehországi bá­nyavidék után ez lesz Csehszlo­vákia harmadik legnagyobb szénmedencéje. IJj nyárfaerdők Dél-Csehországban tavaly és az idén több ezernyi nyárfát ül­tettek ki; csak az országutak mentén 2600 új nyárfa áll, s | ezenkívül több mint 40 hektár- ♦ nyi szűz területet ültettek be.ez- aktívaülést szervez a Kecskeméti |zel a magashozamú fafajtával. A Járási Nőtanács a községi nóta- Iszakemberek azért javasolják a náesok vezetői és kommunista | nyárfa fokozott ültetését, mert asszonyai részére. Az aktivaülé- jegy 30 éves nyárfaerdő ugyan- sen a nőmozgalom kiszélesítésé- íannyi kitűnő faanyagot ad, mint vei kapcsolatos feladatokat be- Jegy azonos területű 80 éves fe­nyőerdő. Örgűüáiuji apróságok Orgovány. Ha visszagondolok gyermekkoromra, apám szájá­ból keserűen hangzott a neved. Fehérterror. Mennyi becsületes embert végeztek itt ki Franczia Kiss Mihály és társai. Itt állok megrendültén az 1919-66 mártírok emlékműve előtt. Tizenkilenc márványba vésett név hirdeti a Tanácsköz­társaság hősi harcát. Mint késői unoka, tisztelettel adózom az életüket áldozó kommunisták emléke előtt, s fogadalmat te­szek, hogy én is hű leszek el­veikhez', s a toll fegyverével is örök emléket állítunk az em­beri szívekben és az emlékező gondolatokban. 4 tanácselnök jókedélyű, mosolygós arcú. Ba­logh Péternek hívják. Szereti a falut, de az emberek is őt. Ahogy bandukoltunk az utcán, az emberek akkurátus bölcses­séggel köszöntötték, ez már a népszerűségnek és a tisztelet- adásnak egyik biztos jele. Amikor irodájában beszélge­tünk, egyszerre csak nyílik az ajtó, egy munkáskülsejű férfi toppan be. Az elnök rámkacsint, majd kezetszorit az újonnan ér­kezővel, s megkérdezi tőle: — Megbeszélték a feleségével? — Igen, elnök elvtárs — hangzott a válasz. — No, és elmegy? — A jövő héten indulok. — Ez a helyes beszéd —> mondja az elnök, aztán elbú­csúznak. Megtudom, hogy az illető iszá­kos ember. A felesége el akart tőle válni, s bejött az elnökhöz, adjon neki tanácsot, mit csinál­jon? — Balogh Péter megígérte az asszonynak, hogy majd ő be­szél a férjével. S íme az ered­mény, a férfi készülődik az el­vonó kúrára. A tanácselnököt nemcsak az akták intézése, de az emberek gondja és öröme egyaránt ér­dekli! B/ß lVIH LVi a Balatonhos és Pécsre 3 napos autóbusz különjárattal ' augusztus 10-én. Részvételi díj teljes ellátással: 340 forint. — Jelentkezési ha­táridő: augusztus 5. 1219 IBUSZ, KECSKEMET SST“ 4 falu kulturális tervei • Szépek ezek a tervek. Komoly tízezrek szerepelnek a költség- vetésben, és ha mindez megvaló­sul, Orgovány megszépül, s la­kói is élvezői lesznek a kultúrá­nak. Még ez évben befejezik a ját­szótér építését, rendbehozzák a hősi sírokat, a könyvtárat be­rendezik ízléses bútorral, s a községi tanács ezen felül még új könyvek beszerzésére is biz­tosít 2000 forintot. A könyvtár csinosítására, a könyvállomány bővítésére 10 000 forintot fordí­tanak. A művelődési otthon sem mos­tohagyerek. A színpadot hátrább viszik, az ajtókat, ablakokat és a termet újra festik, s az épület tetőzetét kijavítják. Erre a célra 20 000 forintot biztosítanak. A közvilágítás bővítésére 28 ezer forint jut. Az őgz folyamán újjászervezik a KISZ művészeti csoportját. A falusi fiataloknak nagy kedvük van a színjátszáshoz, szeretnek táncolni, s elhatározták, hogy nívós műsorszémaikkal szóra­koztatni és nevelni akarják a falu dolgozó népét. 4 vékmester Püspöki bácsit mindenki is­meri a faluban. Olyan a kemen­céjéből kikerülő kenyér, mint a frissen hullott hó. Ize, zamata van ennek a kalácsnak is beillő kenyérnek. Én is megkóstoltam házi szalonna kíséretében. Fröcs- csöt is ittunk hozzá, s megeredt a beszélgetés. Eközben tudtam meg, hogy Püspöki bácsi kétszeres sztaha­novista volt. Az ellenforradalom előtt a Kecskeméti Kenyérgyár­ban dolgozott, majd kiváltotta iparengedélyét, s azóta Orgová- nyon süti a ropogós kenyereket. Á pártnak is tagja lett- Négy családja van. Ebből kettő fiú, kettő ieány. Tréfásan megjegyzi: — Ugye, jó megoszlás? — mi­közben nagyot derülünk. A falusiak őt is szeretik. Még a kritikus időkben is volt min­dig kenyér a faluban. Aki sze­reti az embereket, azt a társa­dalom is megbecsüli; Püspöki Gizi levele Giziké a pékmester leánya; Barnatekjntetű, komoly gyer­mek. Szeret olvasni, verselni és gyermekszíndarabokat írni. És emellett kitűnően rajzol. Az egyik este mér javában al- konyodott, leült az asztal mellé és egy kockás irkalapra véste gondolatait. Hitvallás ez és fo­gadalomtétel. íme így hangzik a levél: »1956. október 23-án ki­tört az ellenforradalom. Mi ak­kor Kecskeméten laktunk. Édes­apám akkor még nem volt kom­munista, de két szomszédja rá­fogta. Kiálltak a kapuba, és re­mélve az ellenforradalom győ­zelmében, fenyegetően kiabál­ták: »Megálljatok, piszkos kom­munisták, ide lesztek felkötve.« — és egy fára mutattak. Édes­apám nem rettent vissza, tudta, hogy az ellenforradalom vesz­teni fog. Kádár János elvtárs kérelmére megindultak a szov­jet csapatok tankokkal és ágyúk­kal a főváros felé, hogy segítse­nek a magyar népnek. Ha az el­szánt, önfeláldozó szovjet kato­nák el nem oltják az ellenforra­dalom romboló lángját, számta­lan ártatlan kommunista vesz­tette volna életét.« így igaz, Gi­ziké. Talán a te édesapád is. Az italboltvezető Középtermetű, barna ember; szereti a rendet és a tisztaságot. Üti a vasat, mert sör nélkül nem lehet a falu népe nyáron. Elő is teremti a habzó, folyékony bar­na kenyeret. Nem a prémiumért, hanem az emberek igényeinek kielégítéséért harcol ott és ak­kor, amikor arra szükség adó­dik. Bebarangoltuk a falut. A ta­nácselnökkel még sok minden­ről beszélgettünk, itt szóbake- rültek az októberi ellenforradal­mi események is. — Kutyanehéz időket éltünk — mondja. Orgoványon most vpltam elő­ször életemben. Barátságos, jó­szívű embereknek ismertem meg a falu népét. A sok szenvedés és könny után megérdemlik, hogy népi demokráciánkban ők is bol­doguljanak s nyugodtan hajtsák fejüket a békés élet vánkosára. Bieliczky Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom