Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-03 / 153. szám

AMIT ELTAKAR A KIRAKAT Sxépek, ízlésesek, de drágábban készülnek A GYERMEKCIPŐK A JURA&AT? EL0TT 4L' EENK. Nézelődés közben felfi­gyelünk egy édesanya, meg egy édesapa tanakodására. — ff3- héret vagy azt a betéteset ve­gyük mpg Jutkának? Szp szqt köyet, azután megegyeznek. A fehéret veszik meg, a betéteset majd később. Bemennek az üzletbe, s pár perccel később mosolygós arc­cal, kart “karba öltve jönnek ki és viszik hpza a kis Jutkának az új cipői.' Nép? is gondolnak, de miért is gondoljanak árrá, hogy az a cipp, apielyet most vettek, 2,12 forinttal drágább, mint tavaly. Ugyan minek hozakodunk ez­zel elp? —kérdezhetnék egyesek. Mit érdekU ez a vásárlót? Ha neijt js ilyen fprmában, dpafort érdekli: Vajon oícsóhb. lesz-e majd a gyermekcipő és mikor? JOGOS KÉRDÉS? Igen! Hall­gassuk csajt, rajt is mondanak a Kecskeméti Cipőgyár vezetői a cipők megdrágulásának okáról. Elsőnek ’ 'megemlítik azt, hpgy a szükségesnél vastagabb tal­pat, nem növényi pserzpsűt, ha­nem drágább, kombinált psefzé- sűt kaptak és ezért áRriljs— májusi hónapban 22 000 forinttal többe került a talpanyag, mint tavaly ilyenkor. Hő, de nézzük csak tovább, mert hpmcsak kizárólag ez^ ^ az egyedijji pit. A kis topánkákjipz még sok mindén'kell, míg végre elnyerik' szép formájúkat. Pél­dái jtérpg. Eppek páfjp 20 fil­lérrel drágább az idén,' mint ta­valy. AZT MONDJAK, hpgy ők elő tudnák állítani olcsóbban is, de nincs présgépük es a kérget csak préselt állapotban lehet a pipőpe hejyezpk A préselést más végzi el. A tüzödej kellékanyag 12 fil­lérrel, az al.jaüzemi kellékanyag pedig páconként 70 fillérrel drá­gult a tavalyihoz képest. A talp­bélés is páronként 45 fillérrel drágább, csupán pzpft'. (pert ha­sított bprt nem kaptak, s ezért Igénytelenek voltak a drágább sertésbőrt felhasználni. Ugyan­akkor a felsőbőr felhasználás­nál a fehér marpanub.uk egész- cipő vágásánál az anyag ára pá- VP.pképt 2e> filléfrel rjptf. Ez’per- sze abból adódik, hogy nem ta­karékoskodtak jól a szabászok a rájuk bízott anyaggal. NŐ, dp csak itt hibázott a yál- lalat? Ami’ azt illeti, másutt is történt mulasztás, mégpedig olyan fórumban, hogy az önkölt­ségi számítást előbb is meg le­hetett volpa ejtpph s akkor az intézkedések előbb látták vplna napvilágot. AZ IGAZSÁGHOZ TARTO­ZIK azonban az’is, hogy igye­keztek t a lehetőségekhez képest valamit tenni is. Például a dől gozók segítségével javították minőséget, s ezzel mintegy 350 forintot takárjlpttak meg. E azonban igén kevés. Hogy a fel sobör-kíhasználás jobb legyen bevezették az anyaggal való ta karékoskodás premizálását. Hűl ladékbeszerzés ügyében hol, a igazgató, hol a gyár főmérnöke látogatott el más cipőgyárakba A Tiszp Cippgyárbpn háfpnt va gonrá vajó liullpdékqt ' találtai |S, de nem tudtajs ejhpzni a?ér( mert 12 forintot kértek mázsa jpprt, amikor a hivatalos ára Csaji 4,60 'forint. Via ezért a árért megvették vplna, meg drá gabb lenne a gyermekcipő elő állítási költsége. A napok jeltek-multak, g ami jcor összegezték az április- május havi termelést, níegálla pít'ották': 87 Q00 forinttal drágul a gyermekcipők előállítási ön költsége a tavplyj bázishpz — 1956 első—harmadik negyedévé hez — viszonyítva. Furcsaság ként említjük még azt, ha az idei jprv- és jppysz^tppj^t néz zük, akkor viszont nyereséges vállalat. ENNEK ELLENÉRE TÉNY 2,12 forinttal tpbbe kerül egy pár gyepTipkcipő előállítás^ a' idén. Ha ez így megy tovább,' ak kor a gyár nehezíti népgazdasá gunk gyors táipraállását. _ KIUTALTAK a CSALÁDI PÓTLEKOT — VÉGLEGES DÖNTÉS Üpro« OOSldoll SZÜLETETT KONCSIKNÉ ÜGYÉREN — CUKBASZTANULÖ LESZ KLÁRIKA — TURINÉ GYERMEKEIT ELHELYEZTÉK Stxncr Antalné, Helvécia 300. szám alatti lakos azzal a kéréssel fordult hozzánk: intézzük el az SZTK csa­ládipótlék osztályán, ne kelljen szin­te hetenként vállalati igazolást be­nyújtania ab hoz, hogy május havi családi pótlékot megkaphassa. Stxncr Antalné levele alapján felkerestük az SZTK családipójlck osztályát, ahol Szabó Mária éivtársn« » követ­kező felvilágosítást nyújtotta szá­munkra: „Stxncr Antalné családi pótléka már rendezve yan. A minap adtuk fél pqstáll részére. Az igazolások azért kellettek, mert az októberi el­lenforradalom ideje alatt az osztá­lyon elkallódtak-” — Ezek szerint Stxnerné meg lehet nyugodva, s azóta már bizonyára ipegkapfá május bavi családi pótlékot. > * \ Az Egészségügyi ÍVfinisztérium) értesítette az »Apró gondok«? (rovatot Kopcsik Imréné, fülöp-5 szállási sokgyermekes anya jtl-c talmazása tárgyában. A m(nisz-) tpriqm. jiivatlfqzással a fennálló) rendelkezésekre, amelyek nem 5 nyújtanak lehetőséget arra, hogy) a jutalmazás kiterjedjen olyant sokgyermekes anyákra is, akik) több anyától származó gyemre- < kel nevelnek tel. az összeg fo-> lypsítását nem engedélyezi. ) Elicnben |jtasítják a megyei) (.anács szociális osztályát, hqgy< vizsgálja telül tíoncsikné szo-S qiális körülményéit ós ámen'Ryi-f ben azt indokoltnak tartják, ré-| szesitik rendkívüli segélyben. ) * s i'aragq Kláriiul, íiszqájfqlqso kislány az alábbi problémával’ fordult az »4Pró gondokhoz«: —j »Egy wgy kéréssel fordulok'’ önökhöz. Szeretném megtudni,’ hogy lehet valaki cukrásztanulóÁ Tájékoztatást kérek, mi sziiksé-) ges a felvételhez és hol és mikori lehet jelentkezni?'^blagy ^ kedvemi Vasárnap is araitok ? Állami gazdaságainkban va-) sárnap gém szünetelt a munka.) Á gabonaíöldeken 32 kombájn,) 22 kévekötő-aratógép dolgozott a< csaknem embermagasságúra nőtt) rozstáblában. Ahol a gép nemé boldogult, fűkaszával vágták a> kenyérnek valót. Az állami gaz-í daságokban vasárnap estig több) mint 300 holdról aratták le a< gazdag termést. A Solti Állami) Gazdaságban ezen a napon hol-/ dánként 20—22 mázsa őszi árpát) csépelt ki a kombájnok ) Az állami gazdaságokban ösz-c gzesen már több mint 3000 hold-) ról került le a termék ) van ehhez a pályához. Szeret­ném, ha álmaimat valóra vált­hatnám.« Ügyében felkerestük a Föld­művesszövetkezet igazgatóságaf, ahol a következőket tudtuk meg: Cukrásztanulónak jelentkezhet Izsákon, Szabadszálláson és Dunavecsén. ffa valóban olyan nagy kedve van, írjon a fent felsorolt helyek föidm\ívesszö- betkezeti igazgatóságának. A fel­vételhez a Vili. általános isko­lai bizonyítvány és ha esetleg már dolgozott, a munkakönyv szükséges. • fúrj Istvánná, bajai olvasónk azt kérte tőlünk, segítsünk rajta, mert beteg; be kell feküdnie bajai kórházba és négy kiskorú gyermekét nem tudja, hol el­helyezni. Édesanyja nem vállalja el a gyermekek gondozását. Le­velét elküldtük a Bajai Város Tanács titkárságának, ahonnan a következő választ kaptuk: »Túri Istvánná valóban beteg kórházi kezelésre szorul. Négy kiskorú gyermekének elhelyezé­sét a kijvetkézó'képpen oldottuk meg: Édesanyjával beszélget­tünk, aki végül vállalta a ké nagyobb gyermek elhelyezését a két kisebb gyermeket pedig Bajai Gyapjúszövetgyár bölcső­déjében helyeztük el.« Lz nem szövetkezeti gazdálkodás A kecskeméti Szabad Ncp Termelőszövetkezet saját tag­jainak adta ki az aratást, mégpedig 18 százalék részese­désért. Ebből 6p százalékot a kaszás kkR, 40 százalékot pé­tiig a marokszedő. Az őszi árpa átlag 12 mázsa termést ígér holdanként, ebből tehát 2X6 kilót kapnak a részesek. JÓI keresnek a tagok, mert ha 200 forintos átlagárat szá­mítunk, akkor is 432 forint érték üti a markukat. Hozzá kell tenni éjihez azt is, hogy már néhány kívülálló is be­kapcsolódott ebbe az »üzlet­be«. A termelőszövetkezetnek mintegy 270 hold gabonája van, ebből 70 holdat akarnak géppel aratni, <fo ez az akarat csak szóban van még. 15 000 forint esedékes tartozásuk van és emiatt a bank nem adja meg á gépi munkához szükséges 9000 forint hiteit. Juhász elvtárs, a termelőszö­vetkezet elnöke többször ígé­retet tett, hogy az adósságot rendezi, hiszen a házipénztár­ban átlag 3Q—40 000 forint szokott lenpi. Az ígéretet azon­ban még nem teljesítették, sőt nemrég vpttek 33 000 forintért egy pótkocsit. Meg kell jegyez-« hí pgyanis, hogy a szövetke­zetnek két traktora vi»n. Mindezekhez népi kpll Kü­lönösebb kommentár 4 te« nyék bizonyítják- jmgy a Sza­bad Nép tagjai nem sokat tö­rődnek a szövetkezeti gazdál­kodás ajapejveipek bctarlásá-t vaj. Amolyan álszövetkezc(et hoztak lejre, ahol a tagok ki~ zárólag a saját érdekeiket rié- jfik és a közösét tiepj. Ez a szemlélet rendkívül káros és lékje az előrehaladásnak. A Szakad Nép tagjainak viselke­dését elítélik a többi termelő- szövetkezetek, de még jobban az egyéni gazdálkodók, akik között az ilyen példa nem népszerűsíti a szövetkezeti gondolatot. /tíb ßidu és (Jatikameh J^evint Kossufh-díjas írók szereplése a kecskeméti Katona József Társság irodalmi estién Június 29-én a kecskeméti íátonu József Társaság irodái­ra estet rendezett, ipéfyen Illés éla 0s áönkovjch Ferenc Kos- jth-aíjas írókon' kívül a kecs- mét'i írók vettek részt. A szépszámú közönség lelke- en ünnepelte a két kiváló fp- árosi írót. Tóth László városi tanácselnök- íelyettes bevezetője után meg­kezdődött a pjíspr. Illés Béla Kossuth-díjas író ocializmust építő hazánk iro- almi életének kimagasló ered- nényeiről és a fejlődés útján el- jvétett hibákról beszélt. Előadó­dban hangsúlyozta, hogy a kecs- eméti irodalmi est kísérlet ar- hogy feltárjuk őszintén azo- at az ’ elkövetett hibáikat, árqé- e)k még a sajtóban nem játtak apvilágot. Kitért arra, hogy a hifciálk os- rpzpsa népi volt bún, de az ■edmények semmibevevése an­al inkább. Az eszme melletti )átor kiállás hiánya’, a helyes úí- eresés helyett a lebegő célta­lanságba zuhanó pesszípüsta vi­lágnézet’ megtörte az írók hitét és akafya-'ajiaratlanpl js az el­lenforradalmat segítették. Hibásak vágyunk azért, hpgy a j'gls'záppfjiijá? man perti ’ vet­tük figyplemjré egyes íróinjk vi­lágszemléletét és valósággal rá- julk kényszerítettük a yilagpéze- tüknek nem megfelelő állásfog- 1 alpst. A polgári értelmiség soraiból kikerült írok tollából így szület­hettek hazpg alkotások, melyek olvasása közpep éreztük, hogy a sorolt mögött nincs rpeg^yőző erp, hiányzik a pártosság, őszin­teség'. Ezeknek az fpókpak nagyrpsze becsületes művész, ajciket türel­mes nevelő munkával a kommu­nista írpk és a párt oldalára le­het állítani. Ezek után értékelte az ellen­forradalomban meglévedt Írók helyzetét. — Bízunk abban, hogy ezek az írótársaink is rövidesen megszólalnak, beismerik tévedé­seiket és a jöyppen bátran, szi­lárdan harcolnak a toll fegyve­Cteienteit tettem A TEMETŐBEN Drága Mát'ia népi! Ebbe a borostyánps, vi- rágszagű csendes világ­ba npm hprd újságot a postás, nem ad hírt a zajló, eleven élet. Ezért jöttem ide magam, hogy amjt tpllpm pz élőknek fnrüladdtt, el­újságolhassam szóban, mert hiszem, hpgy az emlékezés, a szeretet csodálatos aranyszálu vezetékein eljpt a han­gom ide, le a két méte­res mélységbe s Mária néni porladó jpleipek edes lesz á hallani- valp.. s Ezelőtt négy eszten- dpye j, amikor még éle­tében Mária néninél jártam, kutatva, hogy hová Jeft a halasi csip­ke, — erőtlen kezeit összekulcsolva elsírta magát a vállamon: — összeomlott az én al­kotásom, édes lelkem, eltemeti a felejtés a csipkét! — S akkor, magam is csak hideg közönyt látva minde­nütt,' keserűen hallgat­tam, nem tpdtam vi­gasztaló ' szavakat ha­zudni. . ; De mpst örömhírrel jövök, drága Mária né­ni: mégsem jgv jett! Él, újjászületett a csipke, élete lehelétíir.Qm szép­ségekbe szőtt értelme, oldott tchcuégtuck, küzdelmeinek drága kinpse. Akadtak kezek — elismerés és hála nekik! —, amelyek ki­vették, kitisztogatták a feledés vastag«xló porá­ból s azon fáradoznak, hogy szépsége,' diadala megsokszorozva ra­gyogjon régi pompájá­ban! Hallgassa csak, Má­ria néni! Ügye fplisnie- ri a távolról ideszürödő zajokból a zene és a taps hangjait? Onpan jövök én is, a Csipke­háztól, ahol fpost üp- nepel Kiskunhalas. Mg- gát ünnepük, Mária néni és alkotását! Az épületre rá sem ismerne. Gyönyörűen rendbetették, méltó pl" kotómüheíy lett. Mú­zeuma őrzi az első té­tova rajzú terveket, a sárgába fakuló első csipkedarabokat, a vi­lágjáró diadal díszok­leveleit s a magyarázó foliratqk itt is, ott is Mária néni nevét.. De a falaknál féltőbben Őrzik a szívek: eljöttek régi munkatársai, ta­nítványai,' akik még is­mertéit s itt van egy egész csőkor fiatal ígé­ret, aki most tanulja állítató» szorgalommal a“csödplatps öltéseket s méltó akar lenni Mária néni művészete tovább- folytatójának büszke cí­mére. .. Qtt van pz ün­neplők között egy sze­rény, * finom arcú bar­na asszopy, meg kell isniernie. Reilé Gézá- né ő, a Csipkeház örö­kösének, a Kiskunha­lasi Háziipari Szövet­kezetnék a vezetője, aki sokakkal egyetemben olyan kitartóan harcolt á csipke feltámasztásá­ért. .. Csókolja meg gondolatban a homlo­kát, Mária néni, meg­érdemli. .. S elhoztam sok-sok vezetőember kegyeletes üdvözletét, akik az imént kalap- levéve állták körül Má­ria néni emléktábláját, mert ilyen is yan pm! Kőbevésett vonások őr­zik csak kedves arcát, de a szeretet szeme ott látja izzani a holt anyagban Atária néni gyönyörű lelkét... Még azt is el kell mondanom, hogy a csipke újra járja a vi­lágot. Egyre több or­szág keresi, vásárolja. S ne aggódjék, Mária néni: szépsége, finom­sága ugyanaz, mint ré­gen, Készítőinek mun­kakörülménye azonban hasonlíthatatlanul jobb, mint valaha. Látná csak.: villanyfényes, vi­rágós szobákban dol­goznak, munkájuk ál­landó, keresetük jó, a rendes fizetésen felül alkptpi díjpt és mqnka- béj-kiegészífést kapnak. Ugye jó, hogy eljöt­tem mindezt elmonda­ni? Ugye örül, Mária néni és soha többé néni ragyog már szemén a csipke sorsát sirató ke­serű könny? Ezt akar­tam, ezért szöktem el erre az órára az ün­neplők közül... de most már búcsúzom. Hadd teszem még fejfája mellé ezt az egy szál nyírfagallyacskát... ar­ról a fasorról téptem, amply a csipke meg­újult otthonának bejá­ratat árnyékolja... Ez a gallyacska el fog szá­radni, Mária néni. De a fája él, nagy lesz, el­terebélyesedik köróná- ja s ha egyszer, végül mégiscsak" kipusztul, gondos kezek új cseme­ték ültetnek a melyére. Mert igaz, hogy mi, élők, utódok, néha könnyen felejtünk, — de van erőnk jóvátenni a hapyagságpt s (mindig lesznek közöttünk hű sáfárai a drága örök­ségeknek, , , Gáspár , ..révqf § szocializmusért — fpjgzte )<be beszédét Illés Béla elvtárs. << ‘ A kecskeméti írók most mu- )' tatkoztak be elpszöp a pyilvá- ^nqsság előtt, közülük szerepelt: Í/Eipljcíky Sándor költő, tjpniogyi «■a. <; György novellista, Goór Imre jipg iikijltq. tyjflpqri E. Dezsp regény­ig^ híko, Nagy Istók István költő, ' '‘Fodor János Rrpzaíró és VaFgá Mihály költö és prózaíró. is Az irodalompártQló közönség '< forró tapssal jutalmazta Janko- < vicii Ferenc Kossuth-díjas köl- \ töt, aki »A fény virágai" című i< kötetéből olvasott fel néhány verset. Rossz szomszédság... Nemrégiben a külsőnyíri Ma­jorosék gyümölcskertjében Su- tus Mihály és társai cseresznyét loptak és megdézsmálták a sza- mógást is- A fiátalkorú ÍVlajo- ros László észrevette a tolvaj- lást, de csak Sutust tujta rajta­csípni, mert a társai elszejeltek; A kárvallptt figyelmeztette a kártevőt' tettének jogtalanságá­ra, de nem tett ellene feljelen­tést p rendőrségpn. Az eset azonban haragot gsült és Sutus bátyja, a 24 esztendős József, a múlt vasárnapi bál al­kalmával, éjfél után kihívta Majorost a mulató udvarára, s felelősségre vonta, megütötte, földre teperte és fojtogatni kezdte. A 17 éves Majoros László szo­rongatott helyzetében “ bicskát rántott és úgy nyakon szúrta inzultálójáf, hogy Sutus Józse­fet életveszélyes állapotban a mentőknek kellett á megyei kórházba szállitapiok. ‘ Itt még­állapították, hogy ha egy-kpr .milliméterrel odább talál a szú­rás, Sutus halálpt okozta volna.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom