Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

Kenyérgabonát, kenyeret és lisztet nem szobád takarmányozásra felhasználni A mezőgazdasági termékek szabad értékesítését és forgalmát egyesek helytelenül úgy értelme­zik, hogy kenyérgabonát, kenye­ret és lisztet az állatok etetésé­re is szabadon felhasználhatják, sőt kupeckedő — ál-őstermelők és spekulánsok a piacokon nyíl­tan árusítanak kenyérgabonát ta­karmányozás céljára. Dolgozó parasztságunk túlnyo­mó többsége elítéli a népgazda­ság érdekeit sértő és a magyar parasztság szokásaival ellentétes ilyen visszaéléseket. A kenyérgabona takarmányo­zása egyébként sem indokolt, mert a takarmányhelyzet jó. Illetékes helyen közölték, hogy a kenyérgabona, kenyér és liszt rendeltetésellenes felhasználását tiltó büntető rendelkezések ha­tályban vannak. így kisebb je­lentőségű esetben szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, ani a kenyérgabonát, kenyeret, vagy lisztet takarmányozásra hasz­nálja fel. Ha pedig a felhaszná­lás nagyobb mennyiségre terjed, a cselekmény bűntett és a gaz­dasági rend védelméről szóló rendelet szerint az elkövetőt börtönbüntetéssel kell sújtani; Ä kftobb községben már rendelték a földügyeket A MEGYEI TANÁCS mező­gazdasági osztálya jelentést ké­szített a földügyek rendezésével kapcsolatos törvényerejű rende­let eddigi végrehajtásáról. Áprilisban és májusban 40 községben fejezték be az eljá­rást. Ezekben összesen 3036 sze­mély terjesztett elő kártalaní­tási, illetve földvisszaigénylési kérelmet, akik közül 1572 sze­mélynek a kérelmét találták jo­gosnak és 1464 kérelmet utasí­tottak el. 1473 személy válasz­tott 5660 hold területet, amíg 99 személy nem fogadott el kárta­lanítást a rendelkezésre álló tar­talékföldekből. A visszautasítás az esetek többségében azért tör­tént, mert az illető kizárólag a régi földjét akarta visszakapni, amire viszont lehetőség nem volt. Egyébként a földet el nem fogadók mindössze 6 százalékát teszik ki a jogos visszaigénylők­nek. Az elutasított kérelmezők­nek az eddigi tapasztalat szerint mindössze 15—20 százaléka fel­lebbezi meg az elutasítást. A beérkezett fellebbezésekből is alig van jogosnak mondható. A kecskeméti járásban például a bizottság az eddig beérkezett 2ö fellebbezésből mindössze hár­mat talált jogosnak. ÁLTALÁBAN az a tapaszta­lat, hogy a községi tanácsok a Jkiadott rendelkezéseknek meg­felelően igazságos döntést hoz» nak a kérelmek elbírálása so­rán. A jogos igénylőkkel folyta­tott tárgyalások is nyugodt han­gulatban a kölcsönös megértés és türelem jegyében voltak. Biz­tosították a tanácsok, hogy a szükséghez képest helyszínen megtekintsék a kérelmezők az általuk választani szándékolt in­gatlant és lehetőséget nyújtot­tak egy-két napi gondolkodási időre is. Júniusban 25 községben tör­tént meg a kérelmek felülvizs­gálata. A jogosult igénylőkkel a cseretárgyalás részben befejező­dött, részben még folyik és át­nyúlt erre a hónapra. INDULÁS előtt Bisxílfyetís a wUdöttckkcl A Világifjúsági Találkozó me­gyei küldőt leinek egyike, Háló Ferenc, örömtől sugárzó arccal, lelkesen válaszolt kérdéseinkre, mondja el érzelmeit, terveit, bol­dogságát, ami elutazása előtt el­tölti. Még nem volt külföldön, nem vett részt nagyobb méretű ifjúsági találkozókon sem. Sze­reti a fiatalokat, a vidámságot, a táncot, a színjátszást és a sportot. Tizenkét éve tevékeny­kedik különböző ifjúsági szerve­zetekben. Azok közé a fiatalok közé tartozik, akiket népi de­mokráciánk nevelt és munkás szülők gyermekeként neki is lehetősége nyílt a továbbtanulás­ra. Géplakatos-segédként kezdte, azután főiskolát végzett, peda­gógus lett, most pedig a megye iparitanuló- ískoláinak igazgatója. Milyen érzéssel és tervekkel indul a nagy talál­kozóra? — kérdezem a fiatal iskolaigazgatótól. — Különös öröm és boldogság számomra, hogy első külföldi utam a Szovjetunióba, a megvaló­sult szocializmus országába visz. Sokat hallottam a Szovjetunióról. Ügy érzem, ez az út életem soha el nem múló emléke, legnagyobb élménye lesz. Olyan sok minden érdekel, hogy hirtelen nem is tudom mindazt felsorolni. Mindenekelőtt a Szovjetunió ipari tanuló képzésének helyzeté­vel, módszereivel szeretnék megismerkedni. Ügy értesültem, hogy az azonos szakmák fiataljainak találkozói között az ipari tanulóknak is lesz ösz- szejövetelük. Sokat várok ettől a nemzetközi találkozótól. Emellett a gyakorlatban is szeret­ném megismerni a szovjet ipariskolák életét, — Másik kívánságom és re- < ményem néhány szovjet nagy- < üzem meglátogatása, technikái á- ( nak, munkarendjének és bér- J rendszerének tanulmányozása. A szakmába vágó dolgokon < kívül szeretnék jobban mégis- < merkedni a szovjet kultúrával, művészettel is. Érdeklődési kö- j römbe tartozik a festészet és a < szobrászat. Ha módom lesz, meg- , nézem a híres Tretyakov kép-' tárat és Moszkva nevezetességeit [ építészeti szempontból. Kedvenc ( szórakozásom a fényképezés is. J Sok felvételt fogok készíteni és < abból néhányat az újságnak is < juttatok. — Köszönjük a tájékozta- < tást, elöljáróban azonban eny-< nyi is elég. Ha visszajön, reméljük, beszámol ' élményeiről az ipari tanulóknak és az újság­nak is? — Természetesen, ezt megígértem a fiatalok- ( nak és az újságnak is. — Még valamit szeretnénk megtudni. Visz-e i ajándékot a szovjet fiataloknak? — Igen, erről az ipari tanulók gondoskodtak. Fiataljaink kedvenc gyártmányából, a különböző \ nagyságú és formájú magyaros veretű bicskákból [ és késekből egész gyűjteményt, 16 darabot pa­koltam bőröndömbe, a legkisebbektől a leg-' nagyobbakig. Ugyanakkor a szíjgyártó tanulók is , kitettek magukért. _ ( — Megbíztak, hogy ezekkel az ajándékokkal J együtt fiataljaink jókívánságait, népi hatalmunk- < hoz való hűségét is tolmácsoljam, örömmel te- ( szék eleget ennek a megbízásnak. —N-( A felszabadulásának évfordulóját ünneplő lengyel nép híven őrzi tradícióit, ősi kultúráját. Ezt bizonyítja képünk is, amelyen egy gdanski lakóház bejáratát láthatjuk. A házat a régi formájában építették újjá. hez? Fegyvereinket rászegezhet­jük a soraink közül való embe­rekre? Lehet ez megfelelője a kommunista politikának? Legegyszerűbb volna rá­juk sütni az ellenség bélyegét és egyben eltaszítani magunktól. Etéren már voltak tapasztala­taink az elmúlt esztendőkben és nyilván nem célravezető megis­mételni. (Sajnálatos, hogy nem az igazi ellenséget tartottuk szemmel!) De nekünk nem a szimplifikált megoldásokat kell választanunk, hanem vállalnunk kell sokkal bonyolultabb, nehe­zebb megoldást: magunk mellé állítani ezeket az embereket, meggyőzni utunk és ügyünk he­lyességéről. Persze vétkes-hibás magatar­tásáért senki ne várjon dicsére­tet. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy az ügyek súlyának megfe­lelően és okkal a fegyelmi eljá­rásokat le kell folytatni és mér­legeken annak következményeit is meg kell teremteni. Ügyét azonban mindenkivel személye­sen kell tisztázni és határozott ténymegállapításból sok tanulsá­got magában rejtő, ugyancsak határozott következtetéseket kell leszögezni. Kétségtelen, hogy az ügyek megítélésében, a keresett hatá­rok megvonásában veszélyek je­lentkeznek jobbról és balról egy­aránt és hasonlóan veszélyek származhatnak a szubjektív vé­leményekből is, amelyek nem a tényekre alapozódnak, hanem egyéni szimpátiára vagy annak ellenkezőjére. A szubjektív meg­ítélésből származó vélemény mindkét hibás nézőponthoz csat­lakozhat; A szektás oldalról mi a ve­szély? Egyrészt az adott tények­ből való túlzott és a körülmé­nyeket nem figyelembevevő kö­vetkeztetés, másrészt a józan vélemények ellenforradalom tá­mogatásává való minősítése. Re­vizionista, opportunista veszély pedig abban mutatkozhat meg (mint ahogyan már mindkét né­zőpontra találhatók konkrét ese­tek), hogy túl akarja hajtani a józan állásfoglalást, engedé­kenységgé akarja torzítani, E veszélyek jelenléte igen nagy feladat elé állítja az ilyen kérdésekkel foglalkozó funkcio­náriusokat. Az egyik járási ve­zetővel való beszélgetésem alkal­mával nagyon érzékelhetően me­rültek fel ezek a gondok. Sok olyan jelenség tapasztalható, hogy áldozatkész elvtársak a legnehezebb időben odaálltak birkózni a feltörő ellenforradal­márokkal. Késhegyig menő har­cot folytattak, védték a pártot, a kommunistákat, a munkásosz­tály hatalmát. Nyilván egy-két hibát elkövettek. De vajon azok­nak nagyobb-e a hibájuk, akik nem csináltak semmit, csak azt figyelték, hogy egy-két nehéz helyzetben levő hogyan birkó­zik, vagy azok, akik még a lehe­tetlent is megpróbálták. Véle­ményem szerint az utóbbiak vizsgáztak jól és az előbbiek hi­bája — persze jóvátehetően — nagy. Többször előfordult, hogy a párt határozatához ragaszkodó, a helyes lenini utat választó ve­zetőket intrikával támadják, mert nem mennek fejjel a fal­nak, mert minden ügyben és esetben felelősségteljesen akar­nak eljárni. Volt, akire azt mondták — hogy erkölcsi hite­lét rombolják — »meg akarta szervezni a szociáldemokrata pártot«, a másikra pedig azt fog­ták, hogy »elégette a tagsági könyvét«. Ezek az intrikák min­den esetben szemenszedett ha­zugságnak bizonyultak. Nem intrikával — mert ez csak az ellenségnek használ —, de nyílt elvi vitákkal kell kiko­vácsolni, elsősorban a kommu­nisták egységes fellépését, mert csak így lesz minden pártszer­vezetünk alkalmas arra, hogy megállja helyét a ténylegesen ellenforradalmárok elleni harc­ban és abban a munkában, ami az ország gazdasági helyzetének rendbehozataláért, a tömegek szocialista építésre való felvo­nultatásáért folyik. Hol van tehát a határ? A párt politikája, mint egy tér­kép, úgy vezet bennünket, de ehhez mindenkinek pontosan meg kell érteni az eligazodás je­leit, akkor nem lehet nagyot tévedni. A határt a tudatos el­lenség és a megtévesztett, de tulajdonképpen becsületes, kons­truktív szándékú emberek kö­zött kell megvonnunk. Ám ezek az emberek a mi szavainkra, közeledésünkre várnak, hogy visszaadjuk megbillent nyugal­mukat, hogy vállvetve együtt munkálkodhassanak velünk. — Mutassuk meg mi nekik, hogy hol van a határ! Weither Dániel HÍREK — A Kecskeméti Városi Autó- {busziizem értesíti az utazó kö- |zönséget, hogy július 20-tól kez­dődően a Kecskemét—Tisza- ikécske között közlekedő autó- jbusz vasárnap és ünnepnap nem [közlekedik. Módosítás történt a [helyi járatoknál is. Július 22-től [kezdve az 5-ös számú autóbusz­járat (Muszáj) útvonalát a Trom- jbita utcáról a Bajcsy-Zsilinszky [utcára helyezik vissza. — Kerékpárján hazafelé igye- Ikezett Baján Schadt Józsefné, [26 éves bajai asszony. Nekihaj- [tott a járdaszélnek és leesett ke­rékpárjáról. Válltöréssel szállí­ttatták kórházba. [JÓ A HALÁSZLÉ? [Bizony, csak a képre kell rá- [nézni. Ebből a halászléből ettek [a kerekegyházi Előre Tsz tagjai iis az elmúlt vasárnap a Kondor t partján, ahol ez a fénykép t készült. — Ügyeletes orvos Kecskemé­ten. 21-én, vasárnap az egész város területén, reggel 6 órától este 8 óráig dr. Bense Sándor körzeti orvos tart ügyeletes szol­gálatot Liliom utca 1 szám alatti rendelőjében. — Zerezla Mihályné bácsalmási lakos, aki már többször volti bünetve, legutóbb mint kiderült, nagymennyiségű baromfival és. gyümölccsel üzérkedett. Az ed­digi megállapítások szerint 418 kiló baromfit és 750 kiló gyü­mölcsöt adott el Pesten jó pén­zért. — A Halászcsárdában minden nap, este 6 órától: halászlé, rán­tott hal, roston süllő, nagy ke- csege, túróscsusza. Minden pén­teken pacal. Gyönyörű kerthe­lyiség, hangulat, zene, tánc. Á repülőtér mellett. 4-es számú autóbuszjárat. Szünnap: hétfőn» 1147 A Kecskeméti , Konzervgyár Szolnoki út 6. szám alatt levő telepén (volt Kinizsi) NŐI MUNKAVÁLLALÓKAT idénymunkára, ba- rackmagozáshoz FELVESZ. 1150

Next

/
Oldalképek
Tartalom