Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

AlKK * Rovatvezető: TÖT ET Időszerűtlen döntetlen-ajánlatok A nagymesterek között Najdorf, \rgentina többszörös bajnoka gya­kori döntetlen-ajánlatairól neveze­ss. Különösen a legerősebbeknek ajánl döntetlent, néha már a meg­nyitásban. — Nagy buzgóságában olyan állásban is ajánlott már dön­tetlent, amelyben nyerhetett volna. Ilyen időszerűtlen ajánlatáról em­lékezünk meg az alábbiakban. Ez az eset a Göteborgban rendezett vi­lágbajnoki középdöntőn történt és a részvevők között érthető derült­séget keltett. RÉTI-MEGNYITAS Bronstein Najdorf li Hf3, Hf6 2. c4, g6 3. b3, Fg7 4. Fb2, 0—0 5. e3, c5 6. Fe2, Hc6 7. 0—0, b6 8. d4. cd: Najdorf itt döntetlent ajánlott, de Bröhstein nem fogadta el az ajánla­tot. 9. Hd4:, Fb7 10. Ff3, Vc8 Najdorf itt ismét eredménytelenül ajánlott döntetlent, s így a játszmát tovább folytatták. 11. He2, Bd8 12. Hc3, d5! 13. cd:, He5 küzdelmében a részvevők száma 60 ezer. E verseny döntőjére decem­berben kerül sor Rigában. — Szmisz- lov, az új világbajnok, Leningrád- ban tart előadásokat a Botvinnik- kel vívott páros mérkőzésről. Az ukrán köztársaság idei baj­nokságában J. Geller nagymester győzött. — Moszkva bajnoki küzdel­mében Bronstein nagymester mutat kiváló formát. Hét egységet nyert nyolc játszmából. — Leningrád baj­nokságában tíz forduló Után Fur­man és Korcsnoj állanak az élen. — Gazdag termést mutat a szovjet sakkirodalom is. Az újabb müvek között igen értékes Szmiszlov vi­lágbajnok és Levenfis nagymester könyve a bástyavégjátékok elmé­letéről és Bronstein nagymester mű­ve a világbajnokjelöltek zürichi ver­senyéről. Az 1955-ös szovjet sakk- évkönyvben Románov sakktörté­nész igen érdekes tanulmányt írt „Csigorin és a magyar sakkozók” címen. Ez a tanulmány a magyar saftktörténelem egyik igen emléke- elevenségét és magas színvonalát. 1 zetes korszakát eleveníti fel nagy íme néhány érdekes sakkhír: — A j gohddal felkutatott adatokkal és magasabb minősítésű versenyzők ' játszmákkal. Fűzzünk a fentiekhez egy érdekes párbeszédet, amely a világbajnókje- löltek zürichi versenyén hangzott el az alábbiak szerint Najdorf és Boleszlavszkij között, miután Naj­dorf döntetlen ajánlatát Boleszlavsz­kij visszautásította. Najdorf: ön nyerésre játszik? Boleszlavszkij: Nem. Najdorf: Tehát döntetlenre? Boleszlávezkij: Nem. Najdorf: Csak nem játszik vesz­tésre? Boleszlavszkij: Nem; Najdorf: Tehát mégis döntetlen? Boleszlavszkij: Nem. Játszani aka­rok* S Alt KIÉI ÍRJEIK a Szovjetunióból A szovjet—jugoszláv visszavágó csapatmérkőzés mellett számos sakk- esemény jelzi a szovjet sakkélet Itt ajánlott NajdorI harmadszor döntetlent, amit Bronstein azonnal elfogadott, mert rájött, hogy utolsó lépései nem a legjobbak voltak és högy Najdorf most a tervezett 14. Hf4 után g5-tel előnybe Jön. Követ­kezhetett volna: 15. Hd3, Hf3:t 16. Vf3:, Hd5: 17, Hd5:, Bdö: 18. Fg7:, Bd3:! A szovjet nagymester később meg­mutatta ezt a változatot Naj dóri­nak, aki dühös szemrehányásokat tett magának. Változatos a vasárnapi sportműsor Vasárnap hivatalosan is befejező- | mérkőzés győztese bajnokságot nyer. dik a megyei labdarúgóbajhokság. A többi mérkőzések közül a Kalo- Jovo vasárnap már csak egy-két el- I csal Traktor—Miske, Jászszentlászló maradt mérkőzést játszanak le. , —Kkfházi Bányagépgyár és a Rém— A MEGYEI Ii. OSZTÁLYÚ mérkő- “ ' • ­............................ zé sek során minden csoportban most dől el a feljutás és a bajnoki cím kérdése, illetve az északi csoportban csak jövő vasárnap. AZ ÉSZAKI CSOPORTBAN Csak . Ilv<lllTH-rM két mérkőzést játszanak le, de azok j után Tórakor közül a Kiskunmajsa—Lajosmizse ta- 1 órakor, lálkozó eldöntheti a bajnokság és a feljutás kérdését. A Kkfházi Re­ménység-kecskeméti MÁV mérkő­zésen a jobb helyezésért folyik a küzdelem. A KÖZÉP CSOPORTBAN a baj­noki cím megnyeréséért mérkőzik Bátyán a bátyai csapat és a kalo­csai SE. Ha a kalocsaiak győznek, ők a bajnokok, ha nem, a bátyaiak, de mindkét csapat fejkerül az I. osztályba. A többi mérkőzések: — Szakmar—Izsák, Kiskőrösi Petőfi II. —Harta és Dunapataj—Solt. A DÉLI CSOPORTBAN a már baj­nok Kecel nehéz feladat előtt áll Kunbaján. A csoport döntőfontossá­gú mérkőzése a Mélykút—Jánoshal­ma találkozó. Ez a mérkőzés dönti el a második feljutó kérdését. A III. OSZTALYÜ bajnokság is most fejeződik be. Több csoportban még nem dőlt el a bajnoki cím és a feljutás kérdése, így a dunavecsei csoportban az Apostag—Dunavecse Hegyei III. osztályú bajnoki eredmények BÁCSALMÁSI CSOPORT: Rém—Kisszállás 6:0 (5:0), Mátétel- ke—Bácsalmás 0:5 (0:4), Tataháza— Jánoshalma 1:5 (1:1). DUNAVECSEI CSOPORT: Kunszentmiklós—Apostag 1:0 (1:0!), Szabadszállás—Dunavecse 5:1 (1:1)!!, Tass—Szalkszentmárton 0:5 (0:0), Bösztör—Dunaégyháza mérkőzés el­maradt, mert a dunaegyháziak nem jelentek meg. KALOCSAI CSOPORT: Foktő—Kalocsai Szpartakusz 2:0 (0:0)!, Fájsz—Miske 1:4 (1:3), Ho­mokmégy—Kalocsai Traktor 2:1 (2:0). KECSKEMÉTI CSOPORT: KTE II—Kecskeméti Előre mérkő­zésen az Előre nem jelent meg, — Szánk—Helvécia 5:0 (2:0). KISKŐRÖSI CSOPORT: Soltszentimre—Kaskantyú 8:1 (3:1), Tabdl—Csengőd 0:3 (0:1), Tázlár— Bocsa 2:4 (1:2), Kiskőrösi Petőfi III— Akasztó 3:0 (1:0). KKFHÁZI CSOPORT: Kkfházi Bányászati Gépgyár—Al- pár 0:2 (0:0)!, Bugac—Lakitelek 1:2, (0:1), Kkfházi Vasas-Ép. II—Kunszál­lás 10:3 (2:2), Jászszentlászló—Kkf­házi KTK II. 4:0 (0:0). Szép tuj/ud eltekre Borota mérkőzések a jelentősebbek. KÉT NB II-ES CSAPATUNK, a Kecskeméti Dózsa és a Bajai Építők hosszú idő után most találkoznak újra. A találkozó Baján kerül lebo­nyolításra az Építők pályáján dél­Kecskehiéten vasárnap délután — előző híradásunkkal szemben — csak 6 órakor lesz ifjúsági válogatott mérkőzés Csongrád és Szolnok me­gye között. NB II-ES KOSÁRLABDA csapata­ink közül csak a Kecskeméti Dózsa j játszik idehaza vasárnap délelőtt 11 órakor a Piarista Gimnázium udva­rán a Budapest Pedagógusok csapa­tával. Ez a mérkőzés dönti el az NB ll-es bajnokság második helyét. A félegyházi férfi csapat Hatvan­ban, a női csapat Debrecenben mér­kőzik, míg a Kecskeméti MÁV női Fiatal lányoknak tánchoz, tár- pettyee, Belyem fiókon; A váll­csapata uFoisó mérkőzésén az egri- saságba ajánljuk ezeket a szép, rész ráncolt, a derék divatosan ekAe KÍcl°keméeH vörös Meteor sk , ^nnyű nyáresti ruhákat magasított, az óv helyén virág­úszó-szakosztálya érdekes egyesület j Az első ruha vajszínű shan- gal. közötti mérkőzést bonyolít le vásár- ( tungból készülhet, a derékrészt A harmadik ruha fehér-zöld dőben^a^udapesti^sükemémák í berakások díszítik amelyek az csikós modell. Különleges gal­úszó- és viziiabdacsapatávai. ov alatt folytatódnak. Kulono- lermegoldassal es Újszerű ha­a hét végén a teniszsportban is Ben előnyös ez a modellünk so- romnegyedes újjal, bő szokmya­meglndulnak az NB küzdelmek. Női vány nőknek. résszel készül. Alatta fodros al­méafpemgk szombaton Budape“enPek A második modell fehér, kék- sószoknyát viselhetünk. Szpartakusz, vasárnap pedig a Mély­építő Tervező Vállalat csapataival. Férfi csapatunkat az NB III-ba osz­tották be, szombaton és vasárnap Budapesten szerepel. Első nap az JÖJJÖN pihenni és gyógyulni a CSERKESZÖLÖI FÜRDŐBE, ahol a földművesszö­vetkezet vendéglője és büféje kitűnő ételekkel és italokkal várja. 9ö4 Kecskemét a »hites ügyvédek« városa Ha Kecskeméten a* ókollégium épülete mellett visz el az ütünk, az embernek eszébe ötlik, hogy ez a tör­ténelmi veretű műfeiiilék adott otthont az egykori Jog­akadémiának. Több emberöltőn át sok-sok jogásznem­zedék nyerte itt kiképzését, köztük a Hírős Városnak számos fia. Ha Kisfaludy Sándor városát, Sümeget annakidején elnevezték táblabíró városnak, Kecskemétet is elne­vezhették volna a „hites ügyvédek” városának. És jog­gal, mint ahogy a külföld is joggal nevezte egyidőben a magyarságot jogásznemzetnek. Eleink szerették fen­nen hangoztatni: „A szónál szebben beszél a tett.” — Am a szószátyár szónokok a tettek mezejét szívesen átengedték másoknak. Találóan zengi Arany János 1845-ben „Az elveszett alkotmány” című szatirikus el­beszélő költeményének hőséről: Férfiak, énekelek, ki sokat s nagy-messze rikoltott, Sőt tett is valamit (kártyára kivált)... Nagyon találó elnevezés volt a „jogásznemzet”. Az úri Magyarország idején az értelmiségi dolgozók sorai­ban túltengett a jogvégzettek száma. A pesti egyetem, s a vidéki jogakadémiák, köztük a kecskeméti is, va­lósággal ontották a jogásznemzedékeket. Hivatalokban mindenfelé jogászok ültek a vezető állásokban. Szinte korunkig a jog- és állartitudományi vizsga képesített a legtöbb állásra. Kecskeméten is, a város közügyeinek irányításában, a városi tanácsban, okleveles ügyvédek vitték a vezető- szerepet. Élénk bepillantást nyerünk ebbe az 1838-as városi tisztújítással kapcsolatban. A Hírős Városban aligha vert fel akkora port a vá­rosi tisztújítás, mint az 1836., 1837. és 1838. évben. En­nek érdekes és nagyon izgalmas előzményei voltak. Szabadalmas Kecskemét mezőváros 1830-ban királyi rendelettel II. osztályú szabad királyi várossá lépett elő. Az 1830-as királyi rendelet a szabad királyi váro­sokban dívott szokás szerint a városi tanács tagjainak hivatalát Kecskeméten is élethosszig kiterjesztette; bírók, jegyzők, tisztiügyészek, pénztárosok választá­sát, s az időközben megüresedett helyek betöltését há­rom évenként a száztagú választott polgárságra, mint képviselőtestületre bízta. Közben 1833—36. évi ország­gyűlés az 1836. évi 9. törvénycikkel megalkotta az első községi törvényt. Amikor 1836. végén elkövetkezett a hároméves tisztújítás ideje, a kecskeméti nemesség tes­tületileg jelent meg a városházán, s az általa felbizta­tott néptömeggel egyetemben meggátolta a tisztújításra királyi biztosként megjelent pcstmegyéi alispánt eljárá­sában. Erőszakosan is követelték, hogy az 1836. évi 9. törvénycikk értelmében a nép szavazzon a tisztújítás­kor, nempedig a választott polgárság. Pest vármegye, a város jogainak csorbítására törekedve, engedett a ne­messég követelésének, és 1837. április 8-ra új válasz­tást rendelt el. Ez alkalommal az addigi városi tanács Szeles József főbíró vezetésével testületileg önként visszalépett. A községi törvény szerint végrehajtott „úr- barialís” tisztválasztast, mint a városra sérelmes eljá­rást, 1838-ban királyi rendelettel megsemmisítették és új tisztújítást rendeltek el. A tisztújítás 1838. október 18-án folyt le. A tisztújításról részletes beszámoló jelent meg Po­zsonyban a Hírnök című újság november 1-i számá­ban. A tudósítás az előzmények ismertetése után be- számol arról, hogy főbíróvá választatott: — Ladányi V Sándor Csongrád megyei táblabíró s hites ügyvéd. — Rajta kívül még 18 hites ügyvéd került be a városi ta- X nácsba. y Egy 1838-ban összeállított névsor a városi tisztikar,) tagjainak sorában összesen 34 tagot említ. Éhnek több ( mint a fele, összesen 19 okleveles ügyvéd veit, köztük A' három táblabírő. A városatyák túlnyömórészben az < ügyvédek sorából kerültek ki. Méltán elmondhatjuk te-./ hát, hogy Kecskemét a „hites ügyvédek” városa volt \ abban az időben. ( Az ügyvéd városatyák közül egyik-másik történelmi / szerephez jutott. Simonyi Jánost 1848-ban megválasztot- < ták Kecskemét országgyűlési képviselőjévé. Csányi Já- / nos, mint a város főbírája 1849. július 26-án fogadta a\ Kecskemétre bevonult Haynau osztrák tábornokot, s / ügyes viselkedésével megmentette a várost a kifosztás- \ tói és a felgyújtástol. flagy idők tanúi voltak mind a A ketten, . . )\ Timár Kálmán, a TTlT tagja ft Cserélje lisztjét kenyérre! <■ A Kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalat Molnár Béla utca 1. sz., Bercsényi utca 34. sz. sütőüzeme, Kiskunmajsa, Árpád utca 2. sz. telepén lehet lisztért kenyeret cserélni, valamint Kiskunfélegyházán és a járás területén levő népbolt és a földművesszövetkezetek által kijelölt üzletekben. Időt takarít meg, megkíméli magát, 880 ha lisztjét KENYÉRRÉ cseréli! m \ első allcalommal egy-két percig, a következő napon 4—5 percig, majd 8—10 percig. (Vigyázzunk arra, hogy a fejtetőt ne érje a napsugár.) így a csecsemő ar­cát könnyen hozzászoktathatjuk a napsugarakhoz, s ha elég me­leg van, később levetkőztetjükí és karjait, lábait, majd a tör­zsét is fokozatosan napoztassuk. Ilyenkor, nyáron legjobb, ha lombárnyékba tesszük napköz­ben. Ott is érik sugarak, de nem túl sok. Napon meztelen csecse­mőt negyed—félóránál tovább semmiesetre ne tartsunk, Heti étrend HÉTFŐ: Paradicsomleves, tök­főzelék fasírozottal. KEDD: Karfiolleves, sertés­pörkölt új burgonyával, salátá­val. SZERDA: Gulyásleves, ká­posztástészta. CSÜTÖRTÖK: Meggyleves, cukorborsófőzelék, paprikás fel­PÉNTEK: Zöldbableves, ra­kott-karfiol, gyümölcs. SZOMBAT: Zöldségléves, rán­tott borjú, vagy sertésmáj bur­gonyával, uborkasalátával. VASÁRNAP: Kacsaaprólékle- ves, sült kacsa rizzsel, salátával, meggyes és túrós rétes. A Nap nemcsak világit, melegít, hanem ún. ibolyántúli sugarai a szervezet fejlődését, a csontok erősödését segítik elő. Ezért fontos, hogy o legkisebb kortól sokat vigyük szabadba a gyere­keket. Nálunk, Mágyat országon tavasszal és nyáron leghatáso­sabb a nap sugárzása. Városok­ban legtisztább nappal és dél­előtt a levegő és leghatásosabb a napsugár. A késő délutáni napozást nem ajánljuk a gyer­mekek számára, különösen vá­rosban, ahol a levegő délután már nagyon szennyezett, de a 'városban a csecsemő egészségé­nek éltető ereje a napsugár. — Most a napoztatásról szeretnénk 1néhány jó tanácsot adni a szü­lőknek. Legelőször is azt kell figyelembe venni, hogy a cse­csemő nem bir ki annyi napot, \mint a felnőtt. Könnyebben kap napszúrást és könnyebben felég a bőre, ezért óvni kell a • tűző nap hevétől, s csak módjá­éval, fokozatosan szabad napra vinni. Az újszülöttet hat hétig ne vi­gyük a napra, mert még túlsá­gosan fárasztja és könnyen bajt okozhatunk vele. Azután is csak akkor, ha jól fejlődik, gyarapo­dik. A gyermeket fokozatosan szoktassuk a naphoz, úgy hogy először csak az arcát süsse — az Gyógyító sugarak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom