Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-05 / 155. szám
Qléqqiálm fLtEitlqek «■— Eredj esah, hajtsd visz- sza! —* lendül a görcsös bot, és Csöpi, a nyakigláb pásztor- kutya eüramodik. A tilos felé ballagó tehén leszegett fejjel visszakozik a csaholó szőrgombolyag előtt s bölcs belenyugvással le is mond a további csavargásról, Beáll csendesen ké- rődzni a többi közé. Erre aztán Leitert András és Schneider Márton gulyások is leheverednek egy kiszáradt zsombékra. Jó pár óráig el lesz így a jószág, csak itatni kell majd délben. Nem is annyira a legelés, mint a mozgás kedvéért járja a határt a hartai Lenin Termelőszövetkezet gulyája. Az itteni fű csak amolyan nya- iakodás a reggel, este bőven porciózott zöldtakarmány mellé. Csak az a néhány lesoványodott jószág nem tud betelni a zabá- lással, amelyet csontig-börig romolva vettek át a tavaszon a feloszlott dunatetétleni szövet' kezettőlj Haragszik is nagyon a gulya eme csúfjaira Leitert András, — Sintérek gondozták ezeket, nem emberek! A tizenkettőtől alig fejtünk 45—46 litert. Elrontják az egész eredményt, 5 ? — Az mennyi most? t— Rossz! ■— rántja meg elégedetlenül a tari6znyaszíjatj — Csak 13 liter és 8 deci a napi átlag.; a — És ez ro66z? — képedek el. — Sok helyen de örülnének ennek! — Másutt, az más! — legyint gőgösen. — De ez a mi állományunk idestova törzstehenészet lesz, ahhoz pedig nem elég a mostani tej; Társa tárgyilagosabb s derűlátóbb: — No, de arról is beszélhetnél azért, hogy százezer liter az egész esztendei tervünk és ebből májusig már lefejtünk kereken 56 000 litert, Pedig ez a párhetes hőség is nagyon belerontott. Nem volt kedvük a jószágoknak még mozdulni sem, igen visszafogták a tejet. — Csakugyan — hümmögött megvidámodva Leitert s aztán elmagyarázza, hogyan is lesz az a törzstehenészet. Az állatok hozamát két esztendőn át állandóan mérik. Amelyik jószág hosszú időn keresztül becsületesen tartja a legjobb átlagot, átesik a küllemi elbíráláson s akkor ünnepélyesen bevezetik a törzskönyvbe. Hány esélyes jelölt van mór? A tehenész beáll a pihenő jószágok közé s mutogat: — Ez a Böske itt, 28 literrel veri a többit, A szemre nem nagy jószágnak csak hatalmas, kifejlett tőgye árulja el ezt a termelést. Amott, az a kicsit kajlaszarvú szépség, a Kati 18— 19 litert ereszt napolta a sajtárba, ennyi az átlaga egy év óta a Jámbornak is,íj Ujjain számolja: — Valamivel több, mint 40 a törzsállomány, ebből nem sok hullik ki a kétéves vizsgán.;. Aztán hamarosan tejre jön az a 15 üsző is, amely már ezeknek a teheneknek az ivadéka. is Messziről vaskos bömbölés cserdít a beszélgetésbe. Három fiatal bika ballag karikásvégű botokkal igazgatva a dűlőúton. Schneider Márton mondja: — A Jámbor, a Böske, meg a Bimbó fiai. i?• tenyészállatoknak neveljük, most sétáltatják a gondozók, * í iVosr aki ezt a tehenészetet látta, többé nem csodálkozik, hogy a Lenin Tsz-ben ez a legjobban pénzelő állattenyésztési ag, hogy havonta mázsaszámra fogy el a szövetkezet pesti üzletében a vaj, s a soványtejen any- nyi malacot nevelnek, hogy szinte számát sem tudják. Hálás persely a megbecsült, jól gondozott tehén: duplán adja vissza haszonban a takarmányt, fáradtságot, törődést.:? G. K. „Hova foly' OLII BOR? Csak nem ezzel enyhítenék Izsák »savanyát«? Ezen már mi is tűnődünk! Sem étlap, sem címke, sem árlap. sem mérce nem tanúskodik erről — csak egy: ürülnek a hordók és ha »Anonymus-csukjája« alatt is, de a 120 ezer hektó csak elfogy! NÉVTELEN BOROD felett ne búslakodjál keceli termelő! Teremjen csak továbbra is pincédben a 120 ezer hektoliter, majd csak akad egyszer egy keresztapa, aki »vizretartva« nevet szerez borodnak! Hogy a nagy munka idején a termelő gondba ne essék, keresztapául meghívni ajánlom a KEVIBOR ő apaságát. Adja tudtunkra, hogy meddig kívánja beanyakönyveztetés nélkül, fattyúként kezelni 120 ezer hektóliteres szülöttünket? Mi a feltétele annak, hogy Kecel borát is, mint az itt lévő más községekét, tisztába tegye? Emlékeztetni kívánjuk, hogy KEVIBOR »Állami Pince« korában a keceli állomáson közvetlen adott fel Bécsbe, Genfbe, Grácba keceli borrakományokat. Hát mi szégyellni való lenne itt, bent a honban a keceli bort cégérre] ellátni? A KÉRDÉS TEHÁT most a KEVIBOR-hoz hangzik: »Hová foly‘ a keceli bor?« Nagy Sándor Tisztázatlan körülmények között elszédült és meghalt egy malmi munkás boncolás során megállapítást nyert, hogy Kovács Imre koponyatörést szenvedett. Az ügyben most folyik a nyomozás, hogy nem terhel-e valakit felelősség a malmi munkás rosszullétéért s hirtelen bekövetkezett haláláért. Az ifjúság moszkvai nagy nemzetközi fesztiválja, a VI. VIT első napján, július 28-án találkozót rendez Kecskeméten Bács megye ifjúsága részére a KISZ megyei bizottsága. A városi pártbizottság, a KISZ, az MSZHSZ, a Hazafias Népfront, az Úttörők Szövetségének megyei vezetőségéből megalakult az operatív bizottság, amely kidolgozza e találkozó részletes programját, másrészt gondoskodik arról, hogy biztosítva legyenek a megyei fesztivál sikerének feltételei. Az ünnepség már a »kis VIT« előestéjén kezdődik, amikor is egyik baráti ország birkózói, s egy NB Il-es labdarúgó-csapat mérkőznek meg a kecskeméti sportolókkal, majd az ifjúság fáklyás béketüntetésen, ezt követően pedig tábortüzes rendezvényeken vesz részt. Vasárnap, 28-án a magyar és szovjet helyőrségek zenekarai zenés ébresztővel üdvözlik a város lakóit, ezután térzenét adnak; 10 órakor nagygyűlés lesz, a délutáni órákban pedig különböző sportrendezvényeket, a járások kultúresoportjainak bemutatóit, utcabált, stb. rendezi meg a bizottság. A SERTESFIAZTATO is üresen áll a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. Mikor kerülnek vissza a szétosztott anyakocák? Mikor döbben rá a tsz tagsága, hogy a több mint százezer forintba került épület Ujhasználat lansága milyen nagy kárt okoz minden tsz-tagnak és a népgazdaságnak egyaránt. Eniliere^eiiipészek 45 embert tett át a határon a csempészbanda Nagyarányú embercsepészés- nek vetett véget a napokban a bajai rendőrség. Hurokra került Karagity István bajai motorszerelő és két bűntársa: Zority Ferenc, valamint Kopeczki Lajos, akik — mint kiderült — mellékfoglalkozásként, hónapokon keresztül egész sor embert csempésztek át a magyar—jugoszláv határon különböző ingóságok és személyenként 800—1000 forint készpénz ellenében. A nagystílű banda, az eddigi megállapítások szerint, 45 személynek nyújtott segítséget a disszidáláshoz, mely bűnös üzleten Karagity és társai 40 000 forintot kerestek. Az embercsempészbanda rövidesen a bíróság elé kerül. HÍREK — Tizenöt úttörő indult a dunavecsei járásból kéthetes üdülésre az esztergomi úttörőtáborba július 2-án. A gyerekek nagy örömmel ültek vonatra és bizonyára sok szép élménnyel gazdagodva térnek majd vissza. — Mintegy háromhónapos pihenés és tanulás után a napokban visszautaztak Budapestre azok a kisdiákok, akiket az ellenforradalom után vendégül láttak a bácskai szülők, nevelők. Miután a gyerekek sikerrel vizsgáztak a bajai és a járás többi Tudom, dühös lesz az a szőkehajú fiatalember, akivel a napokban a munkaversenyről beszélgettem, amikor elolvassa ezt a címet; Valamelyik este két pohár sör mellett le- §zamarazott és búcsúzáé gyanánt ezt vágta hozzám: -— Ha találsz még egy olyan gügyét, mint te, aki rajong a versenyért, fizetek neked, : i (Egy év alatt hat munkahelyen kereste az igazságot.) — Ejnye — gondoltam —, de hitetlen vagy; Holnap sorra járom az üzemeket, valahol csak találok olyat, akt szereti a versenyt. Bekopogtam a Gyufagyárba azzal a gondolattal, ha itt nem lenne versenyszerető, tovább megyek, van még Kecskeméten néhány üzem, Állok a gépek mellett, nézem a munkát, József Attila szavai csengenek a fülemben: »Eszes állat a gép.« Az is. Olyan ügyesen tölti A VERSEM! tS a kwEMt . EGY DÉLVIDÉKI sváb kocs- máros a 30-as években írt levelében áll ez a kérdés. Szeretett volna kocsmája részére Kénéiről bort vásárolni és többek között arról is érdeklődik, hogy hol szoktak a kecellek bort eladni? »Hova foly‘ a keceli bor?« Sok-sok év távlatából idézi fel bennünk, keceliekben e rossz magyarsággal erősen tömörített kérdömondatot a negyven év múlva is feleletre váró kérdést: hova lesz a keceli bor? SZÖLÖKULTÜRÁNK dokumentálására megemlítjük, hogy 1734-ből származó szabadalomlevél az idetelepített lakosság foglalkozása között a szőlőművelést is említi. Két évszázados múlt öregbíti ezt a szőlőkultúrát, mely jelenleg 5600 kát, hold területen 100—120 000 hektoliter bort termel! Nem a véletlen, hanem a fejlődés természetes folyománya a sokezer hold szőlő és a sokezer hektoliter bortermés, mert Kecel talaja is, mint a környező községeké, — Soltvadkerté, Kiskőrösé, vagy Csengődé — szőlőtelepítésre alkalmas. Kecel borát az ország legnagyobb kereskedői vásárolták, szállították el külföldre és az ország minden részébe — névtelenül! A MERKANTIL KOR világában feltörő »márkázási« láz, hogy miért, miért nem, nem adott cégért Kecel borának; Akkor sem, de ma sem! Nincs aranylappal címkézett palackja itthon, nem öntetnek róla zo- tnánctáblás cégért; Láthatunk címkézett palackot a szomszéd községek boráról: izsáki sárfehér, kiskőrösi siller, csengődi fehér; de nincs címkéje a keceli »vinkónak«;;. — a 120 ezer hektoliter mégis elfogy! ÖNKÉNTELENÜL a 20-as évekből felmerülő vízió áll előttünk, amikor még nem »ült« ott! a mai állami nagy pince és aj keceli bort hosszú sorokban vonuló »csáteroskocsik« szállítót-» ták a soltvadkerti Deutsch-pin-i céhe — keletnek, még hosszabb! sorban a kiskőrösi Somogyi-* pincébe — északnak. Csak nemi ezzel élesztgették a soltvadker-» tiek saját boruk »parazsát«,: vagy a kiskőrösiek saját boruk: zamatát? Ki tűnődik már ezenj húsz év után! De a ma reális képe is mutat: ilyen példát: háromezer hektó-I liter ezerjót minőségi bornak! szorítroztak ki a keceli állami | pince borkészletéből. Ezt hosz-| szú vagonsorral szállították el,S a dobozokat, hogy emberi kéz legyen, amelyik utána csinálja! — Meleg van, ugye? — szólítok meg egy szőke asszonyt a gép mellett. Rámhagyja. Dolgozik. Újrakezdek vele. — Nem volna most jó versenyben dolgozni! Rámnéz, elsőbb komolyan, aztán szánalmas mosollyal megszólal: — Itt is hagynék csa- pot-papot, ha nem versenyezhetnék! Azt hittem, teljesen megsemmisülök, — Hogy mondta?! —, kérdezem újra, mintha nem értettem volna. Sorjában tisztázódik minden. A dolgozók nagy része versenyben végzi itt a munkát. A töltőosztály, ahol most vagyunk, a cimkézők- kel áll versenyben, Sorolja a többi üzemegységeket is és közben hol itt, hol ott igazít a gépen. Végül megkérdezem: — Mennyivel keres többet, ha versenyben dolgozik? Azt mondja: sokkal. Hát ezzel még nem vagyok kisegítve, odafordulok a mellette dolgozó csinos, barna asszonykához, Ruzsics Jánosnéhoz, aki ugyan jól hallotta, amit eddig beszéltünk, de szótlan maradt. —- Mi á véleménye a versenyről? — Jó az, én nagyon szeretem! — És mit jelent ez forintban, magának? — Ennek a kiszámításához több időre volna szükség — mondja —, de azért megpróbálom elmondani: Alig győzöm nyomon követni szavait. Hét éve dolgozik itt. Négy és fél, öt éve versenyez. Azóta háromszorosan a szakma kiválója. Rendszeresen 104 százalékot teljesít. A négy százalék többletet a versenynek köszöni. Ezzel keres többet. De a kitüntetések. .. Utoljára májusban kapott a havi fizetésén kívül 1000 forintot. Ekkor kapta meg harmadszor a szakma kiválója címet. Egy évvel előtte szintén kapott 1000 forint jutalmat, amikoris. a szakma másodszori kiválója lett. Azelőtt egy évvel 500 forint külön- pénz ütötte a markát, mint a szakma kiválójáét. Így fejezi be: ■— Nekem ezt is jelenti a verseny! Ha nem versenyeznék, ez mind nem volna! Ennyivel volna szegényebb Ruzsics János- né. Még sincs igaza az én »vándormadár« söröző társamnak, ^ községeinek iskoláiban, hálás szívvel vettek búcsút vendéglátóiktól: — Keresetszerű titkos kéjelgés [bűntette miatt őrizetbe vette s ; rendőrség Sárkány Mária 2J [éves, többszörösen büntetett elő- [életű kiskunfélegyházi lakost. —- Baján az AHatvásár tér 7 [szám alatt tüzet okozott a sza- [bálytalanul szerelt elektromos [vezeték. Rövidzárlat keletkezett, [s az égő drót felgyújtott egy [kamrát. A tűzoltóknak kellett [közbelépni, hogy a tűz nagyobb [károkat ne okozzon, — Tettenérle a rendőrség [Nagy János szabómester és Deák [Sándor földműves, madarasi lakosokat, akik több mint egy má- [zsa lúgkövet csempésztek át Ju- jgoszláviából megyénkbe és azt ÍCekli József orgazda útján busáé [haszonnal értékesítették. — A kecskeméti határban elsőnek a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet kötött szerződést [nagyobb mennyiségű szabadga- [bona értékesítésére. A szerződés révén nemcsak az állam, a szövetkezet is jól járt, mert a 150 [mázsa gabona után a megállapított 210 forintos mázsánként] áron felül 20 forint felárat is ;lváBé Meqvei feszlioál Kecskeméten A múlt hét penteken a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalomban Kovács Imre 55 éves, malmi munkás, kecskeméti lakos még nem teljesen tisztázott körülmények alapján megszédült és mire a kórházba vitték, meghalt, A
