Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-17 / 165. szám
Kétnapos értekezleten vitatták meg ioldművesszövetkezeteink vezetői a mozgalom előtt álló feladatokat Ä MÉSZÖV szervezési és munkaügyi osztálya hétfőn kétnapos értekezletre hívta össze a megye földművesszövetkezeti igazgatósági elnökeit, hogy feltárják a problémákat, amelyek fékezik az eredményesebb szövetkezeti munkát s megvitassák a feladatokat, amelyek paran- csolóan előírják a mozgalom számára a vezetés színvonalának megjavítását. A beszámolót Kralovánszky József, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke tartotta. Bevezetőben ismertette, nogy az ellenforradalom 4 300 000 forint értékű anyagi kárt okozott a megye földművesszövetkezeteiben. Az alkalmazotti kar túlnyomó része becsülettel helytállt a viharos napokban, bár közel száz dolgozót kellett eltávolítani a hálózatból ellenforradalmi tevékenység miatt. Súlyos károkat okozott az ellenforradalom a munkafegyelem hanyatlásában is, amely árdrágításokban, rossz áruminősítésben, elvtelen alkalmazotti beállításokban s nem utolsó sorban hűtlen vagyonkezelésben ütközött ki; A múlt év során felfedett hiányok és sikkasztások 3,5 millió forintot tesznek ki s ebben jórésze van annak, hogy a járási központok sok hanyagságot elnéznek s csak akkor alkalmazzák már a megtorlást, amikor az illető visszaélést viszszaélésre halmozott. Ezért arra van szükség, hogy a felsőbb vezetés állandóan figyelje a dolgozók munkáját, ne tűrje a bom- lasztást s céltudatosan emelje a beosztottak politikai és szakmai nevelésének színvonalát. Egészségtelen az a jelenség is, hogy sokhelyütt a földművesszövetkezetekben az alkalmazotti irányítás érvényesül. A kollektív vezetőtestület, az igazgatóság nem szorulhat másodrangú helyre, elsősorban az ő elgondolásainak kell érvényesülnie. KRALOVÁNSZKY elvtárs arról is beszélt, hogy alacsony szinten mozog a földművesszövetkezetek politikai tevékenysége; jobb kapcsolatra van szükség a helyi pártszervezetekkel és tanácsokkal. A földművesszövetkezet munkájának gerince a jó áruforgalom, mert ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, — de nem merülhet ki feladata csupán a kereskedelmi ténykedésben. Párhuzamosan kell törekedni a termelés szervezésére, a tömegpolitikai munkára, a felvásárlás és értékesítés helyes megszervezésére, a lelki- ismeretes vagyonvédelemre. Külön nagy feladat megtanulni a termelés szervezését, helyes irányítását, mert mezőgazdaságunkban ugyan biztatóan fejlődik a belterjesség, de még rapszódikus s az egyéni érdek nem mindig kapcsolódik a világpiaci követelményekhez. De gabonatermelé- ,sünk helyzete sem megnyugtató mindaddig, amíg az ipari jellegű Csehszlovákiában 12, Franciaországban 13,1 mázsa volt két éve a búza termésátlaga s nálunk csak a 9 mázsát érte el. A FÖLDMÜVESSZöVeTKE- ZETEK jórésze elhanyagolta a nagyüzemi gazdálkodás segítését, fejlesztését, — ezt a feladatot amolyan falun kívüli területnek tekintette. A jövőben sokszoros figyelmet kell fordítania minden földművesszövetkezetnek az alacsonyabb típusú társulások szervezésére, irányítására. Nem lehet ez a munka csak kampány- szerű s nem végződhet az alakulási jegyzőkönyv megszületésével. A társulások számának növelését viszont nem adminisztratív módszerekkel, hanem felvilágosító, tervszerű szervező tevékenységgel kell biztosítani. TÖBB, HASONLÓAN FONTOS kérdés taglalása adott alapot a beszámolót követő másfélnapos vitára, amelynek során az igazgatósági ‘elnökök beszámoltak munkaterületük problémáiról, tanácsokat kérve és kapva munkájuk megjavításához, az egész megyei földművesszövetkezeti mozgalom megújhodásának elindításához. Megjegyzésünk nyomán Külföldi fiatalok érkeznek megyénkbe A moszkvai VI; Világifjúsági Találkozóra már számos távoli ország fiataljai útnak indultak. A hazánkkal szomszédos országok fiataljainak egy része megyénkén is átutazik. Július hó 24-én érkeznek a kelebiai határ- állomásra a Moszkvába tartó jugoszláv fiatalok. A kétszáz főnyi küldöttséget a kiskunhalasi járás vezetői és fiataljai ünnepélyesen fogadják. Valószínűleg ezekben a napokban utaznak át megyénkén az olasz, az albán, a trieszti fiatalok VIT-küldöttei is. Július 27-én ötnapos itt* tartózkodásra sportküldöttség ér* kczik megyénkbe a baráti Román Népköztársaságból, Kolozsvárról. A küldöttek résztvesznek a megyei VIT-fesztiválon, meglátogatják megyénk néhány üzemét, állami gazdaságát, kulturális nevezetességét. A kolozsvári sportküldöttség augusztus másodikén utazik vissza Romániába; A megyei tanács új osztályvezetői Qjaitk (Jtjulci . Szegényparaszti családból, 1925- ben született Nagyatádon. Szülei jelenleg hat hold földet művelnek. Testvére a pécsi bányatelep üzemorvosa. Bank elvtárs, a család szűkös anyagi helyzete miatt, csak a hat elemi elvégzéséig járt iskolába. Utána a nehéz paraszti munka mellett önszorgalomból tette le a közép iskolai vizsgákat. A felszabadulás előtt kitanulta a malomipari szakmát, 1945-ben pedig ugyanezen iparágban letette a mestervizsgát. 1947-ben a katonai szolgálat letöltése után, előbb mint fóldművesszövetkezeti ügyvezető működik, később a párt és a tanács mezőgazdasági akadémiára jelöli. Az akadémia végeztével a földművelésügyi minisztérium a Bács-Kiskun megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságára helyezi főagronómusnak. Ebben ■i—TM a beosztásban dolgozott egészen a legutóbbi időkig. Bank elvtárs világosan látja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének távlatait, állandóan figyelemmel kiséri a termelőszövetkezetek fejlődését. Az új osztályvezető, aki a megyei tanács MSZMP-szerve- zetének vezetőségi tagja, 1947 óta párttag, s a Magyar Szocialista Munkáspártban, annak megalakulása után az elsők között kérte az átigazolását, ugyancsak elsőként jelentkezett a munkásőrségbe is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, egyetértésben a megyei pártbizottsággal és a Földművelésügyi Minisztériummal, Bank Gyula elvtársat a fentebb Írtak alapján választotta meg a Bács-Kiskun Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága vezetőjévé. Kijavítják a hibákat a Szabad Nép Tsz-ben Két héttel ezelőtt megbíráltuk a kecskeméti Szabad Nép Termelőszövetkezetben tapasztalt hiányosságokat. írásunk a szövetkezet tagjai között meglehetősen nagy vitát eredményezett. Éppen ezért a helyszínen kerestük fel a Szabad Nép tagjait és tájékozódtunk a munkájukról. Kintlétünk alatt azt tapasztaltuk, hogy az ott dolgozó kommunisták nagy erőfeszítést tesznek a ténylegesen meglevő hibák és fogyatékosságok kijavítására; Rátérnek a munkaegységre A szövetkezet tagjai most még százalékos alapon dolgoznak. A növénytermelők a termés 40 százalékát, az állattenyésztők és traktorosok pedig havi fizetést kapnak, 1400—1500 forintot. Ez az elosztás — bár nagyon egyszerűnek látszik —, mégis azt eredményezi, hogy egyesek kevés munkával nagyobb, mások több munka után is kevesebb jövedelemhez jutnak, örvendetes, hogy ezt már a szövetkezet tagjai is látják. És miután rájöttek ennek a helytelenségére, többségüknek határozott kívánsága, hogy újra térjenek át a munkaegységre. Örömmel írjuk meg: ezzel kapcsolatban a vezetőségnek az az álláspontja, hogy a gazdásági év lezárása után, november elsején, bevezetik a munkaegységet; Növelik az állatállományt Megállapítottuk azt is, hogy bár még most százalékos alapon dolgoznak, de azért a közös vagyon fejlesztésével törődnek. Most építenek egy 50 férőhelyes tehénistállót és növelik az állatállományt. Mindezt jónak és 'örvendetesnek tartjuk; Sokba kerül a szántás Hisszük, hogy a közös vagyon gyarapítása a szövetkezeti tagok jólétének újabb erőforrásává válik. De éppen a tagok jövedelmének növelését és a gazdaságos termelést szem előtt tartva, helytelenítjük a két darab szántótraktor és a hozzávaló eke vásárlását. A gépállomások közismerten alacsony díjakért dolgoznak a termelőszövetkezeteknek. Javasoljuk, számítsák ki a saját traktorral végzett szántási munkák önköltségét és azt hasonlítsák össze a gépállomási díjakkal. Ennél a számvetésnél vegyék figyelembe a gép elhasználódását és javításának költségeit, a felhasznált üzemanyagot és a traktorosok munkabérét. Azok a termelőszövetkezetek, akik ilyen számvetést végeztek, egyöntetűen mondották el nekünk, hogy a nagyobb gépek vásárlása nem kifizetődő. Kivételt képez ez alól a belső szállításokban jól kihasznált Zetor tartása. A Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai több 100 000 forintot költöttek traktorokra és a hozzávaló gépekre. Véleményünk szerint ezt az összeget más célokra gyümölcsözőbben tudták volna felhasználni. Jelenleg a tagok nagyobb része az aratással van elfoglalva. Kalászos területük háromnegyed részét kézi kaszával aratják, — : ommunista dolgozók lubja Kiskunfélegyházán Az MSZMP kiskunfélegyházi városi bizottsága klubot létesített a város kommunista dolgozói számára. A pártbizottságnak az a szándéka, hogy a jól felszerelt, kellemes klubhelyiségek működtetésével elősegítse tagjai társas életének kialakítását, és ismerkedést, barátkozást a kommunisták között. Itt mód nyílik 18 százalékos részesedésért — pedig más területen is szükség volna a szorgos munkáskezekre. A tehénistálló építését 120 000 forintért magánvállalkozónak adták ki, mert a tagok nem érnek rá az építkezésen dolgozni. Számításunk szerint jobban járt volna a szövetkezet, ha a kalászosok nagyobb részét a gépállomással arattatja le és az építkezést pedig saját erőből oldja meg. Ezzel a rövid írásunkkal a tagok gondján szeretnénk könnyíteni. Javasoljuk, gondolkozzanak észrevételeinken és hasznosítsák a maguk javára. —N— Hangverseny Kiskunhalason Nagyon kedves estre gyülekezett Kiskunhalas ének- és zenekedvelő közönsége a helyőrségi tiszti klub kerthelyiségében. Hosszú idő, pontosabban öt év után először lépett a közönség elé a tiszti klub ének- és szimfonikus zenekara. Nagyon tetszett a közönségnek Kéler: Vígjáték nyitánya, melyet a a szimfonikus zenekar adott elő. A kórus Liszt: Ünnepi dalát, Haydn: Csalogány- és győzelmi kánonját, Verdi: Cigánykórusát és Schubert: Katonaindulóját énekelte. Felejthetetlenné varázsolta az estét a közreműködő MÁV férfikórus, a 9564 alakulat férfikara, valamint a tiszti klub vegyes énekkara. Amikor megköszönjük ezt a felejthetetlen es* tét, azt kérjük, hogy ezt az örömet szerezzél^ meg a város többi dolgozóinak is, öregbítsék ezzel is a nem kiehírű kiskunhalasi ének- és zenekarok hírnevét, itthon Kiskunhalason. Czakó Ferenc GYAKORLATTAL és KÉPESÍTÉSSEL rendelkező könyvelőt keresünk felvételre; — Jelentkezés: Gépállomás, Kiskunfélegyháza; 1112 arra is, hogy egyszerű párttagok gyakran találkozzanak a város vezetőivel és közvetlen eszmecserékben, vitákban alakítsák ki véleményüket az időszerű politikai kérdésekről. A kezdeményezést a kiskunfélegyházi kommu-. nisták nagy örömmel fogadták! és a párt klubját máris igen so-| kan látogatják; i »Mindenki tisztelettel említse az ő szent nevét. Ö a világ első költője<* — így jellemezte Petőfi a múlt század első felének nagy francia költőjét, akinek nevét a Petőfi- verseket olvasók mind jól ismerik. Petőfi megtanította a maga nemzedékét Béranger megbecsülésére. Több versét le is fordította. Pierre-Jéan Béranger 1780-ban Párizsban született. Apja egy kocsmáros nyugtalan természetű, mindenféle vállalkozásba belefogó fia volt. A kisgyermeket anyai nagyapja, egy szegény párizsi szabó és rokonai nevelték. A költői hajlamú ifjú Napóleonnak, az akkori első konzulnak a testvére, Bonaparte Lucián támogatásával lett a párizsi egyetemen a ki- adóhivatal irodatisztje. A Napóleon császár bukása után visszatért Bourbonok uralma ellen irt gúnyversei miatt 1821-ben XV1I1. Lajos, 1828-ban pedig X. Károly csukatta le. De ez nem ártott népszerűségének, hanem inkább szélesebb körökben tette ismertté BERANGER Megemlékezés halála századik évfordulóján a nevét. A Bourbon- uralmat megbuktató 1830-as júliusi forradalomban tevékeny szerepe volt. 1833-ban visszavonult a közéleti szerepléstől és ezután verset is keveset írt. Az 1848-as februári forradalom után a G8 éves költőt képviselőnek Választották meg, de megbízatását nem fogadta el. Életének 77. évében 1857 július 16-án Párizsban halt meg. Életműve kb. 5 00 vers. Dalai népszerűségét emelte és elterjedésüket elősegítette, hogy ismert, refrénes dalok, chansonok nótájára írta őket. Egyéniségében a francia szellemesség, pajkos- ság, sőt sikamlósság jól megfért a polgári liberális szellemmel. — Költészetének népies hangja szembefordulás bolt a korabeli francia romantikus költészettel. Nagy népszerűségét éppen azzal érte eh hogy a f rancia nép érzéseit fejezte ki. 1830 körül még Vidor Hugo hírnevét is elho* mályositotta nagy népszerűsége. Villon óla nem volt francia költő, akinek ennyi versét ismerte volna a nép. Politikai verseiben a Bourbon-restauráció jellegzetes típusait gúnyolta' ki (Jádás úr, Gróf Gőghváry). Az uralkodóknak a népeket elnyomó Szent Szövetségével a népek Széni Szövetségét állította szembe, hirdetve a francia forradalom eszméit (Július ti- zennegyedike). Napóleon-kultusza a nép széles rétegeiben talált visszhangra (A nép emlékei). — Napóleon száműzetése alatt idézte a nagy harcokat és verset irt a császár halálára (A régi zászló, Május ötödiké). 1844-től kezdve mutatható ki Béranger hatása Petőfi életképeiben és a refrén tuda* tos alkalmazásában. —* Méginkább szembetű* ntk ez a hatás, ha a két költő azonos elvei* re gondolunk: a költő a nép vezére, aki né* pét a jók és a gono* szak, az elnyomottak és az elnyomók nagy harcában vezéti. A nagy győzelem után eljön a világszábadság, és egytestvér lesz min* denkí, bármilyen nyel- vet beszéljen. Béranger értékelő* se a halála óta eltelt évszázadban nem volt egységes. A francia polgári irodalomtörté* neszek legtöbbje a ki* sebb költők sorában emlegette. Ma már a szocialista eszmék ki* fejlesztésének egyik úttörőjét látjuk ben* ne. Népszerűsége meg* fakult ugyan, de na* gyón sok dala ma is frissen hat és él a fraH* cia nép ajkán. Mi, magyarok azért is megbecsüljük őt, mert Petőfi lelkesedett érte. Az Európa-kiadó az évfordulóra megjé* lentette válogatott ver* seit, így az érdeklődők megismerhetik leg-‘ szebb költeményeit. Kiss István
