Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-16 / 164. szám
+ Világ proletárjai, egyesüljetekl ; MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT/BÄCS - KISKUN MEGYE) LAPJA II. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 16, KEDD KISZ-szervezet alakult Kerekegyházán Kerekegyházán az EPOSZ tagjai, a kommunista fiatalok kezdeményezésére, szervezetüket Kommunista Ifjúsági Szövetséggé alakították át. A vasárnap megtartott ünnepi gyűlésen, ahol a helyi párt és tanács vezetői is részt vettek, Fekete elvtárs, az EPOSZ volt titkára, méltatta a KISZ létrehozásának jelentőségét és feladatait. A KISZ megalakulása után az egybegyűlt fiatalokat vidám kultúrműsor szórakoztatta, majd táncmulatságot rendeztek. dLsi&ömpúk a (jy,£vm&koúmidt A Megyei Nőtanács felhívására Kecskemét város minden üzemében, vállalatánál megkezdték a gyűjtést az asszonyok a gyermekvárosért. A kecskeméti konzervgyárakban, a Vendéglátóipari Vállalatnál és a Borforgalmi Vállalatnál már ezrek gyűltek össze a kérő szó nyomán. A MÉK kecskeméti kirendeltségének dolgozói két nap alatt 806 forintot adtak össze, de még itt is tovább folyik a gyűjtés. A telepen dolgozó nők, férfiak egyaránt lelkesen támogatják a gyűjtést, többen 100 és 50 forintokat ajándékoztak e nemes célra. A gyűjtés megszervezésében nagy szerepük van a Városi Nőtanács aktíváinak, a gyűjtési mozgalomba bekapcsolódtak a régi MNDSZ-tagok és a mozgalom új harcosai is, hogy .sikerre vigyék a Kecskeméti Nőtanács első nagy munkáját. Milyen beruházásokkal gyarapodik Kecskemét 1957•ben? 4 termelők kérésére Közöljük a barack és a paradicsom felvásárlási árait Több termelő fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy tájékoztatás végett közöljük a fontosabb gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlási árait. E kérésnek eleget téve felkerestük a Bács- Kiskun vetkezeti Központot, ahol közölték: A szövetkezeti központ, valamint a megyében lévő földművesszövetkezetek július 16-tól a felvásárlóhelyeiken az alábbi átTermékeket Értékesítő Szövétei árakat fizetik; Barack: (kajszi és rózsa) ii ii. III. Export csomagolatlan 3 — 2.20 — Export csomagolt 3.40 2.60 — Belföldi 2.60 2.— 1.40 Szeszipari (nem rothadt) egységesen 1. — Ft/kg A kajszi és rózsabarackon kívül minden egyéb fajta felvásárlási ára 1,— Ft/kg. Paradicsom: Export csomagolatlan 3.60 Export csomagolt 4.— Belföldi (érett) 3.60 Szerződött, paradicsomnál az alapárra 10 százalék szerződéses felár jön. A fenti áraktól a felvásárlást végző földművesszövetkezetek a rendelkezésben meghatározott százalékban eltérhetnek. A múlt héten lezajlott tanácskozás döntött Kecskemét város 1957. évi költségvetési tervéről. Sok kecskeméti lakost érdekel azonban, hogy a költségvetési terv keretén belül milyen beruházásokkal gyarapodik az idei évben a város. Hogy a kíváncsiságot kielégítsük, néhány részletet közlünk a tervből. A Béke téri 12 tantermes iskola építésének bejelzésén kívül elkészül az anyas csecsemőotthon és befejeződik a véradóállomás építése. Az előbbire 159 000 forintot, az utóbbira 404 000 forintot fordítanak. — 473 000 forintot költenek a Nagykőrösi utcai Lazaret átalakítására. A város vízellátásának további fejlesztésére egy új vízműkutat kapcsolnak be a vízhálózatba 130 000 forintos költséggel és több mint 3 kilométer új vízvezetékhálózatot építenek. Tíz új közkút létesítésére 65 000 forintot fordítanak. A város legelhanyagoltabb utcáiban 2115 folyóméter új aszfaltot és 80 méter új útburkolatot létesítenek, — mintegy 305 000 íorintos költséggel. Csatornaépítésre, köztük a Kurucz téri nyitott csatorna befedésére 161 000 forintot fordítanak. Vállalati raktárak építésére 602 000, gépesítésére 793 000 forintot költ a város. A köztisztaság megjavítása érdekében két darab 5 tonnás teherautót szereznek be és 150 000 forintért házi szemétgyűjtői vásárol-; nak. ; A bérházépítkezések tovább-; folytatasara az Arany János utcai bérhazépités megkezdésére, lakások átalakítására 2 és fél millió forintot szavazott meg a; tanács. Ezenkívül kertes családi', házak építésére 900 000 forintot; fordítanak. Kiskecskeméten 40 ezer forintos költséggel új óvodát létesítenek. Tovább építik a Katona telepi kultúrotthont és; 50 000 forintot fordítanak az': 1919-es mártírok emlékművének\ felállítására. Dióhéjban ennyivel gazdago-1 cik városunk ez évben, de azf előző éveknél szerényebb cél is» városunk további fejlődésé! I szolgálja. j MINDENNAPI GONDJAINKÉ ÜL (2. oldal) FELELŐSSÉGTELJESEN VI, oldaO FALURÓL FALURA i3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEK 13. oldal) APRÓ GONDOK (3. oldal) GYERMEKVILÁG 14. oldal) A REVIZOR SZEMÉVEL ti oldal) Sir John Hunt: A MOUN1 EVEREST MEGHÓDÍTÁSA ti. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGví'BEN? (5. oldal) SPORT (6. oldal) 35 éves a Japán Kommunista Párt A Japán Kommunista Párt fennállásának 35. évfordulója alkalmából Tokióban ünnepi ülést tartottak. A gyűlésen felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Noszaka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondott ezután beszámolót. A többi között foglalkozott Kishi japán miniszterelnök amerikai tárgyalásaival. »Ez — mondotta — olyan körülményeket teremtett, amelyek újabb feladatokat állítanak a Japán Kommunista Párt elé. A Washingtonban kiadott záróközlemény ugyanis azt jelenti, hogy Japánt bevonják az amerikaiak atomstratégiai rendszerébe. Ez eilen a pártnak harcolni kell.« A szegényparetsztok kérik — a lények követelik a kiskunmaisai MEDOSZ megalakítása Kiskunmajsán sok jómódú gazda él. Ezt bizonyítják a szép, takaros téglaházak, betonozott járdák, s az üzletek forgalmi adatai is. Nem a mi társadalmunk a hibás abban, hogy vannak még' szegény emberek. Sőt, a népi demokrácia volt az, aki ezeknek a gazdasági cseléBORBÁS MATYII BÁCSI VIZSGÁJA Csak úgy szólítják: Matyi bácsi. Az ötödik ikszet tapodja. Neki köszönhető, hogy a pártós szakszervezeti vezetők annyi unszolása után, ha nehezen is, de életre kelt a két-három éve mélyen hallgató színjátszó együttes. Ez a gondolat volt a szülője annak, hogy ez a cikk ilyen címmel: Borbás Matyi bácsi vizsgája — megszületett. Miből vizsgázott Matyi bácsi — kérdezhetnék többen. Először is szervező készségből. — Ügy összetoborozta a 8 tagú- színjátszó csoportot, hogy mindenki csak elismeréssel szól erről. — Kiválasztotta mindenkinek a legmegfelelőbb szerepet, s ő maga olyan lelkesen tanulta a maga anyagát, hogy a fiatalok sem tudtak elmaradni tőle. Szervező képességén túl türelemből, megértésből is jól vizsgázott. Megmutatta, hogy rövid idő alatt is lehet nagyot alkotni, ha mindenki egyet akar. És most erről van szó. A szombaton megtartott 3 felvonásos vígjáték: Moliére: Dandin György regényváltozatából »Duda Gyuri« címen osztatlan sikert aratott a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat szépet és vidámat kedvelő dolgozói között. S a siker indító okait vizsgálgatva, a fiatalok egyöntetűen vallják: Borbás Matyi bácsié a pálma; László Judit, a női főszereplő így vélekedik. — Matyi bácsi a csoport lelke. Lelkesedése magával ragadott bennünket. Na, persze ért is a nyelvünkön. Nemcsak ő, hanem a többiek is így vélekednek. Addig-addig serénykedett Matyi bácsi, addig-addig mutatott példát a szereptanulásban, míg a fiatalok között kialakult az a nézet: szégyen lenne, ha Matyi bácsi mellett lemaradnánk. Matyi bácsi mindig ott volt a próbákon, beleélte magát a szerepbe, s a fiatalok látták, hogy milyen sok fáradsággal és gonddal jár, ha valaki szépet akar nyújtani dolgozótársainak. Börcsök Irén, Bognár Mihály, . Börcsök Rózsi, László Judit, Vincze Benő és a többiek két és fél hónapi közös munka után azzal az érzéssel hagyták el a színpadot dolgozótársaik tapsa közepette: csak a közös munka érlel gyümölcsöt. S hogy ez mennyire így van, a napokban érkezett meghívás is, mely így szól: jöjjenek el hozzánk, a »Duda Gyuri« című műsorukkal, mutatja, nem volt hiábavaló fáradozásuk. Ez azonban még csak kezdet. Vidéki körútra indulnak a színjátszók, mert ez anyagilag is előnyös számukra, s úgy vannak: az önállósághoz szükséges pénzt maguknak kell megteremteni, Veaesz deknek, napszámosoknak földet, megélhetést biztosított. A fejlődéssel együttjáró különböző- hibák, s maga a gazdasági, politikai helyzet még nem tudta teljesen gazdaságilag egy- szintre emelni a község különböző embereit. Falvainkban még megtalálhatók a parasztság különböző rétegei, a cselédek (ezt tények igazolják) kis- és kii- zépparasztok, kulákok. A cselédek, napszámosok és kisparasztok érdekvédelmi szervezete ebben a községben 1945 —1951-ig igen jól funkcionált. A DÉFOSZ-nak 3000 tagja volt. A DÉFOSZ, a mezőgazda- sági munkanélküliség tetőpontján, 1949-ben, sok munkást helyezett el, aratási szerződéseket kötött, tartalékföldeket kiosztotta, ellenőrizte az OTI-, illetve az SZTK-befizetéseket. Nem engedte meg, hogy a falu kizsák- mányolói nyúzzák a parasztokat. Tehát volt 1951-ig hova fordulnia a parasztnak, napszámosnak, na valami baja, problémája volt. 1957-et írunk, s Kiskunmajsán még nem alakult meg a MEDOSZ. Pedig égető szükség volna rá. Sok olyan jelenség van a községben (sajnos másutt Is), ami szinte hatványozva követeli e szervezet létrehozását. A kulákok, látszólag örökbefogadják a sokcsaládos emberek, vagy állami gondozott gyermekeket. Ezek a gyermekek lá- tóstól-yakulásig dolgoznak fizetés nélkül, s amikor a jussról vagy öröklésről van szó, legjobb esetben néhány forinttal fizetik ki, vagy elzavarják őket. S hogy példa is igazolja ezt, itt van egy megtörtént eset: Felföldi Albin» né 12 évig dolgoztatott egy árva leányt, akinek csupán néhány ruhát vett egész idő alatt. Amikor férjhez ment és az örökségét kérte, kitagadták. Van más hasonló jelenség is a községben. A napszámosokat nem jelentik be az SZTK-ba a munkaadók. Fülöp Péter nagygazda esetenként 5—6 szőlőmunkás napszámost foglalkoztat, dr* Mózer József, egy állandó cselédet, három-négy napszámost dolgoztat szőlőjében SZTK-bejelen- tés, befizetés nélkül. Talán ezek után nem szükséges még szavakkal bizonyítani, hogy milyen fontos a MEDOSZ megalakítása Kiskunmajsán. Az osztályharc falun sem szűnt meg. A parasztok politikai nevelése, felvilágosítása érdekében is szükség van rá. Ennek a szervezetnek ellenőrzésével lehet rászorítani a munkáltatókat, hogy az SZTK-járulákot befizessék. Bizonyára a MEDOSZ megyei elnöksége nem hagyja, nem hagyhatja, hogy a majsai parasztok saját magukra legyenek utalva, bőrükön érezzék az érdekvédelmi szervezet hiányátj Gémes GáJborj