Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

+ Világ proletárjai, egyesüljetekl ; MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT/BÄCS - KISKUN MEGYE) LAPJA II. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 16, KEDD KISZ-szervezet alakult Kerekegyházán Kerekegyházán az EPOSZ tag­jai, a kommunista fiatalok kez­deményezésére, szervezetüket Kommunista Ifjúsági Szövetség­gé alakították át. A vasárnap megtartott ünnepi gyűlésen, ahol a helyi párt és tanács vezetői is részt vettek, Fekete elvtárs, az EPOSZ volt titkára, méltatta a KISZ létrehozásának jelentősé­gét és feladatait. A KISZ megalakulása után az egybegyűlt fiatalokat vidám kultúrműsor szórakoztatta, majd táncmulatságot rendeztek. dLsi&ömpúk a (jy,£vm&koúmidt A Megyei Nőtanács felhívására Kecskemét város minden üzemé­ben, vállalatánál megkezdték a gyűjtést az asszonyok a gyer­mekvárosért. A kecskeméti kon­zervgyárakban, a Vendéglátó­ipari Vállalatnál és a Borforgal­mi Vállalatnál már ezrek gyűl­tek össze a kérő szó nyomán. A MÉK kecskeméti kirendeltségé­nek dolgozói két nap alatt 806 forintot adtak össze, de még itt is tovább folyik a gyűjtés. A te­lepen dolgozó nők, férfiak egy­aránt lelkesen támogatják a gyűjtést, többen 100 és 50 forin­tokat ajándékoztak e nemes célra. A gyűjtés megszervezésében nagy szerepük van a Városi Nő­tanács aktíváinak, a gyűjtési moz­galomba bekapcsolódtak a régi MNDSZ-tagok és a mozgalom új harcosai is, hogy .sikerre vi­gyék a Kecskeméti Nőtanács első nagy munkáját. Milyen beruházásokkal gyarapodik Kecskemét 1957•ben? 4 termelők kérésére Közöljük a barack és a paradicsom felvásárlási árait Több termelő fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy tájékoz­tatás végett közöljük a fonto­sabb gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlási árait. E kérésnek eleget téve felkerestük a Bács- Kiskun vetkezeti Központot, ahol közöl­ték: A szövetkezeti központ, vala­mint a megyében lévő földmű­vesszövetkezetek július 16-tól a felvásárlóhelyeiken az alábbi át­Termékeket Értékesítő Szö­vétei árakat fizetik; Barack: (kajszi és rózsa) ii ii. III. Export csomagolatlan 3 — 2.20 — Export csomagolt 3.40 2.60 — Belföldi 2.60 2.— 1.40 Szeszipari (nem rothadt) egységesen 1. — Ft/kg A kajszi és rózsabarackon kívül minden egyéb fajta felvásárlási ára 1,— Ft/kg. Paradicsom: Export csomagolatlan 3.60 Export csomagolt 4.— Belföldi (érett) 3.60 Szerződött, paradicsomnál az alapárra 10 százalék szerződéses felár jön. A fenti áraktól a felvásár­lást végző földművesszövetkeze­tek a rendelkezésben meghatáro­zott százalékban eltérhetnek. A múlt héten lezajlott tanács­kozás döntött Kecskemét város 1957. évi költségvetési tervéről. Sok kecskeméti lakost érdekel azonban, hogy a költségvetési terv keretén belül milyen beru­házásokkal gyarapodik az idei évben a város. Hogy a kíváncsiságot kielégít­sük, néhány részletet közlünk a tervből. A Béke téri 12 tanter­mes iskola építésének bejelzé­sén kívül elkészül az anyas cse­csemőotthon és befejeződik a véradóállomás építése. Az előb­bire 159 000 forintot, az utóbbi­ra 404 000 forintot fordítanak. — 473 000 forintot költenek a Nagykőrösi utcai Lazaret átala­kítására. A város vízellátásának további fejlesztésére egy új víz­műkutat kapcsolnak be a vízhá­lózatba 130 000 forintos költség­gel és több mint 3 kilométer új vízvezetékhálózatot építenek. Tíz új közkút létesítésére 65 000 fo­rintot fordítanak. A város legel­hanyagoltabb utcáiban 2115 fo­lyóméter új aszfaltot és 80 méter új útburkolatot létesítenek, — mintegy 305 000 íorintos költ­séggel. Csatornaépítésre, köztük a Kurucz téri nyitott csatorna be­fedésére 161 000 forintot fordíta­nak. Vállalati raktárak építésé­re 602 000, gépesítésére 793 000 forintot költ a város. A köztisz­taság megjavítása érdekében két darab 5 tonnás teherautót szereznek be és 150 000 forin­tért házi szemétgyűjtői vásárol-; nak. ; A bérházépítkezések tovább-; folytatasara az Arany János ut­cai bérhazépités megkezdésére, lakások átalakítására 2 és fél millió forintot szavazott meg a; tanács. Ezenkívül kertes családi', házak építésére 900 000 forintot; fordítanak. Kiskecskeméten 40 ezer forintos költséggel új óvo­dát létesítenek. Tovább építik a Katona telepi kultúrotthont és; 50 000 forintot fordítanak az': 1919-es mártírok emlékművének\ felállítására. Dióhéjban ennyivel gazdago-1 cik városunk ez évben, de azf előző éveknél szerényebb cél is» városunk további fejlődésé! I szolgálja. j MINDENNAPI GONDJAINKÉ ÜL (2. oldal) FELELŐSSÉGTELJESEN VI, oldaO FALURÓL FALURA i3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEK 13. oldal) APRÓ GONDOK (3. oldal) GYERMEKVILÁG 14. oldal) A REVIZOR SZEMÉVEL ti oldal) Sir John Hunt: A MOUN1 EVEREST MEGHÓDÍTÁSA ti. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGví'BEN? (5. oldal) SPORT (6. oldal) 35 éves a Japán Kommunista Párt A Japán Kommunista Párt fennállásának 35. évfordulója alkalmából Tokióban ünnepi ülést tartottak. A gyűlésen felolvas­ták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Noszaka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondott ezután beszámolót. A többi között foglalko­zott Kishi japán miniszterelnök amerikai tárgyalásaival. »Ez — mondotta — olyan körülményeket teremtett, amelyek újabb fel­adatokat állítanak a Japán Kommunista Párt elé. A Washington­ban kiadott záróközlemény ugyanis azt jelenti, hogy Japánt be­vonják az amerikaiak atomstratégiai rendszerébe. Ez eilen a pártnak harcolni kell.« A szegényparetsztok kérik — a lények követelik a kiskunmaisai MEDOSZ megalakítása Kiskunmajsán sok jó­módú gazda él. Ezt bizonyítják a szép, takaros téglaházak, be­tonozott járdák, s az üzletek for­galmi adatai is. Nem a mi tár­sadalmunk a hibás abban, hogy vannak még' szegény emberek. Sőt, a népi demokrácia volt az, aki ezeknek a gazdasági cselé­BORBÁS MATYII BÁCSI VIZSGÁJA Csak úgy szólítják: Matyi bácsi. Az ötödik ikszet tapodja. Neki kö­szönhető, hogy a párt­ós szakszervezeti veze­tők annyi unszolása után, ha nehezen is, de életre kelt a két-három éve mélyen hallgató színjátszó együttes. Ez a gondolat volt a szü­lője annak, hogy ez a cikk ilyen címmel: Borbás Matyi bácsi vizsgája — megszüle­tett. Miből vizsgázott Ma­tyi bácsi — kérdezhet­nék többen. Először is szervező készségből. — Ügy összetoborozta a 8 tagú- színjátszó cso­portot, hogy mindenki csak elismeréssel szól erről. — Kiválasztotta mindenkinek a legmeg­felelőbb szerepet, s ő maga olyan lelkesen tanulta a maga anya­gát, hogy a fiatalok sem tudtak elmaradni tőle. Szervező képességén túl türelemből, megér­tésből is jól vizsgázott. Megmutatta, hogy rö­vid idő alatt is lehet nagyot alkotni, ha min­denki egyet akar. És most erről van szó. A szombaton megtartott 3 felvonásos vígjáték: Moliére: Dandin György regényváltozatából »Duda Gyuri« címen osztatlan sikert aratott a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Válla­lat szépet és vidámat kedvelő dolgozói kö­zött. S a siker indító okait vizsgálgatva, a fiatalok egyöntetűen vallják: Borbás Matyi bácsié a pálma; László Judit, a női főszereplő így véle­kedik. — Matyi bácsi a cso­port lelke. Lelkesedése magával ragadott ben­nünket. Na, persze ért is a nyelvünkön. Nemcsak ő, hanem a többiek is így véleked­nek. Addig-addig se­rénykedett Matyi bácsi, addig-addig mutatott példát a szereptanulás­ban, míg a fiatalok kö­zött kialakult az a né­zet: szégyen lenne, ha Matyi bácsi mellett le­maradnánk. Matyi bácsi mindig ott volt a próbákon, be­leélte magát a szerep­be, s a fiatalok látták, hogy milyen sok fárad­sággal és gonddal jár, ha valaki szépet akar nyújtani dolgozótársai­nak. Börcsök Irén, Bognár Mihály, . Bör­csök Rózsi, László Ju­dit, Vincze Benő és a többiek két és fél hó­napi közös munka után azzal az érzéssel hagy­ták el a színpadot dol­gozótársaik tapsa kö­zepette: csak a közös munka érlel gyümöl­csöt. S hogy ez mennyire így van, a napokban érkezett meghívás is, mely így szól: jöjjenek el hozzánk, a »Duda Gyuri« című műsoruk­kal, mutatja, nem volt hiábavaló fáradozásuk. Ez azonban még csak kezdet. Vidéki körútra indulnak a színjátszók, mert ez anyagilag is előnyös számukra, s úgy vannak: az önálló­sághoz szükséges pénzt maguknak kell megte­remteni, Veaesz deknek, napszámosoknak földet, megélhetést biztosított. A fejlődéssel együttjáró kü­lönböző- hibák, s maga a gazda­sági, politikai helyzet még nem tudta teljesen gazdaságilag egy- szintre emelni a község külön­böző embereit. Falvainkban még megtalálhatók a parasztság különböző rétegei, a cselédek (ezt tények igazolják) kis- és kii- zépparasztok, kulákok. A cselédek, napszámosok és kisparasztok érdekvédelmi szer­vezete ebben a községben 1945 —1951-ig igen jól funkcionált. A DÉFOSZ-nak 3000 tagja volt. A DÉFOSZ, a mezőgazda- sági munkanélküliség tetőpont­ján, 1949-ben, sok munkást he­lyezett el, aratási szerződéseket kötött, tartalékföldeket kiosz­totta, ellenőrizte az OTI-, illetve az SZTK-befizetéseket. Nem en­gedte meg, hogy a falu kizsák- mányolói nyúzzák a parasztokat. Tehát volt 1951-ig hova fordul­nia a parasztnak, napszámosnak, na valami baja, problémája volt. 1957-et írunk, s Kiskunmaj­sán még nem alakult meg a MEDOSZ. Pedig égető szükség volna rá. Sok olyan jelenség van a községben (sajnos másutt Is), ami szinte hatványozva követeli e szervezet létrehozását. A kulákok, látszólag örökbe­fogadják a sokcsaládos embe­rek, vagy állami gondozott gyer­mekeket. Ezek a gyermekek lá- tóstól-yakulásig dolgoznak fize­tés nélkül, s amikor a jussról vagy öröklésről van szó, legjobb esetben néhány forinttal fizetik ki, vagy elzavarják őket. S hogy példa is igazolja ezt, itt van egy megtörtént eset: Felföldi Albin» né 12 évig dolgoztatott egy ár­va leányt, akinek csupán néhány ruhát vett egész idő alatt. Ami­kor férjhez ment és az öröksé­gét kérte, kitagadták. Van más hasonló jelenség is a községben. A napszámoso­kat nem jelentik be az SZTK-ba a munkaadók. Fülöp Péter nagy­gazda esetenként 5—6 szőlőmun­kás napszámost foglalkoztat, dr* Mózer József, egy állandó cselé­det, három-négy napszámost dol­goztat szőlőjében SZTK-bejelen- tés, befizetés nélkül. Talán ezek után nem szüksé­ges még szavakkal bizonyítani, hogy milyen fontos a MEDOSZ megalakítása Kiskunmajsán. Az osztályharc falun sem szűnt meg. A parasztok politikai neve­lése, felvilágosítása érdekében is szükség van rá. Ennek a szerve­zetnek ellenőrzésével lehet rá­szorítani a munkáltatókat, hogy az SZTK-járulákot befizessék. Bizonyára a MEDOSZ megyei elnöksége nem hagyja, nem hagyhatja, hogy a majsai parasztok saját magukra legye­nek utalva, bőrükön érezzék az érdekvédelmi szervezet hiányátj Gémes GáJborj

Next

/
Oldalképek
Tartalom