Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-14 / 163. szám
Hz MSZMP megyei aktivcértekezletének vitája A közért és a pártért (Folytatás az 1. oldalról) — Az utóbbi időben 35—40 fokos melegek voltak és mi aktívákat, konferenciákat tartottunk. Kint most is süt a nap, sokan strandon vannak, hűsítik magukat és mi itt ülünk reggeltől estig a pártért és a közért. Pedig valamennyien megcsinálhatnánk ugyanazt, amit mások. A budapesti aktíván azt mondottam: a kispolgár meghal, halálos ágyán visszanéz és megkérdi: miért éltem? Megettem a friss, ropogós kiflit, megittam a langyos kávét, néha karonfogtam a feleségemet és elsétáltam vele. Pzért éltem. Ha egy kommunista meghal, ő is visszanéz. Igaz, hogy kevés kiflit ettem, kevés langyos kávét ittam, de azért hagyok magam mögött valamit: a nevemet és a becsületemet. A kommunista pártmunkásnak erre az egyre nagyon kell vigyáznia. A kapitalista és a kommunista között a különbség morálisan az, hogy a kapitalista házat, földet, részvényeket hagy hátra, a kommunista pedig a becsületét és a nevét. Ezt meg kell őrizni min- aíhkor. Az élet harcból áll. A harc dialektikus összefüggése, széjjelvá- lása örökösén kiteszi a kommunistát annak, hogy gondolkoznia kell és tanulnia kell, ha egyáltalán dolgozni akar. S ha országot kormányozni akarsz, akkor ülj le esténként és vedd elő a könyvet, mert kormányozni csak az az osztály képes, aki felkészült erre. Kormányozni nemcsak törvényekkel, rendelkezésekkel szabad és kell, hanem könyvvel, tudással és felkészültséggel. A kormányzás a kommunistáik kezében nagyon felelősségteljes feladat. Nehéz a hatalmat kézben tartani, kis poszton és nagy poszton néha álmatlanul aludni, hogy vajon rendesen végeztem-e el a dolgomat? Sokszor megszólal a lelkiismeretünk, hogy nem lehetett volna-e jobban egy-egy kérdést megoldani? Az egész ország vezetését nem lehet másképpen csinálni, csak tiszta szívvel, tiszta lélekkel és tiszta kézzel. Tanuljunk az októberi eseményekből, kormányozzuk becsületesen ezt az országot, mert ezt várja tőlünk a nép, amelynek sűrűjéből nőttünk ki magunk is, kommunisták. Hozzászólások az értekezleten Mártái Mihály, Baja Szeri István elvtárs, Pálmonostora Felszólalásában örömmel állapította meg, hogy a párt felsőbb vezetői most gyakran tartanak gyűléseket, tanácskoznak a pártmunkásokkal, a dolgozókkal és őszintén, szépítés nélkül tárják fel előttük a politikai és gazdasági helyzetet, a párt előtt álló feladatokat. — Hiányolta azonban, hogy Bács megyében még nem tartottak gyűlést az országos Vezetők. Ezután a pártmunka módszereivel foglalkozott. Elmondotta, hogy véleménye szerint régen rossz munka- módszer honosodott meg a párt- munkában. Ez ieginkább abban mutatkozott meg, hogy ha a begyűjtésben lemaradás volt, azért mindjárt figyelmeztetést kaptak, de nem bírálták őket a politikai munka elhanyagolásáért, pedig ez utóbbi sokkal indokoltabb lett volna. A továbbiakban az osztályharc kérdéseivel és az egyetemi beiskolázással foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemi felvételeknél még sok a visszásság. Javasolta, hogy erélyesebb közbeavatkozással biztosítsák a munkás- és parasztfiatalok megfelelő arányát. Bejelentette az értekezletnek, hogy községük dolgozó parasztsága előszeretettel foglalkozik szerződött növények termelésével. Mindez azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk a belterjesség irányában fejlődik. Az ellenséges elemekkel szemben az éberség fokozására hívta fel a figyelmet felszólalásában. Elmondotta, hogy sikereinkkel párhuzamosan helyenként elbizakodottsággal és az éberség eltompulásával lehet találkozni. Beszéde további részében a pártoktatás jelentőségével és a párttagság megfelelő tájékoztatásának fontosságával foglalkozott, Dr. Lantos Istvánná, Baja Az ellenség elleni harccal, továbbá a tantestület és a bajai pedagógusok munkájával foglalkozott felszólalásában. Bírálta a megyei tanács oktatási osztályát a fegyelmi ügyek lassú intézéséért. Fekete Mihály, Bugac Bevezetőben a termelőszövetkezetek jövedelmének munkaegység Szerinti elosztásának előnyével foglalkozott. Elmondotta, hogy anhakidején nekik is ajánlották a részes művelést, de ők rövid számvetés után felismerték annak hátrányát és kitartottak a munkaegység mellett. Az egyes szövetkezeteknél még ma is fellelhető nem szocialista jövedelemelosztás mielőbbi megszüntetése érdekében a sajtó fokozott támogatását kérte. Foglalkozott a magyar—szovjet barátság további erősítésével, a proletárinternacionalizmus szellemének ápolásával is. Indítványozta, hogy szélesítsük ki a különböző küldöttségek cseréjét a Szovjetunióval, valamint a többi népi demokratikus országokkal. Javasolta, hogy az itt tartózkodó szovjet katonák és a lakosság között gyakrabban szervezzenek találkozókat, baráti összejöveteleket, Szeri György, Jakabszállás Beszámolt az ellenforradalomban bűnös elemek eltávolítása érdekében tett intézkedéseikről. Majd a gyenge termőerejű homokterületek megjavításának kérdésével foglalkozott. A mezőgazdasági termények felvásárlásával kapcsolatban a földművesszövetkezetek szerepének további bővítésére tett javaslatot. Felszólalása végén az intrika káros jelenségeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az intrika leküzdése, erélyes visszautasítása pártszervezeteink halaszthatatlan feladata. Ágoston András, Kiskőrös A kiskőrösi járás kommunistáinak azt a törekvését tolmácsolta, hogy teljes erővel munkálkodnak az országos pártértekezlet határazatainak megvalósításán, a pártegység erősítésén. A pártegység erősítését nemcsak szervezeti kérdésnek, egyszerű tagfelvételi ügynek tekintjük — mondotta —, hanem annak erősítésén politikai munkával, az elvi kérdések megvitatásával, a kommunisták nevelésével nap mint hap munkálkodunk. Ágoston elvtárs foglalkozott a jobboldali revizionisták és a tömegektől elszigetelő baloldali szektásság elleni politikai harccal. Megemlítette, hogy Fülöp- szálláson a pártegységet bomlasztó frakció szervezését erélyes szervezeti intézkedéssel, a párt- I ból való kizárással akadályozták meg. Hangsúlyozta, hogy a' munkáshatalom ellenségeivel I szemben minden esetben kemény : fellépésre Van szükség, azon- j ban ezeket az intézkedéseket J politikai munkával is alá kell támasztani, hogy a lakosság lássa és megértse az ellenséges elemekkel szemben foganatosított rendszabályok helyességét. Felszólalása végén a gyenge termőerejű, homokos és most kihasználatlanul lévő állami tartalékterületek hasznosítására tett javaslatot. Varga Jenő elvtárs, Kecskemét Bejelentette, hogy különböző vezetők személyi ügyében a megyei pártbizottság által megbízott elvtársak már befejezték a kivizsgálást és erről a pártszervezeteket hamarosan tájékoztatják. Felkérte a jelenlévőket, hogy községekben, vagy a járásokban meg nem oldható problémákkal időben forduljanak a megyei párt- vagy tanácsszervekhez és ne várjanak vele a legközelebbi aktívaülésig. Ha időben értesítik a felsőbb szerveket a területen jelentkező problémákról, akkor azoknak módjuk van azok megoldásában időben közreműködni. Ez pedig a helyi lakosok és a vezető szervek szempontjából is előnyösebb. Varga elvtárs foglalkozott még az SZKP Központi Bizottságának a pártellenes csoport leleplezéséről és szervezett intézkedéseiről szóló határozatával, amely megvédte a XX; kongresszus helyes politikai irányvonalát és biztosítja a további előrehaladást. m tätigt a nagyvilágban PRÁGA. A Csehszlovákiában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség egyik csoportja szombaton Brnóba, a másik pedig Osztravába utazott Pozsonyból. Este visszatértek Prágába. LONDON. Az ENSZ leszerelési albizottságának pénteki ülésén Zorin szovjet küldött kijelentette, hogy Stassen amerikai delegátus ultimatum elé állította a Szovjetuniót, amikor azt mondotta, hdgy a nyugati hatalmak feltétlenül ragaszkodnak az atomkísérletek megszüntetésének tízhónapos időtartamához. Ilyen ultimátum szerinti feltételt egyetlen ország sem fogadhat el. Az ülés további folyamán hosszas vita alakult ki. Zorin ismételten felhívta a nyugati hatalmakat, hogy egyezzenek bele az érvek és ellenérvek cseréjébe. Stassen közölte, a követ-' kező tárgyalási szakaszban előterjeszti javaslatát az ellenőrzési övezetekről. Az albizottság hétfőn ül ismét össze. MOSZKVA. Gromikó szovjet külügyminiszter fogadta Thom- sont, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetét. A nagykövet hamarosan átnyújtja megbízólevelét a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének. ATHÉN. A görög kormány szóvivője pénteken bejelentette, kormánya a jövő’héten kéréimet intéz az ENSZ-hez, ■ tűzze ismét a közgyűlés napirendjére a ciprusi problémát. KAIRÓ. Nasszer egyiptomi elnök és Nehru indiai miniszterelnök megbeszélései élénkén foglalkoztatják az egész egyiptomi sajtót. Az A1 Gumhurija szerint a középkeleti béke fenntartásáról, valamint Egyiptom és India diplomáciai kapcsolatainak felvételeiről tárgyaltak. Egyiptom nem ellenzi a normális kap- I csőlátók helyreállításét Anglíá- j val, csak azt kívánja, hogy az' angolok tartsák tiszteletben Egyiptom szuverenitását,— írja a lap. — Nehru egy sajtóértekezleten azt mondotta, hogy hamarosan rendeződik az angol- egyiptomi viszony. ROMA. Összeült az Olasz Kommunista Part Központi Bizottsága. Az ülésen Togliatti, a párt főtitkára mondott Deszámo- iót az általános politikai helyzetről. Az olasz szenátusban követelték a kormánytól, hogy bővítse ki kereskedelmi kapcsolatát a szocialista tábor országaival. — Carni külkereskedelmi miniszter kijelentette, hogy intézkedést tesz a külkereskedelem bővítésére. Közölte, hogy már megszüntették a kereskedelmi embargót Kínával szembeh. SZÓFIA. A Bolgár Kommunista Párt Közhonti Bizottsága és a bolgár Minisztertanács határozatot hozott a népi tanácsok munkájának megjavításáról és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséről, WASHINGTON. Dulles külügyminiszter július végén Ottawába utazik, hogy az Egyesült Államok és Kanada kapcsolatairól tárgyaljon a nemrég tartott választások után kinevezett új kanadai miniszterelnökkel. BÉCS. Ausztriában a trópusi hőséget felváltó felhőszakadások következtében több helyütt kiáradtak a patakok. Brégénzben az alacsonyabban fekvő utcák víz alá kerültek. Elöntötte az ár a Bregenz és Lindau közötti vasútvonalat is. Tirolban ugyanakkor a 2000 méternél magasabb hegyeken 40—90 centiméteres hó esett. ATHÉN. Az Unesco égisze alatt működő Nemzetközi Színház Tudományi Társaság Athénben tartott közgyűlésén hazán- kát egyhangúlag felvették a ta-1 gok sorába. Két ember halálát okozta Letartóztatta a rendőrség Ha- jagos Antal ballószögi lakost, aki —, mint utólag kiderült — az októberi ellenforradalom alatt támadólag lépett fel Kelle József tsz-tag és felesége ellen, megfenyegetve őket a termelőszövetkezetbe való tartozásuk miatt. Hajagos Antal brutális fellépése annyira megrémítette a két idős termelőszövetkezeti tagot, hogy félelmükben öngyilkosok lettek. Most viszont a »nagy forradalmár« van megijedve, mert ellene bűnvádi eljárást indítottak. «mmum FODOR JANOS: A ZÖLDBARACK* A tavasz a nyárba lépett. Olyanformán, hogy az emberek alig vették észre. Nem volt nagy hőség, de hideg sem. Néhány nap múlva azonban már ráébredeztek, mert a vastagabb ruha nehezedett rajtuk s megállapították: — Kezd meleg lenni. Lekerültek a meleg holmik s felvették a szellősebbeket. De legyezgették az arcukat is, mert a Nap nagyon belejött a Föld nézésébe. S amint a delelőn kicsit megpihent. tüzesebbre nyitotta égető, kíváncsi szemét. Majdcsak nem mondta: — Ni csak, de helyesek! Ugyanis négy apró gyerek, négy kislány haladt a szőlők között. A nagyobbik, a szőke, emígyen magyarázott hátrafordított fejjel a kisebbeknek: — Bizony, azt mondta édesapám, hogy édesanyánk olyan, mint a béke angyala . •. A kisebb, a feketeszemű, a sor közepéről előrekiáltott: * Az irodalmi pályázatra, — Marika, mi az, hogy béke? Hátul a gesztenyehajú rácsodálkozott a másik piros másli- jára. — Még azt sem tudod? A béke az, hogy édesapánk itthon van, dolgozik, minket simogat, megcsókol és hogy édesanyánk nem sír, hanem nevet és nótá- zik. És a béke az is, hogy a repülőgépek csak röpködnek, mint a madarak és nem bombáznak. ^ kicsi tovább kérdezett: — Mi az, hogy bomba? Erre meg kellett állni. !Marika eligazította nyakából hosszú cofját, aztán magyarázta: — A bomba csúf jószág. — Olyan, mint egy nagy, gonosz hal, a repülőgépen a magasba viszik és onnan dobják a házakra, az emberekre, még olyan kislányokra is, mint mi vagyunk. — Ha ránk esne. mi mind meghalnánk? — Persze. A bomba robban, tüzet vet, még a nagy házakból is homokot csinál, nemhogy a kislányokat életben hagyná, A kis feketeszemű sírvafakadt és sírt annyira, hogy testvérei nem győzték csókolni és csitít- gatni• — Ne sírj, Magdika, légy jó kisleány. No, hallgass el szépen. Add ide az orrod, hadd töröljem meg. — A kicsi hagyta, de még keservesebben sírt. Marika ölbe vette s leültek az árok partjára, anyásán babusgatta, s így bátorította: — Mondom, ne sírj, minket nem bánt a bomba, most nincs háború. Magdika elhelyezkedett a nénje ölébe és a sírást is abbahagyta. — Mi az, hogy háború? Marika megismételte a kérdést. — Háború? A kicsi bólintott: — Az. •k. arlka sóhajtott. Mit is — mondjon? Azt, amit olykor-olykor az édesapjuk mesél- getett? Azt nem mondhatja, mert Magdika attól a*sok szörnyűségtől jobban megrémülne s elölről kezdené a sírást. S mondta a maga gyermeki következtetésével: — A háború az, amikor az embereket mind-mind katonaruhába öltöztetik^ Magdika félősen átölelte nénje nyakát. — Akkor a katonák rossz emberek lehetnek, Marika a fejét rázta. — Dehogyis. Apuka is volt katona és mégsem rossz. — Aztán hirtelen átmenettel, hogy a kis csacsogó szájat befogja, a közeli barackfa aljára mutatott. — Nézzétek! Zöldbarack! Odafutottak és gyorsan teleszedték a lerázódott gyümölcscsel a kötőjüket s ahogy feltakarítottak, tovább topogtak. S ahogy mentek-mendagéltek, — Magdika elől felsikoltott, a kötőjét elengedte s a zöld barack szerteömlött. Marika átkapta a hugocskáját és ijedten kérdezte: — Mi lelt már megint? A kisebb megrettenve emelte fel maszatos kezét. — Ott jön egy katonai fussunk! Uf ütött is volna, de a na- gyobbak visszafogták. — Te csacsi, ne félj, nem bánt, hiszen puska sincs nála. Látod, csak a pálcájával veregeti a csizmája szárát. Ügy volt, ahogy mondta. Jött a fiatal katona, sapkáját kicsit hetykén félrevágta s fütyült, akárcsak a sárgarigók, de még azoknál is szebben, mert tudta, hogy nem meslze, egy kis fe> hérhátú ház udvarán csillogó szemű nagylány hallgatja. A négy apróság láttára magasabb- ra csapta a füttyöt s máris gyors halkítással kíváncsi kérdéssé változtatta: — Hová, merre, kis húgaim? Marika illedelmesen felelte: — Mihály bácsiékhoz engedtek édesanyámék. A katona elismerően és elé- gedetten nézte Őket. — Nemcsak izépek, de érteU mesek és jól neveltek is vágytok. így megkérdem azt is: — a kötőtökben talán ajándékot visztek? Marika megszeppent. — Nem ajándék. A katona kiváncsi lett. — Akkor mi? Halk, félénk választ kapott, — Barack ... A sapka a katona fejebúbjára került, a pálca, mint a kivont kard állt a kezében s azt mondta: — Áhán! ft/t agdika szeme a földregu- M rult zöldbarackra tévedt a katona is azt nézte, aztán szigorú arcot öltött,
