Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

Mem sokáig lesz az állam mesebeli kincsesláda a Bányászati Berendezések Gyárában Nehezebben tápászkodik fel a Bányászati Berendezések Gyára kollektívája, mint más üzem ab­ból az aléltságból, ahová az el­lenforradalom döntötte. De már tisztul a látóhatár, lassan vissza­tér az élet a régi kerékvágásba és a munka pezsditö ritmusa beköltözik minden munkás szí­rébe, s küzd a gyár becsületé­ért, azért, hogy ne érje őket az a titulus: az államot mesebeli kincsesládának nézik. Valljuk be őszintén: ma még, na fáj is a becsületes dolgozók­nak, de más gyárak jó munká­jából élősködnek. Vajon med­dig? — Nem sokáig — halljuk a választ az emberek többségétől, a vezetőktől. Van-e énnek alap­ja? Talán erre annyit: az első negyedévi 450 000 forintos veszteséget, mely havonta 115 000 forintot tett ki, áprilisban 92 000 forintra csökkentették, g úgy hírlik, májusban már tiszta lapra írnak, mégpedig így: — Nincs veszteség. De miből adódott eddig a vesz­teség? Miért nem volt gazdasá­gos a termelés? Kalocsai elv­társ, kormánybiztos három írást .esz elém, melyből ezeket olva­som ki: az iker lédler-gyárt- mány azért veszteséges, mert 31 172 forinttal több anyagot vételeztek fel, mint amennyit lénylegesen megkíván a munka. Ezenkívül két motort ajándékba adott a vállalat, mert nem yolt beépítve a kalkulációba. Egy másik gyártmánynál 100 kilo­gramm elektróda helyett felüle- i ességből 840 kilót utaltak ki, s ez bizony drágította a gyárt­mányt. Az aknatornyot az anyag­többlet 9554 forinttal drágította meg. Ez a kisebbik ba.i. A nagyobbik baj az, hogy a gyártmányokra kifizetett bér mögött nincs megfelelő ter­melés. Az iker lédlernél 16 496 forinttal több bért fizettek ki, mint amennyit kellett volna. Az ak­natornyot 100 óra helyett 200 óra alatt készítették el — óra­bérben — amely 19 650 forinttal megdrágította a gyártmányt. Ta­valy ezt 4 forint 10 filléres tel­jesítménybérrel fizették ki, míg az idén az órabér 6 forint 95-re rúgott — és így sorolhatnánk tovább. Ugye nem lehet így gazdasá­gosan termelni? Nem. Éppen ezért május l-évcl a szereidében bevezették a tel­jesítménybérezést az október előtti norma alapján, korrigálva le is, fel is úgy, hogy ma már többé-kevésbé reális a norma. A forgácsolóban június 1-től kezdve válik valósággá: ki mennyit dolgozik, annyit kap. Igaz, ez egyeseknek nem tetszik sem a szereidében, sem a forgá­csolóban, de végre meg kell érteni: a gyárban dolgozni kell. Ez még mind kevés. Tudják ezt a vezetők is. Ezért 17 pont­ból álló intézkedési tervet dol­goztak ki. Foglalkozik ez az elő­kalkulációval, a gyártmányok törzskönyvezésével, a szerkesz­téssel, az anyag, áruforgalom problémáival, az inkurencia ér­tékesítésével, olyan bérezési rendszer kialakításával, amely­ben a dolgozó megtalálja a szá­mítását és a normát csak 120— 1.30 százalékra lehessen teljesí­teni. Beszerzik a darumérleget, s így most mór pontosan ki tud­ják mutatni, egy gyártmányhoz mennyi anyagot használtak fel. Felnőttoktatás Képesített könyvelői, vállalati levelezési és statisztikusi vég­zettséget csak közgazdasági technikum elvégzésével lehet sze­rezni. A már e munkakörökben dolgozók levelezőoktatás formá­jában végezhetik el a közgazdasági technikum négy évfolyamát. A Művelődési Minisztérium a hatáskörébe tartozó ipari és mező- gazdasági tagozatú közgazdasági technikum levelező oktatását megyénkben Baján és Kecskeméten jelölte ki. Bővebb felvilágo­sítást ad Baja, Lenin tér 1. sz. alatt és Kecskeméten a Kálvin tér 1, szám alatt működő közgazdasági technikum igazgatója. A je­lentkezés határideje június 30. Az önköltségcsökkentés érde­kében életre keltik a mun­kaversenyt és az újítómoz­galmat. Emellett felelősségre vonják a mulasztókat. E szervezeti intézkedések való­ban sokat segítenek majd, de még mindig kevés. Ezt látja az üzemi pártszervezet s minden kommunistája. Ügy határoztak, hogy a pártszervezés munkája mellett most mór a termelés problémáinak megoldása felé fordulnak. A pártOnkívüliek ré­széről már e téren nagy a vára­kozás. Ha ma még nehezen, döcögve is halad a munka, gondokkal terhes az üzem élete, létjogosult­ságuk van a lógósoknak, de biz­tosan lépeget előre s reméljük, hogy július végén már arról ír­hatunk: nem vettek, hanem tet­tek a kincseslódába, a nép, az állam kasszájába. V. K. — Ujszászi Gusztáv, 11 éves bajai tanuló édesapja szolgálati fegyveréhez nyúlt. A revolver elsült és a gyerek kezét a golyó átfúrta. Elénk kultúr kapcsolat a kiskőrösi KISZ• szervezet és a honvédség között A kiskőrösi KISZ-szervezet és az ott állomásozó honvédség alakulatai között élénk kultúrkapcsolatok fejlődtek ki. Vasárnap közös rendezésben nagysikerű előadást tartottak a járás kullúr- házában. A »Józsika« című háromfelvonásos zenés vígjátékot adták elő. A kultúreseménynek még az az érdekessége,, hogy a víg­játékot a helybeli honvédalakulat egyik tisztje, Takács Antal fő­hadnagy írta, sőt játszott is benne. A darab rendezését Bodrogi Erzsébet, KISZ-tag végezte. A »Józsika« című vígjáték sikere már Kiskőrös határain is túlnőtt. Néhány nappal ezelőtt a Csepeli Csőgyár kultúrcscportja is előadta, s amint értesültünk róla, nagy sikerrel. iodály Zoltánnak Mit adhat Hács Kiskun megye 75. születésnapjára? A kecskeméti Bartók Béla Énekkar javaslatai NEMCSAK AZ ORSZÁGOS, de a helyi sajtó is mind többet foglalkozik Kodály Zoltán 75. születésnapja alkalmával ren­dezendő fesztiválok előkészíté­sével. örvendetes, hogy a mes­ter szülővárosa, Kecskemét is, mintha csak érezné felelősségé­nek súlyát, méltóképpen kíván az ünneplés hangversenysoroza­taiban részt venni. Művészi bi­zottság alakult az előkészületék megindítására, az ünnepség ren­dezésére. A megyei tanácsülésen hangzott el Elegendő lesz a gyökeres vessző Egymillió forint legelőjavításra Hol legyen a törzskönyvezés? Sarok Antal megyei tanácstag legutóbbi interpellációjában a mezőgazdasági termelés több kérdésével foglalkozott. Mint mondotta, választói sérel­mezik, hogy olyan megyében, amelynek tö profilja a szőlő- és gyümölcstermelés, a telepítések­hez kevés a gyökeres szőlőolt­vány, s ami van, sokszor annak sem megfelelő a minősége. Az állattenyésztés helyzetével foglalkozva, Sarok elvtárs kifo­gás tárgyává tette, hogy a du- navecsei járásban levő. közel 150 ezer hold legelő és részben kaszálóterület állapota eléggé el­hanyagolt, jóllehet megjavítása és rendszeres kezelése az állat- tenyésztés javítása érdekében igen jelentős. Ugyancsak az ál­lattenyésztéssel foglalkozva sé­relmezte még a megyei tanács füvei vitriolja a Fővárosi ügyészség* Francia Hiss fiihsllyt? — Tallózás a vádiratban — Francia Kiss Mihály és bűn­társai, akiket több mint 6záz gyilkossággal vádol a fővárosi ügyészség, a szadista módon ki­végzett áldozatokat gáládul még ki is rabolták. E cselekményeik­kel tekintélyes értékek birtoká­ba jutottak. Annak ellenére, hogy például Francia Kiss Mihály rablá­saiból eredő és az apjánál elrejtett nagyobb mennyi­ségű pénzt, értéktárgyakat és ékszert már az 1921. évben végzett ház­kutatás alkalmával is lefoglal­tak, továbbra is még mindig csak az ő általa ismert helye­ken elrejtett nagyobb rabolt ér­ékek maradtak a birtokában. Amikor ugyanis katonai szol­gálatot teljesített Francia Kiss Mihály, nem kapott olyan ma­gas összegű fizetést, hogy abból ezreket takaríthatott volna meg, arról nem is beszélve, hogy a világháborús korona egyre erő- eljesebben értéktelenedett. — Francia Kiss Mihály mégis elő­ször megvásárolta egyik testvé­rének az örökségét, majd az 1930-as években, amikor a 10— 12 pengős gabonaárak mellett a parasztság százezrei mentek tönkre, ő pontosan ebben az időben (1932) 8000 pengőért vett előbb 20 hold földet, majd ké­melyekkel a büntetőjogi felelős­ség alóli kibúvás volt a célja. Az igazság azonban, ha későn is, de kiderült, s Francia Kiss Mihály most a fővárosi bíróság előtt felel aljas tetteiért. tagja az állatok törzskönyvezé­sének jelenlegi rendszerét. Sze­rinte úgymond azt vissza kellene adni a megyei kezelésből a já­rásokhoz. Sarok Antal elvtárs interpel­lációjára a megyei tanács VB- titkára válaszolt. Közölte, hogy az illetékes szervektől kapott tá­jékoztatás alapján Bács megyé­ben ez év őszén gyökeres vessző­ből már minden igény kielégít­hető lesz. Gyümölcsfacsemeték­ből a Jonathán alma kivételével az igények szintén kielégíthetők lesznek, ami pedig nem kevésbé fontos, a minőség javítása érde­kében a Földművelésügyi Mi­nisztérium is megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Cseh elvtárs közölte, a lege­lők megjavítását illetően, hogy ebben az évben a megyei tanács végrehajtó bizottsága egymillió {forintot irányzott elő erre a célra. A dunavecsei járásnak ebből a pénzösszegből 200—250 ezer forint jut legelőöntözésre, vegyszeres gyomirtásra és egye­bekre. Ami pedig az állatok törzs­könyvezését illeti, a megyei me­zőgazdasági osztály utasította a törzskönyvi felügyelőket, hogy havonta egy-két esetben részle­tesen tájékoztassák a dunave­csei járási tanácsot a járás terü­letén folyó törzskönyvezési mun­kákról. rusa őt reprezentatív Kodály-mű bemutatását vette tervbe. Most folynak a »Molnár Anna« pró­bái. A művészi munkán felül né­hány olyan javaslattal egészíti ki a Kodály-énekkar legutóbb köz­zétett programját, amely Kecs­kemét zenei színvonalának, kul­túrpolitikánk javulásának továb­bi fejlődését eredményezheti. J A Katona József Társaság, • mint a helyi művészi águ­kat összefogó szerv, hirdessen or­szágos pályázatot Kecskemét kör­nyéki népdalok énnekkari fel­dolgozására. 9 Indítsunk megyénkben ál­• talános népdalgyűjtő ver­senyt. Necsak színjátszásban, — -*• ének-zenei vonalon is in­dítsunk harcot a giccs ellen. A helyi tanács művelődési osztály őrködjék éberen azon, milyen műsoros estékre ad engedélyt. A Bartók-kórus kihívja a Kodály-kórust népdal­éneklési versenyre. Cél: melyik énekkar tanul meg Kodály szü­letésnapjáig (dec. 16) több egy szólamú népdalt? A megyei és városi nép­művelési apparátus a Ko- dály-évben támasszon életre minden olyan éneklcart, amely a felszabadulás után élt cs műkö­dött (gyufagyári, gépgyári, barne- váli, KISKER-i, honvédkórházi gyógyszertár vállalati, lakatos ipari, rendőrségi éneklcarok). fm Gyűjtsük össze megyénk- ben valamikor ismert népi hangszereket (nyenyere, bördu- da, tambura), ezek alkalmazási­val adjunk elő a fesztiválon egy- szólamú népdalokat. Kutassuk fel népdaléneklő • • tehetségeinket, ezeket szó­laltassuk meg a fesztiválon, népi­zenekari kíséretével. Hisszük, hogy e néhány javas­lat is hozzájárul Kodály több mint öt évtizedes munkája szel­lemének megőrzéséhez. Kérjük megfelelő szerveinket, segítse': javaslatainkat a megvalósulds Lörincz Béla, 4 Bartók Béla Énckkat karnagya 4. 5. Jleütikújtúíó sőbb 30 000 pengőért további 25 hold földet és ugyancsak még az 1930-as években vásárolt Kecs­keméten egy akkoriban kb. 20 ezer pengőt érő házat. Héjjas Iván alvezérének elő­adása szerint kertészettel és földbérlettel, valamint dinnye-! termeléssel is foglalkozott és az; így szerzett jövedelméből volt; annyi pénze, hogy ezeket a na-: gyobb vételárakat ki tudja fi-; zetni. Ez a védekezés azonban nem helytálló, mert az 1930-as években a mezőgazdasági ter­mékek ára olyan alacsony volt, hogy gazdálkodásával a paraszt­ság csak adósságot gyűjthetett, nempedig vagyont. Többek kö-: zött azért is került abban az! időben olyan kormányintézke­désekre sor, amelyekkel a gaz­dálkodókat akarták megmen­teni az eladósodástól és a töme­ges végrehajtásoktól. Francia Kiss Mihály saját maga is erezte, hogy 1919- ben elkövetett tettei miatt súlyos büntetőjogi felelős­ség terheli. Erre mutatnak a felszabadulás után elköve­tett bűncselekményei, a hosszú eveken keresztül tartó álnévhasználat, az em­berélet kioltására alkalmas német, katonai, Parabcllum gyártmányú pisztoly és hoz­závaló lőszerrejtegetés. ! A koradélutáni órák- t ban, mint valami pro- I cesszió, úgy gyűrűzött a kíváncsiskodók so­kasága Kecskeméten, a Rákóczi úti minta­bolt felé. Vonzotta őket a meghirdetett leveskóstoló. Az üzlet is ünnepi külsőt öltött magára. A pult előtt asztalok, fehér terítővei lefedve, rajta tányérok, kana­lak. Az asztalok mö­gött a leveskonzerv készítői, Faragó ve­gyészmérnök és Szabó József technikus, fe­hér köpenyben. Ok látják el most a házi­asszonyi teendőket is. ölt mondják meg, hogy a hat darab 8 literes edénybe mennyi zöld- % ség, tészta, s.tb. kerül­Í jön. A leves úgy. ahogy | a használati utasítás­ban van, in perc alatt kész és tálalják. Egy­másután adják vissza az üres tányérokat. Az egyik vendég cset­tint a nyelvével, a másik még a paradi­csomot is megkóstolja, a harmadik Is mond valamit. Folyik a le­veskóstoló. Sokan vannak, akik véleményüket nem rej­tik véka alá, s pár sort írnak a vélemény- kutató füzetbe. Sebes­tyén Gáborné többek között ezt írja: »...mi, asszonyok hálásak va­gyunk ezért. Kivétel nélkül mind — zöld­ség, zellerkrém, pa­radicsom — ízletes, csomagolása gusztu­sos volt.« Egy férfi így dicsérte lllílilíllllílillllillll a két szakembert: — Minél több ha­sonló finom dolgot ké­rünk. Székely Katalin sem tudta úgy elhagyni a boltot, hogy ne vesse gondolatait papírra: — Nekem, .mint le­endő háziasszonynak, nagyon ízlett. Fiatal házasoknak bizony praktikus lesz. Steiner Lajosnénak az a kívánsága, hogy állandóan árulják az üzletben. Különöseli nyáron igen nagy könnyebbséget jeleni, inert a melegben nem kellemes főzőcskéin!. A véleményeket egy­bekötötték a vásárlás­sal is. Volt, aki kettőt, hármat. négyet. de olyan is akadt, aki tíz leveskonzervet vásá­rolt meg azonnal. Közben pedig újból megtöltötték,. össze­sen vagy ötödször, vízzel a hat darab 8 literes edényt. A vá­sárlók, érdeklődők so­kasága azonban nem csökkent. Többen Faragó mér­nökkel és Szabó tech­nikussal váltanak szót, érdeklődnek a főzési módszer és távolabbi célkitűzéseik iránt. A két ' szakember meg­ígéri, hogy bővítik s választékot, majd so­kat sejtetően megjegy­zik: — Egy újabb meg­lepetést is tartogatunk Kecskemét dolgozói­nak. Hogy' iriia, azt nem árulták el. — Venesz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom