Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

¥ IdifistitofotybU a *níue\A TUDOMÁNY műhelyében Nyereséges válialat a Bajai Épiiletasztalosipari ? A vasútállomás tőszomszédsá­gában több házból álló háztömb található, mely a Bajai Épület­asztalosipari Vállalat nevet vi­seli; A gyár kapuja nyitva, s egymást érik a teherrel megra­kott kocsik. Az egyik deszkát hord, a másikon kész ajtó lát* ható, a harmadikon különféle ablakok, a negyediken pedig padlódeszka van. A kocsik a vasútállomás felé fordulnak. Ott megrakják az üreshasú vagono­kat és a gőzmozdony még aznap elvontatja, Hova? Komlóra, Hosszuheténybe, Sze­gedre, Hódmezővásárhelyre. — Komlón az egyik építőipari vál­lalat 128 lakásos bérházak építé­séhez kezdett, s ide kell a sok ajtó, ablak. Egy másik vállalat 119 lakást épít itt. S ő is innen vásárolja meg a lakásokhoz szükséges nyílászáró szerkezete­ket. Szegedről is kaptak meg­rendelést. Hódmezővásárhely is jelentkezett, mint vásárló. No és ezenkívül a TÜZÉP-telepek so­kasága érdeklődik telefonon, mi­kor leap ajtót, ablakot, mert a kislakásépítők állandóan ezt kér­dezik tőlük. A kis kollektíva tagjai tudják: rajtuk is áll a lakásprobléma gyors megoldása. Nem is csoda, közülük is néhányan lakásgon­dokkal küzdenek. Hogyan vála­szolnak? A határidő előtt kettő- három hónappal előbb le­szállítják a kért ajtót, abla­kot. Ez nem csupán szó, hanem való igaz, hisz az áprilisi 103,6 és a májusi 113 százalékos tervtelje­sítés is arra utal, hogy nemcsak ígérnek, hanem cselekednek is a kollektíva tagjai. Kiszámítot­tuk még azt, hogy a két havi termelés vala­mivel túlszárnyalja a ta­valy harmadik negyedévi eredményt. Ha már eddig belebonyolód­tunk a termelés problémáinak bogozgatásába, nézzük meg, ad­nak-e az állam kasszájába, vagy vesznek el belőle. —» Adunk — hangzik a maga­biztos válasz a vállalat vezetői és sok dolgozó részéről. Hogy mennyit? 121 000 forint nyere­séget. Ennyit kér tőlük az állam és ők ezt megadják, mivel állam betartotta azt, amit ígér — 10 százalékkal felemelte béreket. Mégis, mi az ösztönző a gazdaságos termelésben? El­sőnek említik azt, hogy két üzemben teljesítménybérben folyik a munka. Ezek az üzemek jól dolgoznak gazdaságosan termelnek. Má volt a helyzet a gépműhelyben Kezdetben a vállalatvezetésé azt kérte a műhely dolgozóitó hogy a 10 százalékkal meg emelt bérért adják azt a tér melést, amit régebben. Ezt nei tették meg. Mit lehetett tenni. Összehív ták a műhely dolgozóit, s el mondották nekik: négy ember rel több dolgozik a gépműhely ben, mégsem nyújtják azt, ami tőlük elvárnak. Itt hangzott e az is, hogy ha a gépműhely el látja a másik két műhely dől gozóit megfelelő anyaggal, ak kor a túlteljesítésért prémiumo kapnak. Ez sem használt. Kevesebbet termeltek an­nak ellenére, hogy néggyel többen dolgoznak itt, mint régebben. Nem volt más választás, mint itt is beve­zetni a teljesítménybérezést. Ezt meg is csinálták június ho 15-ével.. Rossz lesz ez? Egyeseknél igen! De, aki eddig is szorgalmasan dolgozott, az csak jól jár. Nézzük csak meg, mennyit ke resnek a legjobbak, vagyis azok akik teljesítménybérben dolgoz nak? Otti Ernő, Deák János Deli Sándor asztalosok havont 2000—2100 forintot visznek ha za. A közepes szakmunkásó 1600—1700 forintot szorongatna a borítékban. A gyengébbel 1200—1400 forihtot kapnak, d 1000 forintot alul egyetlen egy szakmunkás nem keres. A gépműhelyben is rövide­sen megvalósul: ki mennyit dolgozik, annyi bért kap. s így valósággá lesz az, hogy június végére eléri az alapren tabilitást a vállalat és befizeti a állam kasszájába azt a 121 00 forint nyereséget, amelyre igen égető szüksége van az ország nak. Nagyszabású ■ ubileumi ünnepségekre 1 késsülnek n bajai a Hl. Béla Gimnáziumban Már hírt adtunk arról, hogy a bajai III. Béla Gimnázium jú­nius 22-én ünnepli fennállásá­nak 200 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból nagyszabású ju­bileumi ünnepségekre készülnek az islcola diákjai, tanárai. Június 22- én ünnepi hangversennyel kezdődik az ünnepségsorozat. — 23- án délelőtt jubileumi ünnep­ség, zászlóavatás, emléktáblael­helyezés lesz. Délután az öreg diákok tartják meg találkozója kát, akik közül eddig mintegy 1500 diák és tanár jelentette be részvételét. Este baráti vacsora és kerti ünnepély zárja le a ta lálkozót és az iskolai jubileum ünnepséget. Képünk a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési osztályának épületét ábrázolja. Ezt az épüle­tet 1955 tavaszán kapta meg az intézet és nemrég fejezték be át­alakítását. Most már alkalmas tudományos munkára. Nagyon szükség volt erre az átalakításra, mert az intézet nö­vénytermesztési osztálya komoly • munkát végez. Foglalkoznak a rozs, a burgonya nemesítésével, takarmánynövények termesztésé­vel, és vetésforgókkal kísérletez­nek. A növénytermesztési osz­tály nemrégen lépett a tudomá­nyos nyilvánosság elé. Itt tartot­ták ugyanis június első napjai­ban az első intézeti tudományos tanácsülést, amely egyben ház­avató is volt. Köteteket lehetne írni a tudományos kollek­tíva munkájáról. A Kecskeméti >-H«-rozsot már 5000 holdon aratják az idén, az új, kiváló séprő- cirokfajtát is elismerték már, eredményes munka folyik a burgonya fajtaleromlása ellen, sikerrel kutatják e növény virusbetegségeit is. Az intézeti tudományos tanácsülésen — mely­nek tagjai az intézet kutatóin kívül a szakma legkiválóbb képviselői —, összegezték az eddig elért eredményeket és beszélgettek a jövő tervei­ről. Az osztály eddigi munkájáról, eredményeiről és a jövő célkitűzéseiről részletes beszámolót tar­tott Bauer Ferenc osztályvezető. (A mellékelt képen egy kísérleti vetésforgó parcelláját tanul­mányozza.) A rozsnemesítésnél a mennyiségi ter­mesztésen kívül most már fokozottabban töre­kednek a minőségre. E célból kísérleti malmot, sütőkemencét állítottak fel. Az intézet növénytermesztési osztályának lelkes kollektívája már eddig is jelentősen hozzájárult a homoki növénytermesztés színvonalának emelé­séhez. Bízunk benne, hogy szívós kutatómunkájuk rövidesen újabb eredményeket hoz. Tajgyeme gu mimárszkej komoré praíy Dunaegyházán mondják ma is az asszonyok ezt, ha mosni men­nek a vízhez. Magyarul annyit tesz, hogy megyek a malomkam­rához mosni. Ennek a mondás­nak történelme van, mert ma már nincs ott semmi,, de a nép mégis beszél a malomkamráról. E«y házból egy község Nézzünk bele a varázsgömbbe és fordítsuk vissza néhány száz évvel a történelem kerekét. Pusztaság, néma táj, és ahol ma a község van, csupa ingovány. De nini, egy ház mégis látható, primitív épület, oldalán malom­iereket hajt a víz. Igen, egy család alapította ezt a falut. Ahogy teltek az idők, szaporodott a lakosság. Hajda­lában élt ezen a környéken egy fichy nevű földesúr, aki tót ara­tókat szerződtetett ide. Az új íonfoglalóknak szemfényvesz­tésképpen egy kis földet is szórt a talpuk alá. Azóta már eltelt néhány száz esztendő és egyre gyorsabban fejlődik a csendes, magányos kis falu, amelynek határa alig több, mint 1300 hold. Az öreg kovácsműhely A kis házak össze-vissza épül­tek. Az apró utcácskák, az ulics- kák olyanok, mint a kígyóvonal. Nem ritka a 200 éves ház. A 70 éves Miklán Sándor bácsi ko­vácsműhelye úgy néz ki, hogy Verdi Trubadúrjának is díszle­téül szolgálhatna. Már az ükapja is itt verte az üllőt. Ma már 1800 lelket számlál a falu. Az asszonyokat hibások­nak« nevezi a köznyelv, mert hosszú évek óta libatenyésztés­sel foglalkoznak és ez tisztes jö­vedelmet potyogtat a forintot szerető háziasszonyoknak. nagyobb öröm 1948—49-ben érte őket, amikor villanyt kaptak. A napközi otthonos óvoda, az iskolabővítés mind egy-egy állo­mása a fejlődésnek. Nem beszél­ve arról, hogy az utóbbi évek­ben valóságos kis település léte­sült, 40 új házzal. Még épülőben van 30 családi otthon. Ezek már modern, szinte villaszerű épüle­tek és érdekes ellentétet mutat­nak a régi, alacsony, kisablakos házak mellett. 80o0 üújiméter föld A községfejlesztési alapból az új telepre is elvezetik a villanyt, sportpályát építenek, utakat ja­vítanak. A lakosság saját erőből is igyekszik szépíteni a községet. Nemrég egy 300 méteres utat szélesítettek ki, 8000 köbméter földet mozgattak meg. Résztvett a munkában a község apraja- nagyja. Mintegy 32 000 forint értékű társadalmi munkát végez­Mérlegen jPJEOTŐIIi’Jl '-ít.ik a«. jva: :ik jAí s y, {jj-v jh/ji' acií zzi-vx A régi és az új Azt mondják, hogy a Horthy- «korszakban húsz év alatt nem Jfejlődött annyit a község, mint ! most az utóbbi években. A leg­tek. • Így építi a magyar és a szlo­vák lakosság békésen, egymást szeretve, közös boldogulásuk ! egy akaratát: a szocialista holna- I pót. .■írni jó... A növényápolás gondos, apró­lékos, jól szervezett munkát igé­nyel. A tsz-tagság okulva a ta­valyi hibákból, igen szorgalma­san dolgozik. Meg is van az eredménye: répájuk kiegyelve,' kétszer megkapálva fejlődik. A mostani állapot szerint a cukor­répa 200 mázsas átlagot ígér. Elvégezték a burgonya második kapálását s jó ütemben folyik a kukorica ápolása is. Szép termést ígérnek a kalá­szosok is. Őszi árpából 15, bú" zából 12, rozsból — a fagykár ellenére — 10 mázsás termést várnak. A jövedelmet növeli 6 hold szerződéses vöröshagyma 40—50 mázsás hozama is. A tagság felmérte önön ere-; jét s az összes kalászosok leara- tására szerződött a gépállomás­sal. Csak nyernek ezzel, mert kiszámították, hogy a gépi ara­tással holdanként 360 forintot takarítanak meg s ez az összes kalászosoknál 78 000 forintot je­lent. Éberen őrködnek a munka­egység lazítása ellen. Nagy Pé­ter az előző hónapban 57.6 mun­kaegységet írt magának jogta­lanul s ezt az ellenőrző bizottság javaslatára 19.3 munkaegységgel —, ami mögött nem volt munka — csökkentették. Ezt minden becsületes tag helyeselte .., ... s ami hiún 30 holdon termel a szövetkezet dinnyét, tököt és uborkát, ezek­ből félmillió forint bevételre számítanak. De a másik félmil­liót a felesbérlők viszik el s ezzel minden tsz-tag zsebéből 7812 forintot emelnek ki, pedig 'ennek a ve töménynek megmű­velését a családtagokkal is biz­tosíthatták volna. Ha a vásárlásnál jobban ügyelnek, azt is elkerülhették ♦ volna, hogy a tavasszal telepi- ‘ tett gyümölcsös csak 60 száza­lékban sikerüljön. A szövetkezet egyes tagjai azt követelik, hogy kapáljon az el- §§f§ nölc és az agronómus is. Szerin- ' tem, ha az elnök helyesen irá­nyít, egy ilyen 680 holdas gaz­daságban, van mit tennie kapá­lás nélkül is s az agronómusnak !§§§ sem az az elsőrendű feladata, hogy kapát fogjon, hanem he- ||f|§ lyes agrotechnikai javaslatokkal azok megtartásának ellenőrzésé- |||| vei segítse a terméshozamok nö- i *­velősét. j Ellenben nem helyes, hogy a szövetkezetben függetlenített ÍÉÉ laktáros és pénzláios van, a két Csehszlovák, német, osztrák és román vendégprofesszorok jöt- feladatot egy személy is ellát- . , , , , .. .... hatná s e két munkakör össze- tek az Eotvos Lorand Tudományegyetembe, hogy megünnepeljek vonásával a tsz-ben c«ak négy , Kitaibel Pál születésének 200. évfordulóját. A vendégek gyönyör­függetlenített személy lenne. jködve látták, hogy a hazánkba tíz éve betelepített vanília virág- Vizin Gergely jzik. Magyarországon először virágzik ez a trópusi növény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom