Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-18 / 140. szám
Az üzemi tárgyalt! Kiskunhalas városi I. B. : Kiskunhalason az MSZMP városi intéző bizottsága az elmúlt napokban megtárgyalta a Sertés- hizlaló, valamint a Gépjavító Vállalat termelési eredményeit és az ott dolgozó párt" és szakszervezetek munkáját. A jelentést négy tagú brigád készítette, s előzőleg behatóan tanulmányozta és vizsgálta az üzemek munkáját, valamint az ottani párt- és tömegszervezetek tevékenységét. A beszámoló megállapította, hogy a termelés mind a két üzemben emelkedést mutat. Jobb eredményt a Sertéshízlaió Vállalat érte el, ahol a kifizetett bégekre eső termelési érték • az előző év hasonló dőszakában teljesített értéket is túlhaladta. Ezzel vemben a Motor- és Gépjavító Vállalatnál jóval a tavalyi szint alatt maradt a termelési 'érték aranya. A számok a következőket mutatják: a Sertéstenyésztő Vállalatnál 100 forint kifizetett munkabérre 1956. első negyedévében 553 forint, ez évben 586 forint, a Gépjavító Vállalatnál az előző év hasonló- időszakában 271 forint, most 248 forint temelési értéket teljesítettek. A brigád tagjainak megállapítása szerint a lemaradás legjelentősebb oka, hogy számos üzemrésznél még most sem alkalmazzák a teljesítménybérezést. Az üzemek munkáját tanulmányozó elvtársak vizsgálták a szekszervezet érdekvédelmi munkáját, azonban alig foglalkoztak a szakszervezet pártirányításának kérdésével, a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésében betöltött szerepével. A pártszervezetek tevékenységében legnagyobb gonddal a tagfelvételi munkát vizsgálták. Hiba volt azonban, hogy a brigád figyelmét elkerülte a pártpolitikai munka helyzetének vizsgálata és erre vonatkozóan azután megfelelő javaslatoka sem készítettek. A jelentés néhány hiányossága ellenére a párt- intézőbizottság a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján helyesen elemezte az üzemi pártszervezetek tevékenységét és utat mutatott munkájuk megjavításához. Az intéző bizottság behatóan foglalkozott a tömegszervezetek pártirányításával, valamint a dolgozók között végzendő politikai munka kérdésével is. Az üzemi pártszervezetek munkájának hasonló, jó előkészítés után való megtárgyalását a termelés pártellenőrzésének egyik helyes és feltétlenül célravezető módjának, követendő példának tartjuk, — N ~ Qé tehenet érdemes tártani .. MAe/AÍ. SZOCIALISTA MU'NKAIPA'KT B AC$<lsyUN MtOyf I k eddi m e ff jegyzései Jle, le , le hizem tj! A minap kíváncsian olvasgattam a Széchenyi téren elhelyezett útjelző-táblákat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy megtudhassa bárki: a főbb útvonalakon fekvő városaink, falvaink némelyike merre cs hány kilométerre esik Kecskeméttől? Az egyik tábla baloldalán ez a felírás olvasható: »Kiskun- íégyháza 26 km.« Néhány pillanatig törtem a fejem: nem ismerem eléggé megyénk földrajzát? Töprengésemnek a jobboldali szöveg elolvasása vetett véget, mert kiderült, hogy Kiskunfélegyházáról van szó. Most aztán töprenghetek tovább. Mi az oka, hogy a másik oldalról a két betű, a »le« — lemaradt? Le-spórolták? Vagy le-egyszerűsítették tán a szóban- forgó város nevét? Vagy a két betű lc-olvadt a melegben? De akkor miért csak az egyik oldalon? Vagy Ie-felejtették? Ha ez az utóbbi az igaz —» gondolom, hogy igen —, nem ártana, ha az illetékesek levetetnék a táblát, kijavíttatnák rajta a városnevet, s máskor jobban »le«-ellenőriznék, hogy mi kerül az utcára, mert az ilyen »kicsiség« is szemet szúr, hanyagságra vall. Bednárik Pál Miért van a füle? — mondja a juhászból lett tehenész A messze környéken ismerik Bognár Lajos tassi dolgozó parasztot. Jóhírét kiváló gazdálkodásának köszönheti. Most is van négy olyan tehene, hogy alig találni a párját. — A Jolán 35—36 litert, a Juci 38—39 litert, a Füge 16—18 litert, a Muci 18—20 litert ad — sorolja lel egymás után büszkeségeit. Ahogy elmeséli életét, egy szegény ember nehéz, küzdelmes sorsa elevenedik fel. Feles juhász volt. A felszabadulás után lett a maga gazdája. 1948-ban építette ezt a kis tanyát, itt a tassi határban. Akkor volt egy Ilyen tehenei vannak Bognár gazdának, valóságos. sztárok az állatvilágban. Azt nem kell mondani, hogy törzskönyvezett valamennyi jószága. 7200 liter tejre szerződött le, amely után 30 mázsa korpát kap. A teheneket egyedileg takar- mányozza. Most arról esik szó, hogy sok parasztember nem tartja kifizetődőnek a borjúnevelést és igyekszik megszabadulni a jószágtól. — Én magam is tapasztalom ezt. Az ilyen emberek csak a mát nézik és nem gondolnak a — Most könnyebb gazdálkod-] ni, mert nincs kötöttség. Én is] kevesebb gabonát vetettem, de másfél holddal több lucernám van. A jó takarmányozáson sok] függ. Télen általában a gazda-] Ságokban apasztanak a tehenek.; Nálam télen magasabb a tejhozam, mint nyáron. A legelőn lejárják magukat a1 jószágok. Észre sem vesszük, hogy gépkocsi kanyarodik az udvarra. A Tenyészállatforgalmi Vállalat gazdasági irodájának szakemberei vannak itt. A Jucinak a fia, Berci érdekli őket. Kivezetik a] kis bikát, alaposan megnézik,] körültapogatják. — Kicsit ólába] van, de majd kinövi — mond-] ják, s meg is kötik mindjárt a szerződést. Alig, hogy elrobog a gépkocsi,] a gazda esze már azon jár, hogy mit vásárol a bika árán. Minden évben bővíti a gazdaságot. Tavalyelőtt az istállót nagyob- bították, tavaly 10 000 forint értékű disznóólát létesítettek. Az idén kalapácsos darálót akarnak vásárolni, hogy megkönnyítse a takarmányelőkészítést. Így gyarapodik a Bognár-] porta. —ő—r Kellemes érzés a Sörkert hűs fáj között leülni. Szívesen keres az ember különösen most, nyáron egy kis kikapcsolódást ezen a szórakozóhelyen. Nem is volna itt semmi baj. csak az, hogy én egy kicsit finnyás vagyok, nem szeretem, ha például az elém tett pohár szélén látom a rúzsnyomokat, vagy bagószaga van a sörnek. Azt sem szeretem, ha a sört úgy teszi elém a kiszolgáló, hogy megfogja az öt ujjával a pohár felső szélét. Hangsúlyozom, én hí szék abban, hogy a kiszolgáló időnként megmossa a kezeit, de mégsem fogom arra specializálni magam, hogy az ujjlenyomatokat a pohár széléről lenyaljam. Szeretném, ha a sört úgy kapnám meg, hogy a pohár füle »funkcionálna«. Ha pedig nincs füle a pohárnak, akkor ott fogná meg a kiszolgáló, ahol általában a poharat szokták. Kulturális étet a tanyavilágban A fiatalok szórakoztatják Bácsszölös lakosságai Bácsszőlősnek mintegy 3500 lakója van. Ha közülük valakinek kedve kerekedik egy-egy mozilátogatásra, 7—8 kilométeres út után el is éri célját, a bácsalmási mozit. De a mozi sem minden — s a szétszórt tanyarendszerű Bácsszölös lakossága sokáig hiába szomjazta a kultúrát, míg végre sorkerült arra, hogy saját otthonában is meglátogassa. Románc elvtárs, községi tanító még a télen magaköré gyűjtötte a fiatalokat, iskolásokat és hozzákezdtek a »GUI Baba« előadásának előkészületeihez. A múlt héten léptek színre a vö* röserdei pártszervezet Helyiségében, s a zsúfolásig megtelt teremben örömmel ünnepelte őkel a közönség. De ez még nem minden. Jú‘ nius 16-án adták elő az »Egigért fák« című színművet. A lelkes fiatal színjátszó gárdát hálájával jutalmazza a falu lakossága, s ú pedagógus munkáját is, aki nem< csali a fiatal, hanem a felnőtt ! lelkek kiművelésével is bajosko* 1 dik, törődik, Bognár Lajos egyik »kedvencével«, a Jucival. olyan tehene, amely megadta a 30 litert is. Ugyanebben az idő- óén ezüstkalászos tanfolyamon anulta meg a szakszerű állat- enyésztést. Mutatja a Magyar Mezőgazdaság ez évi április 23-i számát, amely értékeli a második országos tejtermelési versenyt. E szerint Bognár Lajos tassi gazda 41 Jolán nevű tehene egy év alatt 8976 kiló tejet adott. Ezzel a hetedik helyre kerüli. Az 56 Juci 13. lett az országos versenyben 8548 kilogramm évi tejtermeléssel. A *a*d»sszony gondozza a jószágokat, jobbra a Füge látható. I holnapra: A jó gazda a jövőbe is lát. Egy 20—25 literes tehén rövid időn belül pótolja azt a ráfizetést, ami a borjúnevelésnél van. Nem dicsekvésképpen mondom, de volt olyan hónap, amikor több mint 5000 forint jövedelmem volt a csarnokba szállított tej után. A kiváló tenyészanyagot egyébként is jól megfizeti az állam. Én tavaly egy 16 hónapos bikát adtam el a mezőgazdasági kiállításon 16 000 forintért. A takarmányozásra jut a szó. A világért sem gúnyolódás végett íródik le ez a történet, inkább vigasztalásul, hogy nem kell addig félteni a birkanevelés sorsát, amíg olyan juhászok kezelik a kampósbotot, mint amilyenekről alább szó esik..; Jó ideje már annak, hogy a félegyházi Lenin Tsz egy közgyűlésén az állatállomány szaporításának terveit vitatták. A vezetőség felsorolta, a tagság helybenhagyta az elgondolásokat s-már lezárták volna a dolgot, amikor Fazekas Pista bácsi, a juhász, figyel- meztetőleg emelte fel ujját: — Bele kell még venni két szamarat is, nekünk! — s Szarvas Antal komájára sandított, aki élénken úgyvan !-ozott. A közgyűlés népe elképedve hallgatott, majd kuncogni kezdett. Ágó elnök megpróbált lelkére beszélni a két juhásznak: — De mi a nyavalyának az a rusnya szamár? Hogy ne gyalogoljanak? Hisz’ így sem kell, magának i6, Szarvas tagtársnak is vaa kerékpárja. 5 j öf'SO In >I U h] vesz \^y a szövetkezet — Nem tudtok ti ehhez! — legyintett megvetően fazekas Pista bácsi s vitatkozásra készen lebbentette szét mellén az ezüstgombos lajbit. (A gombok darabja, hiteles számla szerint, 25 forint s ugyanennyi darab fityeg belőlük a nevezetes-hagyományos juhászöltözéken.) — A juhász nem igazi juhász a szamár nélkül! A bicikli csak bicikli, a szamár a valami. Avval a fránya kétkerekűvel nem járhatok a tarlón, de a csacsi talpán nem csinál defek- tet az iglicetüsök, meg a homokban sem adja be a kulcsot, ha tapasztalatcserére szamarago- lok át valamék másha- tárbeli komához. Egy szó, mint száz: a ju- hászsághoz dukál a sza-- már, punktum! Összesúgott-búgott a közgyűlés, Makacs ember ez a Fazekas, de ami igaz, az igaz, hogy a juhászmesterségnek Szarvas Antal társával együtt messze környéken nincs jobb tudója. Babonázzák, vagy mit csinálnak ezek ketten a birkával, de a jószág csak úgy ontja a jó gyapjút, alig győzik szállítani a tejet s olyan bárányokat nevelnek, amilyeneket csak szentképfestő piktorok keze után látni.;: Dehát mégis szamara- sítani a szövetkezetét világ csúfjára? Áh, azt nem lehet! Ám a két derék juhász mindmáig nem adta fel kívánságát sa vezetőség megunta a folytonos nyaggatást. Isten neki, hát ha any- nyira óhajtják, legyen szamár! De mint a mesebeli öreg király a lánya kezére pályázó szegény legénynek, feltételt szabott Ha a ius bászát teljesíti a tervet, a haszonból megvehetik a szamarat: — Az is valami? -- fitymált erre két emberünk. S aztán szépen lehoztak a birkákról 4 kiló nyírási átlagot, felneveltek annyi bárányt, hogy csak a feleslegből 226 darabot adtak el (méghozzá Pesten, pecsenyének) a termelőszövetkezet boltja látja el egész Félegyházát a finom birkasajttal, — pedig csak az egyik nyáj íejésél dolgozzák fel, a másikét tejként adják élt Summa-summárum: a birkákból május hónapban kereken 67 000 forint jövedelme származott a szövetkezetnek. Nincs hát visszatán- colás, az adott szó most már kötelezi a nevetva mérgelődő vezetőséget» S amint hírlik, egyik közeli állami gazdaságunk —■ ahol jófajtájú nagyfülűeket is tartanak — hamarosan számíthat a félegyházi Lenin Tsz szamárnézőbo érkező juhászainak látogatására. 5 3 G. K,
