Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-14 / 137. szám

AMIT NYERNEK A VÁMON,

könnyen elveszthetik a réven

cs halasi Járás termelőszövetkezetei

A Kiskunhalasi Gépállomás 13 aratógépére és 4 kombájnra eddig mintegy 350 hold aratást szerződött. Tavaly ugyanezzel a gépparkkal 1750 hold gabonát vágott le. Igaz, a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben az idén a vetés- terület 2375 holdra csökkent, de az arány így is nagyon rossz. A városi' termelőszövetkezetek 851 hold kalászosból csak 40 holdon aratnak géppel (az egészet a sóstói Űj Élet szerződte) s a többi szerződés az 1524 hold vetéssel rendelkező járási tsz-ek között oszlik meg. Komolyabb munkát ezek közül is csak a kunfehértói Vörös Hajnal igényelt, amely 50 holdat kombájnnal, 60-at pedig aratógéppel takarít be,

A termelőszövetkezetek jórésze százalékos részesedés alapján dolgozik

s a tagok azt mondják: learatnak maguk, miért ne legyen övék tisztán, gépállomási költség nélkül a 40 százalék? Részesaratást nem is adott ki egyikük sem.

Az tagadhatatlan, hogy a szövetkezeti földek régen láttak ilyen lelkes, szorgalmas embereket. Égett a munka kezük alatt a tavaszon s nem kétséges, hogy egyik-másik zökkenő nélkül elvégzi az aratást is. A Vörös Október Tsz-ben a brigádok például

pontos munkamérleget készítettek,

megszabták: aratásig s aratás közben milyen egyéb munkát kell elvégezniük s úgy osztják el az erőt, hogy mindenhová jusson. De sokhelyütt elfeledkeztek arról, hogy

a június—júliusi munkacsúcsban nem az aratás az egyetlen tennivaló, hogy ilyenkor rendszerint a gazda körmére ég a kapálás, fűkaszálás, tarlóhántás, stb.

Már pedig sok tsz-ben annyi a gabona, hogy minden mozogni tudó embert megkövetel az aratás; — mi lesz közben a kapásokkal?

A Vörös Szikra Tsz-ben például 4 hold aratnivaló esik egy tagra, beleszámítva ebbe könyvelőt, elnököt, állatgondozót. Egy aratópárnak: három embernek, tehát 12 holdat kell levágnia, — de a valóságban a tagságnak csak fele arathat állandóan —, tehát 24 hold jut egy-egy kaszásra. Ez napi 1 holdas teljesítményt számolva is több, mint három hét; hej, de sok gabona elpereg majd ezalatt, hiszen számolni kell közben esővel, rossz idővel is. Kapálni tehát senki sem fog, pedig az idei természetjárás úgy neveli a gazt, hogy minden eső után kapa után áhít a vetemény. S

a kapálás elmaradása ne okozzon többet, csak fél mázsás terméscsökkenést kukoricából, — már az is 150 Ft. Több tehát, mint az aratógépért kifizetett 129 forint. Ezt kellene meggondolniok a Paprika Antal Tsz tagjainak is, akik most annyira »ráérnek«, hogy harmadából lucernát kaszálnak a tangazdaságban, — de saját kukoricájukat csak egyszer kapálták meg.

Az Űj Élet tagjai előrelátók voltak.

Náluk csak 2.5 hold kalászos jut egy tagra — tehát jóval kevesebb, mint a Vörös Szikrában —,

mégis géppel aratnak le 40 holdat a 134 hold vetésből. Azt mondják: nem tudni, milyen lesz még az idő s ők a kapásvete- ményt sem akarják elhanyagolni.

Nagyon drága spórolássá vál- hatik a gépi munka költségeinek megtakarítása a halasi járás termelőszövetkezeteiben. Nem a tagok szorgalmát, jóakaratát vonjuk kétségbe, de előre nem látható akadályok, szeszélyes időjárás miatt könnyen felborulhatnak a mostani tervek.

S a munka közepén már késő lesz szaladozni a gépállomásra, mert az csak a megkötött szerződések alapján biztosította az aratógépzsineget (ami tudvalévőén nem filléres dolog) s az aratásból kiesett gépekre szállításokat szerződött, amit nem bonthat fel csak azért, mert egyik-másik tsz aratás közben jön rá, hogy sokat markolt s nem győzi.

Az természete®, hogy

nemcsak kenyérrel él az ember, a tsz-tagság nemcsak gabonát, de kukoricát, cukrot, takarmányfélét is akar kapni.

Márpedig ehhez törődni kell a kapásokkal is, különben a gaz könyörtelenül megharmadolja a termést. Érdemes hát kétszer is meggondolni: mit ér a vámon nyert haszon, ha annak kétszerese könnyen elveszhet a réven?!

A Vízügyi Igazgatóságon kedden jöttek össze első ízben az összekötők. Az értekezleten >0000000-0-0000OOOOOOOOOOCüü oo-ooo ooooooooooooo-o .H>0 C G UÜOOOOOGOOOOOOOOOOOODokumentum egy üzemegység dolgos életéről

A napokban találkoztunk Virág Lajossal, a Városföldi Állami Gazdaság központi üzemegységének vezetőjével. Az üzemegység életéről, munkájáról beszélgettünk, arról, hogy a munkásokat mennyivel jobb munkára ösztönzik a felemelt bérek és a helyreállt fegyelem. Átlagosan 18—20 százalékkal keresnek többet, mint a béremelés előtt. Az üzemegység területén dolgozó 120 főnyi munkásból ebben az évben még senki sem hiányzott igazolatlanul. Érthető, hogy a munka is szervezettebb, könnyebb. Az üzemegység területén lekaszáltak 60 hold őszi keveréket, amelyből 300 köbméter silót már el is készítettek, a többit tehénállományukkal etetik meg. A lekaszált őszi vetés helyén

istállótrágyázták és másodveté. sül elvetettek 15 hold édes cirkot.

Ebben az évben mintegy 65

hold kis táperejü homokon zöldtrágyázással pótolják a talajerőt. Húsz holdon csillagfürtöt szántanak majd le — ez évben először — zöldtrágyának.

Bár még hivatalos munkaverseny nem alakult ki, de a vezetők rendszeresen értékelik a csapatok eredményeit, mely sze" rint a cukorrépa egyelésben a Vásárhelyi-munkacsapat vezet 180 százalékkal, míg az Ónozómunkacsapat 160 százalékos teljesítményt ért el. Virág elvtárs elmondta, hogy a dolgozók kíváncsian várják a részletes értékelést, amáy a közeli napokban az üzemegység faliújságján is napvilágot lát.

Megbeszélést tartottak

az árvízvédelmi összekötök

A megyei árvízvédelmi területi bizottságok működését bizonyos időre szüneteltetik és helyettük árvízvédelmi összekötőket rendeltek ki a megyei tanácsok, a honvédség, s a belügyi szervek részéről a vízügyi igazgatóságok mellé. A vízügyi igazgató és az összekötők három hónaponként beszélik meg az ár- vízvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

TMmd'é&K&udUcQ&U QONDOÍk

>„ ... . belterjesség |

nélkül nincs 16 megélhetés ®

Állattenyésztés

Belterjesség;

A FEJLETT ÁLLATTENYÉSZTÉS együtt jár a fejlett mezőgazdasággal. Jószág nélkül olyan akár az egyéni, akár

A nagyapa nyomdokaiba lépett

A

yillanyhegesztőt és az arcvédőt egy pillanatra letette, majd Eordított egyet az előtte álló csilleteknőn. Éppen hogy ismét kezébe vette a szerszámot, amikor ráköszöntöttem. Egyet már az első pillanatban megállapítottam: szókimondó ember Kohut Béla, a Bányászati Berendezések Gyára hegesztője.

Később megtudtam, hogy ez családi vonás. Édesapja 1919-es vöröskatona volt, a felszabadulás után függetlenített párttitkár, s Béla édesapjától tanulta meg azt: mindig őszintén és a nép érdekében. Nem felejtette el ezt az életbölcseletet az elmúlt idők viharai között sem. Igaz, szókimondása sokaknak nem tetszett és még ma sem tetszik, de ez nem zavarja őt különösebben. Ami a 6zívén, az a száján, szóból ért a magyar ember — szokta mondani, s ehhez tartja is magát.

Í

gy volt ez az ellenforradalom idején és utána is. Ekkor1 divat volt szidni a népi demokráciát, elfelejteni eredményeit; A gyárban is voltak ilyenek, elég szép számmal. Kohut Béla nem szívlelte ezeket az embereket: — Ha nincs ez a gyár, ti nem vagytok itt — mondta a kiabálóknak.

— Ugyan mit beszélsz? Te is követtél el hibát, azért véded1 a rendszert — vágtak a szavába a kétkedők. i

J3éla csitítgatta magát, hogy észt még a patikában sem árul-, nak. De azért mondta a 'magáét: ■— Meglátjátok, mi isszuk meg a levét ennek a tétlenségnek.

Még csak ez hiányzott. Vasvilla-tekintetek löveltek feléje, s1 harsány hangon kiabálták egyesek: — Még ő mondja, hogy mi( isszuk meg a levét? Ez már sok! (

Béla a vádaskodások pergőtüzébe került. De ő állta a sarat.. Nem engedett igazságából. Egyszer olyan parázs vita alakult ki hogy barátja, Cseres Sanyi kénytelen volt kihúzni az irodából,' 6 ezt mondani Bélának: — Gyere, az anyád istenit, megvernek.;.!

T

eltek-múltak a hetek, s egyszer csak szárnyra kelt a hír:1 elbocsátás lesz! Kohut Béla ekkor csak annyit mondott a( tanácstalanoknak: — Megmondtam nektek, de nem értettetek a, szóból. I

Aztán egyre többen látták, hogy Bélának igaza van, s mel-( léje álltak, segítették. Kohut Béla pedig újabb lépésre határozta el magát: belépett a munkásőrségbe. Kohut Béla munkásőr sok1 becsületes munkásemberrel együtt március 1-től nemcsak a szer-! számot, hanem a fegyvert is forgatja. Ha netán valaki abban az( időben, amikor apuka kiképzésen van, betéved a kis családi ( otthonba, megkérdi, hol van Béla, a két gyerek így válaszol: őrségben;

A gyerekek büszkék apukájukra, aki nagyapa nyomdokaiba lépett. Nagyapa mint vöröskatona védte, apijka mint1 munkás milicista védi a proletárhatalmat,

— Venesz— i

marhatartásra. De nyilván nem fizet rá például a tiszakécskei Május 1. Termelőszövetkezet, ahol a jóerőben lévő, gondozott tehenektől ma is 10 litert fej* nek.

A gondozás hiánya miatt nem. tud kifejlődni egy másik igen jól jövedelmező tenyésztési ág: a baromfitartás sem, amire pedig a legtöbb helyen kitűnő lehetőség van, s mégis csak 1—2 helyen van a járás 32 tsz-e közül közös baromfiállomány.

BECSÜLETET KELL SZEREZNI végre a közös állattenyésztésnek a kecskeméti járásban is! Ez természetesen nemcsak egyszerű létszám-szaporítási probléma, hanem szorosan összefügg a takarmánytermesztés, legelőgondozás megjavításával, az állattenyésztésben dolgozó tagok becsületesebb munkájával. Igen kevés pillangóst, főleg lucernát termesztenek a tsz-ek, a nagykiterjedésű legelők, rétek járásszerte gyengék, kevés füvet adnak s az sem ritkaság, hogy még a megtermett takarmányt sem takarítják- be és tárolják gondosan.

AZ EGYÉNI GAZDA vagy egy-egy tsz-tag háztáji gazdaságában nagyon jól tudja, hogy mit jelent a tej-, malachaszon, a tojásból, baromfiból eredő bevétel, hogyan fizeti vissza a föld a bővebben jutó trágyát, stb. Ezt kell átszámítani nagyban a szövetkezeti gazdaságra s legalább olyan becsületesen törekedni a közös állomány fejlesztésére, mint a háztájiéra. Akkor nem állnak már sokáig kihasználatlanul a nagy szövetkezeti istállók, nem fenyeget a földek kimerülésének, a növénytermesztés elsorvadásának veszélye s nem okoz gondot a rendszeres előlegosztás s zárszámadáskor sem lesz panasz a készpénzrészesedésre,

Ballai István elvtárs, vízügyi igazgató ismertette a védőművek állagában és az árvízvédelmi szervezetben beállott változásokat a végrehajtott, illetve folyamatban levő munkálatokat, az árvíz- és belvízvédelem jelenlegi helyzetét, valamint azt, hogy az idén 17 és félmillió forintot fordítanak árvízvédelemre. Ez a ráfordítás meghaladja az utóbbi öt évben e célra felhasznált összegeket;

Kiss György műszaki vezető főmérnök beszámolt az 1956. évben bekövetkezett gátszakadások helyreállítási munkálatairól. Elmondta, hogy 24 gátszakadás volt, két helyen pedig a víz visszavezetése érdekében felrobbantották a gátat. Az elmúlt évben a gátszakadások helyreállítása nagy ütemben haladt és körülbelül 350 000 köbméter földmunkát, 200 000 köbméter iszapolást végeztek mintegy 30 millió forintos költséggel. A munka ebben az évben is tovább folyt és hamarosan befejeződik. Kiss elvtárs elmondta, hogy a régi mértékadó árvízszint és az 1956. évi új mértékadó árvízszint — mely helyenként 120 centiméterrel volt magasabb — arra figyelmeztet, hogy gátrendszerünket jelentősen fejlesztenünk kell;

Ezután Nyíri Pál árvízvédelmi csoportvezető főmérnök részletesen ismertette a készenléti terveket. Az 1956-os árvíz nagy pusztításokat végzett, ugyanakkor sok értékes tapasztalattal gazdagította a vízügyi szerveket s ennek alapján készítették el a betört vizek lokalizálására a terveket, dokumentációkat;

Az értekezleten részletesen megtárgyalták az államigazgatási, belügyi és honvédségi szervek feladatait egy esetleges árvíz idejére.

Jelenleg sem a Dunán, sem a Tiszán nincs árvízveszély. Ár- vízvédelmi szerveink azonban éberen felkészültek minden eshetőségre, nehogy egy meglepetésszerű áradás komolyabb károkat okozhasson a lakosság és a népgazdaság vagyonában,

Főbe lőtte magát

Szobolyai László 30 éves, kalocsai lakos eddig ismeretlen okokból lakásuknak konyhahelyiségében egy Frommer gyártmányú hadipisztollyal főbe lőtte magát; Szobolyait eszméletlen állapotban szállították a kalocsai kórházba, ahol, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, röviddel a bevitel után meghalt;

ff (fjjifjj mázsa gyapjút adnak a textil- ©UU iparnak juhtenyésztő gazdáink

Megyénk állami gazdaságaiban megkezdték a juhok nyírását. Mintegy 20 000 birkáról kerül le a téli bunda. Egy-egy juh- ról átlagosan 4,5 kilogramm jóminőségű gyapjúra számítanak; összesen mintegy 600 mázsa jóminőségű nyersanyagot adnak ezzel a Bács megyei gazdaságok a textiliparnak.

a nagyüzemi gazdaság, mint a ’ féllábú ember; nem jut mész- j sze, hamar kifogy az erőből. Hiszen leszámítva az állattartás -élelmet és pénzjövedelmet adó ) hasznát, — ettől származik a (sikeres növénytermesztés alap- i 'feltétele, a trágya is.

) Az ellenforradalmi esemé-1 .nyék során a kecskeméti járás* j ■ ban is igen megtizedelődött az: (állatállomány. Átlagosan 7.1 \holdra jut egy számosállat a ta- .valyi 6.2 holddal szemben. Még )rosszabb az arány a termelőszö- )velkezetekben, ahol csak a szán- siót számítva, 6.9 holdra — a le- 'gelőt, szőlőt, rétet is beleértve )pedig — 12 holdra esik egy szá- xmosjószág. Ez pedig azt jelenti, (hogy csak 6—7. illetve 12 éven- )ként tudnak egy-egy területet 'letrágyázni.

: HA A CSALÁDOKRA ESŐ

’állatlétszámot vizsgáljuk, itt is )kitűnik a termelőszövetkezetek .hátránya. Egy egyéni családra '0.7 szarvasmarha és 2 sertés jut;

)— ugyanez a szám a termelő- sszövetkezetekben 0.6-ra, illetve (sertésnél 1.2-re csökken, a kö- Izös állatállományt véve alapul.

) Hová lett a jószág? Egyré- ^gzét levagdosták, sokat szét"( 'hurcoltak, eladtak s igen sok j }a háztáji gazdaságokba került. \Olyan nagy mértékben felduz- j zadtak ezek a háztáji állomé- ■ 'nyok, hogy nem a közös jövede-1 ) lem kiegészítői, hanem fordít-1 va: a háztájit tekintik elsőnek 's a közös amolyan mellékes )csak. A bugaci Béke Tsz-ben .például 3—4 hold egy-egy tagi háztáji gazdasága, ehhez méretezett jószáglétszámmal.

) A KÖZÖS JÓSZÁGTARTÁS .ilyen elhanyagolásának egyik 'oka, hogy sokhelyütt ráfizettek )a múlt években a gyenge takar- jmányozás s a rossz gondozás | miatt. A gondozó nem mindig 'a becsületes, állatot szerető ta- )gok közül került ki, mint ter- .mészetes lett volna, hanem 1olyan volt, akit másutt nem )tudtak használni. S tavaly nem .egy szövetkezeti gulyában még a 800 litert sem érte el a tehernek tejhozama —, holott ennyit jegy jobb fajtájú kecske is megad. Ilyen körülmények között 'nem csoda, hogy ráfizetnek a