Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-02 / 127. szám
A megyei pártaktíva vitája (Folytatás az. 1. oldalról.) hogy a tanácsokba jó elvtársa- ■ kát javasolunk, hanem arra is szükség van: a felsőbb szervek adják meg a szakmai irányítást i beállított uj tanácsvezetőknek. Akik a járási, vagy megyei tanácsnál dolgoznak, nagyobb segítséget adjanak a helyi tanácsoknak. Egy alkalommal bent jártam Kecskeméten a Kiskőrösi Gépállomás bizonyos ügyeinek elintézése céljából. Rendkívül barátságtalan fogadtatásban volt részem és emellett a? általam képviselt ügyben nem csináltak semmit. Az ilyen helytelen dolgok visszajutnak a községekbe és lejáratják az illető szervet. Németi Ferenc elvtárs, a Kecskeméti ,,Ssalvai Mihúly* niunkásörcgység parancsnoka Beszéde elején a marxizmus- leninizmustól idegen nézetek elleni harc kérdésével foglalkozott. Azután arra hívta fel a figyelmet, hogy tapasztalata szerint az egyes gazdasági és hivatali szervek megtisztítása nem tolyik megfelelő következeteséggel. Számos esetben előfordul, hogy egyik helyről elbocsátanak olyan személyt, aki magatartásával károkat okozott, ugyanakkor a másik intézménynél felveszik, sőt gyakran magasabb fizetéssel alkalmazzák. — Példának hozta fel. hogy. a Ja- kabszállási Állami Gazdaságból elzavart könyvelőt a Bugaci Állami Gazdaságban alkalmazták. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy azokat az elvtársakat, akik az ellenforradalom alatt és közvetlen utána meg- állták a helyüket, becsüljük meg. •Befejezésül a munkásőrségekkel foglalkozott. Arra kérte a . pártszervezeteket, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munkásőrségekre, becsüljék meg őket, segítsék munkájukat, mert ha szükség lesz rá, a munkásőrökre mindenkor számíthatnak. Kölnit Béla elvlars, K iskunfélegyháza Kedves Elvtársak! Én a beszámoló tartalmával teljes egészében egyetértek, örvendetes, hogy bátran, személy szerint Is bírálta a hibák elkövetőit. Üj- szerü és jó jelenség, hogy Ilyen élesen felvetjük a hibákat, problémákat. Reméljük, ezek után változást várhatunk a munkában is. Nálunk, a Bányászati Berendezések Gyárában, bevezették a teljesítménybérezést. Ez helyes, csak az a baj, hogy megszabtak egy plafont, 150 százalékot, és az ezen felüli teljesítményt nem lehet kifizetni. Ügy gondolom, ez az intézkedés káros a népgazdaság számára, mert nálunk számos dolgozó többet tudna teljesíteni a 150 százaléknál. Kohut elvtárs csatlakozva az előtte felszólalókhoz, ugyancsak javasolta, hogy a párt neve Magyar Kommunista Párt legyen. Sarok Untai elvlárs, Oumirecse A beszámoló nagy részével egyetértett. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló igen helyesen elemezte a megyében az ellenforradalom előkészületét, lefolyását. Elmondotta, hogy ez az első beszámoló, amely személy szerint is bírált több elvtársat és ezt biztató, örvendetes jelenségnek tartotta. Ezután az ellenforradalmi események tanulságaival foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az ellenforradáí- márok és szekértolóik, a revizionisták becsületes elvtársakat sztálinista, rákosista jelzőkkel illettek és igyekeztek lejáratni. A párt annakidején nem volt (elkészítve az ilyen rágalmak visszaverésére és szétzúzására. Ebből sok baj származott.. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy novemberben az ellenforradalom nyomására igen sok elvtárs lett a párt- és államapparátusból eltávolítva. Véleményem szerint ezeknek az elvtársaknak nagy része megbízható, párthű elvtárs volt. Ha hibákat követtek el. altkor azt a párttal együtt követték el és az lenne a feladat, hogy ezeknek az elvtársaknak módot adjunk, hogy hibáikat a párttal együtt javítsák ki. A sztálinista és a rákosista váddal kapcsolatban egy értekezletre emlékeztetem a jelenlévőket, ahol Ljamov elvtárs tisztázta körünkben elsőnek ezt a kérdést. Azt mondotta: — Legyen büszke az a magyar kommunista, aki munkájával kiérdemelte, hogy az ellenség őt sztálinistának nevezze. A továbbiakban javasolta a megyei bizottságnak, hogy foglalkozzék azoknak az elvtársak- nagy az ügyével, elhelyezésével, akik az ellenforradalmi időszakban, vagy utána kikerültek a párt és állami apparátusból. Ezután a falusi értelmiség problémáiról beszélt. Javasolta. hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsunk a fiatal szocialista értelmiség nevelésére és a régi rendszerrel és gondolkodás- móddal szakítani nem tudó értelmiségiek lecserélésére. Elmondotta, hogy egyes minisztériumokban, így a Népművelési Minisztériumban is vannak olyan személyek, akik mentegetik az ellenforradalmi cselekményeket elkövetett értelmiségieket. Hangsúlyozta, hogy helytelen lenne más alapon, mint az elvégzett munka alapján értékelni egyes értelmiségiek magatartását és minden módon elő kell segíteni a régi értelmiségiek politikai fejlődését is. Ezután termelési kérdésekről szólott. Javasolta, hogy a korábbi idők gyakorlatához hasonlóan, most is nagyobb kedvezményt adjanak a szőlő- és gyümölcstelepítőknek. Ez feltétlenül elősegítené a mezőgazdaság belterjes fejlődését. Másik javaslata a kiskunsági öntözőcsatorna létesítésére vonatkozott, amely kisebb költséggel nagyobb terület öntözését tenne lehetővé, mint a tiszalöki duzzasztó rendszer. Ezzel kapcsolatban helytelenítette, hogy a Nemzeti Bank nem adott hitelt a solti Szikra Termelőszövetkezetnek, ahol az 50 holdas esőz- tető berendezés fejlesztésével még 250 holdat lehetne öntözni. Gál Mihály eivlárs, Kiskunhalas Két problémát érintett felszólalásában. Az egyik az volt, hogy igen sok engedélyt adtait ki baromfi- és tojásfel vásárlásra. De az engedéllyel rendelkezők mellett, jogosítvány nélkül is, sokan felcsaptak kofának és fekete kereskedelemmel jelentős jövedelemre tesznek szert, — amellett nehezítik az állami tojás- és baromfifelvásárló szervek munkáját. Javasolta, hogy a belügyi szervek és a tanácsok gondosabban ellenőrizzék a felvásárlást. Ezután a tanácsi alkalmazottak körében eluralkodott rideg magatartást tette szóvá. Sok tanácsi dolgozóval előfordult — mondotta —, hogy másként beszél a főnök előtt és másként az egyszerű ügyféllel, akitől nem tart, azzal szemben goromba, udvariatlan, Sándor József elvtárs. a Központi Bizottság tagja Elöljárójában leszögezte, hogy egyetért a beszámolóval és azokkal a bíráló felszólalásokkal, amelyek megállapították, hogy nem folyt következetes harc az ellenforradalmi elemekkel szemben. A továbbiakban a magyarországi ellenforradalom kirobbanásának okaival és tanulságaival foglalkozott. Megállapította, hogy a korábban elkövetett hibák ellenére a Magyar Dolgozók Pártja júliusi központi vezetőségi határozata megteremtette a hibák kijavításának előfeltételeit. Ezért hamis a revizionistáknak az az állítása, hogy hazánkban csak fegyveres eszközökkel lehetett a jó politika előfeltételeit megteremteni. Az ellenforradalmi lázadásból elsősorban azt a tanulságot kell leszűrni — mondotta —, hogy a proletárdiktatúra idején nem szűnik meg, csak más formákat ölt az osztályharc. Éppen ezért erősítenünk kell a proletárdiktatúra mindkét oldalút, a munkásosztály, a dolgozó nép demokráciáját egyrészről, és az ellenforradalom, a dolgozó nép ellenségeinek elnyomását másrészről. Súlyos történelmi lecke tanított meg bennünket arra az igazságra is, hogy párt nélkül, eszmeileg és szervezetileg szilárd, egységes kommunista párt nélkül nincs proletárdiktatúra. Mindezt, jól tudják az ellenfor- radalmárok ős revizionista segítőtársaik is, ezért támadták elsősorban a pártot és a funkcionáriusokat. Tudták, hogy párt nélkül a proletárdiktatúra olyan, mint az az ember, akit megfosztanak a szemétől. Sándor elvtárs tájékoztatta az aktívát a párt erejének és taglétszámának növekedéséről. Elmondotta, hogy mintegy 330— 340 000 tagja van már az MSZMP-nek. A , párttagok 54 százaléka munkás, 18 százaléka dolgozó paraszt és az értelmiség aránya is magasabb, mint a Magyar Dolgozók Pártjában volt. Hiba lenne — állapította meg —, ha olyan felduzzasztott létszámú párt szervezését tűznénk ki . célul, mint amilyen az MDP volt, Azonban elsősorban a munkások, a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozó parasztok és az értelmiségiek legjobbjaival tovább kell erősítenünk pártunkat. Különös gonddal kell őrködnünk a párt egységén. Ez az egység ne m valósulhat meg és nem lehet szilárd a hibás nézetek elleni harc nélkül. A fő csapást jelenleg a revizionista nézetek ellen kell mérnünk, de nem szabad megfeledkezni a dogmatizmus hibáinak kijavítására irányuló munkáról sem. Az elvi problémák közül végezetül a proletár nemzetközibég kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Nagy Imre és revizionista csoportja nem véletlenül akarta kiszakítani hazánkat a szocialista országok táborából, nem véletlenül lépett fel a varsói szerződés ellen. A Szovjetunióhoz és a baráti, népi demokratikus országokhoz fűző szövetségünk és elszakíthatatlan barátságunk ugyanis legfőbb biztosítékát jelenti számunkra annak, hogy a magyar nép nem esik az imperialista országok hálójába, megőrizheti szabadságát cs függetlenséget, szocialista építésének vívmányait. A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt és aláhúzta annak szükségességét, hogy a párt szervezetek figyelmét ebbe az irányba kell fordítani. Mielőbb meg kell szüntetni ezt a visszás helyzetet, hogy a kifizetett bérek mögött nincs meg a megfelelő termelési érték. A nemrég történt árkiigazításról is megemlékezett, amelyet a kifizetett bérek és a fogyasztási cikkek gyártása közötti aránytalanság tesz szükségessé. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy ez az árkiigazítás . egy folyamat kezdete, vagy a vége volt-e, így válaszolt: — Ez kezdet cs egyben a befejezés is. Amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülése leszögezte, a pártnak és a kormánynak az a törekvése, hogy a jövőben, a termelés növekedésével arányban, leszállítja az árakat. Végezetül a falusi EPOSZ szervezetek és a KISZ problémájával foglalkozott. Helytelen az a törekvés — állapította meg —, hogy egyes pártszervezetek egyesapásra mindenütt KISZ-t akarnak szervezni, az EPOSZ helyett. Az is hibás nézet, hogy majd csak évek múltáp foghatunk ehhez hozzá. Az EPOSZ szervezeteket ott kell átalakítani, ahol ennek az előfeltételei megértek, vagyis van már jól működő, erős pártszervezet. Befejezésül az MSZMP Központi Bizottságának jókívánságait tolmácsolta Sándor elvtárs a Bács-Kiskun megyei .pártaktívának és rajtuk keresztül a megye párttagságának, Magyaródi Sándor elvtárs, Kecskemét Beszéde elején annak a reményének adott kifejezést, hogy az aktíva beszámolója és vitája alapján a pártmunkában komoly fellendülés fog következni. Ezután a tömegek megnyeréséért való harccal, a gazdasági nehézségek leküzdésének feladataival foglalkozott. Bírálta azokat a pártszervezeteket, amelyek a politikai nevelő munkát elhanyagolják és befelé fordulnak. Hangoztatta, hogy a gazdasági bajainkat addig nem tudjuk leküzdeni, amíg a pártszervezetek nem irányítják és ellenőrzik megfelelően a termelő munkát. Ezután az eszmei, ideológiai nevelés javítását sürgette. Kifogásolta, hogy a jobboldali nézetek ellen nem folyik megfelelő . elvi harc. Bejelentette az aktívának, hogy a Kecskemét városi pártbizottság az ősszel hároméves esti egyetemet indít és így kívánja előmozdítani a párttagság, elsősorban a vezetők marxista—leninista képzését. BodóczHy László elvtárs, a megyei bíróság elnöke Felszólalásában válaszolt a bíróság és ügyészség munkájáról elmondott bíráló megjegyzésekre. Elmondotta, hogy a megyei bíróságon csak január végén alakult meg a pártszervezet, e ez a körülmény hátráltatta az eszmei kérdések tisztázását is. Hasonlóképpen kevés segítséget kaptak korábban felsőbb igazságügyi szervektől is a bíráskodás osztályjellegének helyes érvényesítése, az ellen- forradalom elleni bűnüldöző munka javításához. Arra kérte a pártszervezeteket, hogy adjanak nagyobb eszmei és politikai segítséget az igazságügyi szervek dolgozói körében még fellelhető téves nézetek tisztázásához. Felhívta a figyelmet a népi ülnökök rövidesen sorrakerülő pótválasztására és bírálta azokat az üzemeket, amelyek vonakodnak dolgozóikat ülnöki feladat betöltésére elengedni. Germán József elvlárs, Baja A pártéletben helyenként, így Baján is elharapózott intrikával foglalkozott felszólalásában. Rámutatott arra, hogy az áská- lódás megbontja a párt egységét, a politikai és gazdasági tennivalókról eltereli a figyelmet, tehát nagy károkat okozhat a pártnak. Sanyi Mihály elviárs, MÁV A vasutas pártszervezetek szervezéséről és problémáiról szólott. Bejelentette a megyei aktívának, hogy Bács-Kiskun megyében is megalakult Kiskunhalason a vasutas pártszervezetek pártbizottsága. Részletesen ismertette, hogy az ellenforradalmi időkben hogyan próbálták eltávolítani a szilárd kommunistákat a MÁV-tól és hogy 'jelenleg milyen feladatokat oldanak meg az erősödő vasúti párt- szervezetek. Pallos Ferenc eivtárs, a megyei tanács elnöke felszólalása elején elmondótta, hogy egyetéb, azzal a bírálattal, amelyet az intéző bizottság és néhány elvtárs gyakorol a tanácsok munkájában levő fogyató-' kosságokkal kapcsolatban, Ezután azzal foglalkozott, hogy a megyei tanácsnál valóban sok erőt fordítottak arra, hogy hatáskörét növelje és ilyen értelemben egyes tárcákkal vitatkoztak, bizonyították annak helyességét, iiogy a helyi tanácsok hatáskörét növelni szükséges. — Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben álláspontjukat nem is változtatták meg, mert azt tartják, hogy a területi vezetés és a központi vezetés helyes arányait ki kell alakítani. Kifejtette, hogy véleménye szerint nincsen területi vezetés, nincsen politikai vezetés, hogy ha nincs megfelelő hatáskör. Foglalkozott azzal, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a tanács végrehajtó bizottságában olyan eszmék, amelyek ellentétesek lettek volna a pári törekvéseivel, nem voltak és nincsenek. Ezután la proletárdiktatúra tömegbázisának kiszélesítésével kapcsolatban a tanácsok szerepéről szólott. A proletárdiktatúra, mechanizmusában — mondotta — a tanácsok foglalják el azt a helyet, hogy a tömegek közé viszik a párt politikáját és a párt politikáját valósítják meg a maguk ierületén. Másszóval ezen a téren nem szabad csak a pártszervezetek erejét tekinteni, támaszkodni kell arra a mechanizmusra, a tanácsokra, amelyet a párt létrehozott, A továbbiakban a munkafegyelem megszilárdításával, a gazdaságban az egyszemélyi felelős vezetés megszilárdításának szükségessógével, az ellenforradalom által okozott gazdasági nehézségek leküzdésével, valamint az ellenséges elemek eltávolításának kérdésével foglalkozott, Gyetvai József elvlárs, Kiskunfélegyháza Gyetvai elvtárs, tanfelügyelő a sokat vitatott pedagógus-kérdéshez szólt! hozzá. Elmondotta, hogy az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar és bizonytalanság felszámolásában jelentős előrehaladást értek el. Számos értekezleteit és kötetlen beszélgetést tartottak, ahol őszintén, nyíltan megvitatták az úgynevezett kényes problémákat is. Ezek a beszélgetések azt eredményezték, hogy a járás pedagógusainak zöme ma már világosan lát és a párt politikájának alapvető kérdéseivel egyetért. Elmondotta azt is, hogy a járásban jovúbb folytatják az ellenforradalmi tevékenységben részvevő pedagógusok ügyének kivizsgálását. Néhány pedagógus! már Je is váltottak, akikről kiderült, hogy szervezői és irányítói voltak a helyi ellenséges cselekményeknek. Arra hívta fel a pártszervezetek figyelmét, hogy nagyobb segítséget adjanak az elvi kérdések tisztázásával és közös megvitatásával pedagógusainknak, mert csak így remélhetjük, hogy a felnövekvő új nemzedék szocialista szellemben nevelkedik. Molnár Frigyes elvtárs zárszava Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elvtársak! A hozzászólások azt tanúsították, hogy a megyei kommunista aktíva részvevői egyetértenek az intéző bizottság beszámolójának főbb politikai célkitűzéseivel, politikai irányvonalával. Igyekeztünk összképet adni árról, hogyan zajlottak le az események, mit tegyünk, hogy eredményesebben tudjuk betölteni szerepünket megyénk szocialista építésében. Ügy gonotulvtillua a a. oiUtWuU.,
