Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-13 / 136. szám
Egy anekdota és ami mögötte van Példásat Baja fürdővárosi népszerűségéről Eötvös Károly korának nemcsak kimagasló írója, publicistája as politikusa volt, de mint jogász is országos hírnévre tett szert. Tudása, felkészültsége előtt egy ország csodálata hódolt. Egy anekdota szerint egy ízben a bíróság előtt egy megtévedt bűnöst védett, akit minden áron meg akart menteni családjának, ártatlan gyermekeinek. Védő beszédében a vád minden pontját poz- dorjává igyekezett zúzni és végül is arra a megállapításra jutott, a büntetötörvényköny az ügyészség által emelt vádat nem is ismeri. Sőt! — A tekintetes bíróság figyelmét felhívom a perrendtartás 467. §-ának második pontja c) bekezdésére, mely ex verbis kimondja, hogy ilyen esetekben — mint a jelen ügy is —, az eljárás megszüntetendő és a vádlottat fel kell menteni. A bírósás visszavonult ítélethozatalra. A tanács egyik tagja a tanácskozás során ki is jelentette: — Ha Eötvös állítja, úgy is van. Kár utána is nézni. A vádlottat a hivatkozott törvényhely alapján fel kell mentenünk. A bíróság elnöke azonban tamáskodott. Utána kell nézni a hivatkozott paragrafusnak, hátha mégis mód nyílik a vádlott elítélésére. így került elő a büntetötörvényköny, melynek lapjait a bírák hiába lapozgatták, a hivatkozott paragrafusra nem akadtak rá. — Az ügyvéd úr — anunciálta az elnök a tárgyalást újból megnyitva — egy olyan paragrafusra hivatkozott, mely a per- rendtartásban nem szerepel. Eötvös nem jött zavarba, rögtön replikázolt is az elnök szavaira: — Hogy nem szerepel, az nagyon sajnálatos, de hogy annak ott kellene szerepelnie és mégsem szerepei, azt hiányolom. Eddig az anekdota. Amiért pedig elmondtuk, azt azért tettük, mert forgatva az IBUSZ és más vállalatok prospektusait, a nyaralóvárosok, üdülőhelyek sorában még mindig írem találjuk Baját, a víz, napfény, levegő és homok városát, mely festői tájainak pazar gazdagságával már annyi idegent fogjul ejtett. Ez a kis Duna menti város megérdemelné, hogy nyaraló- és üdülőváros jellege biztosítsa tovább fejlődését. Szabad partjai a Kama- rás-Duna és az öreg Duna partjain tárt, öleléssel várják, hogy fövenyén a megye ipartelepeinek, vállalatainak üdülőtelepei megépüljenek és minél több dolgozó élvezhesse a pihenést és szórakozást partjain. És ha már itt tartunk, miért nem élesztik fel újra a vízparton és a vízen a múltban oly nagy sikerrel megrendezett szabadtéri játékokat, mondjuk a János vitézt, a Kamarás-Dunát avatva fel a kék tó, tiszta tó vizévé és a várossal szemközti szigeten valódi juhnyájjal és a francia királyt megmentő Kukorica Jancsit lovascsapata élén száguldva?... De nem szerepel seholsem, nincsen nyoma egyetlen prospektusban sem, még mindig nem akadt kéz, mely kézenfekvő adottságait, természeti adottságát felkarolta volna. Hogyan is mondotta Eötvös Károly!? — Hogy nem szerepel, az nagyon sajnálatos, de hogy annaic ott kellene szerepelnie és mégsem szerepel, azt hiányolom. 4t. ♦ s4. '&:■■■%• .. .V. V, V íifcaJ V . *, • "• A ROPOGÓS CSERESZNYE j s az árával is elégedettek az Jánoshalmái gazdák! A kecsheméii IV. kerületi pártszervezet hívó szava a kerület lakosságához A III., IV., V. kerület pártszervezete népnevelői munkája során az alábbi felhívással fordult a kerületek lakosságához: A világbéke tartósságát nagyban veszélyeztetik az atom- és hidrogénbomba-kísérleti robbantások, amelyeket az imperialis>A0lí< gondok Nemrégiben panasszal fordult szerkesztőségünkhöz Rohoska Istvánná, aki levelében a következőket írta: »1953. április l.óta dolgoztam a soltvadkerti célgazdaságban 1956. december 31-ig, mint szerződött szőlőmunkás. — Éhkor kiadták a munkakönyvemet azzal, hogy a rendelet értelmében csuk március 9-én tud- >iak szerződtetni. Közben 1957. ianaar 14-én elcsúsztam és eltört a lábam. Azt szeretném megtudni, jár-e táppénz részem- re.« A Kecskemétvidéki Borforgalmi Vállalat soltvadkerti cél- gazdafiága a következő választ adja Rohoska Istvánné számára: »A szerződése valóban 1956. december 31-én szűnt meg. A fennálló rendelkezések értelmében azonban csak az utolsó munkanap számit kilépés napjának az SZTK szempontjából. Rohoska Istvánné 1956. év december 19-én dolgozott utoljára, így SZTK-segélyezcsi joga 1957. év január hó 3-ával megszűnt.-' * A hélvéciai Szabadság Tcrmelö- izúvetkezet két tagja azzal fordult ták folytatnak különböző szigeteken. Az emberiség békés jövője érdekében tiltakozunk az újabb kísérleti robbantások ellen és követeljük az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, az atom békés célokra való felhasználását. A kelő nap még csak a nyárfák derekáig" kapaszkodott fel, de a MÉK Vállalat Jánoshalmái felvásárló telepén már hangos az élet. Helyesebben: egyik telepén, mert a lakosság jogos követelésére a tavalyi egy helyett három MÉK és ugyanany- nyi földművesszövetkezeti felvásárlóhely áll a jánoshalmai termelők szolgálatára, ami a barackszezonra egy hetedikkel is szaporodik. A felvásárlás még csak amolyan »félgőzzel« megy, reggel 6'tól 11 óráig. Ezek a cseresznyével, meggyel, zöldséggel megrakott kocsik egy-két óra alatt végeznek s délfelé már üres a nagy udvar. De álljunk csak addig a mázsa mellé: hogyan megy itt a munka? Juháss László, a hírneves kertész van éppen soron. Olyan gyönyörű karfiolt hozott, hogy a sok széphez szokott felvásárló is elismerően decent. — Az annyi, mint három mázsa 20 kiló kereken ... összesen 3200 forint — siklik a ceruza az átvételi igazoláson s hamarosan kész a vásár. A szépséges zöldség a ládákba kerül, a ropogós százasok pedig a kertész bőrtárcájába. Amikor kocsija kifordul a kapun, az átvevő elmondja, hogy Juhász Lászlótól eddig, több mint 10 mázsa karfiolt vettek át (300 négyszögölön termett:) kilónként 10 forintos áron. Kecskemétre, Bajára, Budapestre szállították mind, levelek, selyempapir közé csomagol" va. Juhász az idén kötött komolyabb ügyletet a MÉK-teleppel. mert látja, hogy a legmagasabb árat kapja itt is, — sőt már a szerződéskötés feltételei iránt is érdeklődött. — Hát maga mi jót hozott, Imre bácsi? — következik az újabb átadó. A kosarakat takaró papir alól nagyszemű, szép cseresznye mosolyog. — Az elsőgermesdorfi! — örül a felvásárló s már méri, rakja is ki. Agócs Imre bácsi, a kosarak gazdája a fekete táblára pislant, ahol a napi árak hirdetik ökölnyi betűkkel, hogy az effajta cseresznyéért 8 forintot fizetnek. Elégedetten bólint s hamarosan tenyerébe számolják a 49 kilóért járó 392 forintot. — Germesdorfiból ezen a héten akarunk elindítani egy hűtőkocsis exportszerelvényt Nyu- gat-Németországba — tájékoztatnak a telepiek. — Mi küldtük egyébként az első exportcseresznyét. 30 mázsát Bécsbe, május 22-én. Ezt tette a jó tavasz, mert tavaly ugyanebben az időpontban még csak 3 kiló volt az első felvásárlás. Eddig zsabolai s egyéb fajtát vásároltunk, 5—7 formt volt az ára. — Elégedettek az árainkkal a gazdák — mondják. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kofák úton-útfélen siránkoznak: »Mit csinál ez a MÉK, azt akarja, hogy ?ni éhenhaljunk'.« — tudniillik, mi még jobb árat fizetünk, mint a magánkereskedők s a termelők Inkább idehozzák áruikat. Egyes gyümölcs- és zöldségfélék árának alakulásába azonbar beleszólt az időjárás. A hűvöí hetek miatt megkésett jánoshalmi borsónak gyengébb az ára mert Tiszakécske környékéről már vagonszámra exportálják. Szidják az időt a meggyfás gazdák is, igen gyenge a termés pedig jó lenne belőle minél több mert 4 forint az ára. Délben megkezdődik felvásárolt áru elrendezése, berakása a vagonokba. Szóbakerü! az általános panasz: még mindig nem tudjuk olyan tetszetős külsővel szállítani a gyümölcsöt mint kellene. — Nincs munkabéralap! — vonja meg a vállát tehetetlenül a kirendeltségvezető. — Valamikor például a meggyet hófehér, a szilvát bordó, a barackot halványzöld lyukgatott papír közé csomagoltuk... a cseresznye is igen jól festene egykilós, ízléses háncskosarakban... De mindezzel sok munka, bibelődés van, amire nem kapunk pénzt. A lehetőséghez képest igyekszünk azért ötletesen dolgozni, gondosan megcímkézzük a ládákat s ahol csak tudjuk, sorolva rakni a gyiimölcsöl.., hősben befutnál} a teherautók is, amelyek a peremvidéki felvásárlóhelyek árui) hozzák. S lassan átveszi az uralmat a piacon a barack, az ide: nyár királya. Ez jelenti majd a komolyabb munkát a felvásárlásnak, s a legjobb bevételt — kivált, ha jól ápolta fáit — a já. noshalmai gazdának. OOOOOOOOOOOOOHOOOOOOOOOOC000000-0000000000-000-00-0000000OCOOOO OOOOWw JÖVEDELMÉNEK EGYÖTÖDÉT a iala|erő nevelésére fordítja a dunapataji tszcs »Hasznos elhatározás született a Dunapatajon működő termelőszövetkezeti csoportban. Ebben az évben elért jövedelemnek 20 százalékát félreteszik és felhasználják jövőre, trágyabeszerzésre.« Ezt a kezdeményezést bizonynyal egy hírben is meg lehetett volna említeni, de sokkal fontosabbnak találjuk, mintsem minden szó nélkül elmenjünk mellette. Az a tapasztalat, hogy a termelőszövetkezeti csoportjaink a közös vetésforgó, talajművelés és elszórtan meglevő közös állattenyésztés mellett a jövedelem szétosztása után nem tartalékolnak bizonyos pénzalapot JÁR-E TÁPPÉNZ? — KI VOLT KOZÖRÖL. — CSAK EGY KIS A HIBÁS? — VASÚTI TUDA- IDEIG KELL VÁRNI. arra, hogy a jövő esztendőben azt felhasználják különböző beruházásokra. A közös alap egy egész sor létesítmény építésére, vásárlásrá nyújt kedvező alkalmat. Egynéhányat említsünk: ilyen például a közös állattenyésztés, istállóépítés, gépvásárlás. Ipari tevékenységként téglaégető üzemet lehet megindítani, ami kiegészítő üzemágként működtetve komoly jövedelemhez, magasabb életszínvonalhoz juttatná a termelőszövetkezeti csoport tagjait. Különösen jól tudnák használni ezt a kiegészítő üzemágat azok a csoportok, ahol viszonylag kevés a földterület a meglevő tangók számához. I Ügy gondoljuk, s ez biztos is, íhogy az egész megye területén J ! a termelőszövetkezeti csoportoknak kevés, vagy egyáltalán nincs közös anyagi alapjuk. Pedig ez a közös anyagi alap út lenne a III-as típusúvá való átalakuláshoz, a földek jobb megműveléséhez, a termésátlagok növekedéséhez. Termelőszövetkezeti csoportjaink jelen gazdasági adottságok mellett jó termést, s ennek folytán sok pénzt várnak. Helyes lenne, ha már most. hasonlóan a dunapataji termelőszövetkezeti csoporthoz, gondoskodnának jövő évi beruházásokról, illetve közös gazdasági alap létesítéséről. Így jövőre s az utána következő években az új létesítményekkel, a föld tökéletesebb megművelésével sokkal több terményhez, pénzhez juthatnának. —gém az „Apró“ gondok szerkesztőjéhez, hogy az SZTK-ban dolgozó dr. Tóth László gyermekorvos nem szabályosan a rendelőben, hanem otthon, a lakásán vizsgálta meg Kurucz Kálmánná gyermekét. Ezért a vizsgálatért 40 forintot fogadott el. Felkerestük az SZTK Igazgatófőorvosát, aki az ügyet kivizsgálta és a következő eredményt hozta tudomásunkra: Kurucz Kálmán hároméves gyermeke 19S7. május 17-én jelentkezett szakrendelésre, ahol megállapították, hogy középfülgyulladása van. A fül-, orr-, gégészeti szak- rendelésen a gyermeket tamponnal látták e! és a szülőt figyelmeztették, hogyha nem javul a gyermek állapota, a következő napon hozzák be. A szülő nem elégedett meg ezzel a vizsgálattal, ezért lakásán kereste fel az illető orvost. Természetesen, mint magánbetegnek, meg kell fizetni a tiszteletdijat, de szükségtelen volt öt felkeresni. Lényegében tír. Tőth László szabálytalanságot nem követett el. * Április 20‘án a Petőfi Népe »Köznapi Krónika« rovatában »Kedden - utaznom kellett« című cikkében a vasúti tudakozó hivatal munkáját bírálta meg. — Most érkezett be szerkesztőségünkhöz a Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatóságának válasza, amely a következőképpen hangzik: »Az ügyet kivizsgáltuk. Intézkedtünk, hogy a vasúti tudakozó hivatalban csak olyan dolgozó teljesítsen szolgálatot, aki minden tekintetben megfelel és kifogástalanul végzi munkáját. Egyúttal köszönjük az újságnák munkánk megjavítására irányuló törekvéseit.« Fördős Béla. páhí olvasónk másodszor keresett fel bennünket levelével nyugdíja ügyében. Levele alapján újból felkerestük az SZTK nyugdíjügyi osztályát. ahol a következőket tudtuk megállapítani: Nyugdíjának folyósítása csak akkor válik esedékessé, amikor a bírósági tárgyalás befejeződik. Egy kis ideig tehát még vár" nia kell, amíg a tárgyalás végleges befejezést nem nyer. Reméljük, hogy Fördős Béla nyugdíjügyének végleges rendezése most már csak egy kis időbe kerül. Ssk közérdekű javaslat baapft el már eddig is a íaícslaii beszámol ék alkalmival MÁJUS KÖZEPE ÖTA tartanak Kecskeméten a tanácstagi beszámolók. Az eddig beérkezett néhány tanácstagi jelentés között tallózunk. Bauer Ferenc, a 108-as körzet tanácstagja, a beszámoló eredményét így jellemezte: — A jelenlevők megértették az októberi események káros voltát és ezután még közvetlenebb kapcsolatot kivannak fenntartani a tanáccsal, mert érezték, hogy a tanács foglalkozik problémáikkal. A jelenlevők értékes közérdekű javaslatokat is tettek, például Szermai Aranka paradicsomátvevőhely létesítését kérte a választók nevében azzal az. indokkal, hogy Kisfáiban 400 holdnyi paradicscmvetés van és a termelők ennek legalább 70 százalékát exportra szánják. Viszont, ha zötyögős szekereken maguk szállítják a városba, mire beérnek, az értékes áru nagy része már nem exportképes. Pólyák István azzal egészítette ki a javaslatot, hogy az átvevöhelyet az alsóúrréti állomás körül jelöljék ki. Ugyanakkor javasolta az alsóúrréti és kisfái állomás közötti egy kilométeres út megjavítását. Túri Mihály a mustátvéleli hely újbóli üzembe- helyezését kérte. A 138-AS KÖRZETBEN tartott tanácstagi beszámolón eg"- hangú kérésként hangzott el, hogy az autóbusz, amely a Szelei faluba jár, a 7-es kilométerig hosszabbítsa meg útvonalát. Az iskolai kerítés megjavítását is javasolták a részvevők. — tmmawmiijsasmmm*. »Í3EO^"Srí]L,Tr az Uj CiPÖMINIUfiOLI Kecskemét, Szabadság tér 4. szám alatt (ref. templomnál). — Üj cipömodel- lek, különleges színű cipők. Nöl, férfi, gyermekcipők nagy választékban. 918
