Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

ü anya^bö HETMETERES FAMÁGLYA KISEBB FAHEGYEK uralják a gyár udvarát. Az egyik a ba­jai erdőségből, a másik Mohács­ról, a harmadik hegy — jaj, ne beszéljünk róla, mert igen gyen­ge a ía — Bugáéról származik. Hát ez a máglya milyen iából való? Kanadai nyár. Olyan fél- tett kincse a gyárnak, mint egyes családoknál a narancs. Pár lépéssel odébb már szál­lítják is a feldolgozásra váró rönköket. A Kecskeméti Gyufa­gyárban vagyunk, ahol ízléses park díszíti a gyár elejét, s ahol a gyáriak szorgalmasak, meg­becsülik a reájuk bízott va­gyont, az ó vagyonukat —, a fát, amelyből a gvufa készül. ÉKTELEN SIVÍTÁS hallik. Megállunk egy pillanatra, s ab­ba az irányba tekintünk. Egy fű­részgépet látunk, amint bele­mar a 3 méteres rönkfa gircses- görcsös testébe. Közelebb lé­pünk. Pácsa Józsi bácsit kö­szöntjük, a fűrészmestert, a fa szakértőjét, aki gyerek korában 'kezdte itt a munkát, s úgy sze­leteli a rönköket, mint egy ügyes kereskedő a gépsonkát. — Ez szálkának, az doboznak, szálkának, szálkának, ez is do- doznak lesz jó, — ismétli, s kü" lön gurgatja a gurigákat. Társa, Miskolczi Pál, szinte ellesi gondolatait. Egy-egy szem- villanás. s már tudja is, mit kell neki tenni. Azt mondják, ha álmunkból lelkeltenék őket, akkor is megmondanák: ebből szál, ebből pedig doboz lesz. Űk porciózzák a jó és rosszabb fát, éppen ezért döntő részük van abban, hogy megtakarított fából tudják túlteljesíteni a tervet. NÉZZÜK CSAK TOVÁBB. Kocsi viszi a gurigákat. A gyen­gébbet a szálkázókhoz. a job­bakat a dobozhámozókhoz. A gépek mellett szorgoskodó em­berek a lehullott darabokból Is kiválogatják a használható részt, úgy adják tovább. A szálkások­nál Mészáros Gyula, Valcsik András és Szabó József vigyáz az anyagra, míg a hámozóknál két-három férfi válogatja a hul­ladékból a használható faanya­got. Persze, ők is szeretnének jobb fából dolgozni, mert köny- nyebb, s bizony nem tudják megállni, hogy ne szóljanak: — Pácsa bácsi, jobb fát is adhat. AZ ÖREG nagy bölcsen vála­szol: — Ezt is el kell használni. — De azért, ha lehet, jobbat is ad. Nyílik a hámozó ajtaja, s usz­onyok szólnak be: — Jobb fát adjatok, mert törik. — A hámo­zok tréfásan válaszolnak: — Ha nem tudnátok, ez is benne van a gurigában. Az asszonyok kicsit dörmög- nek, aztán belenyugszanak Igaz, több a munka, de csak így lehet takarékoskodni. Ok pe­dig megígérték a többiekke együtt: nem lesznek kihúzóak éppen ezért úgy dolgoznak, hogy ne érje szó a ház elejét; ELMARASZTALOLAG nem is történik ilyesmi, dícséröleg annál inkább. Áprilisban 3 és fél köbméter, májusban ugyan­ennyi fát takarítottak meg — nem számolva a vegyszereket — s ebből 3 százalékkal túltel­jesítették ígéretükhöz híven ! havi tervet. HÉT KÖBMÉTER fa, azaz ' méteres famáglya. Nem egy em bér munkája. Nem volt köny- nyű megtakarítani. Itt azonban az járja: — mindent lehet, csak akarni kell, s még hozzáteszi]? azt: *— mindenkinek. S itt egy megértő család az egész gyár még akkor is, ha néha-néha az előrehaladás érdekében vannak összekoccanások is. lll!l!lll!l '^OOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOO-OOO­g Egy hír 1960-ból: g ooooeooooooooooooooeoooec „BŐVÍTÉSRE SZŐRŰ a kiskőrösi gyógyfürdő szanatóriuma...” Az olvasó megdörzsöli a sze­mét s azt hiszi: megbolondult az újságíró! Gyógyfürdő, szanató­rium Kiskőrösön? Honnan ve­szik ezt a badarságot? Innen: Néhány éve olaj után kutat­tak Kiskőrösön. Olajat nem ta­láltak, de a készülő strandfürdő­höz szükséges kutat ennek a fú­rásnak folytatásával akarták biztosítani. S a munkálatok so­rán szenzációs felfedezésre ju­tottak: 960 méteres melységben 50 fok meleg alkalikloridos ás­ványvizet találtak, amelynek a jódtartalom értékes alkat­részét képezi. Reumás és női betegségek gyó­gyítására kiválóan alkalmas. Nem kisebb szakértők írásbeli véleménye erősíti ezt, mint az Országos Balneológiái Kutató Intézet, az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet s egyéb szak- szerv vezetőinek levele, — ame­lyeket büszkén őriz szekrényé­ben Szabó Gyula tanácselnök. De a tapasztalat is bizonyítja már a kiskőrösi gyógyvíz nagy­szerű hatását. A község körzeti orvosai is véleményt mondtak s elsorolják: mifyen gyógyulási eredményeket láttak. A reumában szenvedő bete­geknek vödörben, hordóban vitték hozzátartozóik a jó- dos vizet, s két-háromszori fürdés után határozott ja­vulásnak örvendenek. Hátra van és nagyobb költsé­get igényel még a kút tökéletes kiképzése. A víz ugyanis jelen­leg percenként csak 10 literes mennyiségben tör fel s ahhoz, hogy a fürdőt megfelelően táp­lálni tudja, legalább 2—300 liter szükséges. A megyei tanács már tekintélyes összeggel járult hoz­zá ennek a munkálatnak költ­ségeihez s így a kiképzés gyors ütemben folyik. A két hét múl­va felavatásra kerülő strandot tehát egyelőre egy másik artézi kút vize látja el, de az igazi jövő a gyógyvízre vár. Nem a csapongó újságírói fantázia szülte tehát e cikk cí­mét. Nagyon is reális lehetőségei vannak annak, hogy Kiskö­rös gyógyfürdöhcllyé váljék s idővel megépülő szanatóriumá­ban a reumás s egyéb betegség­ben szenvedő dolgozók találja­nak gyógyulást. E terv megvaló­sítását érdemes az illetékes fel­sőbb szerveknek támogatniok, hiszen az egészségügyi eredmé­nyek mellett a befektetett tőke is kamatosán visszatérül, előse­gíti a község további fejlődését s Kiskőröst nem csupán híres kadarkája, de gyógyvize révén is emlegetni fogják ország- s világszerte. Fellendült a KISZ munkája a Kiskunfélegyházi Gépgyárbem A KISZ alakuló gyűlése óla elsöizben jöttek, össze a fiata- lók május 7-én, ahol a szervezés problémáit beszélték meg — Jumus 1-ig 33 fiatal kérte felvételét a KISZ-be. A tagkönyvki- osztó ünnepségen újabb fiatalok kérték felvételüket, mintegy tizen. Az üzemi bizottság elnöke a felszólaló fiatalok kérésért igeretet tett arra, hogy segíteni kívánja a fiatalok sport- és kul­turális munkáját. A pártszervezet részéríif Nagy elvtárs arra kérte az idős kommunistákat, hogy támogassák az ifjúság neve­lését. A KISZ taggyűlésen olyan problémát \vetettek fel a most felszabadult fiatalok, hogy szabadságuk letöltése után vándor- botot kell venniök a kezükbe és munka után kell nézniük, mert a vállalattól elhelyezik őket. Ez eléggé aggasztó állapot. Ha a szakminisztérium a tervet felemelné, a fiatalokból a régi jó szakmunkások ugyanolyan szakembereket tudnának nevelni, mint saját maguk. A légkör is megváltozna. Mi, KISZ-fiatalok, itt az újság hasábjain arra kérjük a minisztériumit, hogy segítsen raj­tunk, ne kelljen üzemről üzemre járnunk munka után. K. J BA.CS-ICISKUH MEGYEIEK az örszáíj ieqjZEhh iidiLL&lkm megyei Állami Építőipari Válla­lat fizikai és szellemi dolgozó: töltöttek el felejthetetlen napo­kat üdülőirjkben. Májusban 13 építőipari dolgo­zó ült vonatra, s vette az irányi a Balatonhoz és a hegyekbe Egy részük az útfenntartótól, másrészük a tatarozótól és égj kisebb csoport a Mélyépítő Vál­lalattól kerjeste fel beutalójává! üdülőjét. Készül már a következő cso­port is. Igyj megy ez egész szep­temberig, aztán kisebb ütemben az év végéig. Ez csak %zért le­hetséges, inert az üdülők is s nép birtokában vannak. Mostanáig hűvös volt az idő­járás. A bőséges májusi eső sem kedvezett a pihenő szabadságra távozottaknak. Ez azonban csak zavarta az üdülni vágyókat, de nem akadályozta meg abban, hogy az ország legszebb üdülőit felkeresve pihenjenek, gondta­lan szórakozás közepette. Nemrég kezdődött Balaton mellett az üdülési szezon. Ezt megelőzve már februárban az építőipari dplgozók közül né­gyen, márciusban nyolcán, áp- rilisban tizenegyen, nagyobb­részt a Lakatosipari Vállalat, az 5-ös számú Mélyépítő, a Bács Töltögessük a burgonyát! Atomlégoltalmi kiállítás nyílik Kecskeméten Korunk égető problémája a béke kérdése. Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk a nyugati hatalmak részéről újabb és újabb békeellenes lépésekről, amelyek­nek egyik legélesebb megnyilvá­nulása az atomfegyverekkel való fenyegetőzés. Az atomrpbbantások betiltá­sára irányuló tiltakozó mozgal­mak mellett szükséges, hogy lakosságunk megismerje azokat az eszkö­zöket és módszereket, mely- lyel egy esetleg bekövetkező támadás esetén életét meg­védheti. Kormányunk mindent megtesz anyagi lehetőségeinkhez mérten, hogy minél szélesebb körben is­mertté váljanak azok a szabá­lyok, melyekkel megvédhetjük magunk és családunk életét. A Kecskeméti Légoltalmi Pa­rancsnokság június 16-ától kiállítást ren­dez a Katona József Múzeum helyiségeiben »A polgári lég­oltalom — önvédelem« cím­mel. Ez a kiállítás része lesz annak a most meginduló tájékoztató munkának, melyet a légoltalmi szervek a lakosság életének megóvása céljából kívánnak folytatni. Bizonyára érdekelni fogja városunk lakóit ez a kiál­lítás és az ott látottak hozzájá­rulnak ahhoz, hogy eloszlassák az atomfegyvé- rck körül keringő különböző túlzó megállapításokat, de egyben megmutatják a reális veszélyeket is. A kiállítás június 26-ig lesz nyitva, minden nap délelőtt 10 órától este 8 óráig. A Városi Légoltalmi Parancs­nokság szakképzett tárlatvezetöről is gondoskodik, hogy mindenki megfelelő felvi­A legfontosabb időszerű mun- j kák közé tartozik a burgonya | töltögetésc. Az időjárás igen ked­vező erre, mivel az utóbbi he­tekben a megyében bőséges csa­padék hullott. A töltögetés jelentősége abban áll, hogy a fiatal hajtásokat ned­lágosítást kapjon. A kiállítással! vés földdel takarjuk be, de úgy, egyidöben június hó 16-án, 22-én| hogy a hajtás vége és a rajtuk és 23-án, este 8 órakor népszerű f levő levelek szabadon maradja- tudományos filmek kísérete mel-| nak. Az időben cs szakszerűen lett bemutatják a légoltalmi egy-| elvégzett töltögetés eredménye­ségek működéséről készült fil-j képp a betakart fiatal szárré­met is. A vetítést a kecskeméti?székből stolók (indák) fejlődnek, Béke-szálló előtt rendezik. • amelyek végén rövid idő múlva tXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOCXXXXXXXXXX megjelennek a gumókezdemé- nyek. Minél többször és időben végzett töltögetés révén elérhet jük kát. holdanként — jól elő­készített, trágyázott cs műtrá­gyázott területeken — a 120— 140, sőt 150 mázsán felüli ter­mésmennyiséget. Az elkésetten végzett munka 40—50 százalék­kal csökkentheti a termést, mi­vel az elöregedett szárrészeken a stolók szinte egyáltalán nem fej­lődnek. Ugyanez a helyzet, ha a búr gonyavetésünket elkésetten, szá ráz földdel töltögetjük. K. K. A belterjes gazdálkodás érdekében Vezessék be az általános iskolákban A MEZ©GAZDASÁGTAN OKTATÁSÁT Napjainkban egyre többet hal­lunk és beszélünk arról, hogy a külterjes mezőgazdálkodásról a belterjes gazdálkodás irányában kell haladnunk. Ebből az elv­ből kiindulva kell vizsgálnunk a földdel és a mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozó parasztság, valamint a mezőgazdasági mun­kásság szakmai ismeretét is. Ezt vizsgálva arra az eredményre juthatunk, hogy az bizony álta­lánosan igen nagy mértékben fejlesztésre szorul. A jelenlegi ismeretek keve­sek ahhoz, hogy az egész ország területén, különösen az egyénileg dolgozó kispa- rasztok között a belterjes gazdálkodásra való áttérés rövid idő alatt megvalósul­hasson. A termelőszövetkezetekben dol­gozó tagság, de az állami gazda­ságok munkásai közül is sokan kevés szakmai tudással rendel­keznek ahhoz, hogy a nagyüzemi termelés jelentőségét felismer­jék és ennek segítségével a ter­melési eredmények növekedése rövid idő alatt lényegesen foko­zódjék. Azok az eszközök és módok, amelyek segítségével jelenleg a hibák kijavításán fáradozunk, kevesek ahhoz, hogy belátható időn belül az általános mező- gazdasági ismereteket fejleszte­ni tudjuk. Gondolok elsősorban a sajtó, a rádió, a különböző szervek ezirányú tevékenységé­re, a különböző mezőgazdasági előadásokra, valamint tanfolya­mokra. • A mezőgazdaságban dolgozók zöme kevésbé érdeklődik az újabb módszerek megismerése és átvétele iránt. Leginkább apáiktól tanultak alapján vég­zik tevékenységüket. Vélemé­nyem szerint e téren a leggyorsabb fejlő­dést, a jelenleg meglevő módszerek és eszközök meg­hagyása mellett az ifjúság segítségével érhetjük el. E cél elérése érdekében szük­séges volna, amiről egyébként már szó esett különböző fórumo­kon, hogy a vidéki (falusi, ta­nyai) általános iskolák felső ta­gozatának tanmenetében a mező- gazdaságtan oktatását is beve­zetnék, melynek keretében az iskolai tanulók megismerkedné­nek a növénytermesztés, az ál­lattenyésztés. a növényvédelem, a gépesítés, stb. korszerű alap- ismereteivél. Az iskolai tananyagot első­sorban a táj jellegének meg­felelően javaslom összeállí­tani. Ez több szempontból is fontos volna. A jövő generációját már korszerű Ismeretekkel , látnánk el, amit a későbbi évek során s gyakorlatban tudna hasznosí­tani. Már az oktatás folyamár előnyösen befolyásolhatná a? otthoni környezet mezőgazdasági elmaradottságát. Jelentősen elő­segítené a belterjes gazdálkodás­ra való áttérést, megismertetné a parasztsággal azt a termelés irányzatot,] amelynek szem előtt tartása mellett az értékesítés nem okoz nehézséget. A kötelező iskolai oktatáson belül szükség volna még a kétéves mezőgazdasági szaktanfolya­mok clctrekcltésérc, melyen a 14—16 éves paraszt­inak — akiknek nincs módjuk a közép-, illetve főiskolai tor vábbképzésre — általános isko­lában szerzett ismereteiket to­vább gyarppítbatnék. Kosa Károly /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom