Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-09 / 133. szám

Jnki • • SB• • CI••••••••2«SB Permetezőgép, szelelcrosta, lékberendezés A Ti&zakccskei Permetezőgép­gyár áprilisban az általa gyár­tott és országszerte ismert kiváló minőségű különféle permetező- gépek közül mintegy 1100 dara­bot küldött szét az ország szőlős vidékeire. Ezekhez még külön alkatrészt is gyártottak.' Ez pereze csak az üzem dolgozói egy részének munkáját kötötte te, másik részük 100 darab sze- lelőrostát gyártott, mely igen alkalmas kertimag tisztításra, de lehet vele búzát, rozsot ros­tálni. Ezenkívül még fékberen­dezést is gyártottak ahhoz a silókombájnhoz, amelyet a szál­lítóberendezések gyára készít exportra, Űj gyártmányként szerepelt a vaku mos szeszlepárló készülék. Megtakarított faanyagból A Kecskeméti Gyufagyár kol­lektívája már régebben úgy döntött, hogy megtakarított fa­anyagból három százalékkal túl­teljesíti havi, illetőleg második negyedéves tervét. Nemrég zá­rult a május hónap. A kimutatá­sokból kiderült, hogy a kollek­tíva megtartotta ígéretét, s ezen­kívül még a kapacitás kihasz­nálásával 10 százaléknyi érték­ben családi gyufát is gyártot­tak. Így a május havi terv nem 103, hanem 113-ra emelkedett. Három műszakban őrlik a gabonát A Kecskeméti Villanymalom­tól érdeklődtünk, hogy milyen a lisztellátás. Nagy örömünkre szolgált az a válasz, mely sze­rint készlet van bőven, sőt elő­adódott olyan helyzet is, hogy a három műszakról át kellett tér­ni a két műszakra, mert annyi volt a készlet, hogy már nem tudták hová tenni. Jelenleg három műszakban őrlik a gabonát. A lisztet a ke- nyárgyárnak és az üzleteknek szállítják ki. Ügy volt, június 10-én leáll a malom, s hozzá­kezd a szokásos évi nagyjaví-i táshoz. Ezt úgy módosították a; malom vezetői, hogy addig őr-! lik a gabonát, amíg a Gazdasági! Gőzmalomban teljes kapacitás-; sál megindul az őrlés. Változó mennyiségben A Kecskemét I. Téglagyár: május 10 óta foglalkozik nyers­téglagyártással, s ugyanezen nap fűtötték be a kemencét, hogy a tavalyi készletből megkezdjék az égetett tégla gyártását is. A terv szerint a présgépeknek naponta 27 000 darab nyerstéglát kell! legyártani. Sajnos, ez nem sike-; rült. A présgép gyakran áll, ja-; vitásra szorul, s ezért napon-: ként változik a mennyiség. Az: egyik nap 10, a másik nap 17, a; harmadik nap 20, azt követően: 25 000 darab tégla kerül le a: présgépekről két műszakban. ; Kígyó1! 3 fény a vasúti : öltöző épületében A Bács megyei Építési és: Szerelőipari Vállalat halasi részlegének villanyszerelő bri­elterülő részen tető alá hozott: épületben. Ez az új épület a vasút dolgozóinak szociális épü­lete. Januárban kezdtek hozzá a ; belső szereléshez, majd ezt kő- : vetően földkábelt fektettek le a : vasútperonon keresztül mintegy • 285 méteren. Hétfőn történt az átadás a : villanyszerelő brigád részéről. A : műszaki átvételt a jövő héten ej- ; tik meg. Nem dadogó emberről esik most szó, hanem a kunszent- miklósi gimnázium tréfás ked­vű homlokzatáról. Arrajártamban véletlenül fel­pillantottam az iskola homlok­zatára, s megdöbbenő mosoly- lyal olvastam az alábbi szö­veget: Ál.. m .. a ..............i. m. Ig enéin. Ez a vicces felírat találós kérdést jelentett szá­momra. Már egy épületnek is van álma? — morfondíroztam magamban. Különös lelkű is­kola. Leültem a híd karfájára és kezdtem megfejteni az örök talányt. Sikerült is, és erre a végkövetkeztetésre jutottam. — Állami Baksay Sándor Gimnázium. Az idő vaslöga leseperte az »unszimpatikus« betűket és az államiból megmaradt az Alin. a Baksay-ból az -a« és a gim­náziumból az im. Ügy látszik, az iskola titok­ban arról álmodik, hogy büsz­ke homlokzatán mégegyszer teljes névvel szerepel az ere­deti felirat. Be vajon rajta kivül ki ál­modik még erről Kunszentmik- lóson? B. S. Szeressük be o vetőmagot a másod votósekhez! Csapadékosnak ígérkezik a nyár, a gazdák már most gon­doskodjanak tarlóvetésekhez a vetőmag beszerzéséről. Az idén nagyobb mennyiségű vetőmag- készlet áll a termelők rendelke­zésére. A legbiztosabban termő köles-vetőmagot külföldről ho­zattuk be. Ára kis teleiben 4,60 forint A hajdina 5,10, a muhar 5,60, a szegletes lednek 4, a napraforgó 4,50, a somkóró 16, a tarlórépa 14,60, az édes csil- lagfürt 4, a keserű csillagfürt 3 forintos áron kapható kilogram­monként. A termelőszövetkeze­tek a fajtáknak megfelelően 10 —15 százalékos kedvezménnyel kapják a vetőmagot. Nem kapható készpénzért, gádja január hónapban ütött ta-J CSak cseretermény ellenében a nyát a vasútállomástól jobbraf rövid tenyészicejú kukorica. Ez ÚTTÖRŐK A DUNA MENTÉN Sokat beszélnek a dunaveesei járásban arról a gyönyörűségesen szép úttörőavatásról, amelyet Solton rendezett az általános iskola úttörőcsapata a gyermeknapon. Külön kis küldöttség utazott Kecskemétre, hogy szovjet vendéget hívjon meg a pajtások körébe. Maga a járási párttitkár, sarok elvtárs üdvözölte a most felavatott úttörő­ket. Nem volt hiány vidámságban, szórakozás- oan ezen a derűs, szép napon. Nemcsak Solton mondhat magáénak sikereket a dunaveesei járásban a megújult gyermekmoz- galöm. Hartán a tanév kezdete óta szinte meg­szakítás nélkül működik a leány úttörőcsapat, Radvánszki Emilia pedagógus vezetésével. A já­rásnak ma már egyetlen iskolaegysége sincs, ahol nem folyna csapatmunka. 1500-hoz jár közel az úttörők száma, ha az egész járásban összeszá­moljuk a pajtásokat. A szabadszállási úttörők munkásságáról is igen szép eredmények tanúskodnak. Majdnem kétszázan vannak. Nyárra a Balaton partjára készülnek. Minden községben más-más színű, jellegű az úttörőmozgalom képe a járásban. A szalkszent- mártoni úttörők takarékosságukról híresek. Az iskolai takarékossági mozgalomban hónapok óta országos viszonylatban az elsők. Még az óvodá­sokat is nekibuzdították a takarékoskodásnak. Még a kunszentmiklósiakról említjük meg, hogy országjárásra indulnak Eger felé. De rajtuk kívül a járásban a megyei úttörőüdültetés kere­tében hat fiú- és öt leányúttörő utazik Egerbe, a megyei táborba. Megújult az úttörőmozgalom ebben a Duna menti járásban. Egyre több gyerekszájból hallani a harsány Előre üdvözlést és nyáron az ország legszebb tájain ott találjuk majd a dunaveesei járás vidám, tettrekész úttörőit is. a rendelkezés a termelőszövet­kezetekre is vonatkozik. A tsz-ek a vetőmagszükségle­tet a Megyei Terményforfialmi Vállalatnál igényelhetik, az egyéni gazdák pedig a földmű- vesszövetkezeti boltokban . vásá­rolhatják meg a magot. Mikor nyírjuk a birkát? Nálunk általában a tavasz utolsó hónapjaiban végzik a ju­hok nyírását. Sok juhász hajla­mos rá, hogy a nyírást egy-egy hónappal elhalássza, mert arra gondol, hogy a melegek beálltá­val a gyapjú nehezebb lesz, mert az állatok izzadnak, vagy még az alatt az egy hónap alatt is nő a gyapjú. Ezek a gazdák önma­gukat csapják be, mert a követ­kező évben is ugyanekkor kell nyírni, mert különben nem kap­nak teljes évi gyapjút. S ha egy- egy mérsékeltebb időjárású év esetén az állatok nem is szen­vednek különösebb hátrányt, esetleg a következő év melegebb hónapjai már elviselhetetlenek lesznek a teljes bundában levő nyájaknak, Sok szó esik a bárányok nyí­rásáról is. A december—januári születésűeket legcélszerűbb az anyákkal együtt május—június­ban nyírni. így a nyári meleg­ben nem szenvednek. Helyesebb ez, mint az augusztusi nyírás, mert amennyivel ilyenkor több lesz a báránygyapjú, annyival kevesebb lesz a következő év­ben. Márpedig a báránygyapjú kisebb értékű az ipar számára is, mint a toklyók gyapja. Fon­tolóra kell tehát venni: mi a fontosabb? A két alkalommal le- nyírt rövidebb gyapjú, vagy egy rövidebb báránygyapjú és egy­éves növésű, teljes értékű tok- lyógyapjú. Természetesen az utóbbi a jobb. De a bárány is megsínyli a nyárvégi nyírást, hiszen a forró augusztus után igen gyakori a hűvös, esős szep­tember és október s az állat könnyen megfázik. Magfogás a róteitöii, legelőkön A silány rétek, legelők fűállo­mányát egyszerű úton szaporít­hatjuk. A kaszáláskor egymástól 15—20 cm távolságban 40—50 cm széles pászlákat levégatlanul visszahagyunk. Ezekről a pasz­tákról a szél segítségével szét­szóródó mag természetes úton gyarapítja és javítja a rét faál­lományát. A visszahagyott pász- ták lekaszálása a sarjú kaszálá­sával együtt történik. A magkö­tés céljából meghagyott paszták helyeit évről évre változtatni kell. Jó meliékkereset a gyógynövény-gyűjtés Virul már a határban a ka­millavirág, amelyet a gyógyszer- iparban a legkülönfélébb beteg­ségek gyógyítására használ s amelynek gyűjtésével igen érde­mes foglalkozni, mert a földmű­vesszövetkezetek korlátlan meny- nyiségben nyersen, rostálva, ki­lónként 1 forintért veszik át. De más fajtát is érdemes szedni. Az ökörfarkkóró kilójáért 4, a bod­zavirágért 1,20. a csipkebogyó­ért 2, az orvosi hársvirágért 4,50. a maszlag, nadragulya és belén- dek leveléért 90 fillértől 2 forin­tig fizetnek. A PKMOKH AT1KUS CENTRA­LIZMUS a marxista-leninista párt * ki, telepítésének és működésének alap- elve. A demokratikus centralizmus egymástól el nem választható két elemből, a belső pártdemokráciából és a központosított vezetésből áll. A pártdemokrácia érvényesítése nél­kül nem lenne crö, amire a köz­pontosított vezetés támaszkodhatna. Centralizáció nélkül viszont a de­mokratizmus hullana szél. Ebből ki­indulva világosan áll előttünk a de­mokratikus centralizmus helyes cr- vcnycsitesének rendkívüli jelentősé­ge a munkásosztály forradalmi párt­jának, a kommunista partnak a munkájában. A pártdemokrácia azt jelenti, hogy a párttagok saját elhatározásukból lepnek a pártba, önként vállalják a pártfegyclcm betartását, a vezető tisztségeket választás útján töltik be. A választott szervek rendszeres időközökben kötelesek azt további tevékenységükben figyelembe ven­ni. A párttagok beadvánnyal for­dulhatnak a felsőbb pártszervekhez, és személyesen részt vehetnek min­den olyan ügy megtárgyalásában, amikor személyüket illetően dönte­nek. A centralizmus viszont azt fejezi ki, hogy a párt minden tagja és szervezete egy egységes politika megvalósításáért tevékenykedik, az alsóbb pártszerv alá van rendelve a felsőbbnek, a kisebbség a többség­nek. Az alsóbb pártszervek saját működési területükre önálló dönté­seket hoznak, ez azonban nem áll­hat ellentétben a felsőbb szervek határozataival, a párt politikai irányvonalával. A kommunista párt. harcát néíia rendkívül nehéz körülmények kö­zött vívja. A párt életében ezért előfordulhat olyan időszak, mint például az illegális körülményei, vagy még a hatalom kivívása után is ** osztálvharc rcudkívüU kiéle­A demokratikus centralizmusról ződése, stb., amikor a széleskörű demokráciát, az összes vezető szer­vek megválasztását nem lehet meg­valósítani. Ilyen esetekben átme­neti jelleggel a párttagság és az egész munkásosztály érdekében a centralizmus, a szigorú központo­sítás kerülhet előtérbe. Mihelyt azonban a rendkívüli helyzet meg­szűnik, a pártszervezetek működé­sében a legszélesebb demokráciá­nak, a. demokratikus centralizmus mindkét oldalának kell érvényesül­ni. Az MDP-ben 1953-tól kezdődően vita folyt a demokratikus centraliz­mus helyes érvényesítéséről. A régi pártvezetés mindkét oldalról meg­sértette ezeket az elveket. A gya­korlati munka során népi sokba vették a párton belüli demokráciát, a párttagok javaslatait, jelzéseit. — Ezzel egyidejűleg a centralizmus a központosított vezetés megvalósítá­sában sem tulajdonított megfelelő jelentőséget a párttagság többsége akaratának. A PÁRT MŰKÖDÉSI ALAPEL­VEINEK gyakorlati érvényesítése so­rán jelentkezett és maradéktalanul ki nem javított hibákat a jobboldali revizionisták a párt egységének megbontására, erejének szétforgá- <• solás ára használták. Egyoldalúan a centralizmust ostromolták olyan módon, hogy ezzel a párt határoza­tainak végrehajtása alól is kivonták magukat. A hibák miatt megreng dűlt vezetés tekintélyét ezzel meg jobban aláásták és demokratizmus címén a marxizmus-lr.ninizmuiitol idegen, burzsoá nézetek hirdetésé­nek szabadságért harcoltak. A párt­ban lezajlott vitákat a pártonkívü- liek körébe vitték és demagóg mó­don a ínarxizmusrrleniniznms esz­méjét feladva, próbáltak maguknak tömegbázist teremteni. Semmibe vették a párt felépítésének lenim elveit, a demokratikus centralizmust és a párton belül frakciót, külön központot szerveztek. A Nagy Imre és a Losonci csoport ezzel nemcsak megsértette, hanem egyenesen fél­redobta a pártvezetés lenini alap­elveinek egj’ik legfontosabbikát, a demokratikus centralizmust. A hibákkal terhelt régi pártveze­tés a jobboldali revizionisták elleni harcban gyengének bizonyult és megfelelő orélJyel, érvekkel nem tudta visszaverni azok támadását. A Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetett hibákból levonja a ta­nulságot és minden oldalról ér­vényt szerez a demokratikus cent­ralizmus elvének. Erre vonatkozó­an, átmenetileg a volt MDP szer­vezeti szabályát tekintjük érvényes­nek. Az előfordult hibák nem a szervezeti szabályzat elveiből kö­vetkeztek, hanem éppen annak megsértéséből adódtak. A ____P AUT AL.APSZER VEZETEK tö bbségében most a pártdemokrácia eleven légköre él, pezsdlilő önte­vékeny munka folyik a párt poli­tikájának megvalósításáért. A párt- szervezetek vezetőségeit a tagság bizalmát élvező elvtársakból válasz­tották, Mindenfele megnőtt, a párt- taggyűlések szerepe és jelentősege. A pártszervezetekben kialakult po­litikai élet, az alkotó vitáktól han­gos taggyűlések, a« éltető erővel ható pártdemokrácia legjobb bizo­nyítékai, biztató eredményei. — A párttagok helyeslik és támogatják a Központi Bizottság politikáját, üd­vözli k az ellenforradalom elleni ke­mény fellépését. Az alapvető kér­désekben egységes a párttagság né­zete. A párt vezetői eleven kapcso­latban állanak az élettel, számos gyűlést tartanak, és gyakran elbe­szélgetnek a párttagokkal. Mindez azt mutatja, hogy a demokratikus centralizmus most helyes módon ér­vényesül, alapvető hibák ezen a téren nincsenek és ez megóvja a vezetést attól, hogy elszakadjon a párttagságtól. Bár az MDP szervezeti szabály­zata az alapvető kérdésekben helye­sen foglalja magában a párt mű­ködési elveit, néhány dologban azonban szükség lesz ezeket kibőví­teni és pontosabban megfogalmaz­ni. A párt vezetőinek megnyilatko­zásai erre már utaltak. A Központi Bizottság december 8-i határozata is bővítette ezeket az elveket az­zal, hogy a pártdemokrácia telje­sebb érvényesülése érdekében ki­mondotta, hogy a párttagoknak jo­guk van illetékes pártfórumok előtt szóban vagy írásban ellenvéleményt — kisebbségi véleményt — nyílvá­nítani, ez azonban nem hatalmazza fel arra, hogy az ilyen elvtársak a határozat végrehajtása alól ki­vonják magukat, vagy külön vé­leményüket nyilvánosan vagy más pártszervezetben terjesszék. A centralizmus elvének helyesebb érvényesülése érdekében világosab­ban meg kell fogalmazni a szerve­zeti szabályzatban a határozaihozó szervek kötelességét, elgondolásaik, intézkedéseik. értelmének megma­gyarázására, a párttagság meggyő­zésére vonatkozóan. FONTOS FELADATUNK a de­mokratikus centralizmus helyes ér­vényesítése terén a revizionista és bomlasztó munka áltól keletkezett zavaros nézetek teljes nicsscmmisi-* tésc, a párttagság eszmei felfegy­verzése. Ezek a kérdések elvileg nincsenek mindenhol tisztázva, még olyan helyeken sem, ahol ezzel kap­csolatban a gyakorlati munkában jelenleg hiányosságok nincsenek. Különösen indokolt a határozatok végrehajtásának és a pártszerü vi­tának kérdéseiben a tisztánlátást el­érni. A párt nem vitaklub, hanem harci szövetség. A pártban azért vitázunk bizonyos kérdésekről, hogy a helytelen nézeteket tisztázzuk és egységesen cselekedjünk. Szükség van arra, hogy a párt vezető fó­rumai a legfontosabb határozatokat még tervezet formájában megvitas­sák a párttagsággal. Ezt azonban nem lehet minden esetben megten­ni, az semmiképpen sem vezetne eredményre. Az ilyen eljárás le­lassítaná a vezetést, lehetetlenné tenné a gyors operatív intézkedése­ket, ami forradalmi pártban nél­külözhetetlen. Az MSZMP eddigi működése azt bizonyítja, hogy ha a vezetők rendszeresen tanácskoznak a párttagsággal, bízhatunk benne helyesek a határozataik is. A ___BEV1ZIOXISTA NÉZETEK an nak idején bénították a pártha­tározatok végrehajtása érdekében folytatott munkát, aláásták a fel­sőbb szervek határozatainak jelen­tőségét. A jelen időben az a fel­adatunk, hogy a párttagság figyel­mét nagyobb erővel irányítsuk a párthatározatokra és azok maradék­talan végrehajtásáért folyó harcra. Ezek között is első helyen áll 32 ellenforradalmi elemek teljes visz- szaszorítása közben a termelés fo­kozásáért, gazdaságosságának növe­léséért és a teljesítménybérek be­vezetéséért indított munka. Érvé­nyesítsük helyesen a demokratikus centralizmus elvét, a párttagok ak­tivitásának éltető elemét, egy aka rat tál, vasfcgyelemmrl dolgozzunk a párthatározatok végrehajtásáért. Kagy József Aiimmí iSmeié*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom