Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-05 / 129. szám
rnmkau&zUhsegiijükapárlalapszervezeteket. , o*/(/ mafCiLu sok In b avul A KISKUNFÉLEGYHÁZI KOMMUNISTÁK az előző években nem tapasztalt nagyfokú lelkesedéssel végzik pártmunkájukat, hirdetik a párt politikáját a tömegek között, és látogatják a pártalapszervezeteket. A párt rendezvényei alkotó, előrevivő vitáktól hangosak. Szinte minden pártgyűlésen és aktívaülésen sok a hozzászóló. Ezek a felszólalók hasznos javaslatokkal segítik a szóban lévő kérdések megoldását. Az intéző bizottság tagjai az ilyen rendezvényeken gyakran részt vesznek, és felszólalásaikkal segítik az ügyek előbbre jutását. A KOMMUNISTÁK LELKES MUNKÁJA magával ragadja a város dolgozóit. A május 1-i felvonulásra és ünnepségre mintegy 10 000 embert mozgósítottak pártszervezeteink. A város háKészül a Bács megyei statisztikai évkönyv ét A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága szerkesztésében előreláthatólag szeptember hónapban fog megjelenni a Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve. A kiadvány a megye társadalmi és gazdasági életének összes fontosabb adatait tartalmazni fogja. Ára kb. 30—35 Ft lesz. A kiadványt a Megyei Statisztikai Igazgatóságon lehet előjegyeztetni. Menetrendváltozás a kiakunfelegyházi uutóbuss-járatuküan Június 2-től a kiskunf elegy- Uáza—bugaci járat Kiskunfélegyházáról 7 óra helyett 6 óra 30-kor indul, Bugáéról pedig 7 óra 40 helyett 7 óra 10 perckor indul vissza. Érkezése Félegy- házára 7 óra 48 perckor. Kiskunfélegyházáról Cserkc- szőiöre 7 óra helyett 8 óra 30 perckor indul. Ezen a vonalon az esti járat megszűnik és csak szerdán és vasárnap közlekedik az autóbusz. Kiskunfélegyháza—Pálmonos- tora közötti járat 5 óra 30 perc helyett 6 órakor, vissza pedig íi óra 55 perckor indul. rom üzemében a pártszervezetek közreműködésével választották meg a munkástanácsot, és szervezik a termelés növelése érdekében a munkát. A pártszervezetek figyelemmel kísérik a termelés mutatószámait és az előirányzott szintek eléréséért harcolnak. A kommunisták erőfeszítésének eredményeit tükrözi, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Dohánybeváltó és a Toliüzem április havi tervét már 100 százalékon felül teljesítette. A KERÜLETI PÁRTALAP- SZERVEZETEK munkájában azonban van néhány fogyatékosság is, amire városi intéző bizottságunk a közelmúltban felfigyelt. Egészen április végéig az alapszervezet vezetőségi tagjainak nem volt külön re-; szorlbeosztásuk. A rossz mun kamegoszlás következtében számtalan feladat elvégzése a, pártelnökökre hárult. Ezen á helyzeten most már változtattak.. A közelmúltban megvizsgáltuk; és helyszínen segítettük az alap-] szervezetek vezetőségének tevé-i kenységét. Erről a munkáról je-] lentést adtunk a városi intéző] bizottságnak, amely határozatá-i val további komoly segítséget] nyújt az alapszervezeteknek. j Fazekas Béláné, ( az intéző bizottság tagja Harkakötönyben nemrégiben majálist rendezett a helybeli erdőgazdaság, valamint a helyi tanács. Az említett majálist nagyon propagálták a környező Kiskunhalason, Kiskunmajsán és a többi községekben. A bangoshíradókon bemondották, hogy meghívták Szegedről a színház társulatát is, A színészeknek azt mondták, hogy a jegyek el vannak adva, csak játszani kell. Valóságban a délig tarló műsorból csak az ebéd volt megtartva. A színészeknek még a megígért színpad sem volt felépítve. És hogy tovább menjünk, nem volt megszervezve a vidékiek kiszállítása, a 300 személyes sátor, s a kocsmáros már este hazament, különböző kifogásokkal élve. A kiskunhalasi »Kék csillag« zenekar kijelentette, hogy zenét addig nem szolgáltat, amíg 800 forintot ki nem fizetnek nekik. Hát ilyen volt a harkakötönyi majális. Mindenesetre jó volna, ha ebből tanulnának a község vezetői és a majálisszervezők, mert még egy ilyen dolog és a község elveszti jó hírnevét. Cseri Lajos A gépállomás filmet vetít a parasztok szórakoztatására A Tiszakécskei Gépállomás vezetői segítségével megoldódott az óbögi dolgozó parasztok régi vágya. A kultúrház- ba beállították a gépállomás tulajdonát képező keskenyiilmvetítöt. A rögtönzött mozinak sok látogatója van, ezért elhatározták, hogy minden szombaton, vasárnap tartanak előadást. Legutóbb sók« c. új, nagysikerű szovjet filmet vetítették. Különösen a fiatalok örüllek ennek, mert filmen is láthatták az első komszomolisták az »Ök voltak az el- harcait. A hasznos „házasság" A* ígéret szép szó • • • A szakmáid vasútállomás — ha lehet így nevezni — az elmúlt években igen vigasztalan látványt nyújtott. Különösen, ha esett az cső, vagy a hó. Nem volt váróterem, s a vonatra várók bizony megázlak, összefagytak. »Ezen az állapoton változtatni kelt«, határozták el a szakmart gazdák. A határozatot tett követte, s társadalmi munkával a múlt cv augusztusában felépítettek egy várótermet, a tetőt is ráhúzták. Akkor már nincs probléma, minek egyáltalán írni róla, megoldódott a szakmának évtizedes gondja. Nem, erről szó sincs. Az állomás váróterme ugyanúgy fest, mint közel egy év?, felépítésekor. A MA*, Szegedi Igazgatósága annakidején ígéretet tett a dolgozó parasztoknak, hogy hepucolja az épületet, ablakkal, ajtóval látja el. Az ígéret megvolt, de semmi más. A kőművesek, asztalosok nem nyúltak a szakmári váróteremhez egy újjal sem. Van, ha jól emlékszünk, egy ilyen magyar közmondás: »Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.« Ügy látszik, Szegeden a MÁV Igazgatóságánál ezt a{ »mondást nem ismerik. — gém * Hosszú története van a kiskunfélegyházi Petőfi Ter- melőszövetkezetnek. — Kürtösi István elvtárs, az elnök, alig győzi sorba szedni az emlékezés fonalát. — Három közös gazdaságból egyesültünk — kezdi mesélni —, a Haladásból, a Május 1-ből, meg a Fejlődésből. Házasságra léptünk — ahogy akkor mondtuk — és az egyesülésnek gyümölcse lett a Petőfi. Mint egy igazi házassághoz illik, csaptunk is olyan lakodalmat, hogy még a kutyák is húst ettek. A finom borjúpörkölt után nagyokat koccintottunk további sikereinkre. Az is érdekes, miért lett Petőfi a szövetkezet neve? — Akkoriban ismét felelevenedett a vita arról, hogy hol ( UATVANY LAJOS: ) itt Petőfi. (IV. kötet) ( Akadémiai Kiadó. 1957 'j mázott meg, a Kecskeméti Állami Levéltárban található.) A »Próbára tett barátok« c. fejezet Petőfinek Vörösmarty- val, Jókaival és Tompával való kapcsolatait tárgyalja sok érdekes. kevésbé vagy alig ismert adatok felhasználásával. Petőfinek Vörösmartyval való polémiája elvi küzdelem volt, a két nagy költő nem hidegült el egymástól. A Jókaival és Tompával való kapcsolat azonban teljesen megszakadt. »Az apostol« elemzésében is sok újszerűt találunk. Hatvány ennek a "szociális költeménynek« a lírai vezérmotívumát és epikus alapeszméjét Petőfinek Bacsó Jánoshoz írt, már említett levelében találja meg. Mini az etőző kötetekben, ebben is sok megyei vonatkozást találhatunk. A már közöltökén kívül meg kell említenünk a sírversköltő Petőfit. Petőfinek ugyanis egy sírverse olvasható a kalocsai temetőben. (A Vasárnapi Újságban 1882- ben megjelent közlés szerint ö/.v. Szabó Ferencné kérte a költőtől férje sírjára.) Érdekes adatot olvashatunk arról is, hogyan szerezte meg Jámbor Pál (Iliador) Kossuth akaratlan közreműködésével a bácsalmási mandátumot — Vörösmartynak. Másik érdekes adat: a kun- szentmiklósi származású, idegen nevű Van der Hoschke Károly Hosszabb szünet után nemrég jelent meg Hatvány Lajos Petőfiről szóló könyvének negyedik kötete. Ez a mostani kötet 1847. július 1-től 1848 szeptember 27-ig tárgyalja Petőfi életét és működését. Erre az eseményekben oly gazdag időre esik Petőfi házassága, március tizenötödike és a szabadszállási kudarc. Mint az előző kötetekben, Hatvány ebben Is a kortársak megemlékezéseit használja tel. Petőfi házasságához többek között Sass Károlynak, az erdő- di gazdasági gyakornoknak és Teleki Sándornak, a "druszának« a visszaemlékezéseit. Hatvány nagy figyelmet szentel a legapróbb adatoknak is, így tudja a mai olvasóhoz életközelségbe hozni Petőfi és Jújia magánéletét. Március 15-nek, a "cilinderes forradalomnak« a története úgy pereg le előttünk, mint egy érdekes történeti regény cselekménye. A délelőtti események, a sajtószabadság kivívása után a »forradalom« ebédelni megy, hogy délután a múzeum oszlop- csarnoka előtt népgyűléssel, majd Táncsics kiszabadításával folytatódjék, és a Nemzeti Színházban tartott ünnepéllyel fejeződjék be. Amikor március 15-e. valamint az azt. megelőző és követő időszak tárgyalására kerül sor, Hatvány akkor is a kortársi megemlékezéseket használja fel. Vajda János, Hamary Dániel, l-latala Péter, Agai Adolf és Bu- tyovszky Gyula írásai mellett a történelmi személyiségek, Szemere Bertalan, Klapka György és Mészáros Lázár megemlékezései is helyet kapnak. Landerernek és nyomdászainak a szerepéről is sok érdekes adatot tudunk meg. Firtinger // született a nagy költő. Mi, tél- egyháziak csak amellett vagyunk, hogy itt született. Ebből a lokálpatriotizmusból fakadt, hogy róla neveztük el szövetkezetünket. Arról beszélgetünk, hogy hasznos volt-e ez az egyesülés? Mi törént azóta? Az elnök, Bata István könyvelő, Sándor Balázs, meg a többiek örömmel és nem kis büszkeséggel tájékoztatnak erről. Az elnök különösen bizonygatja, hogy helyes lépésre szánták magukat tavaly márciusban. — Annyira megerősödtünk, hogy még az ellenforradalom sem tudott kárt lenni bennünk. Sőt, a tisztítótűzben tovább acé- losodtunk. A legzavarosabb időben is végeztük a munkánkat, Magyarországra visszatérve idegen hangzású nevét Rozsnyaira (anyja nevére) cserélte fel. Ebbe a szép, fiatal kalandorba szeretett bele és ment hozzá feleségül a nyolcvanéves Prielle Kornélia, akit Petőfi 1846-ban dacból majdnem feleségül vett Debrecenben, Rozsnyai Károly 1948- ban halt meg, »s evvel elpattant annak a láncnak az utolsó szeme is, amely a mai nemzedéket Petőfi korához csatolta«. Hatvány közlése alapján megcáfolhatjuk azt a Kecskeméten élő, adatokkal azonban nem bizonyítható hagyományt, hogy Petőfi 1848 nyarán városunkban tartózkodott, és a Szilády- nyomdában lelkesítő verset nyomatott ki a föllázadt rácok ellen induló honvédek eskütételére. A hagyomány szerint ő maga is segített a vers kinyomtatásában. (Erről a Bács-Kiskun megyei Népújságban cikk is jelent meg 1953 január 4-én.) Ennek a hagyománynak a forrása Leitner Pálnak a Typographia c. nyomdászlapban megjelent cikke, amelyet Ferenczi Zoltán az általa szerkesztett Petőfi Múzeum 1892. márciusi számában minden felvilágosító jegyzet és ellenálltunk a sztrájkra uszítók- nak. Meg is növekedett szövetkezetünk becsülete. Azóta már húsz új tagot vettünk fel. jelenleg százan vagyunk. — Ezek mind szorgalmasak — toldja meg a szót Sándor Balázs — három brigádunk dolgozik. Mi nem osztottuk fel egyénekre a területet, hanem közösen műveljük. A Petőfi tagjai valóban a legfejlettebb üzemszervezési módszert választották. Elmondják, hogy a brigádvezetők sem függetlenek, együtt dolgoznak a tagokkal. Természetesen feladatuk az irányítás, felelősek az egész brigád munkájáért. Ezért a mindenkor teljesített munkaegységükhöz még 25 százalékot hozzáírnak. A brigádok körülbelül egyforma területet kaptak. Tagjaik között kialakult a verseny. Jelenleg id. Bokor János brigádja vezet. Bata István, a szövetkezet fürgeeszű könyvelője ígéri, hogy ezentúl nemcsak egyénenként, hanem brigádonként is értékelik a munkaegység-teljesítményt. Ezzel is táplálják a vetélkedés lángját. Az első kapálást már befejezték néhány hold kivételével, pedig az eső ugyancsak akadályozta munkájukat, mert szinte minden nap megöntözte a már amúgyis nedves földet. A további terveket szövögetjük együtt. Elmondják, hogy az idén először kertészkednek 6 holdon, ebből 5 holdat öntöznek. Tíz hold dinnyést :s létesítettek. A kertészetből 150 ezer forint bevételre számítanak. Az idén először kísérleteznek hibrid kukorica vetésével. Az őszre daráló építését tervezik. Érdemes még megjegyezni, hogy a szövetkezet minden adósságát kifizette, tehát — ahogi szokták mondani — nincs sor- banállása a banknál. A Petőfi szinte valamennyi tagja agrárproletár, össze tudják mérni saját tapasztalataikon okulva a cseléd-, a napszáellenőrzés nélkül közölt le újra. jmosélet, valamint a jelenlegi fközötti különbséget,- Mondjál; Megállapítható, hogy Hatvani Petöfi-könyvének olva- ; sótáboi'a az egyes kötetek megjelenésével mindjobban növekszik. Akik Petőfit szeretik, és akiket vonz Hatvány érdekes, újszerű, ötletesen, szellemesen megírt könyve, mind nagyobb érdeklődéssel olvassák, illetve tanulmányozzák az egyes kö'e- teket. Reméljük, hogy most már rövidesen megjelenik az utolsó ] kötet is. Kiss István tanár, a TT1T tagja. is, hogy soha ilyen dolguk nen volt, nem is kívánkozik ki egyikük sem a szövetkezetből.-ő —i Tovább növekszik az Eiffel-íoronv Az Eiífel-torony hamarosan ]4,79 méterrel 317,93 méterre növekszik. 4.79 méter lesz ugyanis n televíziós antenna, amelyet b ;tetejére felszerelnek. A torony ]tetején lengő zászlót nem viszik feljebb, mert az antennarúd nem ibírná ki egy olyan nagy zászló súlyát, amelyet lentről látni lehetne. Károly 1900-ban megjelent nyomdászat-történeti munkájában az akkor még életben lévő nyomdászok közlései alapján mondja el a szabad sajtó első termékeinek a kinyomtatását. (Ehhez adatokat szolgáltatott Malatin Antal is, aki Holmayer Ferenc társaságában 1857-ben nyomdát nyitott Kalocsán és azt 1898-ig ^vezette.) A március 15-i és az azt követő események érdekes, széleskörű elemzése a történetírásnak is gazdag és el nem hanyagolható anyagot nyújt. Vasvári Pálról, Táncsics Mihályról, Petőfi és Kossuth viszonyáról, valamint Petőfinek Széchenyivel való találkozásáról is fontos adatokat olvashatunk. Külön fejezetet kapott ("A vasvillás reggeli«) Petőfi szabad- szállási képviselőjelöllsége. "A királyokhoz« című versének kinyomtatásával népszerűtlenné vált Petőfi »maradék népszerűségét próbára téve« jelöltnek lépett fel a Kiskunságban, de csúfosan megbukott. Hatvány főként Hentaller Lajosnak és Dó- czy Józsefnek a visszaemlékezéseit használta fel. (Ennek a kudarcnak o Hatvány által felhasznált és fontossága szerint részletesen tárgyalt két emléke, Petőfinek Bacsó Jánoshoz, íü- löpszállási barátjához írt levele, és az a petició, amelyet Petőfi a hozzá hű kunszentmiklósi és lacházi választók nevében fogai-
