Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-30 / 151. szám

Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen Az amerikai fehér szövőlepke megjelenéséről már írtunk, de tekintettel arra, hogy a burgo­nyabogár mellett a legjelen­tősebb kártevő, most részlete­sebben ismertetjük az ellene való védekezést. Elsősorban az eperfákon és a kőrislevelű juharfákon jelentke­zik az országutak mentén. Má­sodsorban a nem gondozott gyü­mölcsfákon, főleg szilván, cse­resznyén, almán, de ha az ere­deti tápnövény elfogyott, a leg­különfélébb lombos fákon és növényeken megélhetnek her­nyói. Másodlagosan átvonul­hatnak és okozhatnak kisebb- nagyobb károkat például a sző­lőn. kukoricán, konyhakerti vé­leményeken, erdei növényeken. A kártétel a lombozat elpusztí­tásában nyilvánul meg. A véde­kezésre legbiztosabb eljárás a hernyófészkek leszedése és azon­nali megsemmisítése, (elégetése). Vigyázzunk arra, hogy szedés közben a hernyók szét ne mász- szanakj Rendkívül fontos az első nem­zedék ellen a leszedésre gondot fordítani, mert akkor a kárt még a kezdetén megakadályoz­hatjuk és a második nemzedék is csak kisebb számban jelent­kezik; A hernyófészkek leszedését egyidőben kell elvégezni, mert ellenkező esetben a megmaradt gócok kiindulásként szolgálhat­nak újabb fertőzésnek. A meg­támadott nagyobb ágak levágá­sa helytelen és felesleges, csu­pán a hernyófészkeket kell eltá­volítani. Ha a hernyók nagyok, a fészkek eltávolításával már el­késtünk, ugyanis ilyenkor a hernyók az ág legkisebb rezdü­lésére már levetik magukat. Sú­lyos fertőzés esetén a védeke­zést vegyszeres irtással is foly­tatni kell. Ez most az első nem­zedék ellen kicsit nehéz az eper­fákon, a selyemhernyótenyésztés miatt. Június végéig a selyemhernyó­tenyésztést célzó lombszedés az egész országban befejeződik. Mód van tehát a kémiai véde­kezésre. A községekben a helyi tanács a növényvédelmi helyi megbízottal karöltve szervezzen permetező brigádot. A megyei növényvédő állomás által kihe­lyezett magasnyomású perme­tezőgépeket bocsássa a helyi megbízott a brigád rendelkezé­sére. Ha ez megtörténik, a nö­vényvédő állomás ingyenes vé­dekezőszer (Holló 10.) ad a per­metező-brigádnak. Természete­sen a brigád a helyi tanács által megállapított díj ellenében per­metezi meg a lakosság gyümölcs­fáit. A permetezést csak akkor kezdje meg a brigád, ha a se- lyemherny o i -jnyésztési kirendelt­ség írásban is tudomásul veszi azt; Szeptember elejéig lesz naposcsibe Többek érdeklődésére közöl­jük, hogy a földművesszövetke­zetek folyamatosan árulnak még naposcsibét. A MÉK szerződést kötött a megyében lévő három keltető állomással és szeptember elejéig ellátják a baromfitenyész­tőket naposbaromfival. Az ér­deklődés még mindig elég nagy, van olyan hét, amikor 20 000 csirke is elfogy. A MÉK-től nyert értesülésünk szerint jelenleg a naposcsibe ára 2,50 forint* Mit kell tudni a napraforgó szádorról A második világháború után a napraforgónak egy új, igen veszedelmes virágos élősködője jelent meg a magyar szántóföl­deken: a napraforgó szádor, il­letve vajfű. Mint gyökérélőskö­dő növény önálló asszimilációs tevékenységre képtelen. Ezért a napraforgó gyökerének szo- vetrendszerébe mélyesztett fona­laival szívja fel a növény kész táplálékát. Az így keletkezett tápanyaghiány nemcsak fejlődé­sében gátolja a növényt, hanem csökken a termés mennyisége és minősége is leromlik, vagy be­következik a teljes pusztulás. A szádor igen apró, porszerű mag- vai a gazdanövény gyökerének közelében, annak vegyi hatá­sára csíráznak. A gazdanövény gyökerei érintkezésbe kerülnek a különböző talajrétegekben lévó szádormagvakkal. A gyökér­nedvek hatására ezek kicsíráz- nakj Előfordul, hogy egy-egy napraforgó tövön 30—40 szádor is található. Egy szádormagból mindig csak egy, el nem ágazó növény fejlődik. A kifejlett nö­vény 10—40 centiméter magas­ságú, sárgás színű. Az őszi mélyszántáson és a helyes vetésforgón kívül legbiz­tosabb védekezés a szádor virág­zás előtti rendszeres irtása sara- böló kapával. Ajánlatos a fertő­zött napraforgót 30—40 cm ma­gasan levágni és a talajból ki­húzva megsemmisíteni. — Fer­tőzött területről származó nap­raforgómag vetésre nem hasz­nálható. A talaj fertőzés csök­kentése érdekében nagyüzemi gazdaságokban a fertőzést kö­vető években másodnövényként silónapraíorgót vessenek. A siló­takarmányt a szádor fellépése idején kell levágni és a talajt mélyen alászántani. A HELYI MEGBÍZOTTAK sokat segítenek a növényvédelemben A növényvédelem szakszerű szervezése, irányítása érdekében megyénk minden községében, városában helyi megbízottak mű­ködnek. Sokoldalú feladatuk van ezeknek a növényvédelemben jártas felelősöknek. Nagyon fontos teendő most a burgonyabogár elleni védekezés, A háti porozógépek kiadásán kívül a vegyszerek kiosztása és szakszerű, célzatos, takarékos felhasználása, illetve a felhasználás ellenőrzése most a döntő. Ellenőrzéseink alkalmával többször tapasztaltuk, hogy például ha egy termelő megjelenik a helyi megbízottnál, egy katasztrális holdra kap 25 kilogramm DDT nevű védekezőszert, ugyanakkor csak 10—15 burgonyatőn van fertőzés. A megbízottnak feladata ellenőrizni, hogy a felhasználás megtör­tént-e, néhány tőfertőzés esetén a bogarak kézzel is összeszed- hetők, tehát nincs szükség vegyszerre. Vannak olyan fertőzött községek, mint például Kecel, vagy Császártöltés, itt már 10—15 mázsa DDT felhasználása mellett is nagy a bogár- és lárvakártétel. A megbízott feladata az is, hogy működési területén felhívja a terményraktárak vezetőinek figyelmét a fertőtlenítésre. A gabc- nazsizsik fertőzése és kártétele elleúi védekezés alapja a gondosan takarított és fertőtlenített raktár. Ezenkívül a növényvédelmi helyi megbízottaknak feladata felhívni a figyelmet az egyéb kártevők elleni védekezésre is és segíteni a védekezés megszervezését. Hasznos munkájukkal jelen­tősen elősegíthetik a termés megmentését. Szűcs József A SZAKEMBER SZEMÉVEL Az idei kajsziíermés sorsáról (4) Utoljára hagytam a pálin­kafőzést — mondotta Kovács Fe­renc — bár őszintén meg kell mondanom, a sikeres kajsziérté­kesítés igen fontos tényezőjénél tekintem az idén. A barackpá­linka ugyanis szintén exportcikk, amelyért értékes devizákat kap­hatunk. Emellett még az a nagy előnye is megvan, hogy erre haszsználható a szeplős és apró kajszi is. Hangsúlyozni kívánom, hogy nagy mennyiségű és kiváló mi­nőségű exportképes barackpá­linkát csak úgy nyerhetünk, ha a kajszi a fán érik be. A ba­rackpálinka értéke ugyanis a természetes gyümölcsszeszben és a zamatanyagban van, amit vegyi úton helyettesíteni eddig még nem sikerült. A szesz a kajsziban levő cu­korból lesz. A cukormennyiség a fejlődés alatti hőkalóriával IRATKOZZ BE a MEGYEI KÖNYVTARBA! Megtalálhatók a világiroda­lom klasszikusai, olcsó- és ifjúsági regények, útleírá­sok, szakkönyvek. Szeretettel vár 665 a Megyei Könyvtár. van egyenes arányban, a zamat­anyag pedig a cukormennyiség­gel. A szeszes erjedés egyéb­ként úgy történik, mint a must­nál. Szeszfőzésre tehát csali teljesen érett kajszit vigyen a termelő, mert a szeszfőzdék kü­lönbséget tesznek az árban. A rózsakajszi éppen olyan jő pá­linkának, mint a másik, csak teljesen érett Jegyen. Mivel az idén abban a hely­zetben vagyunk, hogy export­piacot biztosíthatunk a barack- pálinkának, éspedig a valódi ba­rackpálinkát megillető áron, mint a szeszfőzés gyakorlatában jártas szakember, úgy érzem, észrevételeimmel egyes szesz­főzdének szolgálatot tehetek. Szükséges a kajszit kimag- vazni és szőlőzúzón átereszteni, annak érdekében, hogy a kier­jedés tökéletes legyen. A rózsa­kajszit feltétlenül mag nélkül er­jesszük és főzzük ki, mert a magja keserű, a túlsók keser­nyés íz leronthatja a párlat ke­reskedelmi exportértékét. Cél­szerű azonban a kimagvazott kajszicefrébe hektoliterenként 10 dekagram zúzott keserű ma­got keverni, ez viszont a zama­tot javítja. Ha a vihar lerázta az érett kajszit a földre, legjobb néhány napig a fa alatt hagyni, hogy jól becukrosodjon, ezután vi­gyük a cefrézöbe. A ceíréző edényt egyszerre kell megtölte­ni (a nagyobbakat egy-két nap alatt), mert a képződő szesz akadályozza a későbbi feltöltés kierjedését. Ekkor tökéletlen erjedés történik és sok alkohol elpárolog, tehát kevesebb lesz a pálinka. A kierjedt cefréből a szesz nagy erővel távozik el, ha nyi­tott az edény. Ezáltal a cefre állandóan gyengül. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha a kierjedt cefrét minél előbb kifőzik. Ha valami akadályozza az azonnali kifőzést, az edényeket kierjedés után le kell zárni. Ez esetben is természetesen minél előbb ki kell főzni a cefrét. (Folytatjuk) CSERXESIZÖLÖ GYÓGYFÜRDŐ vezetősége szeretettel várja az üdül­ni és gyógyulni vágyókat. Nyitva­tartási idő minden nap reggel 7 órá­tól este 8 óráig. 965 JÖJJÖN pihenni és gyógyulni a CSERKESZŰLÖ1 FÜRDŐBE, ahol a földművesszö­vetkezet vendéglője és büféje kitűnő ételekkel és italokkal várja. 964 D unaszentbenedektől két kilométerre akác-, nyár-, fűz- és tolgyerdők zúgásában éli aranysugaras hétköznapjait a biskói rév. A Duna bölcsőjében ringatózó hajók szelíd hullámo­kat vetnek, s a partokon ezüs­tösen csobbannak a habok fod­rai. A szél gordonkázó ujja hangversenyteremmé varázsol­ja a természet pompázó húsét, s az erdei rigók lírai tenorja be­szövi az alkonyatba hulló látó­határ szendergő békességét, A parton egy magányos pa­rasztszekér álldogál, szeretne átjutni a túloldalra. Fiatal asz- szony tartja kezében a gyeplő- szárat. Mellette ül lenszőke kislánya. Évike, aki még a rek- kenő hőségben sem feledkezik meg legkedvesebb barátjáról, a játékbabáról. Nyílik a révészház ajtaja, s három napbarnított férfi alakja tűnik fel. Magabiztosságot árul el kémlelő tekintetük, ők a ré- yészek; A parasztszekér fakult gebéje felkapaszkodik a kompra, ber­reg a kis vontatóhajó motorja, 6 lassan elindul az alkotmány. Vargyas István bácsi a ma­siniszta. Biztos kézzel vezeti a vontató motorcsónakot. Figyel­mes szemét egy pillanatra sem veszi le a szürkén hullámzó víz­szakaszról. Harminchét év óta járja ezt a Duna-szakaszt s az emberek életéért; való aggódása 6zinte hivatásérzésévé vált. Keresetével elégedett. Alap­fizetése 1050 forint és ehhez jón még a fordulópénz, ami havon­ta 50—60 forintra rúg. Ä z utasok között forgoló­dik egy nyurga fiatalem­ber. Ö a révészmatróz. Kovács Mihálynak hívják. Néhány hó­nap óta ismerkedik ezzel a ne­héz mesterséggel. O is megke­resi havonta a 850 forintot. Ahogy a túloldalon kikötünk, ficánkoló lovak prüszkölnek a melegben. Habzik a szójuk, félnek ettől a vízen úszó óriás­tól. Szabó János hajóvezető megsúgja, hogy az uszódi Dózsa Termelőszövetkezeié ezek a ha­ragos kedvű lovak. A révészek segítségével rá­toljuk a szekeret a kompra, s itt ismerkedünk meg Vitéz Il­léssel, a Dózsa Tsz elnökével; Nagydorogról ballag haza, Ott volt vásáron. Elmeséli, hogy május óta 14 fejőstehenet vett a szövetkezet, pedig az ellen- forradalom idején kárt szenved­tek. Akkor a jószágokat elad­ták, s Újjáalakulásuk óta szük­ségesnek tartják a jószágállo­mány szaporítását. Most is vett egy tehenet, szomjasan piheg most a saroglyúhoz kötve. Ez a tizenötödikj — Van egy gyönyörű, hat és fél mázsás jószágunk is. Napon­ta 18 liter tejet ad, büszkélke­dik az elnök. Jelenleg 10 literes fejési átlaga van a termelőszö­vetkezetnek. Míg ezt mondja, megérke­zünk a biskói révhez. Kikötünk; A révészek pedig meghívnak egy kis tereferére. A révészházba egy hosszú fa- hídon lehet csak bejutni és Sza­bó János tréfásan megjegyzi: — Elvarázsolt kastélynak ne­veztük el a mi kis lakóházun­kat, mivel a keretből már fu­totta arra, hogy 8—10 lépcsőt ragasszanak a ház oldalához, amin kényelmesen feljárhat­nánk a szobánkba. Pedig de sokszor fel-leszaladgálunk na­ponta ezen a kényelmetlen »jár­dán«. A pihenő ablaka a Dunára kémlel. Leülünk és elkezdjük a beszélgetést. Vargyas Pista bácsi viszi a prímet. — Nemcsak révészkedni, ha­lászni Is szeretek én nagyon; Ügy. éjféltájban, amikor a holdvilág is megfürdött a Du­nában, beülök a csónakomba. Dobóhálóval fogom a halat. Nem akarok híreskedni, de már fogtam 13 kilós tükörpontyot, 2 kilós ángolnát, csuhéval (emelő­hálóval) és nagyon ritkán té­rek úgy vissza, hogy ne hozzak magammal zsákmányt. Másnap megcsináljuk jó halászlének, megízesítjük egy kis cseresz­nyepaprikával, s olyan jóízűt falatozunk belőle, hogy még a könnyünk is kicsordul. A hűs révész szobában zi- mankós téli kép elevene­dik meg előttünk. Zajló jégtáb­lák morajlanak kísértetiesen; Rendezetlen visszavonulásban ütődnek egymáshoz a fagybal- tás tél több mázsás jégtuiajai. Ilyenkor a legnehezebb a ré­vészek munkája —■ mondja Szabó János. Reszelik az erdei keresztfű­rész hegyes fogait, hogy a kom­pot megszabadítsák a pusztulás­tól. Felsír a fűrész, pattan a dü­hös jég szikrája, s a vizes ru­hájú révészekről szakad a ve­rejték. A kompot körülölelő jégtorlaszok elfűrészelése sok fáradságba kerül és életveszé­lyes. Esetenként naponta két­szer is el kell végezni ezt a ki­merítő műveletet. S miközben kilépünk az aj­tón, künn a tűző napsugár lö­völdözi égő arany nyilait. Tavasszal és ősszel van a leg­nagyobb forgalom. — Ilyenkor akad nap, hogy 100—110 teher­autót is átszállítanák a túlsó oldalra. Az őszi betakarítás után parasztszekerek is bőven jelent­keznek; Gazdag ez a környék; A duna- szentbenedeki határban megte­rem az illatos jonathán alma, s a húsvéti rozmaring; A parasz­tok szeretnek méhészkedni, ez tisztes jövedelmet ad számuk­ra; Az erdőkben folyik a fakiter­melés. Az elmúlt napokban ke­ményfát szállítottak el három uszállyal. Üjabban bányafát le termelnek; Í gy zajlik a révészek éle­te. Korahajnaltól késő estig dolgoznak, de szeretik hi­vatásukat s így nem cserélné­nek a világ összes tengerész­kapitányával; Bieliezky Sándor %

Next

/
Oldalképek
Tartalom